Somogyi Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-19 / 271. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. NOVEMBER 19., SZOMBAT 11 INTERJÚ Vendégkártyás a miniszter kolber ISTVÁN Rengetegen még nem érzik úgy, hogy a rendszerváltás nekik hozott valamit FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Kolber István, a terület- fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter állítja: a lakótelepek társadalma emberibb körülmények között egészséges és fejlődőképes lesz. Ezért tartja fontosnak, hogy ne csak az épületek, a környezetük is megújuljon. Kercza Imre- Amikor miniszter lett, a kollégái egy kártyát adtak a lifthez. Arra az volt írva: vendég. Vendégnek érzi magát ma is a minisztériumban vagy otthon van már?- Szoktam mutatni a kollégáimnak ezt a kártyát s mondani: ők köztisztviselők, akik a stabilitást, az állandóságot, a szakmaiságot képviselik. A politikusok pedig mindig változnak. Ez a demokrácia lényegéhez tartozik. Szoktam nekik mutatni a kártyát és hogy a miniszter vendég, a köztisztviselő pedig hosszú évtizedekig marad a szakmában. Ennek ellenére otthonosan érzem magam, mert érdekes a feladat és kitűnőek a munkatársak.- Mennyi Idő kellett a minisztérium felépítéséhez?- Pár hónap. A tárca nélküli miniszteri funkciót akkor szokták létrehozni, ha egyetlen hivatalt, egy tevékenységet kell felügyelni. Nekem négyet: a turizmust, a lakás- és építésügyet, a területfejlesztést és az önkormányzatok kiemelt beruházásait. Rendhagyó, hogy ennyi terület, ennyi szervezet tartozik egy tárca nélküli miniszterhez s az is, hogy a költségvetése négyszázmilliárd forint. Ennyi pénz felett a nagyobb minisztériumok rendelkeznek csak.- A négy feladat közül melyik áll a szívéhez legközelebb?- Ezeket a területeket nem tudtam volna magam sem jobban összeválogatni, fogászként korábban a közigazgatásban dolgoztam, megyei közgyűlési elnökként, az akkor indult területfejlesztés adta a munkám velejét: részt vettem a törvény előkészítésében és az egész intézményrendszer kialakításában. Hiszek abban, hogy egy megyei közgyűlésnek alapvető feladata segíteni a megye fejlesztését, fejlődését. Ez akkor szolgálja az embereket, ha az intézményhálózata jó színvonalon teszi a dolgát annak érdekében, hogy az itt élő emberek, az itt működő vállalkozások, önkormányzatok több pénzhez jussanak s virágzó legyen a megye. így találkoztam tehát a területfejlesztéssel a megyében, a Dél-Dunántúlon. Aztán a Balaton-fejlesztési Tanács elnökeként is folytattam ezt. Az idegenforgalommal ugyancsak ön- kormányzati vezetőként találkoztam először a ‘90-es évek elején. Máig hiszem, hogy Somogy egyik nagy lehetősége a turizmus. Van nekünk egy nagy attrakciónk, a Balaton, és vonzerő a somogyi erő, a somogyi táj, az ételek, a vendégszeretet. A lakás- és építésügy a harmadik nagy terület. Ez valaha egy egész minisztérium volt, aztán egy eldugott kis hivatal. Most országos hatáskörű szervként működik. Négy esztendeig egy országos ingatlanfejlesztő céget vezettem a Dél- Dunántúlon. Akkor közelebb kerültem az építésügyhöz. Az igazgatási részét ismertem már: teljesen véletlenül, ezelőtt tizenöt éve az ingatlanforgalmi értékbecslési vizsgát letettem. Gyakorlatilag tehát mindegyik területhez van közöm. Persze, változik, hogy az adott időszakban mi a fontos. Most mindegyik terület az, hiszen a nemzeti fejlesztési terv a területfejlesztésben áttörést ért el: ma már nem csak Budapestről fejlesztjük ezt az országot. Azzal, hogy a régiók bekapcsolódnak ebbe a munkába, átalakítja majd a gondolkodásmódunkat, az életünket. Helyben vannak lehetőségek, ott lehet megálmodni azt, hogy mit akarunk. Ez átrendezi majd az ország politikai berendezkedését. Meggyőződésem, hogy az idegen- forgalom nagy lehetőségünk: sok embert érint, sok munkalehetőséget jelent. Ez életforma, kultúra. Ezért is nagyon fontos sok más húzóerőt jelentő ágazattal szemben. Mindezt meg kell építeni. Az építőipar nagy feladata ez, miközben jelentős dolgaink vannak a lakásállomány - például a panellakások - felújításában. Ez pedig nem csupán műszaki kérdés. A lakótelepeken emberek élnek, ott egy sajátos mikrovilág, sajátos társadalom van. Azért, hogy ez a társadalom egészséges és fejlődőképes legyen, emberibb körülményeket kell teremteni.- Amikor a panel épült, legfeljebb 75 évet szántak neki.- Statikailag ezek az épületek tökéletesek. Azt is mondják a szakemberek, hogy korszerűek. A műszaki berendezésével, a fűtéssel, a vízvezetékkel van gond, mert elavultak. Korszerűsíteni kell ezeket, hogy olcsóbbak legyenek. Amikor épültek, nem számított az energia. Ma az egyik legfontosabb költség. Ezért is fontos a jó hő- szigetelés, a korszerű ajtó, ablak és legalább ennyire fontos a közösségi helyiségek állapota, tehát, hogy a. lépcsőházak például milyenek. Milyenek a közterületek, a parkolók, milyen a játszóterek állapota, a növényzete. Akkor lesz rangos egy lakás és nő meg az értéke igazán, ha a környezete is megújul.- Megváltozott az élete azóta, hogy miniszter?- Nem, de a munkám igen.- És az életritmusa?- Az addig is feszített volt. Most még feszítettebb. A munkám megszervezése, igazgatása, összefogása komoly feladat. Tulajdonképpen a folytatása annak, amit eddig csináltam. Amióta miniszter vagyok, azt mondom, hogy ilyen funkciót azoknak kell betölteni, akik voltak már önkormányzati vezetők, mert egészen másként látjuk a világot egy településen, a megyében s másként tapasztaljuk, hogy mit jelent a gyakorlatban a kormányzati döntés.- A család megsínylette, hogy miniszter lett?- Remélem, nem. Ha nem, akkor azért nem, mert hasonlóan rohanó élettempóban éltem addig is. Több időt kellene persze fordítani rájuk is, nagyon kevés az, amikor a kis unokámmal tudok foglalkozni. Kolber István: A gyökerek Somogy- Más feladat egy intézményt elindítani, mint működtetni. Honnan válogatta a munkatársait?- Egy részük itt dolgozott már, más részük abból a körből került ki, akiket az elmúlt években a kormányzati munka kapcsán megismertem. Vannak közöttük somogyiak is. Sok tehetséges somogyi él Budapesten. A kabinetben dolgozik például egy ráksi származású. Vele egy gimnáziumban érettségiztünk, egy egyetemre jártunk. A területfejlesztés országos irányító hivatalának elnöke is somogyi: egyetemi tanár és korábban tanácsi vezetőként éppen ezekkel a területekkel foglalkozott.- Nehéz volt ezeket az embereket elcsalni?- Nem kellett csalni. Ez számukra is nagy kihívás.- Azért kérte, mert őket ismerte?- Mert őket ismertem és ők egytől egyig kitűnő szakemberek.- Orciban született Ön az első miniszter a faluban és valószínű, hogy nem túl gyakran ad majd ez a falu kormánytagot Hogyan fogadták a faluban?- Ez a falu adott nagy embereket. A falu névadója, Őrei nem volt más, mint egy lovag, aki I. István feleségével, Gizellával érkezett az országba, és aki részt vett Koppány leverésében egy Veszprém melletti csatában. Gondolom, hogy kitüntethette magát ezért, megkapta egész Somogyot. Somogy első ispánja, a mai fogalmakkal a közgyűlés elnöke volt. Róla kapta a nevét a falu, én pedig ezer év múlva ugyancsak a megye közgyűlés-elnöke voltam.- Akkor lehet, hogy egyszer Kolber lesz ez a falu?- Nem gondolom. De bízom benne, hogy nem fogadtak másképpen az orciak, mert hogy miniszter lettem. Előtte egy évvel díszpolgári címet nyertem: a falu szavazta meg. Én vagyok az első díszpolgára a falunak. Ennél nem kell nagyobb kitüntetés. Nemrégiben meghívtam a falut egy pesti kirándulásra: parlamenti látogatás, a városnézés után megvendégeltem őket. Azt gondolom, hogy a szülőfalunak is fontos ez.- Az a hír járja, hogy jó értelemben vett hivatalnok, aki a rendet szereti maga körül, aki a rendteremtésre törekszik és nem a látványra.- A rendet szeretem. Hivatalnoknak azért egyre inkább rossz vagyok, mert az embernek miniszterként, politikusként más a feladata és más a hivatala. Nekem természetes, hogy jövök, megyek az ország egyik legszebb épületében, mert a munkahelyem a Parlament. Gyerekként én nem voltam ebben a házban, s nekem nagy dolog az, hogy a falu jól érezte magát.- Hobbija a történelem.- A történelem szeretetének része van abban, hogy jogász lettem. A hobbim inkább talán a könyv. Szeretek olvasni: könyvet kézbe fogni nem jelent mást, mint egy új világot megismerni. A mi múltunk fontos, gyökeret találunk a világban, ami megtart bennünket, ami megkapaszkodást jelent és táplálékot, életerőt a jövő irányába.- Akkor a gyökerek Somogy?- Igen, a gyökerek Somogy. Nekem, megyeiközgyűlés-el- nökként az egész megyét sikerült megismerni: a társadalmát, a gazdaságát, a kultúráját, a múltját, az értékeit. Minden településen megfordultam. Amit ismerünk, azt jobban értékeljük. Ezért is fontos szerintem a honismeret. Fontos az, hogy az iskolákban a gyerekek megismerjék a településük történetét. Emlékszem, kisgyerek koromban bántam, hogy nem volt legalább egy jó nagy csata a falu határában. De volt a falunak nagy szülötte: Kunffy Lajos festőművész, akiről keveset tudtak. Most márványtábla hirdeti a nevét. Megyei tisztségviselőként kezdeményeztem ezt. A falunak nagyon érdekes a múltja.- Ebből épül az ország...- Sok ilyenből. ló tizenöt év telt el a rendszerváltás óta, látható, hogy rengeteg a változás, de észre kell venni azt, hogy rengeteg ember még nem érzi teljesen úgy, hogy a rendszer- változás neki hozott valamit. Nem szól másról a Százlépés program, mint arról, hogy ezen a gondon segítsünk, valamiképpen orvosoljuk a hétköznapokat beárnyékoló társadalmi igazságtalanságokat, esélykülönbségeket jelentő gondokat. Ami az emberek mindennapi életét segíti, ami megakadályozza, hogy ezek újratermelődjenek, legyen az egy foglalkoztatási gond, feketefoglalkoztatás, hogy nincsenek bejelentve, hogy baj lesz majd a nyugdíjjal, hogy ki van szolgáltatva az ember. Például a panellakások felújítása, ami azért volt egy nagy probléma, mert ott sok embernek egyszerre kellett ezekben lépni és elhatározásra jutni.- Túl gyorsan ismert ember lett Alighogy kinevezték miniszternek, az országos nyüvánosság középpontjába került, éppen a minisztériumi feladata révén. Ez a népszerűség jólesik vagy teher?- Nyilván mindenkinek jólesik, részben azért is, mert ez a fajta ismertség nemcsak egy személynek, hanem egy tevékenységnek is szól. Ma összefutottam a szomszéd falu egykori lakójával. Közel hasonló korúak vagyunk. Természetesen üdvözöltem és akkor azt mondta: tudta, hogy én nem változtam meg, és ennél nagyobb elismerés nem kell. Tehát népszerűség ide, népszerűség oda, a legfontosabb, hogy tudni kell a helyén értékelni mindenfajta népszerűséget, és az elvárásokat ne feltétlenül mindig ehhez mérje az ember, hanem legyen belső mércéje, belső igénye, értékrendje, mindenfajta politikai kurzuson, elváráson túlmutatva is képes legyen emberi életet élni. .ERŐS VÁRUNK, A NYELV’ (Kosztolányi) Hátba vág A hol kérdésre általában -bán, - ben vagy -on, -en, -ön rágós névszóval válaszolunk. „A fiam iskolában van.” „Az ácsok a háztetőn dolgoznak.” A hová kérdésre pedig -ba, -be vagy - ra, -re rágós névszóval felelünk. „A fiam iskolába megy.” „A madár a háztetőre szállt” Ezzel nincs is semmi gond. Megkérdezte tőlem viszont egyik kedves olvasóm: Miért iskolában és ugyanakkor egyetemen tanulunk? A nyelvszokás a magyarázat. Minden nyelvnek vannak a logikától eltérő fordulatai; olyanok, amelyek csak az adott nyelvet jellemzik. Ezeket nevezzük ang- licizmusoknak, germanizmu- soknak, russzicizmusoknak stb. A magyar nyelvben is vannak üyen - a logikának ellentmondó - különlegességek, amelyek a megszokáson alapulnak. Érdekességként felsorolok néhányat: „Fejében fekete kalap. lói hátba vágta a barátját Verekedés közben orrba ütötte. Hasba rúgta ellenfelét Fejébe csapta a sapkáját. Mellbe ütötte. Arcába fúj a szél. Nyakában a sállal indult. Oldalba bökte padtársát” stb. Valójában, a logika alapján, mindegyik esetben -on, -en -ön vagy -ra, -re ragot kellett volna használnunk. Mégse mondjuk: ’Iól háton vágta a barátját. Hason rúgta ellenfelét. Fejére csapta a sapkáját Oldalon bökte padtársát” stb. Ugyancsak érdekes, hogv „Zsebre dugja (teszi, vágja) a k zét.”, ahelyett, hogy 'Zsebbe dugná.’ Fogadjuk el tehát ezeket a szép, anyanyelvűnkre jellemző , kifejezéseket; ne akarjunk a lo-! gikára hivatkozva változtatni rajtuk; hiszen a nyelvtani szabályok többsége úgyis logikus! Hagyjuk tehát gyermekeinket óvodába, iskolába járni, majd főiskolán vagy egyetemen tanulni! MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Jövőjét keresi az Alpok-Adria Az Alpok-Adria Munkaközösség legmagasabb fórumának, a Regionális Kormányfők Plenáris Ülésének pénteken Pécs volt a házigazdája. Somogyot Sárdi Árpád, a megyei közgyűlés alelnö- ke képviselte. A legnagyobb vita ez alkalommal is az Alpok-Adria Munkaközösség jövőjéről zajlott. A meghatározó tagállamok közül többen úgy döntöttek, hogy kiválnak: Bajorország, Trentino, Dél- Tirol, valamint Ticsino január 1- től nem lesz tagja a szervezetnek. Ugyanakkor vannak új érdeklődők is. Magyarországról Tolna megye, valamint egy Ukrán tartomány. Ennek kapcsán döntöttek arról, hogy 2006. február végéig új szervezeti rendet alakítanak ki. Egyszerűbbé teszik a működést s lényegesen csökkentik az adminisztrációs költségeket. Döntöttek arról is, hogy az Alpok-Adria Munkaközösség egyik legnagyobb rendezvényét, a 11. Nyári Ifjúsági Játékokat, Kaposváron rendezik meg mintegy 1000 fiatal részvételével. Akkor lesz rangos egy lakás és nő meg az értéke igazán, ha a környezete is megújul
