Somogyi Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-08 / 236. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. OKTÓBER 8., SZOMBAT 7 VILAGTÜKOR Belgrádi vélemény a vajdasági magyarverésekről Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár - kérésére - foga'dta Predrag Cudicot, Szerbia-Monte- negró budapesti nagykövetét, aki megerősítette a vajdasági incidensekkel kapcsolatos belgrádi álláspontot. A diplomata tagadta a szerb belügyminisztérium által készített összefoglalót a Vajdaság területén 2004. szeptember 1. és 2005. augusztus 31. közötti időszakban történt etnikai indíttatású incidensekről és a szerb hatóságok ezzel kapcsolatos intézkedéseiről. Belga sztrájk a nyugdíjtörvény szigorítása ellen Pénteken Belgiumban sztrájkoltak a Charleroi-i repülőtéren, ezért nem fogadták a Wizzair Budapest-Brüsszel járatát sem. Belgiumban tizenkét éve nem volt ilyen munkabeszüntetés. A demonstráció szervezői ezúttal a tervezett nyugdíjreform ellen tiltakozva kívánnak nyomást gyakorolni a kormányra. Az új jogszabály egyebek mellett a kor- engedményes nyugdíjba vonulást is megnehezíti. ■ Gy. Z. Eldöntetlen határvita az Adriánál Semmisnek nyilvánította a hor- vát parlament azt a szlovén törvényt, amellyel Szlovénia kizárólagos gazdasági övezetté nyilvánított egy határvita tárgyát képező tengeri területet. A zágrábi parlament egyúttal támogatta a horvát kormányjavaslatát, hogy az ügyben nemzetközi döntő- bíróság ítéljen. „Nem követelünk idegen területet, de nem fogjuk feladni azt, ami a miénk” - jelentette ki Ivó Sanader horvát miniszterelnök. ■ Cs. E. Díj az atomcsendőrnek NOBEL-BÉKEDíj A magfizika békés felhasználását szorgalmazzák A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) és vezetője, Mohammed el-Baradei kapta az idei Nobel-békedíjat. Gyulay Zoltán A Nobel-békedíjat odaítélő bizottság Oslóban döntését indokolva közölte: az idei kitüntetettek azokért a fáradozásaikért kapták az elismerést, amelyeket az atomenergia katonai célokra történő alkalmazásának megakadályozásáért végeznek. „Olyan időket élünk, amikor ismételten nő a nukleáris fegyverek fenyegetése, a leszerelésre irányuló erőfeszítésék pedig zsákutcában topognak” - áll a testület közleményében. A nukleáris fenyegetettségnek csak nemzetközi összefogással lehet véget vetni, és „ez az alapvető tétel világos kifejezésre jut a NAÜ és főigazgatója munkájában. Ezzel a díjjal valóban új lendületet kívánunk adni az atomfegyverek elleni küzdelemnek” - közölte a norvég fővárosban Öle Danboldt Mjos, a bizottság norvég elnöke. A méltatásban utalás esik annak veszélyére is, hogy egyre több állam folytatja az atomfegyverek fejlesztését. Ezért félő, hogy terroristacsoportoknak is könnyen a birtokába kerülhetnek. A világ eddig kevés sikert ért el, hogy a nemzetközi kapcsolatokban korlátozzák vagy Öle Danboldt Mjos a döntés bejelentésekor el-Baradel fényképével teljes mértékben betiltsák az atom katonai célú felhasználását. „Ez különösen fontossá teszi az atomfegyverek aktív ellenzékének szerepét. A NAÜ egyúttal elősegíti a magenergia békés célú felhasználásának terjedését is” - szól az indoklás. Jóllehet harcias környezetvédők - élükön a Greenpeace-szel - ez utóbbi kijelentésért máris bíráljak az oslói döntést, a díjat odaítélő bizottság nem a kitüntetett szervezetek vagy személyek egyes cselekedeit, hanem az „összképet” díjazza, hangsúlyozva a közös nemzetközi igyekezet szükségességét. Ezt tette 2001- ben is, amikor az ENSZ és Köti Annán főtitkár munkáját méltányolta. Ezt az elismerést világszerte úgy értelmezték, mint az Egyesült Államok egyedüli szuperhatalmi igényei, és az akkor még viszonylag új elnök, George W. Bush elleni állásfoglalást. A bécsi székhelyű NAÜ és el- Baradei díjazása mögött oslói elemzők szerint hasonló megfontolás állhat. „Az egész világ tudja, hogy Amerika nem támogatja azt a többoldalú együttműködést, amelyet az ügynökség képvisel” - vélekedik Janna Matlary politikus. A négy esztendővel ezelőtti döntéshez hasonlóan Mohammed el-Baradei személyében az idén is olyan valaki került reflektorfénybe, aki nem rejti véka alá a véleményét. A Fehér Ház közleményben méltatta az oslói döntés és el-Baradei érdemeit. Az ügynökségnek százharminckilenc tagállama van, Magyarország 1957 óta alapító tag A naü-t 1957-ben alapították az ENSZ keretein belül független szervezetként. Legfontosabb célja a magenergia békés célú felhasználásának fejlesztése és az összes tagországban a globális áramellátás kiszélesítése. Tevékenysége a hatvanas élekben kibővült az atomsorompó- egyezmény világméretű tiszteletben tartásának ellenőrzésével. A NAÜ ellenőrei felügyelik, hogy fegyvergyártásra is alkalmas nukleáris anyag ne kerüljön rossz kezekbe. Az elmúlt hetekben Irán vitatott atomprogramja állt az ügynökség munkájának homlokterében. Az észak-koreai atomkonfliktusban pedig 2002 végén Phen- jan az ország elhagyására szólította föl a felügyelőket. az évente több mint kétszáztízmillió dollárból (mintegy negy- venkétmilliárd forintból) gazdálkodó ügynökségnek százharminckilenc tagországa van. Döntéshozó testületé a közgyűlés és a kormányzótanács. Ez utóbbi harmincöt tagú, és rendszerint évente ötször ül össze. A közgyűlést egyszer egy évben rendezik meg az összes tagállam részvételével A négy évre kinevezett főigazgató - jelenleg az idei Nobel-békedíjjal kitüntetett egyiptomi el-Baradei - irányítja a kilencven országból érkezett csaknem kétezerkétszáz munkatársat foglalkoztató hatóságot Magyarország 1957-ben, az első közgyűlésen aláírta az ügynökség alapokmányát. Aggódik a jövőért az al-Kaida alvezére pénzhiányra és térvesztésre panaszkodik egy elfogott levélben Ajman al-Zarkávi, akit bin Laden helyettesének tekintenek. A terrorista főleg az afganisztáni hálózat szétesése miatt aggódik. Magas kitüntetés Horn Gyulának AZ OSZTRÁK ÁLLAMFŐ által adományozható legmagasabb kitüntetést vette át pénteken Bécsben Horn Gyula. Heinz Fischer méltatásában bátor külügyminiszternek és európai gondolkodású miniszterelnöknek nevezte a kitüntetettet, aki vezető és pozitív szerepet játszott a 80-90-es évek magyarországi átmenetének nehéz időszakában. Közép-Amerikát sújtja a Stan hurrikán LEGINKÁBB Guatemalát, Salvadort, Mexikót és Nicaraguát sújtja a vihar. Már 231 halálos áldozata van Közép- Amerikában a Stan hurrikánnak. A legtöbben Guatemalában vesztették életüket az özönvízszerű eső okozta földcsuszamlásokban. A Vatikán engedélyezné a meleg papokat olasz lapértesülések szerint a Vatikán a közeljövőben engedélyezni fogja olyan homoszexuális férfiak katolikus pappá szentelését, akik bizonyítani tudják, hogy a kinevezésüket megelőzően három éven át nem tartottak fenn szexuális kapcsolatot. Tenger alatti vízvezeték Észak-Ciprusba hetvennyolc kilométer hosszú cső szállít két év múlva évente hetvenötmillió köbméter vizet Törökországból a sziget török megszállás alatt álló északi részébe. Verseny az államfői székért Lengyelország Kormánypárti lesz az új köztársasági elnök Új államfőt választ vasárnap Lengyelország. Az eddigi köz- társasági elnök, Aleksander Kwasniewski második megbízatása lejártával az alkotmány értelmében nem jelöltethette magát, ezért azzal a gondolattal kacérkodik, hogy jövőre indul az ENSZ főtitkári tisztéért. (Kwas- niewskit hétfőn fogadja a Fehér Házban az amerikai elnök.) Az előrejelzések szerint szoros eredmény várható a szavazáson a két államfőjelölt, Donald Tusk és Lech Kaczynski között, ezért megfigyelők október 23-án második fordulóra számítanak. A legutolsó felmérések Tusk csekély előnyét mutatták ki, ami azonban Kaczynski számára nem látszik behozhatatlannak. A két politikus kampánya lezárásaként ismét kifejtette néhány sarkalatos elképzelését a biztonsággal, az egészségüggyel és a szociális kérdésekkel kapcsolatban. Egyetlen témában képviseltek mindvégig következetesen azonos álláspontot, és ez az azonos neműek házasságának elutasítása, amely az alapvetően katolikus Lengyelországban különös fontosságú. Emellett mindketten keményebb irányvonalat kívánnak képviselni az orosz kormányzattal szemben. Az 56 esztendős Lech KaKaczynski és Tusk az utolsó órákig vitázott. Van, amiben egyetértenek. czynski, Varsó polgármestere, ikertestvérével, Jaroslaw Ka- czynskivel alapította meg a konzervatív irányultságú Jog és Egyenlőség (PiS) pártot. Mindketten széles körű népszerűségnek örvendenek az országban. Jaroslaw, a néhány héttel ezelőtti parlamenti választásokon győztes PiS listavezetője csak azért mondott le a kormányfői megbízásról, hogy ezzel növelje Lech esélyeit. („Nemzetközi eseményeken nagy gondot okozna, ha mindketten megjelennénk, mert közelről is nagyon sokan összetévesztenek bennünket” - indokolta a testvéri szeretet megnyilvánulását.) A negyvennyolc éves Donald Tusk a liberális-kon- zervatív Polgári Platform (PO) tagja. A legutóbbi választásokon a PO a második helyen végzett, és a PiS-szel közösen koalíciót hozott létre. A két jelölt bármelyike győz is tehát, Lengyelország új államfőjét mindenképpen kormányzópárt adja majd. ■ Gyulay Z. Bush vízumkönnyítést ígért gyurcsány Washingtonban Meghívás az amerikai elnöknek Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt pénteken fogadta George W. Bush amerikai elnök. A megbeszélésen a felek nyugtázzák az utóbbi három évben elért eredményeket, a stabil, kiegyensúlyozott, kiszámítható kapcsolatokat és egyebek között áttekintették Magyarország nemzetközi szerepvállalásait. Gyurcsány kijelentette: az ország teljesíti vállalt kötelezettségeit. A kormányfő a magyarországi sajátosságokat figyelembe vevő egyéni menetrendet javasolt az amerikai elnöknek a vízummentesség elérésére, amit az elnök meg is ígért. Gyurcsány budapesti látogatásra hívta meg jövőre Busht. Az elnöknek az utóbbi három év során a mostani a harmadik találkozója magyar kormányfővel. Legutóbb 2002-ben, majd 2004-ben járt magyar miniszterelnök a Fehér Házban Medgyessy Péter személyében. „Az ijedtség nagyobb volt, mint a baj” - mondta lapunknak Gyurcsány Ferenc a Fehér Házban. Bush barátnak tekinti Magyarországot a honvédelmi miniszter, akit csütörtökön könnyebb baleset ért Washingtonban. A magyar küldöttség az amerikai külügyminiszterhez tartott, amikor a vizes úttesten a kocsija megpör- dült, kisodródott a konvojból és összeütközött egy szembejövő autóval. Sérülés nem történt, a miniszter úgy döntött, akkor fordul orvoshoz, ha az ütődések komolyabb fájdalommal járnának. A Donald Rumsfeld honvédelmi miniszterrel folytatott tárgyalásait összegezve Juhász Ferenc hangsúlyozta: először fordult elő, hogy ő kérhetett, s nem tőle kértek számon valamit. Az amerikai fél megköszönte a magyar részvételt a terrorizmus elleni harcban, s tudomásul vette, hogy Magyarország az EU- csatlakozással járó kiadások miatt nem tud nagyobb részt vállalni a közös védelmi költségekben. Juhász Ferenc az Egyesült Államok segítségét kérte a Gripen vadászgépek fegyverzetének beszerzéséhez. ■ Cs. E. - Gy. Z.
