Somogyi Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-20 / 246. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. OKTÓBER 20., CSÜTÖRTÖK AKTUÁLIS 15 éves önkormányzatok Elkezdődött a falvak és városok önálló, de a helyi összefogásra alapozó gyarapodása. A szakszerűbb és olcsóbb igazgatás hozzájárul az életképességük megőrzéséhez. A maguk urai a somogyi települések Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke ott volt, amikor a megye korábbi ha­talmi szerepét vesztve új fel­adatokat keresett magának. Részese volt a változásnak, amikor kis falvak váltak a megyei önkormányzat egyenrangú partnerévé. Vallja, hogy ebben a szerep- osztásban érzi igazán jól magát, immár 15 éve. Gáldonyi Magdolna- Mennyire volt meghatározó változás az önkormányzatok létrejötte a települések életében?- Azok, akik addig azt érezték, hogy helyettük és fölöttük dönte­nek az őket érintő kérdésekben, megkapták az önállóság lehető­ségét és az ezzel együtt járó fele­lősséget. Ez hatalmas pozitív energiákat szabadított fel, de leg­alább ennyire jellemző volt az a sok-sok illúzió, amit magukban és környezetükben tápláltak az emberek a gyors, látható változá­sok reményében. A kijózanodás sokkal hosszabb ideig tartott, mint a változások létrehozása.- Az önkormányzatiság a települési tulajdonra épült Mennyire tudtak élni a települések a tulajdonukkal és az önálló­ságukkal?- A legtöbb feszültséget a kö­zös tulajdonok elosztása jelentet- tér Szomszédos, korábban közös tanácshoz tartozó községek veze­tői között keletkeztek akkora fe­szültségek, hogy néhányan éve­kig nem beszéltek egymással.. Számunkra, számomra is ko­moly kihívás volt megértetni, el­fogadtatni: nem egymást kell le­győzniük, hanem összefogva a legtöbb lehetőséget megszerezni maguk és környezetük számára. Ez az időszak ahhoz a ’kiéhezte- tettséghez hasonlítható, amikor a fogságból hazatérő katona, aki rég elszokott a zsíros ételektől, életveszélyes álla- Y ^ pótba kerül az első töl- tött káposzta elfő- gyasztása után. Sze- rencsére ez az idő- STáö szak ma már ugyan- *•» úgy történelem, mint ma- ga a rendszerváltás. A saját magam ura helyzethez kevés gyakorlat párosult, amit a mun­ka során kellett és lehetett meg­szerezni. Ebben segítettünk fő­ként azoknak az új polgármeste­reknek, akik nem töltöttek be a tanácsi időszakban választott tisztséget. Elsősorban fejleszté­sekben gondolkodtak: építsünk saját iskolát, óvodát és mindent, ami eddig nem volt, vagy koráb­ban elvettek tőlünk. Ez jellemez­te a gondolkodást sok helyen. Gyenesei István: Egyedülálló modellt alakítottunk ki a településekkel Nemritkán figyelmen kívül hagyták a valós igényeket, hogy a megnövelt vagy új intézménye­ket működtetni is kell, és ehhez sokszor az állami normatíva már nem volt elégséges. Né- 1 hány település a mai napig érzi ennek hátrányát. A többség azonban kivirult, mint a meny­asszony, aki megtalálja párját- A megyei önkormányzat Is egy lett a sok önkormányzat között. Ez jelentősen megváltoztatta a korábbi szerepét Mi­lyen új szerepeket tudott vállalni?- Megszűnt az alá-fólérendelt- ségi viszony és ez az egyénisé­gemhez is sokkal közelállóbb ki­hívásokat jelentett. Értük, a so­mogyi településekért tehettem a dolgomat. Megszűnt a számom­ra nehezen vállalható hatósági szerepkör gyakorlása. Helyette országosan egyedülálló módon társulások sorát hoztuk létre. Önként vállalt feladatokat oldot­tunk meg, segítve ezzel azokat, akiket a törvény leválasztott a megyéről. Egyedülálló modellt alakítottunk ki a településekkel, köztük a megyeszékhellyel való kapcsolat terén. Azóta is vallom az alapigazságot: a megye önma­gában nem létezik. A megye tele­pülésekből áll. Erős megye csak erős településekkel képzelhető el. A megye a községek és váro­sok érdekérvényesítő erejének növelésében lehet hosszú távon igazán jó partner.- Mennyire egyenes a megtett úi? Hol tartanak ma a somogyi települések az ön­kormányozásban?- Vannak, amelyek ugyan­olyan körülmények között, ugyanolyan politikai és szabályo­zó rendszerrel körülvéve folya­matosan gyarapodnak, van­nak, amelyek helyben jár­nak. Egyszerre tapasztalha­tó a fény és az árnyék, ame­lyet befolyásol egy-egy tele­pülésen a 15 évvel ezelőtti j starthelyzetük, a helyi veze­tés személyi összetétele, a testületen belüli együttmű­ködési készség vagy viszá­lyok, a település lakóinak egysé­ge vagy éppen megosztottsága.- Egyre többször hallani, hogy a nem­zetgazdaság nem képes ennyi önkor­mányzatot eltartani. Ugyanakkor Európa legliberálisabb önkormányzati törvényét alkotta meg a parlament Láthatjuk, hogy a pártok nem tudnak megegyezni az át­alakításán. Hogyan oldható fel ez az eb lentmondás?- Komoly kihívást jelent szem­benézni azzal, hogy egyszerűsí­teni kell és átláthatóbbá tenni a helyi közigazgatást Az emberek közelébe vinni a szolgáltatáso­kat, miközben a feleslegesnek tű­nő közigazgatási megosztottsá­got is meg kell szüntetni. Hiszem és vallom, hogy a települések ön- kormányzati testületéinek önálló létét meg kell őrizni, minden te­lepülésnek legyen saját képvise- lő-testülete, de a kiszolgáló hiva­talok jelenlegi szétszabdaltságát feltétlenül át kell gondolni. Ezál­tal szakszerűbbé, olcsóbbá és ál­lampolgárbaráttá válhat az ön- kormányzat igazgatásrendszere, amiben én továbbra is partnersé­get tudok ajánlani. Ez biztosít­hatja a somogyi önkormányza­tok életképességének erősödését Somogy korfája A megye 331 802 lakójának többsége nő: 173 665. A női lakosság körében a 6-13-as és az 55-59-es korosztály a legnépesebb és hasonlóan meghatározók ezek a korosz­tályok a férfitársadalomban is. A nemek megoszlásából is adódik: a munkaképes korú­ak között is több a nő, mint a férfi a megyében, de szerencsé­re a gyermek- és az időskorúak aránya egyensúlyban van. Ezer egyesület Somogybán több mint 2700, a bíróságon bejegyzett civil szervezet működik több tíz­ezres tagsággal. Természete­sen ennél jóval több klubot és társaságot szerveztek meg. A civil szervezetek tagságának döntő többsége egyesületekben tevékenyke­dik. Jelentős az alapítvá­nyok, illetve a közhasznú tár­saságok és a közalapítvány száma a civil szférában. Fejlesztések az iparban A megyei statisztikai hiva­tal adatai szerint a GDP 2003-ban 414,1 milliárd forint volt, az egy főre jutó GDP 1 237 ezer forint. A megye gazdasági szerveze­tei az idei év első felében 16 797 millió forint értékű be­ruházást valósítottak meg. A fejlesztések döntő része ipari beruházás volt, de jelent& sen fejlődött a szállítás, rak­tározás és a távközlés. Teljesítmény a régióban A dél-dunántúli régióban az első félévben 57,7 milliárd fo­rintnyi beruházás valósult meg. Ezzel a régió a hazai összberuházásokból 4,7 szá­zalékkal részesedett. Egy év­vel korábban 6 százalék volt a beruházások értéke. Az egy főre jutó teljesítményérték a dél-dunántúli régióban 59 ezer forint volt, Baranyában 68,5 ezer, Tolnában 55 ezer és Somogybán 50,6 ezer forint. Ötvenegy év egy hivatalban papp istvánné polgármester 1954 óta dolgozik a közigazgatás­ban és 1972-től irányítja Háromfa ügyeit Adminisztrátorként kezdte pályáját a helyi hivatalban, itt tölti maisa mindennapjait Szerinte 15 éve, az átmeneti időszakban, volt a legkönnyebb a települést irányító hiva­taloknak.- Akkor a régi rendszerű finanszírozásból kellett új dolgokat létrehozni, és ez jól is mű­ködött, persze, csak néhány évig, a teljes át­alakulásig. A régi rendszerben könnyebb volt és nehezebb is egyszerre. Akkoriban na­gyobb volta bürokrácia, több ellenőrzéssel járta munkánk, viszont átláthatóbb, tervez­hetőbb volt a falu költségvetése, mert az előírt feladatokhoz szükséges pénz megkaptuk és ez jó beosztással mindenre elég volt Ma nagyobb az önkormányzat önállósága, nagyobb a ha­táskör, de nem kapjuk meg azt a pénzt, amire szükség van a feladatokhoz. Pályázni ugyan lehet, de az eredmény esetleges - mondta a polgármester asszony. Pénz nélkül mulatni bajos CSIMA JÓZSEF, Kaposkeresztúr polgármestere 30 évig volt ta­nácselnök, majd öt évig nyugdíjas. 1990- ben amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a tele­pülésen élők őt akarják a falu első emberé­nek, még a családjának is nehezen vallotta be, hogy újra ringbe száll.- Nehéz döntés volt, hiszen az egészségem már akkor sem volt a legjobb. Három in­farktus után és egy újabb műtét előtt pedig meggondolom a hogyan továbbot is - mondta. - Ez a munka akkor szép, ha elé­gedett a lakosság. Azt azonban nehéz elér­ni. Legnagyobb gondunk a munkahelyek hiánya, bár szerintem aki akar, az el tud helyezkedni. Az önkormányzat élete olyan, mint a sakkjátszma. Hol én léptem, néha azonban velem, ve­lünk sakkoztak. Feladatunk van, de kevés hozzá a pénz. Kita­lálni valamit, megtalálni a pályázati forrásokat, előteremteni az önerőt és megvalósítani az elképzelésünket, ez az igazi szépsége a munkának. Négy évtized legnagyobb kihívása sípos Ferenc címzetes főjegyző azt mondta: munkája során jó néhány reformot átélt, de akkora kihívást, mint az önkormányzati törvénynek való megfelelés, egyik sem jelentett. Több mint 40 éve dolgozik a köz szolgálatában. 1964-ben Somogybabodon kezdte munkáját, néhány év múlva Lengyeltótiba helyezték át A város díszpolgára a település hivatalából ment nyugdíjba, a címzetes főjegyző elismerő cí­met az elsők között kapta. A 80<ts évek vé­gén zajló változásokat vb-titkárként élte át Tátiban. Ma Szőlősgyörökön jegyző.-A mai napig élénken él az emlékezetem­ben az utolsó csurgói tanácselnöki és vbtit- kári értekezlet Kemény szorongás volt bennünk, talán még egy kis félelem is. Tartottunk attól, hogy útilaput kötnek a talpunk alá - mondta. - Nagyon nehéz volt, mint minden kezdet Iga­zán akkor lélegeztünk fel, amikor láttuk, hogy milyen hihetet­len energiákat szabadít fel a kis településeken az önállóság. A törvényesség legfőbb őre takács János, Kadarkút jegyzője negyven évvel ezelőtt kóstolt bele az önkormányzati munkába. Az évek során a kaposiári járás gyakornokából vég­rehajtó-bizottsági titkár, majd Igái tanácsel­nöke lett. A rendszerváltás viszont már a jegyzői székben találta a 2002-ben címzetes főjegyzői titulust kiérdemlő Takács Jánost, aki június óta már városi jegyzőnek vall­hatja magát. Kadarkút mellett Héricsé, Visnye és Kőkút jegyzői feladatait is ellátja.- A régi rendszerben a vb-titkár látta el a jegyzői feladatokat - emlékezett vissza -, ám nagy különbség, hogy ő tagja is volt a testületnek, míg a mai jegyzők már függet­lenek a képvisel&testülettől. Éppen ezért a jegyző a törvé­nyesség legfőbb őre. Jóval összetettebbek a feladatok is, hi­szen rengeteg jogszabályváltozást kell folyamatosan követni, s emellett kell ellátni a napi feladatokat. Szerencsés helyzet­ben vagyok, mindkét oldalon, egy település élén és a jegyzői székben is kipróbálhattam magam. Számomra utóbbi tetszik jobban, hiszen itt nap mint nap kézzelfogható eredményei vannak a munkának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom