Somogyi Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-15 / 242. szám

12 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. OKTÓBER 15., SZOMBAT HÉTVÉGE Ára van a versenyképes gazdaságnak ÁLLÁSPONT Kóka János: Somogy és Kaposvár polgárai sokkal jobban tudják, mi kell, mint mi a minisztériumban Kell a 67-es gyorsforgalmi út, amely összeköti Kapos­várt az M7-es autópályával, tehát lesz. Már csak a for­rásokat kell megtalálni hozzá - mondta Kóka János gazdasági miniszter a Somogyi Hírlap szerkesz­tőségében. Az interjúban feltett kérdésre válaszolva a miniszter azt sem rejtette véka alá, hogy Európa legluxusabb autópályáját építik a Balaton déli partján, s ezt helyteleníti. Kőröshegynél a lifteket meg tudták ugyan spórolni és néhány egészen döbbenetes túlka­pást megváltoztatni, de elmúlt már az idő, amikor fel lehet tenni a kérdést: lett volna olcsóbb megoldás? A legolcsóbb megoldásért az autópálya-építkezéseken most egy új csapat dolgozik a minisztériumokban. hogy közben nem az emberek­től veszünk el, hanem saját ma­gunktól. Kóka János: Úgy takarékoskodunk, hogy nem az emberektől veszünk el, hanem saját magunktól fotó: láng Róbert Varga Ottó- Miniszter úr, hol van most a kormányon belül a gazdaság- politikai akaratképzés köz­pontja? Gyakran ugyanis mást hallani ugyanarról a témáról, ha a gazdasági minisztérium­ból, mást ha a Pénzügyminisz­tériumból és megint mást, ha a Nemzeti Bankból jönnek a hírek.- A gazdaságpolitika köz­pontja a kormány. Nem a gaz­dasági és nem a Pénzügymi­nisztérium. A kormányon belül pedig a gazdaságpolitikai aka­rat egységes. E tekintetben na­gyon előnyös, hogy a miniszter- elnök maga is a gazdaságból jött. Ha megnézzük a verseny- képességre fókuszáló hosszú távú fejlesztéspolitikát, ezek alapvetően a liberális párt által vallott versenyképességi érté­keket erősítik. A fejlesztés, a munkahelyteremtés, a ver­senyképesség, a jobb oktatás, a több autópálya, a kevesebb adó, a kisebb állam...- Beleszólhat-e mindebbe a helyi po­litika, a helyi gazdasági élet a megyék­ben, a régiókban?- A parlamenti politika nem alkalmas érdemi párbeszédre, sokkal inkább a helyi politika. Ezért is gondolom azt, hogy például a fejlesztési források felhasználásában, amilyen ko­rai fázisban csak lehet, minél több döntési kompetenciát kell a helyi szintekre vinni: a váro­sokba, a megyékbe, a régiókba. Magunk között szólva Somogy és Kaposvár polgárai sokkal jobban tudják, mi kell Somogy­nak és Kaposvárnak, mint mi a gazdasági minisztériumban.- Akkor ehhez kell már csak a pén­zeket hozzácsoportosítanl. Miközben több helyen nyilatkozta, hogy az adófo­rintok elosztásának módjával nem mindig ért egyet Kaposváron is el­hangzott inkább az angolszász típusu, a versenyképességet preferáló gazda­ságpolitikát helyezné előtérbe, mint a javak újraelosztását hirdető német- francia szociális modellt - Nincs alternatívája az SZDSZ által hirdetett gazdaság- politikának addig, ameddig a pénz megtermeléséről beszé­lünk. Senki nem vitatja ugyan­is, hogy több autópálya, keve­sebb adminisztráció és bürok­rácia, jobb szabályozás és jó minőségű oktatási rendszer kell. így tudunk versenyképe­sek lenni, hogy jöjjön a tőke, fektessen be, alkalmazzon munkaerőt. Ha elkezdünk nö­vekedni, bővülnek a források, attól kezdve vannak politikai nézetkülönbségek. A konzerva­tív jobboldal azt mondja: majd én megmondom, hogy ki és mennyire fejlődjön, kiből le­gyen középpolgár, és mely tér­ségeknek jusson több, melyik­nek kevesebb. Az igazi politi­kai voluntarizmus terepe ez. A szocialisták azt mondják: a szo­lidaritás mindenekfelett. Még akkor is, ha az a versenyképes­ség rovására megy, és segít­sünk mindenkin, akinek nincs szüksége a segítségre, az is kapjon azért bizonyos juttatá­sokat alanyi jogon. A liberáli­sok meg azt mondják: ha töb­bet termelünk, akkor csökkent­sük az adókat, hagyjunk többet az embereknél, tegyük hatéko­nyabbá és olcsóbbá az államot. Az emberek jobban tudják, hogy mire kell a pénz, mint mi, az állam képviselői, s valószí­nűleg hatékonyabban költik el. Akik a társadalom perifériájára szorulnak, kiszorulnak a ver­senyből, képtelenek versenyez­ni vagy valamiféle okból hátrá­nyos helyzetben vannak, azo­kat viszont rászorultsági ala­pon keményen támogassuk. Én ez utóbbival értek egyet. De nem baj, ha a koalíció két párt­ja között vagy a kormányban erről vita folyik. Ebből alakul ki az a kormányzati egységes gazdaságpolitika, amely ver­senyképességre fókuszál, szo­ciális ellátási rendszerében azonban erősen szocialisztikus jegyeket hordoz.- Az emberek ezeket a vitákat nem érzékelik, csak a végeredményt, amit viszont kőkeményen bírál az ellenzék. Most éppen azt mondják, Itt egy válasz­tási költségvetés, ahol egyik oldalról adókat csökkent a kormány, másik ol­dalról egyre többet költ- Valóban, csökkennek a költségvetési bevételek 200 milliárd forinttal. Merthogy ennyi adót hagyunk a vállalko­zók, az emberek zsebében. De csökken másfél százalékkal a költségvetési hiány, ami 300 milliárd forint. Ez 500 milliárd forint. Mondjuk ki: jövőre a nemzeti össztermékünkből 500 milliárddal kevesebbet köl­tünk, mint idén, tehát ez a költ­ségvetés takarékosabb, mint az idei. Mit mondanak azok, akik azt mondják, hogy választási költségvetés? Nem mást, mint­hogy ez egy társadalmilag érzé­keny költségvetés. Ha valaki azt mondja, hogy trükközünk, mert azért csak a társadalmi igazságosság felé megyünk, akkor én ezt kifejezett bóknak tekintem, mert úgy sikerült ta­karékoskodni, hogy közben va­lóban jobb helyre tesszük a pénzünket. Az a titka ennek, hogy nagyon sok támogatás ment ki, sok költségvetési pénz folyt ki a nagy rendszerekbe fö­löslegesen, ott adva, ahol már sok van - ilyen volt egyébként a családtámogatás orbáni mo­dellje - és nagyon keveset adva oda, ahol kevés van. Ebből moz­dulunk egy igazságosabb irányba. Úgy takarékoskodunk,- Valóban, a gazdasági minisztéri­um megkezdte a takarékosságot, lett is nagy felháborodás. Lehet, hogy nem lesz belőle modell a többi tárca számá­ra?- Persze, hogy sok érdek sé­rül ilyenkor. Az útigazgatásban 21 kht.-ből csináltunk egy cé­get. Ezzel megszűnt 110 fel­ügyelőbizottsági tagság, nagy felháborodást váltva ki a politi­kai elit legkülönbözőbb rétege­iben. De én meg azt mondom, hogy inkább még 110 kilomé­ternyi utat felújítok, mint hogy 110 felügyelőbizottsági tagot fi­zessek. Csak jövőre az útigaz- gatás átalakításából 3 milliárd forintot spórolunk meg. Csak abból, hogy az 50 háttérintéz­ményünkből csinálunk húszat és őket sokkal ésszerűbb gaz­dálkodásra szorítjuk rá, 10-15 milliárd forint közötti pénzt spórol a magyar állam. Összes­ségében a Gazdasági és Közle­kedési Minisztérium 70 milli­árd forinttal kevesebbet költ 2006-ban, mint 2005-ben. A GKM önmagában megspórolja az adócsökkentések harmadát. Mert azt mondom, hogy mi li­berális minisztérium vagyunk. Szerintem egy új politikai gene­ráció missziója az - amelynek én is képviselője vagyok -, hogy megváltoztassuk a hagyomá­nyos közszolgálati nomenklatú­ra berögzöttségét, csináljunk va­lami újat. Mi, liberálisok azt mondjuk, ha adót csökkentünk, csökkentjük a bürokráciát és tő­két vonunk be, akkor ez a ma­gángazdaságban munkahelyet te­remt Többet, mint amennyivel csökkentem kellene a közszféra létszámát ami szerintem évi 30 ezer fő. De kérdés az is: biztosan szükség van a 386 fős országgyű­lésre? Biztos, hogy szükség van a 3200 települési önkormányzatra? Biztos hogy szükség van 19 me­gyére? Biztos, hogy szükség van 26 ezer önkormányzati képvise­lőre? És biztos, hogy szükség van a 800 ezer közalkalmazottra? Mert ha nem, akkor itt van spóro­lási lehetőség. Ezt sokan mond­ják, de én elkezdtem megvalósí­tani is. És modell-céllal csináljuk, úgy, hogy máshol is alkalmazni lehessen.- A spórolás fontos, de az is, hogy amire költenek, annak hozadéka le­gyen. Biztosan Ilyen beruházás lenne az a 67-es gyorsforgalmi út megépíté­se, ami összekötné Kaposvárt az M7- essel. Lesz rá pénz?- A szabad demokraták helyi szervezete, Lamperth Mónika és Kolber István szocialista mi­niszterek, Szita Károly fideszes polgármester, is azzal kezdte, amikor találkoztunk: kell a 67- es út. Ilyen négypárti egyetér­tésre lehetetlen nemet monda­ni. Tehát lesz. Már csak pénz nincs rá, de az az én dolgom lesz, hogy előteremtsem.- Ha már autópálya... Kaposvárra jö­vet látta a kőröshegyi viadukt építését Európa legnagyobb völgyhídja. Büszke rá? Impozáns, de vajon megéri az árát?- Amikor átvettük a Szárszó- Ordacsehi szakaszt és össze­számoltam a felüljárókat, a ki­hajtókat, a lehajtókat, rézsűket, a 11 méter széles aszfaltozott leállósávokat, akkor azt mond­tam: nem engedek kiírni autó­pálya-tendert, amíg a műszaki tartalmat meg nem változtat­juk. Mert ez így nem mehet to­vább. Európa legluxusabb autó­pályáit építjük. Kőröshegynél a lifteket meg tudtuk spórplni, és néhány egészen döbbenetes túlkapást, de már messze el­múlt az az idő, amikor fel lehet tenni a kérdést: lett volna ol­csóbb megoldás? Most már egy új csapat dolgozik a minisztéri­umban azon, hogy mindig a legolcsóbb megoldást találjuk.- Slágertéma mostanában a magyar euró, ahány gazdasági szakember, any- nyl dátum a bevezetésre, ön szerint tartható a 2010, de vajon érdemes eről­tetni?- Tartható. A magyar gazda­ság teljesítménye ma jó, a sta­bilitás feltételei megvannak. A konvergenciaíven továbbme­hetünk, annak ellenére, hogy a bázis most megnőtt éppen egy autópályányival, mert ezt nem engedték 2005-ben elszámolni nekünk. De 2006-tól már enge­dik. Meg kell vizsgálni, hogy milyen társadalmi hatásai van­nak az euró 2010-es bevezeté­sének: a gazdaság szereplői számára a kiszámíthatóságot biztosítja, márpedig ők fognak Magyarországon munkahelye­ket teremteni, és nem a ma­gyar állam. A kiszámíthatóság, az árfolyamkockázat kiszűré­se érdekében szükség volna az euróra. Én azt mondom, ne adjuk föl, ne hagyjuk, hogy az első nehézség megállítson bennünket. Újdonságok Csokonairól könyvbemutató Jutalom a kutatóknak „ERŐS VÁRUNK, A NYELV” (KOSZTOLÁNYI) Vácon vagy Vácott, vagy Kaposvárott? Varga Andrea Honismereti találkozót és konfe­renciát tartottak Csurgón, Csoko­nai Vitéz Mihály halálának 200. évfordulója alkalmából a So­mogy Megyei Honismereti Egye­sület szervezésében. A 13 éves szervezet több mint száz, helytör­téneti kutatással és néprajzi gyűj­téssel foglalkozó tagot számlál.- Nem hivatásos kutatók, de amit végeznek, azt sokszor a hivatásos kutatók színvonalán - mondta Gálné Jáger Márta, az egyesület elnöke. Eddig 15-20 kötetet adtak ki, s munkájuk felbecsülhetetlen jelentőségű a kulturális értékek megőrzésé­ben. Szerencsére utánpótlás is van, Zamárditól Kutasig több településen folyik ifjúsági ku­tatómunka. Bihariné Asbóth Emőke pol­gármester és Szabó Sándor, a Csokonai gimnázium igazgató­jának köszöntője után Honis­mereti-emléklapokat adtak át. Ilyet kapott Horváth József levél­táros, akinek most mutatták be új, Csokonai csurgói Új Hélikonja című könyvét. Továb­bá Hosszú László, Frech József, Tóth Jenő, Berta Gyula, Vértes Lászó, Rádiós Márta, Vidák Tünde, valamint Varga Róbert munkáját jutalmazták. Az Or­szágos Honismereti Akadémia évente három Bél Mátyás-díjat ítél oda. Idén a Somogy Megyei Könyvtár munkatársa, Sípos Csaba kapta az egyiket. Nemrégiben egyik kedves olva­sóm e-mailen küldte el kérdé­sét hozzám: „...melyik kifejezés helyes és miért: Pécsen vagy Pécsett, ugyanígy Vácon vagy Vácott stb.” Mivel másban is megfogalmazódhatott ez a probléma, ezért most így - az újság hasábjain - válaszolok. A kérdést valójában így is fel le­hetne tenni: Elfogadható-e nyel­vünkben a -t vagy -tt helyha­tározórag? E témában - mint oly sok másban - megoszlik az olva­sók, a nyelvvel alaposabban nem foglalkozók véleménye. Vannak olyanok, akik csak a Pécsen, Vácon, Vásárhelyen for­mát fogadják el; mások a Pé­csett, Vácott, Vásárhelyt rágós alak használatát tartják helyes­nek. Mindenna­pi életünkben is gyakori, hogy a szélsőségesen fogalmazóknak nincs igazuk; így az általáno­sítok e nyelvi talány megoldásában sem jár­nak jó úton. Az igazság ugyanis az, hogy mindkét alak helyes. A Pécsen, Vácon, Vásárhelyen forma köz­napi; míg a Pécsett, Vácott, Vá­sárhelyt alak választékosabb kifejezés. Egyébként a -t, -tt helyhatározórag nyelvünkben régebben sokkal gyakoribb volt, mint napjainkban. Olyany- nyira volt gyakoribb, hogy ez a rag régebben nemcsak helyne­vekhez járult, hanem határozót hozott létre más szavakhoz kap­csolódva is: középütt, oldalt, fö­lött, előtt, együtt, között, szerint (a szer főnév birtokos személy- ragos alakjából), gyanánt (a gyanú főnévnek ugyancsak bir­tokos személyragos alakjából), lent, bent, fönt, alant stb. Petőfi így ír: „Alant röpül a nap, mint a fáradt madár” (A puszta, té­len). E határozók egy részéből nyeltünk változása közben név­utó lett. A -t, -tt helyhatározórag kü­lönben nem minden helység­névhez járulhat. Nincs Mar­calitt, Budapestért, Makótt stb. alak; van viszont Marcaliban, Budapesten, Makón forma. Ez a rag - tapasztalataink szerint - "lassan-lassan eltűnik nyelvünk­ből, mert a kiejtésben azonos a tárgyragos főnévvel: Székesfe­hérvárt él a barátom, (helyhatá­rozó) Útközben érintettük Szé­kesfehérvárt. (tárgy) A tanulságot levonva: ne ítél­jük el azokat, akik azt mondják, hogy Kolozsvárt élnek; de azo­kat se, akik Kolozsváron élnek. Mint ahogy rendes ember lehet a Kaposváron meg a Kaposvá­rott élő is. Ez a minősítés ugyanis nem a helyhatározórag függvénye. MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom