Somogyi Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-15 / 242. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. OKTÓBER 15., SZOMBAT 10 HIRDETÉS Energiaellátás - Harmóniában a társadalommal, a természettel és a gazdasággal Legelső írásunkban dr. Peter Haug, a FORATOM főigazgatója és dr. Tombor Antal, a MAVIR Rt. elnök-vezérigazgatója vázolta fel az európai és a hazai villamosenergia-ellátás helyzetét. Az alábbiakban a rendelkezésünkre álló energiaforrásokról, a gazdaság és a természet együttéléséről lesz szó. Életünk szinte minden tevékenysége kötődik az energiához. Vajon miért nem tudatosul ez jobban, és hogyan gondolkodunk az energiaellátás biztonságáról? Dr. Czibolya László, a Magyar Atomfórum Egyesület főtitkára szerint az elmúlt egy-másfél évtizedben megszoktuk, hogy az energia bőségesen rendelkezésre állt. Ha visszatekintünk, még azt is elmondhatjuk, hogy az ára sem volt megfizethetetlen, noha gyakran éreztük drágának. Az olaj és a gáz iránti kereslet hirtelen növekedése azonban rádöbbentett arra, hogy ennek a kedvező helyzetnek hamarosan a végéhez érünk. Azt a tényt, hogy az áram, a fűtés, illetve a légkondicionálás vagy a benzin mindig elérhető, természetesnek vesszük. Akkor gondolkodunk el arról, milyen szervezési, gazdasági és társadalmi erőfeszítések szükségesek ezek biztosításához, ha valamilyen okból - akár rövid időre is - a hiányukkal szembesülünk. Kényelmetlennek érezzük, ha egy erősebb vihar miatt esetleg egy fél órára kimarad az áramszolgáltatás. Az nem jut eszünkbe, hogy a Földön közel 2 milliárd ember nem használja a villamos energiát. Szemléletes példát mutat erre Kína fejlődése az elmúlt másfél évtizedben. A fellendülő gazdaság és az ezzel járó háztartási igények növekedése évente 10-15%-os áramfogyasztási növekedést eredményezett. Bár a villamosenergia-termelés nagy szervezettséget igénylő részletei kevésbé ismertek a közvélemény előtt, mégis sokszor esik szó az energiatakarékosságról és a környezetkímélő energiatermelésről. Ezzel kapcsolatban gyakran aggályok is felmerülnek. A különböző gazdasági érdekcsoportok és a felelősen gondolkodó közszereplők is többször idéznek számokat az energiahatékonyságról, az egy főre jutó fogyasztásról és termelésről, amelyek sokszor szemléletesen jelzik a valós folyamatokat, sokszor viszont kiragadott adatok, amelyek csak más tényekkel együtt értelmezhetők valójában. Nem mindegy, hogy egy országban a jövedelem meghatározó része például a turizmusból vagy az ipari termelésből származik. Az energiafelhasználás hatékonyságának növelését minden eszközzel támogatni kell, és a pazarlást meg kell szüntetni. Ez azonban nem lehet öncél. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy ami energiatakarékosságot jelent az egyik oldalon, nagy energiaráfordítást jelent a másikon. Például a lakások hőszigetelése csökkenti a fűtési igényeket, de ezeket az anyagokat bizony sok energia felhasználásával lehet csak előállítani. Ha mérleget vonunk, összességében mégis megéri az ilyen takarékosság, de tisztában kell lenni azzal, hogy ez ráfordítást is igényel. Nagyon fontos a megújuló energia- források - a szél, a nap, a biomasz- sza, a geotermikus energia - mind erőteljesebb kihasználása a magyar és európai programban is. A Magyar Atomfórum Egyesület ebben az évben egy kiadványsorozatot jelentetett meg, amelyben megvizsgálta, hogy Magyarországon a hosszú távú biztonságos áramellátáshoz milyen források állnak rendelkezésre. Természetesen nem az energiapolitikai ajánlások megfogalmazása volt a cél, de a vizsgálatokból egyértelműen kiderült, hogy az elkövetkező 20 évben a különféle erömütípusok együttesen képesek az ország áramellátását biztosítani. Minden forrásnak vannak előnyei és hátrányai, az arányok kialakulását pedig jogi, gazdasági és gazdaságpolitikai eszközökkel lehet befolyásolni. A kiadványból megtudhatjuk, hogy legalább egy tucat szempontot kell figyelembe venni, amikor egy áramtermelési technológiát jellemezni akarunk. A legfontosabb: a készletek nagysága, elérhetősége, ára, a beruházási igények, a környezetterhelés, a hálózatban való működés jellemzői, a versenyképesség, a munkaerő képzettsége és a társadalmi elfogadottság. Az idén megjelentetett adatgyűjteményben - a fenti szempontok alapján az egyes technológiákra ösz- szegyűjtve - egy helyen elérhetők lesznek a nyilvánosan hozzáférhető adatok. Ez tartalmat ad a szakma és a lakosság szélesebb rétegeiben folyó vitáknak. Magyarországon a megújuló energia- forrásokból a 2010. évi várható villa- mosenergia-felhasználás 3,6%-a, mintegy 1.600 GWh például elérhető lesz az alábbi táblázatban felsorolt forrásokból. Dr. Czibolya László úr hangsúlyozta, hogy a megújuló energiaforrások vonzónak tűnnek a lakosság körében, de Magyarországon az emberek többsége az atomenergia fel- használását is támogatja. Ugyanakkor a környezetvédő szervezetek a nukleáris energiatermelést gyakran erős kritikával illetik. Azonban, ha komolyan elgondolkodunk a hosszú távon is biztonságos villamosenergiaForrás Teljesítmény íMW) WHauios energia (GWh fotovillamos 2 2-3 vízenergia (Paks stb.) 7-9 56 szélenergia 18-50 20-50 geotermikus áramtermelés 10 50 biogáztermelés 12-16 50 válogatott szemétégetés 50-60 400 szilárd biomassza 130-150 1050 1991 szept- 1996 márc. 1997 dec. 1998 nov. 1999 nov. 2001 febr. 2002. máj. 2003 jún. 2004. jún. 1995 (N—1010) (N-1382) (N-1039) (N-998) (N-1051) (N-1036) (N-1017) (N-1012) (N=6944> Bázis = az összes választó, A/14. kérdés ? Project „Green 2004” Paksi Atomerőmű Rt. ellátásról, észre kell venni, hogy a megújuló energiaforrások nem valós alternatívái a jelenlegi erőmüveknek, ezért is téves ezeket alternatív forrásoknak nevezni. Szerepük fontos, hiszen a magyar viszonylatban elérhető kb. 3,5%-os részesedésüket nem lehet elhanyagolni, ugyanakkor ne gondoljuk, hogy a szélkerekekkel vagy a biomasszából a jelenlegi műszaki megoldások mellett „tiszta és nagyon olcsó” áramot leszünk képesek tömegesen termelni. Eltekintve attól a néhány esettől, amikor a zöldszervezetek mögött gazdasági érdekek képviselete húzódik meg, a környezetvédő mozgalmaknak fontos küldetésük van a társadatomban, hiszen sokszor ők töltik be a lelkiismeret szerepét, akik a nyilvánosság erejével próbálják az embereket a környezettudatos gondolkodásra rávenni. Czibolya László szűkebb munkaterületére vonatkoztatva úgy véli, hogy hazánkban a paksi atomerőmű társadalmi megítélése és támogatottsága jó, hiszen az emberek értik, milyen fontos szerepet játszik az atomenergia az ország áramellátásában. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne tennivaló ezen a területen. A műszaki szakemberek azt hiszik, hogy a valóság megismerésének csak logikai útja lehetséges, vagyis, ha képesek vagyunk munkánk tartalmát érthetővé és átláthatóvá tenni, akkor minden megoldódik. Ez a fajta tájékoztatás nagyon fontos, elengedhetetlen része társadalmi kapcsolatainknak, de nem elégséges. Meg kell érteni az érzelmi alapú kritikák lényegét is, és tudnunk kell reagálni rá. Erre jó példa, hogy az atomenergia ellen három fő érvet szoktak felhozni: az atomerőművek biztonságát, a radioaktív hulladékok elhelyezését és az atomfegyverek elterjedésének lehetőségét. Mindegyikben fellelhető a jövő féltése iránti szorongás. Mi lehet a válasz? Valószínűleg az, hogy tervezzünk és építsünk olyan atomreaktorokat, amelyek működési módja kizárja a környezeti károkat okozó meghibásodást, még akkor is, ha egy üzemzavar során teljesen magára marad. Tervezzünk és építsünk olyan atomreaktorokat, amelyek működése sokkal kevesebb radioaktív hulladék keletkezésével jár, illetve képesek ezeknek a hulladékoknak az ismételt felhasználására, illetve átalakítására. Tervezzünk és építsünk olyan atomreaktorokat, amelyek fűtőanyagából nem lehet nukleáris fegyvert előállítani. Ezek a fejlesztések már jelenleg folynak, és a negyedik generációs atomerőművek ezek közül sok problémát meg fognak oldani. Potenciálisan van még egy, eddig nem hasznosított hasadóanyag, a tórium, amelynek tulajdonságai épp a fent említett megoldásokhoz nagyon kedvezőek. Paksi Atomerőmű Rt. M Ha népszavazásra kerülne sor, Ön támogatná egy új atomerőművi blokk építését, amennyiben biztosan a már meglevő blokkok mellett, a paksi telephelyen létesülne? 1998 nov. (N-1039) 1999 nov. (N=998) 2001 febr. (N=1051) 2002. márc. (N=1008) ® Bázis = az összes választó, A/20. kérdés Project „Green 2004” 2003 jún. 2004. jún. (N-1017) (N-1012) Paksi Atomerőmű Rt.
