Somogyi Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 42. szám

2005. október 16., vasárnap Rejtvény, játék 15 A Marilyn Monroe-gyilkosság Azon a szombat estén Marilynnek valószínűleg volt egy késői látoga­tója. Talán ismerte, vagy olyasvalaki küldte, akiben megbízott. Én az utóbbi­ra gondolok. Feltehetően Mrs. Murray engedte be, és minden bizonnyal si­került rávennie Marilynt, hogy menjenek át a vendégházba. A vendég szállása messze volt a nappalitól és alig­hanem ez volt az egyet­len helyiség a házban, ami nem volt bepoloskázva. A lá­togató nem azért jött, hogy be­szélgessenek, de üdítőitallal kínál­ták, amit elfogadott. Ez volt a terve lényege, mert így becsempészhe­tett Marilyn italába egy „Mickey Finnt”, ami klórhidrátot tartal­maz. Marilyn elaludt a vendég je­lenlétében. A „vendéghez” ekkor csatlakozhattak a társai. Mivel Marilyn halála előtt, közben és után mindvégig voltak körülötte emberek, akik ajtót nyitottak azoknak, akik törvényes és meg­alapozott indokkal bemehettek a szobákba, valamint az a tény, hogy az A-I Zár- és Széf Társaság Marilyn halála utána kiküldött egy számlát a házhoz, bizonyos zárja­vítási munkálatok miatt, behato­lókra utal. A „vendég”, aki a ven­dégházban beszélgetett Marilyn- nel, nem engedhette be a többie­ket, mivel akkor felhívta volna magára a figyelmet. A behatolók pontosan tudták, mit tesznek. Vagy hoztak maguk­kal saját orvosi eszközöket, vagy a házban található eszközök segít­ségével végezték el a beöntést, amivel hatalmas és halálos adag Nembutáit juttattak Marilyn szer­vezetébe. Normális esetben ezzel a módszerrel kiürülnek a belek, ami azt jelenti, hogy erre is fel vol­tak készülve. Gyorsan és durván végeztek Marilynnel, miközben az öngyilkosság látszatát keltették. Gyanítom, hogy amikor az éjsza­ka kellős közepén Clemmons őr­mester felfigyelt a mosógép zajára, Mrs. Murray moshatta ki a pisz­kos lepedőket, hogy eltüntesse a beöntés nyomait. A Marilyn vérében kimutatott klórhidrátbói tudjuk, hogy „Mi­ckey Finn”-t kapott. Ez, bár önma­gában nem volt halálos adag, arra elegendő volt, hogy gyorsan el­aludjon tőle. A gyilkosok zavarta­lanul munkához láthattak. A ha­talmas adag klórhidrát segítségé­vel végeztek Marilynnel, de min­denképpen az öngyilkosság lát­szatát akarták kelteni, ami nem volt nehéz, mivel az orvos Nem­butáit írt fel neki. A gyilkosok nem finomkodtak, olyan halálnemet találtak ki, ami első látásra öngyilkosságnak tű­nik, de amiről később kétségkívül bebizonyosodhat a gyilkosság. A terv kivitelezői nem csupán Mari­lyn halálát akarták. Az ő halála olyan csapda volt, ami derékba törheti a főállamügyész és az el­nök karrierjét. Amikor a látszóla­gos öngyilkosságról végül kiderül, az gyilkosság, Róbert Kennedy nyomban gyanúsítottá válik, hi­szen Marilyn halála estéjén ő volt az utolsó ismert látogatója. Az újságírók körében köztu­dott volt Marilyn és Róbert Ken­nedy féléves viszonya, bár a sajtó nem nyúlhatott a történethez, de ha gyilkosság történt, nem számít, hogy a főállamügyészről van szó. Még ha sikerül is bebizonyítania az ártatlanságát, a lemondása másnap az elnök asztalán lenne, és az elnök óhatatlanul követné a példáját. A sajtó tudta, hogy neki is viszonya volt Marilynnel, így ő is ugyanolyan bűnös volt, mint az öccse. A Kennedy klán egyszer s mindenkorra lekerülne a politikai színpadról. De kinek állhatott ér­dekében mindez? És ki lenne eny- nyire irgalmatlan, hogy ilyen esz­közökkel valósítsa meg a céljait? A Kennedyknek sok ellenségük volt, többek között a CIA egyik be­folyásos klikkje. Az egyik korábbi fejezetben már szó esett arról, hogy az ügynökség is lehallgatta Marilyn otthonát és telefonbeszél­getéseit, amit nemzetbiztonsági okokkal magyaráztak, bár arra nem volt magyarázat, hogy miért vették át az FBI szerepkörét, akik ugyancsak lehallgatták a színész­nőt. A CIA egyébként nem került összetűzésbe a Kennedy család­dal, csupán az a bizonyos klikk táplált engesztelhetetlen gyűlöletet irántuk. Ezek az emberek az előző évi, rosszul sikerült Disznó-öböl- beli megszállás túlélői voltak, melynek során a kubai lázadók megkísérelték megdönteni a Cast- ro-rezsimet. A CIA kiképezte, etet­te és felfegyverezte a kubaiakat, és igen valószínű, hogy az inváziót is ők sugallták. Bíztak benne, hogy a Kennedyk magukra hagyta őket a bajban. A CIA rengeteg energiát ölt a Disznó-öbölbeli epizódba. A főpa­rancsnoktól engedélyt kaptak a gerillacsapatok felállítására, hogy visszamenjenek Kubába. Ez még Dwight D. Eisenhower - JFK előd­je - elnöklete alatt történt, aki áldá­sát adta az akcióra. Amikor John F. Kennedy átvette a hivatalát, a tervek az íróasztalon voltak. A terv rosszul volt felépítve, és gyen­ge pontja a szánalmas hírszerzés­ben rejlett. Kennedy határozottan kijelentette, hogy nem áll szándé­kában háborút üzenni Kubának, Imádta Clark Gable-t az Elfújta a szél óta, s a Kal­lódó embe­rekben együtt is játszottak. Kicsit úgy te­kintett rá, mint az apjá­ra, hiszen neki nem sok szerencséje volt az apjá­val. így a lázadók magukra maradtak. Kubaiak harcoltak volna kubaiak ellen. Ám azokban az években a CIA a kormánytól függetlenül mű­ködött, és elmulasztották tájékoz­tatni Eisenhower elnököt arról, hogy a gerillacsapatoktól függetle­nül már egy kisebb hadseregnyi kubait is összeverbuváltak. Az invázió katasztrofálisan si­került. A CIA azt hitte, hogy a ku­baiak csatlakoznak a lázadókhoz, és megdöntik Castro hatalmát, de nem így történt. Az amerikaiak el- számltották magukat Castro had­seregét és a légierejét illetően, és az akció hatalmas vérfürdőbe tor­kollott. Számos CIA-ügynök is az életét vesztette. Kétségbeesetten légi támogatást kértek az elnöktől, hogy visszavonulhassanak a ká­oszból, de az üzenet válasz nélkül maradt. Az elnök valójában elindí­totta a repülőket, de nem vették fi­gyelembe az időeltolódást, és a gé­pek egy órával később érkeztek meg, ami végzetes volt. Kiszivárgott egy történet, mi­szerint azon a napon az elnök hát­fájással küszködött, és a művele­tet Róbert Kennedy irányította. A CIA azóta a két fivért okolja a ku­darcért, és a túlélő ügynökök egy csoportja, valamint az odaveszett ügynökök barátai olthatatlan gyű­lölettel viseltettek a Kennedy fivé­rek iránt. Később előkerült egy doku­mentum, melyből kiderült, hogy a CIA mindvégig figyelemmel kö­vette Marilyn és Róbert Kennedy viszonyát, és a CIA főnökét, James Angletont személyesen tá­jékoztatták, amikor Marilyn azzal fenyegetőzött, hogy kitalálja „az egész nyomorult ügyet”. Ez arra utal, hogy a CIA-beli ellenségei pontosan tudták, hol, mikor és ho­gyan csapjanak le, hogy Marilyn Monroe meggyilkolásával hitelte­lenné tegyék a Kennedy-admi- nisztrációt. Részlet Matthew Smith Marilyn Monroe, az áldozat című könyvből (JIX Kiadó) NAP-KELTED 2005. október 17-én, hétfőn reggel is NAP-KELTE 5.50 és 9.00 között a Magyar Televízió egyes és kettes csatornáján, valamint délután 15.30 és 18.00 óra között ismétlés az m2-n.- Nagygyűlés után az MSZP. A Cím„nap"storyban Juhász Ferenc alelnök.- Euróterv 2010-re... A stúdióban Veres János pénzügyminiszter.- Vendégünk lesz Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke.- Kereszttűzben Rácz Jenő egészségügyi és Gráf József agrárminiszter.- A Nemzeti Konzultáció tapaszta­latairól...- Nógrádi Ádám újra a bíróság előtt... Vendégünk Nógrádi Zsolt és dr. Kenéz Tibor ügyvéd- Jogszerűtlen volt az alelnök kizárása... a Kinn, pádon: Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke Producer: Gyárfás Tamás Főszerkesztő: Lakat T. Károly Műsorvezető: Orosz József Telefonszámunk az adás idején: 251-0519 A hotelunkban sajnos nincs kaszinó, de én szívesen snóblizom önnel. Borbás Sándorné (Andornaktátya) Lesku Yvett (Nyíregyháza) Péntek tmréné (Tihany) Heti skandináv rejtvényünk megfejtését hétfő éjfélig kérjük a következő címre feladni: Vasárnap Reggel 1122 Budapest, Városmajor utca 12-14. MEGFEJTÉSÉT BEKÜLDHETI SMS-BEN SZERDA DÉLIG az alábbi telefonszámra: 06-90-63-11-41 Kérjük, hogy először írja be a VR szót, majd a megfejtést. (Az sms díja 76 Ft + áfa) E heü skandináv rejtvényünk helyes megfejtésének beküldői közül három olvasónk TVR 7 - előfizetést nyer. „A személyes adatok kezeléséről az impresszum ad tjékoztatást. ” Fejtsen kedvére az ügyes, Terefere, KÓPÉ, KÁPÉ rejtvénylapokban is! Új szerzemények a gödöllői királyi kastélyban Időszaki kiállítás nyílik októ­ber 22-én, Gödöllőn, a királyi kastélyban. Az elmúlt időszak­ban adományként, vásárlás út­ján a múzeum tulajdonába ke­rült műtárgyakat ismerheti meg a látogató. Az egyik érde­kes darab Eduard von Engerth híres festményének, az 1867- es Mátyás-templombeli koro­názásnak a ceruzavázlata. Az eredeti festmény Ferenc József lakosz­tályát díszítette Budán, a Várban. A rajzon látható Deák Ferenc, Eöt­vös József is többek között. Az osztrák festőművész tengerentúli örököseitől került a kép a kastély tulajdonába. Megtekinthető az öt­ven metszetet tartalmazó Ferenc József-emlékalbum is. Itt látható először az az ismeretlen bécsi udvari festő által alkotott mű, amely az özvegy Mária Teréziát ábrázolja. A kastély kiállításain korábban bemutatkozott festőművészek közül László Lilla és Harsányi Zsuzsanna egy-egy kastélyt ábrázoló alkotását ajándékozta a múzeumnak, ezek szintén ingyenesen megtekinthetők a november 20-áig nyitva tartó kiállításon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom