Somogyi Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-03 / 257. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. NOVEMBER 3., CSÜTÖRTÖK MARCALI KISTÉRSÉG Lyukas derítőaknák Ma már csak az előírásoknak megfelelően készen szállított tartályos vagy épített zárt szennyvíztároló medencében lehet a szennyvizet gyűjteni Ezeket rendszeresen szivattyúzni keli Az elszállítás gyakoriságát csökkentve trükkös megoldásokkal kerülik meg a szabályokat a leleményes emberek. A leggyakoribb, mikor nem betonozzák le a derítő alját, vagy lyukakat fúrnak a betonfalba, mit sem törődve a környezeti károkkal Pedig a talajvk telítődik az ártalmas anyagokkal és így veszélybe kerül az ivóvízbázis. A kivételes Kisfalud Vida Ferenc polgármester (képünkön) arról beszélt: - Nemeskis- faludot meg tréfálta a természeti adottság. Lakott külterületén a víz a Balaton térségét táplálja. Innen Sze- nyér irányába tudnák vezetni a szennyvizet. A belterületről azonban már délre folyik a víz. így a csatornahálózat kiépítésénél ezt a kettős helyzetet is kezelni kellene. A 75 lakosú faluban 75 millió forintba kerülne a kiépítés. így a mini tisztítóberendezésekben gondolkodnak, ami 600 ezer forintért már beszerezhető és 4-5 ingatlant látna el Három tisztítótelep A marcali kistérségben 3 szennyvíztisztító telep van. A város mellett Balatonújlakon és Böhönyén. Marcali egymillión! forintos rekonstrukciót tervez, ami a víztározó későbbi idegenforgalmi hasznosítását is elősegíti A telepen van az a medence, ami a szippantott szennyvíz fogadására és kezelésére alkalmas. A marcali Ko Szesz Kft 8 településen végez szivattyúzást Kottái István ügyvezető igazgatótól megtudtuk: ma ezer forintba kerül a szippantott szennyvíz köbmétere. Dél-balatoni társulás Sütő László, a társulás elnöke I (képünkön) | elmondta: - A { társulás a Ba- I laton déli ol- I dalán a ki- • emelt üdülő l körzethez tartozó települések szennyvízgondjainak orvoslására jött létre idén, 30 önkormányzat összefogásával. A projekt kibővült a Balaton vízgyűjtő területére, így újabb 36 önkormányzat csatlakozhatott. A bekerülési költség várhatóan mintegy 25 milliárd forint lesz és minden eddiginél nagyobb, 90 százalékos uniós támogatást élvez. Sikeres pályázattal Somogy legnagyobb uniós projektje valósulhat meg 2007-2013 között. Tíz éve Somogybán A zalai Szabadics Közmű- és Mélyépítő Kft. 1995-ben nyerte meg Marcali csatornaépítését. Szabadics József ügyvezető igazgató elmondta: öt évig dolgoztak Marcaliban. Jó munkájuk bizonyítéka, hogy a térségben tizenegy faluban nyerték el a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését. Csatornára várnak a falvakban építés Húsz településen okoz fejtörést a szennyvízvezeték hiánya. Ma a megoldás kulcsa az összefogás és a nagy projektek indítása. Csak így lehet uniós támogatáshoz jutni Holládon építik a szennyvízcsatornát. Richter Tamás (balról), Mozsolics Tibor és Tombor Ferenc a csöveket fektetik fotó: marton László 1990 előtt Marcali kivételével nem volt a kistérség egyetlen településén sem szennyvízcsatorna-hálózat. Még a városban is csak a porták ötven százalékát érintette a szolgáltatás. Az elmúlt tizenöt évben sem volt rohamos a csatornázás. A harmincnégy település közül nyolcnál van szennyvízhálózat. További hatnál pedig kiépítés alatt áll. Vigmond Erika Marcali belterületén 1997-re fejeződött be a szennyvízhálózat építése. A városrészek közül Bo- ronka 2001-ben kapott csatornát, amit Csömend és Nikla felé is kiépítettek. A bizei településrészen pedig 2004-ben fektették le a hálózatot. A marcali kistérségben Böhönye volt a legelső, ahol megvalósult a beruházás. Molnár József polgármester elmondta: 1995-ben épült ki a csatorna a településen 248 millió forintból. Ötvenszázalékos állami, másfél százalékos megyei támogatást kaptak. Az önkormányzat eladta a Mól és a Dédász részvényeit, valamint hitelt vett fel, amire a DRV vállalta a kezességet. A lakossági hozzájárulás pedig 156 ezer forint volt ingatlanonként.- Mindenképpen az volt a cél, hogy teljes legyen az infrastruktúra - tette hozzá. - A döntésünket igazolja, ha nem lett volna, akkor a településen működő nagy vállalkozásoknak búcsút mondhattunk volna. A következő csatornaépítés három település összefogásával valósult meg. 1997-ben Balaton- újlak, Kéthely és Somogyszentpál több forrásból jutott hozzá a csaknem egymilliárdos beruházás 84,5 százalékos állami támogatásához. 2001-ben történt meg az egész rendszer átadása.- A lakosságra ötvenmillió, az önkormányzatokra hetven- kilencmillió forintot jutott - mondta Berényi Sándor, a gesztor település Somogyszentpál polgármestere. - Úgy ösztönöztük a rácsatlakozást, hogy azok a háztartások, akik a beruházás kezdetén vállalták, harmincezer forintot fizettek. Majd ez é- venként nőtt, ahogyan 'Tökként az önkormányzati támogatás. Negyven-, ötven-, majd hatvanezer forint volt. Ha valaki most szeretne csatlakozni gerincvezetékre, legalább százezer forintot kellene letennie. Vörsön 2002-ben fejeződött be a csatornázás. Farkas László polgármester elmondta: félmilliárd forint volt a teljes beruházás, aminek 60 százalékát nyerték meg céltámogatáson. Vörs egy kicsit kivételes helyzetben volt, mert olyan főművi rendszer és komoly átemelő épült ki, ami lehetőséget biztosított a környező települések majdani hálózatépítéséhez. Ez nem is váratott magára sokáig. Főnyed, Tikos, Hol- lád és Szegerdő összefogása sikerrel járt és a több forrásból elnyert támogatás után folyamatos az összesen 150 millió forintos hálózatépítés. Nemesvid és Somogysimonyi pedig idén kapta meg, illetve nyerte meg a lehetőséget. A két településen több mint 900 millió forintba kerül majd a beruházás. Sütő László, a Marcali Kistérségi Többcélú Társulás elnöke elmondta: természetes az igény a csatornahálózatra, hiszen sokkal nagyobb lett a szennyvízkibocsátás. A környezet már nehezen birkózik meg a terheléssel. Ráadásul az emberek is tisztább, szagtalanabb körülmények között szeretnének élni.- Az önkormányzatoknak hosszú évek óta fejtörést okoz, hogyan kezeljék a szennyvízgondokat - tette hozzá. - A kis településeknek, melyek például nem tartoznak a Balaton kiemelt üdülőkörzetébe, nagyon kevés lehetőségük van. Magyarországi forrásokból ha 60 százalékos segítséget kapnak a beruházáshoz, az már kiemelt támogatásnak számít. Tehát létrehozták a Délbalatoni Szennyvíztársulást Marcali gesztorságával 90 százalékos uniós támogatás elnyerésére. Ez első körben azon települések szennyvíz-csatornázási programját fogta össze, melyek a kiemelt üdülőkörzethez tartoznak. A marcali kistérségben ez csak Somogysámsont és Sávolyt érintette. A projektet tovább bővítették a Balaton vízgyűjtő területére. így már a térség mind a 20 települése belekerült, ahol még hiányzik a csatorna. A kis települések számára ez nyújthat a jövőben megoldást, mert ha saját maguk vállalnák fel, egymillió forintot tenne ki a háztartásokra jutó költség.- Váratlanul ért minket ez a program - mondta Komári József, Szőkedencs polgármestere. - Már évek óta küzdünk. Százmillió forintos beruházással terveztük a szennyvízhálózat és a szennyvíztisztító telep kiépítését. Bár nem tartozunk a kiemelt üdülőkörzetbe, a Kis-Bala- ton közelsége miatt nagy szükség lett volna rá, hiszen a talaj feletti és alatti vízkészlet veszélyben van. 60 millió forintos Sapard-pályázatunkat azonban forráshiány miatt elutasították. Ezzel a programmal legalább bizakodhatunk, ráadásul kedvező feltételek mellett. A marcali kistérség harmincnégy településének szennyvízcsatornázottsága MEGKÉRDEZTÜK: MIÉRT FONTOS A SZENNYVÍZHÁLÓZAT? Farkas János Hollód: - Elsősorban a környezet kímélése miatt, de a tisztaság és a higiénia szempontjából mindenképpen jó, ha van szennyvízcsatorna. Holládon főleg az alsó falu végen az árkokba ide-oda lerakják a szivattyúzott szennyvizet. El lehet képzelni, micsoda bűz van időnként. Ráadásul ott magasabb a talajvíz is. Egy-egy nagyobb esőzés után kimossa a derítő két. Nagyon örülök, hogy végre nálunk is lesz csatorna. Két házunk van, mindegyikkel csatlakozunk, bár százhetvenezer forintot fizetünk ki házanként tízéves részletben. Nyakas László Kelevíz: - Praktikusabb és komfortosabb lenne, ha végre Kelevízen is kiépülne a csatornahálózat. Két éve, mikor érdeklődtem, várhatóé csatornaépítés, akkor azt mondták, a közeljő vőben biztosan nem lesz rá lehetőség. Akkor építettem egy új derítőaknát, mert a régi már elöregedett és hamar megtett. Havonta háromszor járt nálunk a szippantóskocsi, alkalmanként 3500forintért. Sokkal kényelmesebben lennénk, ha nem kellene azzal foglalkozni, hogy új derítő kell, vagy éppen, mikor telik meg. Még az sem baj, hogy szennyvízdíjat fizetnénk. Húrja Lajos Kéthely: - Már öt éve is van, hogy kiépült a faluban a szennyvízcsatorna. A kényelemhez nagyon hamar hozzá lehet szokni, már szinte el is felejtettem, milyen nehézségekkel kellett szembesülni, mikor még nem volt. Már a múlté, hogy a szippantás kocsi után futkostam. Nálunk úgy negyedévente volt rá szükség. Ha jól emlékszem, ezerötszáz- kétezer forint körül volt a kis tartályos autó. Megszánta bűz, ami főleg a nyári nagy melegben volt elviselhetetlen. Ráadásul a dugulásveszély is kisebb lett. Mióta csatornánk van, még egyszer sem merült fel ilyen probléma. Pálfi Katalin Somogysimonyi’: - Nagy az öröm nálunk, hogy vég re lesz szennyvízcsatornánk. Sokkal egészségesebb körülmények között élhetünk. A faluban kivétel nélkül mindenki rácsatlakozik majd a háló zatra. A nyári esőzések alatt rendesen meggyűlt a bajunk. A megemelkedett talajvíz állandóan belefolyt az aknába A fürdőszobában ilyenkor elviselhetetlen volt a szag. Ráadásul a csapadék miatt hetente kellett sztvattyúztatnunk. A kis tartályra 2000forintot, a nagyra 3500forintot fizettünk alkalmanként A bűz akkor is körüllengi a házat, mikor dolgoznak a szivattyúk.
