Somogyi Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-31 / 255. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. OKTÓBER 31., HÉTFŐ EGYHÁZAK ÉLETE Sírkő és virágok. November első napjaiban a halottakat és a temetőket ünnepük mindenütt Európában Bár ismertek a temetkezés más módjai is, az európai kultúrkörben évszázadokon át az uralkodószokás az elfóldelés volt, s csak később jelent meg a ham- vasztásos temetés - mondta Puskás Béla, a Somogy Megyei Temetkezési Kft. ügyvezetője. - Magyarországon a kereszténység elterjedésének következtében az egyre szaporodó templomok mellé kezdtek temetkezni. Módosabb, illetve köztiszteletben álló emberek közvetlenül a templomfal közelében vagy a templomban kaptak sírhelyet. Ám például a kivégzetteket temetőn kívül, jelöletlen sírokba helyezték. Mivel a település lakóházai is a templom körül álltak, a templomkert egyre szűkebbé vált, amely így fokozatosan a város falain kívülre került. Hazánkban számtalan zsidóte- - mető is található, amelyek több 1 dologban is különböznek a ke- 1 reszténytemetőktől. A zsidóte- | metkezési szokás szerint az el- £ hunytat gyalulatlan deszkából készült koporsóba teszik, amely nincs leszögezve, a halottra pedig varrás nélküli fehér vászonruhát adnak. A sírra nem virágot, hanem követ helyeznek. Ezzel emlékeznek Jákob tettére, aki Ráchel ősanyát a pusztába temette el, s hogy sírját megvédje a vadállatoktól, telerakta kövekkel. Az európai országok temetői változatos képet mutatnak. Németországban és Hollandiában fontos szerepe van növényzetnek, amelynek nagy kiterjedése ellensúlyozza a viszonylag szerény virágdíszeket. Ugyanígy Svájcban és Angliában is jelentős szerephez jut a parkjelle- gű, a természetes környezetbe tökéletesen illeszkedő temető. Svédországban vagy Dániában a sírkertekben egyes helyeken még utakat sem létesítenek, s a temetőt parkként alakítják ki. Erdélyben is számos példát láthatunk a temető és a körülötte lévő természet tökéletes összhangjára: a fából faragott kopjafák, szobrok mind a sírkertek szépségét emelik. A déli országokban, Spanyol- ország és Franciaország temetőiben a szobrászat, az építészet kerül előtérbe: művészi gondossággal megépített emlékművek és mauzóleumok szegélyezik az utakat. Spanyol- országban a legtöbb temetőben hatalmas kőfalba helyezik el a koporsókat, hasonlóan a nálunk megszokott urnás temetéshez. A hamvasztásos temetésnek Európán kívül, de az egész világon is Kínában van a legnagyobb hagyománya: Sanghajban önkormányzati engedélyre van szükség a koporsós temetéshez. Ennek leginkább praktikus okai vannak, hiszen a népsűrűség miatt csak nehezen lenne megoldható az utóbbi temetési forma. Mindenszentek és halottak napja A Mindenszentek keresztény ünnep. Azoknak az üdvözülteknek a közös emléknapja, akiket nem avattak szentté. Ez az ünnep a halottak napjának vigíliája, azaz előestéje. Az ünnep kezdetei a IV. századra nyúlnak vissza. Szent Efrém (i. sz. 373) Szíriái egyházatya és Aranyszájú Szent János (i. sz. 407) már írtak Mindenszentek ünnepéről. November 1-jén nemcsak a vértanúkat, hanem valóban minden szentet megünnepeltek Angliában és Írországban, a 700-as évektől, azóta általános. A halottakra először a clunyi monostorban emlékeztek november 2-án. A bencések kezdeményezése a XI. századben terjedt el Európában. Sírok, temetők, kegyhelyek Az ember nem akar és igazán nem is tud elszakadni elhunyt szeretteitől, ezért a temetés helye mindig is közel volt a lakóhelyhez. Ugyanakkor mindig elválasztották az élők lakhelyét a holtak birodalmától. Erre a célra szolgált és szolgál ma is a temető. Bartos László HÍREK Megszépült baráti-hegyi kápolna Tizenkét éve, mikor felújították az Öreglakhoz tartozó Baráti-hegy kápolnáját, olajfestékkel zárták le a belső vakolatot. A szellőzés hiányában az évek alatt teljesen elvált ez a réteg a téglafaltól. Ezért a hívek gyűjtést kezdeményeztek, hogy rendbe hozzák a kápolnát. Tolnai László templomi harangozó elmondta: százhúszezer forint jött össze az adományokból, az önkormányzattól pedig ötvenezer forintot kaptak. Az emberek nemcsak a pénzt adták össze, hanem társadalmi munkával is segítették a tatarozást. Lelkigyakorlat az egyetemen A közelmúltban a Kaposvári Egyetem vendége volt James Mariakumar Kaniyamprambil filozófiaprofesszor, a teológia doktora, aki Rumszauer Miklós egyetemi lelkész meghívásának tett eleget. Toronyépítő plébános vöm: tűzőrzők. Ezt az épületet igazi összefogás emelte, s a sok jó szándékú embernek köszönhető, hogy toronyépítő plénánossá válhattam. Maga a katolikus templom 33 éve épült, 1975-ben Lékai László püspök szentelte fel, s Szent István király tiszteletére emelték. A tornyára azonban akkor nem jutott pénz. Csupán egy betonalap és néhány vas jelezte a helyét évtizedeken át. Az új toronyba most egy 1935-ben öntött és Szent Imréről elnevezett, óO kilós nagyharang került, és mellé egy kisharangot is élhelyezhettek. Mindkettőt örökölte a plébánia. Nagy László Egyházmegyei támogatással és a hívek adományaiból templomtornyot építettek Nagydobszán. Balás Béla püspök áldotta meg az új tornyot, amelybe két harang is került. - Tavaly ilyenkor még nem hittem magam sem, hogy itt mára torony fog állni - mondta Bíró Imre nagydobszai plébános (képünkön). - A püspökségtől kétmillió forintot kaptunk erre a célra, s utána kezdtünk hozzá a gyűjtéshez. Ismét bebizonyosodott azonban, hogy a jó ügyek mellé odaállnak az emberek. Mindenki segített: ki a pénzével, ki a munkájával. Németországból is érkezett nagyobb összegű adomány, és nem fukarkodtak a nagydobszai és filiai hívek sem. Különösen két helybeli volt a segítségemre most is, mint mindig: Varga József- nét és Új falvi Tibornét én csak úgy híBizei emléktáblák Isten házán Vigmond Erika Tegnap szentmise keretében szentelte meg Balás Béla megyéspüspök a felújított bizei templomot. A ma már helyi védettség alatt álló épületet 1858- ban klasszicizáló stílusban építették, teljesen a helyiek adományából. Utoljára harminc éve volt felújítva - tudtuk meg Kiss Ivántók, Marcali plébánosától. A beruházás 6,2 millió forintból valósult meg. Az összeget a bizei hívek, a marcali egyházközség, az önkormányzat és a kulturális örökség minisztériuma adták össze. A pénzből megszépült a tető, kicserélték az ereszcsatornákat és új falszigetelést kapott az épület. A hívek kaput és kovácsoltvas csillárokat is készíttettek. A szentmisét követően felavatták a templom előtt elhelyezett emléktáblákat, melyek az első és második világháborúban elesett 29 bizei nevét őrzik. Veszélyben a karádi templom helyreállítás Százmillió forint kellene, de csak kilencmillió van Krutek József Forráshiányra hivatkozva elutasította a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a karádi egyházközség pályázatát a katolikus templom felújítására. így hónapról hónapra rosszabb állapotba kerül. A felújítás az előzetes számítások szerint akár a százmilliót is meghaladhatja. Nikii Zsolt, a község plébánosa azt mondta: a templom megsüllyedt boltozató, a megdőlt falazatok és pillérek, a számtalan repedés szemmel láthatóan és a statikai vizsgálatok, mérések alapján is azt jelzi, hogy nem halasztható tovább az épület jelentős felújítása. Elsődleges feladat lenne a tartóállványok elkészítése, hogy megakadályozzák a boltív szétnyílását, beomlását, mert akkor elképzelhető, hogy életveszélyessé minősítik és használaton kívül kell helyezni. Ennek nem örülnének a falusi hívek, mert ebben az esetben szentmise, keresztelő, esküvő és temetés sem tartható a templomban...- A népművészetéről híres Karád központjában, a régi temetődombon álló egytornyos, háromajtós műemlék templom a környék meghatározó építménye - magyarázta Nikii Zsolt plébános. - A Szent Lászlóról elnevezett templom falaiban, berendezési tárgyaiban őrzi a barokk korszak igényességét Műszaki állapota azonban annyira megromlott, hogy a helyreállítási munkákat azonnal meg kellett kezdeni. Az értékmentő munka a helyi egyházközség és a Kaposvári Püspökség beruházásában indult A kilencmillió forint elnyert támogatás a helyi forrással együtt sem elegendő. Csak az állványozás - amely a közvetlen életveszély elhárítását a műtárgyak védelmét a működést és a boltozat újjáépítésének munkaszintjét biztosítja - több mint tízmillió forintba kerül... A feltehetően középkori múlttal rendelkező épület főhajójának alapkövét 1742-ben rakták le és az írások szerint 1745-ben szentelték fel. A templom értékei 1750 körül készült barokk stílusú főoltár páratlan munka. Feltehetőleg hasonló minőségben készülhetett a főoltárkép, amely eredetileg is Szent Lászlót ábrázolta. A templom kiemelkedő színvonalú berendezési tárgyai közé tartoznak a hajóban álló 18. századi szobrok és a keresztelőmedence. Mindez szükségessé tenné a gyors és jelentős rekonstrukciót. Ünnepeltek a hácsi evangélikusok Füleki Tímea Ittzés János, a Nyugati egyházkerület püspöke szentelte meg szombaton a felújított hácsi evangélikus templomot Az ünnepi alkalmon szolgálatot tettek Szemerei János, a somogy-zalai egyházmegye esperese és Aradi György, a gyülekezet lelkésze. A múlt század első felében épült hácsi templomot több mint 17 millió forintos SAPARD-támo- gatással újították fel, melyet 6 milliós saját erővel egészítettek ki.- Felbecsülhetetlen segítség volt a lakók társadalmi munkája, akik felekezeti határokat nem ismerve dolgoztak a szépítésen - mondta Aradi György. Terveik megvalósításához a környékről is nagy segítséget kaptak, Tótiban kétszer tartottak jótékonysági koncertet az ügyért. Új harangot szenteltek, s megújultak a berendezések is, a sekrestyében az átalakítás után gyülekezeti terem lehet
