Somogyi Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-02 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 40. szám
2005. október 2., vasárnap Közélet, politika, gazdaság 5 Kárpótlás Erdélyben Hazánkban is jelentős az érdeklődés a Romániában visszaigényelhető ingatlanok iránt. A második világháború után elkobzott földek, illetve épületek utáni kárpótlásra immár magyar állampolgárok is jelentkezhetnek, sőt, a kérelmek benyújtásának határidejét - éppen a megnövekedett érdeklődés miatt - november 30-ig meghosszabbították. A romániai kárpótlás már évek óta zajlik, ám csak a nyáron elfogadott új földtörvény módosítása tette lehetővé, hogy az egykori tulajdonosok külföldön élő, más állampolgárságú hozzátartozói is visszaigényelhessék az egykor elkobzott javakat. Korábban ez csak különböző trükkökkel volt lehetséges - például úgy, hogy névleg egy romániai rokon vagy ismerős Gyors ügyin- nyújtotta be a tézésre kárpótlási igényt, senki sem Magyarországon számíthat az ezzel kapcsoA bürokrácia latos közvetítői malmai min- szerepet a Family denhol las- Tree Kft. tölti be, san őrölnek, az egykori tulajRomániában donosok örököpedig ez sei, hozzátartofokozottan zói náluk jelentigaz. kezhetnek. A cég tulajdonosa, Eötvös György elmondta: csak azoknak a kérelmeknek a képviseletét vállalják el, amelyeknél reális esélyt látnak a sikeres visszaigénylésre. Tehát a kárpótlásra jelentkezőknek úgy érdemes őket felkeresniük, hogy már a birtokukban vannak a dokumentumok, vagy legalábbis konkrét címet, vagy helyrajzi számot tudnak mondani. Azzal ugyanis, hogy a nagymama elmondása szerint volt egy kis ház vagy föld, még nem lehet sokat kezdeni. Csak az 1945 és 1989 között elkobzott ingatlanokat lehet visszaigényelni. A kárpótlás elsősorban természetben történik- Mindenképpen konkrétumokra van szükség, amit továbbíthatunk a gyergyószentmik- lósi irodánk munkatársainak - jelentette ki a Family Tree Kft. vezetője. - Csak akkor tudjuk megkeresni az eredeti okiratokat, ha van valamiféle nyom, amin el lehet indulni. A kárpótlásra azok az egykori tulajdonosok, illetve hozzátartozóik jogosultak, akiknek ingatlanát 1945. március 6. és 1989. december 22. között kobozták el. Családonként maximum 10 hektár föld, illetve 50 hektár erdő igényelhető vissza. A kárpótíás elsősorban természetben történik, vagyis igyekeznek az eredeti ingatlanokat visszaadni jogos tulajdonosuknak. Amennyiben ez nem lehetséges - például azért, mert az adott épületet jelentősen átalakították, a földet beépítették, vagy az adott ingatlant eladták egy jóhiszemű vevőnek -, akkor az igénylő az ingatlan piaci értéke alapján számított pénzbeli kárpótlást kap. A restitúcióra az eddigi tapasztalatok alapján leginkább nem az egykori tulajdonosok, hanem azok hozzátartozói jelentkeznek. Az ő felelősségük a családi örökség minél alaposabb felkutatása, mivel a román hivataloknak nincs meg az annak idején elidegenített ingatlanok tulajdonosi listája, s a telekkönyvi bejegyzések sem mind megbízhatóak. Emiatt gyakran előfordul, hogy kézzel írott szerződéseket kell a kérelemhez csatolni.- Eddig többtucatnyi magyarországi igénylést továbbítottunk - mondta Eötvös György. - Fontos tudni, hogy bár az igényléseket csak november 30-ig fogadják el, a kiegészítő dokumentációk benyújtására még ezután is lehetőség van. Lapunk megtudta, hogy a Family Tree Kft. általában fix megbízási díjjal vállalja a kérelmek közvetítését. Ez független a visszaigényelt ingatlan értékétől - annál is inkább, mivel ezt Érdemes felkutatni a családi örökségeket, mivel a romániai kárpótlás cseppet sem formális - jelentette ki lapunknak VERESTÓI ATTILA, az RMDSZ szenátora. Mint mondta, tudomása szerint az igénylések, ha nem is tömeges számban, de folyamatosan érkeznek Magyar- országról is. Azzal kapcsolatban azonban, hogy mekkora lehet a kárpótlásra határon túlról jelentkezők köre, nem kívánt konkrét adatokat mondani.- Nem lenne jó, ha most elkezdenénk megbecsülni ezeknek az igénylőknek a számát, mivel ez netán félreértésekre adhatna okot - mondta a szenátor. - Úgy vélem, ezeket az igényeket nem kibeszélni, hanem érvényesíteni kell. az összeget a megbízás kezdetén még nem is lehet tudni. A tarifa általában 50 ezer és 150 ezer forint között mozog, attól függően, hogy mennyi munka, illetve utánajárás szükséges a kárpótlás érvényesítéséhez. Az igénylőnek viszont nem kell kiutaznia Romániába, elegendő egy meghatalmazást kitöltenie, melynek birtokában a cég helyette eljárhat. A visszakapott ingatlanokkal a kárpótoltak szabadon rendelkezhetnek, kivéve ha a külföldinek - azaz netán magyarnak - termőföld jut a birtokába: ezt ugyanis a helyi törvények szerint egy éven belül köteles eladni. Ugyancsak korlátozottan gyakorolhatja tulajdonosi jogait az új tulajdonos, ha a visszaszolgáltatott épületben közintézmény működik - ebben az esetben a jogszabály 3-5 évi tűrésre kötelezi az érintettet, ez alatt természetesen bérleti díj illeti meg őt. Azt, hogy egy-egy visszaigénylési eljárás mennyi ideig tarthat, a közvetítő cégnél nem tudták megmondani. Ám gyors ügyintézésben senki se reménykedjen.- A bürokrácia malmai mindenhol lassan őrölnek - jegyezte meg Eötvös György. - Romániában pedig ez fokozottan igaz. D. T. I * ** * * ***** Schilling Árpád színházrendező „A választási kampány és egy nagyszabású reklámhadjárat között az a különbség, hogy a ránk tukmált terméket bármikor kidobhatjuk az ablakon, a kormányt viszont nem.” Faludy György Simon Wiesenthal haláláról „Ez is egy korszak vége. A bűnösök ma már vagy meghülyültek, vagy olyan gonoszok, hogy nem is emlékeznek rá, hogy kit öltek meg.” Paul Greenberg, Pulitzer-díjas újságíró „Menjünk hát neki New Orleansnak egy buldózerrel? De hogyan lehetne elsöpörni a zenét, és amíg létezik zene, addig létezik New Orleans is.” Tornyi Barnabás, a Kispest volt edzője, aki 40 milliót követel a Kispesttől „Nem akarok én rosszat a Honvédnak/ egyszer azonban mindenkinek elfogy a türelme. Pénzügyileg s erkölcsileg is tönkretettek... De most már betelt a pohár, a pénzemet akarom.” Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park nyugalmazott igazgatója „A Hortobágyon az a csodálatos, hogy a puszta minden évszakban más színű. Tavasszal szürkészöld, de később, amikor a veresvirág-csenkesz virágzik, és ráhúzza a veresgatyát a földre, akkor meg vöröses. Nyáron aranysárga, késő ősszel pedig megbámul.” DEMOKRATA. Leállíttatta a Lenti Televízió élő közvetítését a város fideszes polgármestere. A híradások szerint Nógrádi László, az Orbán-kormány egykori közlekedési minisztere hivatali elődjébe fojtatta bele a szót, amikor is az nem átallott olyasmit szóba hozni (egy biciklis útról beszélt volna), ami neki nem tetszett. A rendszerváltásról nyilván csak hírből hallott atyafi védekezésképpen azzal állt elő, hogy „ő csak azt tette, amit Szili Katalin szokott a parlamentben: miután a MSZP-képvi- selő túllépte az időkeretét, megvonta tőle a szót”. Úgy fest, Lenti feje kihagy, ha a szólás szabadságáról hall. ERTEKELES ***** Ez már döfi **** Elmegy *** Átlagos ** Gyengus * Bukta BP. Gyorsítunk Budapesten mottóval az MSZP új fővárosi politikát hirdetett meg. Molnár Gyula budapesti elnök pedig, bírálva a fővárosi útfelújításokat, azt mondta, nem történhet úgy útrekonstrukció, hogy városrészek bénuljanak meg. A Fidesz szerint nem gyorsításra, hanem irányváltásra van szükség. Kérdés, mit gondol minderről a főpolgármester? Van-e ideje egyáltalán morfondírozni a soros horvát kiruccanás és egy pesti autómentes kampánynap között. ** REKORD. Százéves hidegrekord dőlt meg nyáron. De vajon mi lesz jövőre? A választási kampány táján alighanem sarkvidéki szelek fújnak majd felénk. Vagy inkább balkániak? ***** A védőoltás kötelező, de ki fizet, ha árt? Novembertől senki nem kérhet kártérítést az államtól, ha kötelező védőoltástól ő maga vagy családtagja károsodást szenved. Ugyanakkor a szülő akár 100 ezer forintos bírsággal is sújtható, ha nem tesz eleget a gyermekére vonatkozó oltási kötelezettségnek. Oltásra szükség van, de miért nem áll jót az állam? Tk r ovembertől az állam \ | nem felel a kötelező N védőoltásokért. Tehát ha valakinek maradandó károsodást, bénulást okoz egy védőoltás, legyen az orvosi műhiba vagy a vakcina hibája, követeléseivel kizárólag az orvos vagy a gyártó felé fordulhat. Arról a jog- szabály-módosítás egyelőre nem szól, mi történik, ha egyik sem okolható, ahogy az sem: miért hátrál ki az állam a védőoltások mögül. ■ „Az információ nem teljes - nyilatkozta lapunknak Rácz Jenő egészségügyi miniszter. - Az állam követi a már egyéb területeken jól bevált megoldást, ami a gyártó felelősségét helyezi előtérbe. Amennyiben egy állampolgárnak szüksége lesz a segítségre a gyártóval szemben indított perben, természetesen jelen leszünk.” Nem egyértelmű megoldás ez sem. Egy kislány részlegesen megbénult a védőoltás miatt, ám a vizsgálatok során kiderült, hogy sem a vakcinát beadó orvos, sem a szer gyártója nem vádolható gondatlansággal. A kislány családja az államot perelte. Nagy összegű kártérítést és havi járadékot ítéltek meg nekik. Ilyen per novembertől már nem indítható. „Ez azért megdöbbentő, mert a kötelező védőoltás, mint a neve is mutatja, kötelező. Az állam tette azzá, teljesen érthető népegészségügyi okok miatt” - nyilatkozta Simon Tamás egészségügyi esetekkel foglalkozó ügyvéd. A döntés valóban érthetetlen: a kötelező védőoltás elsősorban a gyerekeket érinti, és amennyiben a szülő nem tesz eleget annak, hogy gyermeke megkapja a védőoltást, akkor első lépésként 100 ezer forint bírság fizetésére kötelezhető, ennek megtagadása esetén szabadságvesztéssel sújtható. Simon Tamás véleménye szerint egyébként a gyártót perelni sem lesz egyszerű, hiszen könnyen kibújhatnak a felelősségvállalás alól. Ezt megerősítette Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke is, aki felhívta a figyelmet, hogy baj esetén egy Magyar- országon gyógyszert forgalmazó cég könnyen megszűnhet jogutód nélkül, s kártérítési követelését senki nem tudja majd érvényesíteni. Ezzel szemben Müllner Ottmár, a Védőoltás- és Immun- biológia-termékek Gyártóinak és Forgalmazóinak Egyesülete elnöke cáfolta a félelmeket, mondván, hogy világszerte nincs túl sok cég, amely védőoltások gyártásával foglalkozik, nem kell attól tartani, hogy megszűnnének. Müllner Ottmár hozzátette, miszerint ő sem ért egyet a rendelettel. Az államot november elseje után már nem lehet perelni, csak a gyártót. Nem csak gyerekekre nézve lehet veszélyes egy ilyen ügy. Egy, korábban az egészségügyben dolgozó idős hölgy is áldozatul esett a védőoltásból származó károsodásnak. Baleset érte és ezt követően kapott vért és plazmát, ám a kezelés utáni vizsgálat hepatitis C vírust mutatott ki szervezetében, amely súlyos májkárosodáshoz vezet. Radovics Csilla ügyvéd szerint a nem megfelelő ellenőrzés vezetett oda, hogy fertőzött vér került a kórházba. Dr. Ócsai Lajos, az ÁNTSZ járványügyi főosztályvezetője szerint eltúlzott és káros a védőoltást ellenzők táborának reakciója. „Alapvetően védőoltáspárti vagyok - nyilatkozta lapunknak. - Az ellenzők szerintem a járvány potyautasai. Könnyen beszélnek egy olyan országban, ahol a gyerekek minden betegség ellen be vannak oltva. Védőoltásból származó probléma tízévente egyszer fordul elő. Tátott szájjal néz minket az EU, annyira jók az eredményeink. Például Franciaországban nincs oltási kötelezettség, de a gyerekek hatéves korban csak az oltásokat igazoló papírokkal mehetnek iskolába. Ha nincs igazolás, a szülő egyéves jövedelmének megfelelő összeget fizet büntetésképpen. Ez jobb?” Senki nem tette fel azt a kérdést: ha egy szülő havonta súlyos ezreket fizet a társadalom- biztosítónak maga és gyermeke egészségügyi biztosítására, akkor miért nincs joga ahhoz, hogy az állam továbbra is vállalja a felelősséget, hiszen a gyártók állami engedéllyel forgalmazzák a vakcinákat. SZENTGYÖRGYI LÁSZLÓ
