Somogyi Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-13 / 240. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK ALMANACH 0 0 4 BABOCSA EZ A HÍR BABOCSAN Számítógép, muzsika 236 diák iratkozott be az idei tanévre a babócsai iskolába, ahol sok a változás mostaná­ban: 40 új számítógéppel gya­rapodtak, és idén az angol és német mellett a beás nyelv is tanulható. Zeneiskolai tagozat is indult idén, hedegűt, klari­nétot és szintetizátort szólal­tathatnak meg a gyerekek. Az idei tanévtől tagiskolája is van a babócsai intézménynek. A szomszéd önkormányzat a költségek csökkentését várja ettől a lépéstől. Kábeltévé karácsonyra 20,5 millió forintot nyertek a kábeltelevízió kiépítésére Babócsán: karácsonyra a la­kosság nagy részénél már ká­belen érkezhet az adás, a jövő nyárig pedig valamennyi < igénylőhöz eljut a nagyatádi székhelyű szolgáltató. Ma még mindenki a saját anten­nájával gondoskodik a nézni­valóról. A kábeltévé megren­delése idén hatezer forintjába kerül a családoknak, jövőre azonban már lényegesen drá­gábban vállalja a bekötést a szolgáltató. Buszvárók, parkolók A falun keresztül vezető út építésével egy időben új au­tóbuszvárók és parkolók ki­alakítására is sor kerül Ba­bócsán. Minden buszöblöt az uniós előírásoknak meg­felelően alakítanak át, s fel­festett parkolók is épülnek a centrumban, az út men­tén. Eddig a parkolás gyak­ran akadályozta a buszok közlekedését. Guruló veszedelem Hamarosan újjáépül a falun át­vezető út, és végre nem kell ten­gelytörést kockáztatniuk, ha Barcsra indulnak a babócsaiak. Az örömbe azonban aggodalom is vegyül, hiszen a sóderszálító kamionok a rossz úton sem iga­zán lassítottak. Ha sima aszfal­ton mehetnek, félő, hogy tovább nő a sebesség. A kamionok mi­att reggelente már polgárőrök vigyáznak a gyerekek biztonsá­gára. Attól tartanak a helyiek, hogy a guruló veszedelem az útviszonyok javulásával tovább növekszik, ráadásul a sok te­herautó az új utat is hamar tönkreteszi majd. Azt mondják: az út átadásával nem ártana a súlymérést is megszigorítani. EZT FŐZIK BABOCSAN Kelt kukoricamáié Hozzávalók: 1 liter tej, 50 dkg kukoricaliszt, 3 dkg élesztő, 20 dkg mák, 30 dkg cukor, egy csi­pet só, egy fél citrom reszelt hé­ja; a tepsi kikenéséhez zsír, a tészta tetejére 1-2 dl tejföl. Egy deci cukros langyos tejben meg­futtatják az élesztőt. A többi tej­ből a liszttel, csipetnyi sóval és 18 dkg cukorral sűrű tésztát ke­vernek, és az élesztőt hozzáad­va a felét egy alaposan kizsíro­zott tepsibe simítják. Meghintik a darált mák, a maradék cukor és a reszelt citromhéj keveréké­vel, és ráöntik a tészta másik fe­lét. 45 percig kelesztik. Forró sütőbe tolják, de sütés közben a tüzet mérsékelik. Végül a tetejét tejföllel locsolják. Melegen vagy hidegen is tálalható. A CIKKEKET ÍRTA ÉS FOTÓZTA: NAGY LÁSZLÓ ÉS GAMOS ADRIENN AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Őrtorony a basa kertjébe beruházás Idén az iskola is eljut a 21. századba Óvodások a templomkertben. A hatalmas parkok mellett a fejlődés Is széppé teszi a babócsai őszt Az útépítők már munkához lát­tak, a legtöbb helybeli is elindult a dolga után, a gyerekek pedig az iskola felé igyekeznek. Pol­gárőrök vigyáznak rá, hogy el is jussanak oda. Amikor néhány percen belül már a harmadik, só­derrel rakott teherautó száguld át a falun, az újságíró számára sem marad kétséges: szükség van a segítségükre. Reggeli élet­kép Babócsán. A gond csak az, hogy a reggeli nyüzsgés később sem csökken. Ez sejteti: sokak­nak nincs hová igyekezniük.- A megélhetés hiánya a leg­nagyobb gond ebben a faluban. Egyre kevesebb a munka, egyre nehezebben élnek az emberek - mondja Péter István polgármes­ter. - Amit tudunk, megteszünk a helyzet enyhítésére: évente több mint félszázan dolgoznak a falu alkalmazásában, s 94 száza­lékuk roma. Idén 24 millió forin­tot költünk közmunkára. A válo­gatásnál nincs különbség ci­gány és magyar között. Egyetlen szempont van: tisztességesen lássa el a feladatát. Szép az őszi Babócsa, s már nemcsak a hatalmas parkjai és műemlékei teszik széppé, ha­nem a jól kivehető fejlődés is. A polgármester elégedetten szá­mol: idén 205 millió forintot nyertek különböző pályázato­kon. Ekkora összeg még egyet­len évben sem érkezett a faluba.- Felújítottuk a kultúrházat, az idősek napközi otthonát, a fe­dett fürdő tetejét és 21 milliót fordíthattunk az útjainkra. Úgy tudjuk: sikerrel járt a Dráva Pro­jekt is, amelyben 27 milliós be­ruházással szerepelünk. Őrtor­nyot, hidat és parkolót építenénk belőle a basakerthez. Az egyik legfrissebb hír: 80 millió forintot nyert az iskola ROP-pályázaton.- Ebből 23 milliót informati­kai fejlesztésre fordíthattunk. Negyven számítógép már meg­érkezett, asztalokat és széke­ket is kaptunk - sorolja Hosszú László igazgató. - A pénz többi része az épület korszerűsítésé­re kell. Még idén kicserélik az ablakainkat és az ajtóinkat, jö­vőre pedig tetőcsere és hőszi­getelő vakolat kerül az iskolára, s megtörténik az akadálymen­tesítés is. Mi most jutottunk el a XXI. századba. MÜLT ÉS JÖVŐ Gobelinen a magyar korona Gyermekkorában lánytestverei hajasbabáit fércelte össze, nyug­díjasként már a gobelinöltés fo­gásait mutatta be az érdeklő­dőknek. Pálfl Sándor ugyanis művészien kézimunkázik, több képe is elkelt Horvátországban és Szlovéniában.- Huszonhárom évesen, egy műtét után készítettem első munkámat, egy díszpárnát - mondta Pálfl Sándor. - A vasút­nál eltöltött 36 esztendő alatt ke­vés idő jutott a gobelinkészítés­re, nyugdíjasként annál több. Ma is a kezembe veszem a tűt és a cérnát, s örömet jelent, hogy hosszú téli esték fáradozásai után elkészült a magyar korona. Úgy érzem, maradandót alkot­tam, ami túléli a „művészt” is. Megörökítettem a Basakertet a nárciszossal, vászonra került a Rinya-híd. A legértékesebb munkám a Lánchíd, első díjat nyertem vele a 1100 éve Európa szívében képzőművészeti pályá­zaton. Jézust tanítványai köré­ben az utolsó vacsorán pedig a nagyatádi kórház kápolnájába ajándékoztam. Pálfi Sándor egy időben Komlósdra, Háromfára is járt szakkört vezetni. Az idős vas­utas szeret a gyerekek között lenni, nyáron tartott nekik fog­lalkozásokat a helyi Prinke- kastélyban is. Hitmélyítő kerékpártúrák Ép testben ép lélek - vallja Ró­ka Dániel plébános. S azt is, hogy a sport az eszköz e kettő harmonikus egységének a meg­teremtésében.- Testnevelő tanár akartam lenni, ezért a rendszeres moz­gás töltötte ki a gyerekkoromat. Karateedzésre jártam, fociztam, miközben lelkes szurkolója let­tem a BEK-győztes bukaresti Steauának - mondta a moldvai születésű fiatalember. Babócsán is rendszeresen kergetjük a lab­dát a ministráns gyerekekkel, de ha időm engedi, a fociközve­títéseket is megnézem. Róka Dániel négy évvel ez­előtt költözött Dél-Somogyba, és hat faluban hirdeti az evan­gélium örömüzenetét. Nagy hangsúlyt helyez az „utánpót­lás-nevelésre”, a gyerekek kö­zötti szolgálatra.- Tizenöt taggal alakult meg a Szent Egyed katolikus közös­ség, örülök, hogy a szünidőben is sikerül összegyűjteni a diáko­kat - mondta. - Nyaranta több­ször szerveztem már ifjúsági, il­letve kerékpáros-vándortábort. Ezeken az egyhetes túrákon 500 kilométert is tekertünk, hogy el­jussunk a Balatonig. S a közös­ségformáló, hitmélyítő együtüé- tek arra is választ adtak, hogy a sporton keresztül hogyan lehet megnyerni egy fiatalt Istennek. Antilopra vadászott Vadászdinasztiából szárma­zik Péter István polgármester; ameddig csak vissza tud te­kinteni a csa­ládfájára, min­den elődje er­dőjáró ember volt. A hagyo­mány vele sem szakadt meg. Amikor csak teheti, puskát ra­gad. Harminc éve vadászik, 13 éven át vadászmester volt, je­lenleg pedig a helyi vadásztár­saság elnöke. Nemcsak trófe­áira büszke, hanem arra is, hogy alkalma nyílt Afrikában antilopra, a svéd erdőkben pe­dig jávorszarvasra vadászni. A családi hagyomány a követke­ző generációval sem szakad meg; fia is lelkes vadász. BABÓCSAI MAGÁNÜGYEK Vigyáz a rendre Az elnök tenyeresei Cigánylélek könyve Műhely a kastélyban Ránics Jánosnak vérében van a rendtartás. Már a babócsai me­zőgazdasági rt.-nél is olyan rendészetet ál­lított fel, hogy mellettük a tol­vajoknak nem sok babér ter­mett. Kemény kézzel, követke­zetesen őrizte a társaság tulaj­donát. Azóta emellett a faluban megszervezte a polgárőrséget is, s ez mára a leghatékonyabb polgárőrszervezetek egyike lett. Már a szomszéd falvakban élők is segítségül hívják őket, s egyre szerteágazóbb a feladat­körük. A gyerekek őrzésétől a postások védelméig több fel­adatot is ellát a válogatott babócsai faluőrség. 25 éve asztaliteniszezik Toldi János, a babócsai Határőr Rt. elnöke. Jelen­leg a megyei bajnokságban, a nagybajomi csapat tagja­ként áll rend- —----------------- szeresen asz­ta lhoz. Egy edzés és egy mér­kőzés a heti adag. Egyetemis­taként vett először a kezébe pingpongütőt, de azóta sem tudta letenni, kitűnő kikapcso­lódás, egyaránt edzi a pszichét és a fizikumot. Nemrég olvas­ta, hogy valamennyi sport kö­zül ez dolgoztatja meg legjob­ban az agyat. Eddigi legjobb eredménye a Vas megyei ama­tőr-bajnokságban elért máso­dik helyezés. Gyermekkori emlékeit vetet­te papírra Kalányos István, a babócsai ci­gányönkor­mányzat elnö­ke. Könyve olyan jól sike­rült, hogy ha­mar kiadhatta, s rövid idő alatt nagy vissz­hangot váltott ki. A cigányte­lepek életéről kap pontos és megrázó képet az olvasó, s egy roma szemével ismerhe­ti meg a néhány évtizeddel korábbi Magyarországot. A 2000 című társadalmi lap folytatásokban közli az írást, s angol nyelvre is lefordítják. A könyvben a cigányság éle­tét bemutató korabeli fotók is helyet kaptak. Igazi kis képzőművészeti köz­ponttá vált mára a Prinke-kas- tély, s ez legin­kább Zombo- riné Gaál Bor­bála érdeme, aki a Babócsá- ért Egyesület élén éveken át küzdött a kastély hasznosítá­sáért, rajztanárként pedig kézműves-műhelyek, festő- és filmestáborok alkalmas hely­színét látta meg az öreg épü­letben. Most már nyaranta rendszeresen jó hangulatú tá­boroknak ad helyet a kastély, s emellett állandó helytörté­neti gyűjtemény látható itt, il­letve az év nagy részében kü­lönféle időszakos kiállítá­soknak ad otthont. Asszonyok lesték a szavát Baranyai István több mint negyven éve fon kosarat. Fel­nőtt fejjel az apósától tanul­ta el ezt, telen­te ebből csinál­tak egy kis jö­vedelmet. A férfit minden érdekelte, azt mondta, szeret mindenhez konyítani egy ki­csit. Az elsők még nem sike­rültek szépre, de az ötödiket már nem tudták megkülönböz­tetni az apósáétól. Két-három óra alatt elkészül egy kosár, ke­nyérszaggató, koüósborító. Tú- dományára már többször taní­tott iskolásokat, sőt egyszer a helyi asszonyok is meghívták egy kosárkötő foglalkozásra, ahol lesték minden szavát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom