Somogyi Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-12 / 239. szám

ALMANACH 0 5 7 GADANY SOMOGYI HÍRLAP - 2005. OKTÓBER 12., SZERDA Lakást kapnak a fiatalok népesség Mindent megtesznek, hogy helyben tartsák az ifjakat Szinte városi hangulat uralko­dott el késő délután Gadányban. Az utcákon egyre több ember tűnt fel, megnövekedett az au­tósforgalom és a buszmegálló is megtelt az első járat érkezése­kor. Lejárt a munkaidő, véget ért az iskola. Bogdán Mónika a két­éves Melindával és a karon ülő, tíz hónapos Zoltánnal lányát várta haza az óvodából.- Szeretek buszozni - közölte á négyéves Edina, vidáman meglóbálva copfjait. - Szerin­tem túl hosszú az út - tette hoz­zá a második osztályos Áron, akit testvérével, Tábitával együtt édesapja, Jürgen Thuswohl foga­dott ölében a harmadik gyer­mekkel, a kétéves Deborával. - Igaz, hogy autóval öt perc, busz- szal meg húsz a mesztegnyői is­kola és óvoda, de a gyerekek­nek hozzá kell szokniuk . az utazáshoz - mondta az édesapa. A buszközlekedés az egyik fá­jó pontja a településnek - tud­tuk meg Ősz János polgármes­tertől. Az elmúlt években három járatot is megszüntettek. így a vasárnapi közlekedés szinte le- heteüenné vált. Szerencsére a gyerekek iskolába és óvodába já­rása megoldott, csak hosszú az út és zsúfolt a busz. Ugyanis nem iskolabusz, hanem menet­Jürgen Thuswohl a többi szülővel együtt az iskolából, óvodából hazatérő gyerekeket várja rend szerinti járat közlekedik, ami Hosszúvízre is bemegy.- A közlekedés nem segíti a fiatalok megtartását - mondta a polgármester. - Pedig egyfolytá­ban azon törjük a fejünket, ho­gyan segíthetnénk nekik. Példá­ul a lakáshoz juttatás egy fontos szempont. Az idősek kihalásá­val egyre több az üres ház. Azt tervezzük, hogy állami támoga­tással ezeket a házakat meg­vesszük és szociális bérlakás­ként a fiataloknak adjuk. A falu első embere arról is be­szélt, hogy milyen nagy figyel­met fordítanak arra, hogy vonzó legyen a település. Jövőre példá­ul már jutalmazzák a gondozott portákat A szennyvízhálózat ki­vételével teljes az infrastruktú­ra. Idén két és fél millió forintot költenek az utak felújítására és a faluház tatarozására. Az érté­keik megőrzése is kiemelt sze­repet kap, és a lehetőségeiket kihasználva a konferenciaturiz­mus irányába mozdulnak. A hírnév erősítéséhez és a falu megismerésére kitalálták, hogy a kukoricás ételekkel lépnek be a megyei gasztronómiai ren­dezvénysorozatba. MÚLT ÉS JÖVŐ A falu őrzi keze munkáit- Állandóan fúrok-faragok - mondta Hajdú János. - Nem is tudnék nélküle meglenni. Vala­mivel el kell tölteni az időt. Olvasás közben mindig elnyom az álom. Most például fémfiíró- kat köszörültem, legutóbb pedig uborkagyalut készítettem. Hajdú János Gadányban szü­letett és gyermekkorában már napszámosként dolgozott gróf Széchenyi Andor Pál uradalmi birtokán. Akkor még fillérben kapta fizetését. Húszéves korá­ban vette el feleségét, Ágnest. Utána ácsnak állt és 1979-ig eb­ből a munkából éltek. Egy sze­rencsétlen balesetben a gyalu­gép elvitte néhány ujját. Azon­ban leszázalékolása után sem tudta otthagyni a gyalupadot és nyugdíjas éveiben is aktívan te vékenykedik otthoni kis műhe­lyében. - Nagyon szeretek fával dolgozni. Számítanak is rám. Nem hagynak nyugton, mindig jön valaki - mosolyodott el. - Hol káposztagyalut kérnek, hol meg szerszámnyeleket. A falu­nak is segítek a kisebb ácsmun­kákban. Volt olyan időszak, mi­kor sorban tizenkét kukoricagó- rét építettem. Dolgoztam a temp­lom tatarozásán és legutóbb az új ravatalozónál is. Azért az itt­honi munka sem marad el. Szeretik a vidéki eletet Korcsogné Huros Ágnes nagy munkában van. Festették a há­zat, és a nagytakarítás kellős kö­zepén tart az ablaktisztítással.- A férjemmel, Andrással együtt szeretünk itt élni a szép, nyugodt és csendes környezet­ben - tartott egy kis pihenőt. - A szüleim is gadányiak, és én is a faluban nőttem fel. Itt sokkal ol­csóbb az élet, mint a városban. A házunkat kétmillió forintért vet­tük. Száznyolc négyzetméter az épület, 2900 négyzetméteres nagy kerttel, veteményessel és gyümölcsfákkal. Mindent meg­termelünk benne, ami csak kell a konyhára. A boltba csak ke­nyérért és tejért szaladok át. Közben felébredt kisfia, a két­éves Bálint, aki jövőre már böl­csődébe jár majd. A 29 éves fia­talasszony minél hamarabb sze­retne visszamenni a marcali kórházba ápolónőnek, ezért dön­tött a bölcsőde mellett. A férje szintén a városban dolgozik a ventilátorgyárban. Terveikhez szükségük van minden forintra. Ugyanis folytatni akarják a ház felújítását, a fürdőszoba átalakí­tása következik. Az autójukat is szeretnék lecserélni. Bár csak néhány kilométer Marcali, a rossz buszközlekedés igencsak megnehezítené a bejárást. EZ A HÍR GADÁNYBAN Fürödni vitték a lakókat Évek óta hagyomány, hogy minden évben egyszer az ön- kormányzat szervezésében és támogatásával kirándulni mennek a falu lakói. Idén ti­zenhatan ültek buszra és egy egész napot töltöttek el a gu- narasi termálfürdőben. Népszerű a teleház Az informatikai minisztéri­um támogatásával kétmillió forintból rendezték be a tele­pülés teleházát. A hat számí­tógép mellé idén a szélessá­vú internetes hozzáférés is megvalósult. Hét közben álta­lában az általános iskolások keresik fel a gépeket, hétvé­gén pedig a középiskolások veszik át a helyüket. Támogatják a tanulókat Összesen hatvanhét fiatal ka­pott egyszeri beiskolázási tá­mogatást. Az óvodások ket­tőezerötszáz forintot, az álta­lános iskolások négyezer fo­rintot, a közép- és főiskolá­sok pedig hatezer forintot kaptak. Az 1-4. osztályos di­ákoknak pedig biztosítják az ingyenes étkeztetést is. Rendszeres gyermekvédel­mi támogatásban hatvanhá­rom gyermek részesül. Öten árkot tisztítanak Jelenleg öt közhasznú dolgo­zót foglalkoztat az önkor­mányzat. Hármat november 30-ig a marcali munkaügyi kirendeltség támogatásával alkalmaznak belvízrendezés­re. A közcélúak foglalkozta­tására pedig hárommillió fo­rintot kapott az önkormány­zat. Ebben az évben eddig ti­zenhármán kapták feladatul a falu rendben tartását. Évente fesztivált rendeznek Korábban megalakult a települé­sen a Cigány Etnikai Szervezet és az Ifjúsági Klub. Sajnos, egy­előre a működésük akadozik, egyedül a Gadányért-Somogyért Egyesület tagjai aktívak a mai napig is. Az önkormányzattól kaptak egy klubhelyiséget, ahol hetente találkoznak. Többek kö­zött összegyűjtik a helyi szoká­sokat és rendszeres résztvevői a különböző rendezvényeknek. A szervezésbe is besegítenek és a főzőversenyeken első helyezése­ikkel irányítják a falura a figyel­met. Az asszonykórus számos más településen is fellépett már. Évente egyszer pedig fesztivál keretében meghívják a többi fa­lu kórusát is. EZT FŐZIK GADANYBAN Savanyú betyárleves Két fej apróra szelt vöröshagy- sítik sóval, borssal, köménnyel, mát zsírban megpirítanak, tárkonnyal és három darab ba- Majd hozzáadnak négy gerezd bérlevéllel. Mikor a hús félig fokhagymát és két kilo- megpuhult, hozzáad­gramm kockára vá- na*< három kiló­gott sertéshúst. gramm kockára Mikor levet ereszt, , ; vágott burgonyát akkor beletesznek V J és egy kis kaprot, kockára vágva há- Miután teljesen rom-három darab pet- megfőtt, liszttel, tejfól­rezselyemgyökeret, sárgaré- lel habarást készítenek, pát, két-két darab zöldpaprikát, amit ecettel besavanyítanak és paradicsomot. ízlés szerint íze- belekeverik a levesbe. A CIKKEKET VIGMOND ERIKA ÍRTA. FOTÓK TÖRÖK ANETT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA GADÁNYI MAGÁNÜGYEK A köz számítógépeit felügyeli a teleházban Internetezés, számítógép-sze­relés és oktatás. Ezzel tölti sza­badidejét Szi­kom Zsolt A középiskolában tanulta, utána pedig egy tan- I folyamot is el- I végzett, hogy alaposabban megismerje a szá­mítógépes világot. A gadányi teleházban karbantartja a gé­peket, és tanítja is a fiatalokat. Egyre több család vásárol komp- jútert és mindig őt hívják, ha operációs rendszert kell telepí­teni vagy ha valamilyen prob­léma adódik. Maga is gyakran ül le a gép elé, leginkább in­ternetezni, zenét hallgatni vagy filmet nézni. Versek a halálról és a szerelemről Legalább hatvan verse van már Szántó Imrénének. Ki- sebb-nagyobb megszakítá- I sokkal középis­kolás kora óta veti papírra ér­zéseit. Mindig i a hangulata határozta meg verseit. Elsősor­ban lírikus, a szerelem és a halál a két legmeghatározóbb téma írásaiban. Verseit inkább csak úgy magának írja, de egy- egy helyi ünnepre is szívesen szedi rímbe a sorokat. Leg­utóbb a Hősök napjára írt egy emlékezőt. Most arra készül, hogy összerendezi verseit, hogy azok ne kallódjanak el a különálló papírokon. Népdalszövegeket tanul álmatlan éjszakákon Szíjártó Gyuláné négy éve éne­kel a gadányi asszonykórus­ban. Több mint száz magyar nótát, népdalt ismer. Édesap­ja tangóharmo- nikázott, így volt kitol ta­nulnia. Azonban ha meghall egy ismeretlen dalt a rádió­ban vagy a televízióban, addig nem nyugszik, míg meg nem tanulja. Volt olyan is, mikor éj­szaka nem tudott aludni, in­kább a szöveggel ismerkedett. Az asszonykórusba is számos somogyi népdalt vitt már ma­gával. Nagyon szeret énekeim, otthon főzés vagy akár fürdés közben is állandóan dúdolgat. A népies parasztételek titkának tudója A nagyapjától tanulta, az uno­kájának átadta a népies pa­rasztételek ké­szítésének for­télyait a 60 éves Berke Kál­mán. Ötödik osztályos volt, mikor először várta haza szüleit a maga ké­szítette vacsorával. Azóta a vi­lág számos országának gaszt­ronómiájával ismerkedett meg. Az erdélyitől kezdve a finn íze­kig mindent megkóstolt és megfőzött. A legjobban a bog­rácsban készült ételeket ked­veli. A mai napig is azt vallja, hogy a legegyszerűbb és leg­alapvetőbb alapanyagokból le­het a legfinomabbat kihozni. i Szalvétamintás képeket ; készít gipszből : Öt éve találkozott először szal- : vétamintás gipszképekkel Szi­geti Gábomé. Annyira meg- [ tetszett neki ez i a technika,. í hogy úgy dön­tött, ő is kipró­: I bálja. Eleinte : kissé nehezen ment, a hozzá­• valók beszerzése miatt. Ked­: véne mintái az állatfigurák és : a virágok. Ma már lakásának : minden falán díszeleg legalább • egy kép. Természetesen nem : ez az összes munkája, sokat el- : ajándékozott már. Á képek : mellett az idők folyamán szal- ■ vétagyűjteménye is gyarapo- : dott, több mint száz darabot : számolt meg legutóbb. A természet színeit fotózza a polgármester Harmincöt éve már, hogy a fényképezés a hobbija Ősz Já­nos polgármes­ternek. Közép­iskolai tanára szerettette meg vele a fotózást, és azóta is a képekkel ejti rabul a pillanatot. A fényképe­zőgép mindig keze ügyében van, ha valami megfogja a fi­gyelmét, rögtön lekaphassa. Leginkább a természetet fotóz­za, a színek változásának szép­ségét. Ezenkívül a falu esemé­nyeit is megörökíti. A legjobb és legkedvesebb munkái kina­gyítva és bekeretezve számos intézményben, valamint ottho­nában is láthatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom