Somogyi Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-10 / 237. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. OKTÓBER 10.. HÉTFŐ 3 MEGYEI KÖRKÉP Fokozott orvoshiányt szül az új ügyeleti rendszer ítélet A teljes túlóra beleszámít a munkaidőbe és fizetésbe Vas András Az egészségügyi alkalmazottak ügyeleti ideje teljes értékű munkaidőnek számít - állapította meg múlt heti jogerős ítéletében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, s ezzel kiengedte a szellemet a palackból. A korábbi hazai szabályozás szerint ugyanis a pénzügyi és túlórakorlátokat úgy orvosolták, hogy csak az ügyeletek egy részét - felét, negyedét - számolták munkaidőnek, míg a többit készenlétnek tekintették; utóbbiért természetesen nem járt fizetség. Az EU-ban viszont nem ismernek el ilyen kiskapukat: az uniós irányelv felülírja a hazai szabályozást. Számítások szerint tavaly május, az uniós csatlakozás óta körülbelül 40 milliárd forintba kerülnek visz- szamenőleg a kifizeteüen ügyeleti díjak. Ezt a kórházak, illetve fenntartóik nem tudják magukra vállalni, így az új ügyeleti rendszer az állami finanszírozás teljes átalakítását igényelné. Ám az ügyeleti rendszer átalakítása nem csak pénzügyi és jogi kérdés. Ha a jövőben a teljes ügyeletet munkaidőnek tekintik, az orvosok kevesebbet dolgozhatnak majd. A munkavégzés időtartama ugyanis a törvény szerint maximum heti 60 óra lehet; ezt a mostani orvoslétszámmal nem lehet megoldani. Mind az egészségügyi, mind a kórházi vezetők állítják: az irányelvek alkalmazásához 4-5 ezer további orvosra lenne szükség.- Jelenleg még modellezzük az egyes osztályok ügyeleti beosztásait - tájékoztatott Vágvölgyi Erna, a megyei kórház orvosigazgatója. - Ezek alapján próbáljuk meg felmérni, hány szakember hiányzik majd az új rendszerből. Pontos adatokkal ugyan nem szolgálhatok, de a mostani 220 orvos mellé még legalább negyvenet fel kell majd vennünk. Nagy kérdés azonban: honnan? Egyes szakemberek szerint az egészségügy már jelenleg is 20-30 százalékos orvoshiánnyal küzd: különböző számítások szerint 3-10 ezer orvos hiányzik a rendszerből. Nem végeznek félmunkát: a kórházi ügyelet a jövőben teljes munkaidőnek számít FOTÓ: LÁNG RÓBERT- S pótlásuk rövid idő alatt lehetetlen - állította Varga Ferenc, a siófoki kórház igazgatója. - Szerintem első lépésként fel kell oldani a heti 60 órás maximális munkaidőt. Emellett össze kell vonni az ügyeleteket. Nem kellene minden osztályon szakorvosnak ügyelnie, hanem be kellene vezetni a sürgősségi ügyeletet, s mellette a készenléti szakorvost. Ez az intézkedés viszont vélhetően nagy ellenállásba ütközne a betegek részéről, akik hozzászoktak, hogy a nap bármely szakában szakorvos foglalkozzon panaszaikkal.- Ha már drasztikusan belenyúlunk a jelenlegi rendszerbe, érdemes egyszerre több dolgot is megreformálni - vélte Lendnicz- ki István, a marcali kórház igazgatója. - A betegekkel el kell fogadtatni egy új egészségügyi kultúrát. Ha összevonják az ügyeleteket, kevesebb orvosnak kell egyszerre dolgoznia, a többiek pihentebbek lesznek, s ennek előnyeit elsősorban a betegek érzik majd meg. Persze, az átalakulás nem megy egyik napról a másikra, s bizonyos kellemetlenségekkel is jár majd, de talán megkezdődik az egészségügy régóta halogatott reformja. Csak a fizetésemelés jelenthet megoldást Az orvosi kamara életpálya-modellje szerint a fizetések korrekciója jelenthet megoldást az akut orvoshiányra: egy kezdő szakorvos bruttó alapbérének 661 ezer, a negyven éve dolgozóénak csaknem 2 millió forint körül kellene lennie. Ezzel szemben jelenleg körülbelül 130 ezer forint egy kezdő szakorvosi fizetés, így nem csoda, ha a végzős orvostanhallgatók harmada nem a gyógyászatban helyezkedik el, vagy külföldön próbál szerencsét. Előbbieket tárt karokkal fogadják a gyógyszercégek, ahol több százezres fizetést, kötetlen munkaidőt és egyéb juttatásokat biztosítanak számukra, míg külhonban a hazai fizetés akár 10-15-szörösét is megkeresheti egy szakorvos. Öregszik a szakma Egyre nagyobb méreteket ölt az orvoshiány. A kaposvári megyei kórházban a vezető garnitúra elöregedett, és jelenleg nincs utánpótlás. Marcaliban a gyermekosztályon, a belgyógyászaton, a traumatológián és a szülészeten akadnak betöltetlen státuszok Nagyatádon szakemberhiánnyal küzd az ideg, a röntgen-, a gyermek-, a fül-orrgégeosztály, a szülészet, az intenzív terápia, a pszichiátria, a reumatológia, a sebészet Egészségügyben dolgozó orvosok álláshelyei Somogybán Tervezett Betöltött Üres 2000 877 782 95 2001 914 811 103 2002 904 837 67 2003 926 853 73 2004* 883 798 85 ♦előzetes adat (Forrás: KSH) Erdők alján szemeteszsák szigor Többéves börtönbüntetés fenyegeti a közterületen szemetelőket (Folytatás az 1. oldalról) A közterület tisztán tartása a törvény szerint önkormányzati feladat, ám a természet és a lakókörnyezet szépítése, megóvása, jó állapotának fenntartása mindenkié. Várdán igazán komolyan vették ezt. A közhasznú munkások rendszeresen összeszedik a főút mentén is a szemetet: hetente nemritkán nyolc-tíz zsákkal.- A vasútállomás környékét is rendben tartanánk, ha a MÁV valami módon, akár ingyenjeggyel hozzájárulna a költségekhez - mondta Varga András polgármester. - A rendszeres szemétgyűjtésnek köszönhetően a lakosság is jobban odafigyel a tisztaságra. Szólnak, ha gyanús autót látnak valamelyik bekötőúton. Rendszám alapján sikerült már illegális szemételhagyót elcsípnünk. A pécsi székhelyű Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen már működik a Zöld pont iroda. Kovács Rita, a felügyelőség koordinátora elmondta: egyre gyakrabban keresik őket.- Általában az önkormányzatokhoz továbbítjuk a panaszt. Ám egyelőre a helyi jegyzőnek könnyebb eljárnia egy vállalkozóval szemben, mint egy magánszemély ellen. Egyelőre még a szakemberek is bizonytalanok abban, hogyan kerülhetne bíróság elé a környezetet szennyezők ügye. Bejelentést a Zöld pont irodákban, a természetvédelmi hatóságnál és az önkormányzatoknál érdemes tenni. Segítenek a civilek Baranyában a pécsi Túra- kerékpáros és Környezetvédő Klub tagjai rendszeresen járják a térséget, és feltérképezik a legeldugottabb szeméttelepeket is. Utána az önkormányzatoknak, illetve a tulajdonosnak a kötelessége a terület rendbetétele, kitakarítása. Kékszakállú a StÚdiÓSZHipadon Ma este mutatja be a Kaposvári Csiky Gergely Színház társulata Balázs Béla A Kékszakállú herceg vára című darabját. A címszerepben Szula László, Juditként pedig Kovács Zsuzsanna tűnik föl a Léner András rendezte darabban Mikor jön az euró? - zajlik az össznépi totójáték felmérés A megkérdezettek közül csak nagyon kevesen bíznak a 2010 előtti bevezetésében Az euró magyarországi bevezetésével kapcsolatban sokféle lehetséges időpont kering a köztudatban. Veres János pénzügy- miniszter szerint tartható az euró 2010-re tervezett bevezetése, mivel addig Magyarország képes lesz teljesíteni az euró bevezetésének feltételeit. Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke viszont kétségeit fejezte ki az euró 2010-es bevezetésével kapcsolatban. Múlt heti közvélemény-kutatásunkban azt kérdeztük a napilapvásárlóktól, hogy véleményük szerint mikorra várható az euró magyarországi bevezetése. Az adatok azt mutatják, hogy a válaszadóknak alig több mint tizede bízik az euró 2010-es bevezetésében. A megkérdezettek 42%-a úgy gondolja, hogy a bevezetés időpontja akár 2012-ig is kitolódhat. A válaszok azt mutatják, hogy vannak ennél pesszimistább vélemények is, mivel a megkérdezettek 19%-a szerint 2015-ig, további 7%-a szerint pedig 2015 utánra tolódhat ki a közös valuta bevezetése. A válaszadók mintegy ötödé nem tudja megítélni, hogy mikorra is várható a bevezetés. A dunántúliaknak határozottabb a véleményük e kérdésben, mint az ország többi részén lakóknak, ugyanis az előbbiek körében csupán 12% azok aránya, akik nem tudják megítélni, hogy mikorra is várható az euró bevezetése. Véleményük értelmében a 2010-es időpont ki fog tolódni, azonban 2015-ig megtörténik a bevezetés, a dunántúliaknak csak mintegy 6%-a vélekedik akként, hogy az euró csupán 2015 után lép a forint helyébe. A dunántúliak véleményével megegyező képet sejtetnek a délkeleti országrész válaszai (5% a 2015 utáni bevezetés aránya), azonban a délkelet-magyarországi válaszadók 28%-a nem tudta megítélni a bevezetés időpontját. A felsőfokú végzettségűek jelentősen optimistábbak e kérdésben, mint az alapfokú végzettségűek. Amíg az előbbiek túlnyomó többsége szerint a bevezetés lezajlik 2015 előtt, addig az utóbbiak jelentős része vélekedik akként, hogy ez 2015 utánra tolódik ki. A felsőfokú végzettségűek körében jóval alacsonyabb azoknak aránya, akik nem tudják megítélni, hogy mikorra várható az euró bevezetése. Életkor szerint nincs eltérés az egyes korcsoportok véleménye között. Már e-mailon is megrendelheti! E-mail címünk: somogy.terj@axels.hu Ingyenesen hívható tetefonszámunk: 06-80-200-434 Somogybán otthon vagyunk! Somogyi Hírlap A politika, de a szakemberek is megosztottak, mikortól jöhetne szóba