Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-04 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 36. szám
2005. szeptember 4., vasárnap Riport, interjú Vitaminkosarat árul Kovács Péter cége, vagyis étrend-kiegészítőket és gyógyhatású készítményeket. A vegyészmérnök Amerikában figyelt fel az iparágra, ahol évente 50 milliárd dollárt forgalmaznak a természetes alapanyagokból előállított készítményekből. Öt éve vezeti a családi céget és csak rajta múlik, meddig nőnek, hiszen a magyar- országi forgalom e cikkekből egyelőre csekély. A Vitamin család mriután 14 évet lehúzott a Taurusnál, majd- j ‘ , nem új életet kezdett, JL W JL amikor gyógy termékekkel kezdett kereskedni. Egyáltalán, tudta, hogy vannak az étrend-kiegészítők, amelyeket nem lehet reklámozni és léteznek a gyógyhatású készítmények, amelyeket viszont majdnem akkora procedúra bevizsgáltatni, mint egy gyógyszert?- A Taurus előtt, akár hajdan a vándorlegények, én is megfordultam több cégnél, így évekig dolgoztam az EGIS Gyógyszergyárban. A Taurust viszont nem én hagytam ott, hanem a Michelin felvásárolta, így az amerikai vállalatot is beolvasztották az északamerikai divízióba. Marasztaltak, hogy vezessem tovább a részleget, de miután a családdal már korábban úgy döntöttünk, hogy öt évnél semmiképpen nem maradunk tovább, hazatértünk. Engem azonnal megtalált egy fejvadász; hogy egy amerikai műanyag fröccsöntéssel foglalkozó vállalat magyarországi üzemét vezessem. Két év után viszont eljöttem, mert nem nagyon egyeztem a tulajdonos magyarországi képviselőjével. Akkor már megvolt a családi cégünk, amit a feleségem irányított. Én pedig 50 éves lettem, s állítólag ebben a korban már vagy saját cége van az embernek, vagy átlagon felüli tűrőképessége...- Mit tanult Amerikában, ahol az egészség hatalmas üzlet és virágzó ipar?- A saját szememmel láttam, hogy amikor nem a mindennapi megélhetésért dolgoznak az emberek, akkor az egészségmegőrzésre, az egészségük karbantartására nem sajnálják a pénzt. Ott mérték is ezt, vagyis egyszázalékos életszínvonal-növekedésnél a természetes anyagok forgalma négy százalékkal emelkedett. Ott ez az iparág 50 milliárd dolláros forgalmat bonyolít, nálunk az étrend-kiegészítők és a gyógyhatású készítmények csak 15 milliárd forintot. Persze, ne hasonlítsuk ösz- sze a két országot, de azért Magyarországon évente 400 milliárd forintos a gyógyszerkassza, s ahhoz képest a 15 milliárd nagyon kevés.- Rendben, az idea megvolt, de hogy kezdett kereskedni egy olyan műfajban, amely azért nagyon távol esik a gumiabroncsoktól?- Elmentem hat követségre és beadtam egy általam írott egyoldalas ismertetőt, hogy mivel foglalkozunk. Az angoloknál létezik egy cég, amely közvetítéssel foglalkozik, s már másnap a termékcsoporttal foglalkozó 1500 cégnél olvashattak rólunk. Száz levelet kaptam. S két céggel hamarosan megköthettem az első üzleteket - komputeren keresztül. Nem kellett előleget fizetnem, s ráértem 60 nap múlva fizetni.- Rendben, de hogy lehet azt eladni, amit nem szabad reklámozni?- Ez egy élethalálharc, vagyis így ölik meg az étrend-kiegészítőket, hogy nem írhatom rá, mire jó. Ez persze máshol is így van, Amerikában már nem. Ott a vásárlóra van bízva, hogy megveszi-e. A fokhagymáról háromezer éve tudják, hogy vérnyomáscsökkentő s kiváló fertőtlenítőszer, azért hívták például a fáraó hadseregét büdös seregnek, mert rendszeresen etették velük. Én beleteszem egy kapszulába, de nem írhatom rá, hogy mire jó. A rostkészítményeknél ugyanez a helyzet. Az emberek többsége 30-35 gramm helyett mindössze 15-20 gramm rostot, többek között zöldséget, gyümölcsöt, teljes őrlésű gabonát fogyaszt. Kísérlettel igazolták, hogy akik tíz éven át kapták a rostkészítményt, azok körében 40 százalékkal csökkent a vastag- és vég- bélrák előfordulása, mégsem írhatom rá a dobozra, hogy milyen hatással bír. Ha jól emlékszem, vastagbélrákban az első vagy második helyen jegyeznek bennünket, magyarokat.- Sok a kókler ezen a természetes piacon, akik nyilván sokat ártanak, velük mit tudnak kezdeni?- Valóban rengeteg sarlatán van, s túl azon, hogy nem használnak, nagy bűnük, hogy elterjed, mindenki ilyen. Márpedig ezt szívesen felkapja a gyógyszer- szakma és fegyverként használják ellenünk. Ők egyébként is kuruzs- lásnak tekintik ezt a műfajt. Pedig a magyar népesség egészségi állapota olyan rossz, hogy minden gyógymódot meg kell ragadni. Én azért hiszek benne, hogy előbb- utóbb megbékélnek velünk, ők is meg az orvosok is, ahogy ez Amerikában már megtörtént. Mi is összefogtunk, étrend-kiegészítőket gyártók, forgalmazók, és szeretnénk majdnem olyan erősek lenni, mint a gyógyszerlobbi, mert annál erősebb ma Magyarországon nem működik.- Az orvosok ellenállását sikerük legyőzni, hiszen ők legalább annyira konzervatívak, mint a gyógyszerészek?- Amikor öt éve bemutatkoztunk, nem találtunk egy orvost sem, aki elmondta volna a sajtó- konferencián, hogy a probiotikus készítményünk milyen hatásos, feléleszti a kipusztított bélflórát. Még az egészséges embereknek is szedniük kellene egy hónapig egy antibiotikum-kúra után. Ma már a vezető kórházak orvosai ajánlják a betegeiknek. Igaz, mi csak olyan szereket hozunk be, amelyek hatása tudományosan bizonyított. Nagyon válogatósak vagyunk, mert nem akarjuk elrontani a jó hírünket. Mi ezt az utat járjuk, így évente 10-20 százalékkal növekedik a forgalmunk, de mi húsz év múlva is ezen a piacon szeretnénk megélni. Vannak nagy reklámhadjárattal, sok pénzzel felpörgetett szerek, amelyek jövőre talán már nem is kaphatók, mert nem igazolódott be a hatásuk.- A gyógyhatású szereken feltüntetheti a hatást, ez az út járhatatlan?- Nem, csak nagyon drága és nagyon hosszadalmas. Egy bevizsgálás 400 ezer forint, s a gyártónak az az első kérdése, hogy mikor hozom be ezt a forgalmon. Az Európai Unió egyébként nem is ismeri ezt a műfajt, tehát 2009 után meg fog szűnni. Forgalmazunk egy pattanás elleni kapszulát, amelyet a Heim Pál kórházban kiváló eredménnyel bevizsgáltak, mégsem írhatom rá a dobozra...- Szájról szájra jár a híre?- Az orvosok ajánlhatják, nélkülük nem élnénk meg.- Nem fél hogyha ilyen jól megy a cégnek, előbb-utóbb felvásárolja egy nagyhal vagy kiszorítják a piacról?- Nem akarunk nagyobbak lenni, szeretnénk családi cég maradni, azért foglalkozunk csak 25 termékkel, hogy mindegyikre legyen időnk. A feleségem is vegyészmérnök, ő az orvosokkal tartja a kapcsolatot és a reklámot intézi, én a pénzügyekkel és a termékkiválasztással foglalkozom, s immár a nagyobbik fiunk is velünk dolgozik. Talán ez a műfaj megtűri a kisebb, családi cégeket is. D. L. KOVÁCS PÉTER Született: Budapest, 1950.01.18. Diploma: Budapesti Műszaki Egyetem, vegyész- mérnök (1976), gazdasági mérnök (1978) Pályafutás: EGIS: termelési osztályvezető (1980), Magyar Kereskedelmi Kamara: vegyipari tagozat titkár (1980-82), Taurus: termelési igazga- ; tóhelyettés, gyárvezető, igazgató (1982-1997), Cascade:vezérigazgató (1997-1999), Vitaminko- sár Kft.: ügyvg^t&á9i£i»& gató (2000-) .... Család: felesége vegyészmérnök, fiai Péter (29) és Gergely (21) Pauer Gyula, az illuzionista szobrász Szobrász volt az első lény, aki kimászott a vízből - mondja Pauer Gyula képzőművész, akinek meglopták Duna-parti vascipőit. Amelyikkel a tolvajok nem bírtak, már vitte is a műcsarnokbeli életmű-kiállítására. Botrányhős és Kossuth-díjas. z egyik vascipő kifogott a tolvajokon, a rendőrök vissza is adták, én pedig JL JLazonnal kiállítottam a Műcsarnokban azzal a szöveggel, hogy Eredeti vascipő a Duna-part- ról, amellyel nem bírtak el a tolvajok - mondja a Műcsarnokban életmű-kiállítással jelentkező Pauer Gyula szobrász, akinek Cipők a Duna-parton című kompozíciójának hatvan pár vascipőjéből négyet lefeszítettek. - Kizárt, hogy zabolátlan fiatalok indulatainak estek áldozatául. A színesfémgyűjtők ezek árából egy fröccsöt sem ihatnának... A héten a négy ellopott cipőből kettőt megtaláltak a Duna sekély vizében. Egy vezércikkíró szerint hatvan évvel később hajdani viselőik után dobták őket. A nyilasterror folyóba lőtt áldozatainak emlékére szánt kompozíció nem megrendelésre készült, Pauer Gyula saját pénzből kezdte készíteni. Hozzászokott, hogy alkotásai körül áll a bál. Évtizedekkel ezelőtt például a nagyatádi művésztelepen 131 tüntetőtáblát állított fel a réten ironikus szövegekkel, de politikai provokációnak minősítették és lerombolták. Mégis emiatt választották később a Széchenyi Művészeti Akadémia örökös tagjává. Színházi díszlet- Igazi barátom, aki nélkül nem született volna meg a Sose halunk meg című filmem. Kitalálta- Amikor lejött Kaposvárra, minden színésznő beleszeretett. a díszleteket, a jelmezeket, Gyu- szi bácsi fantasztikus sapkáját, de elvitt ahhoz az idős fodrászhoz, aki a világon egyedül volt képes megcsinálni óyuszi bácsi 1957. februári hajviseletét. Gyomorfekélyét konyakkal kúrálta, mondván, a betegségnek nem szabad legyőznie bennünket. Emlékszem, hogy díszlettervezői szobájában hajnalig ülőtáncot lejtettünk, utána még mentünk a restibe egy jót enni, reggel a piacra bevásárolni. Szavakban leírhatatlan, mi mindent tett hozzá a kaposvári színház minőségéhez, hiszen varázslatokat teremtett ott is a színpadon. és jelmezmunkái is visszhango- sak voltak, a kaposvári színház Ördögök című darabjához Ascher Tamás rendezővel például azt találták ki, hogy az előadás alatt végig essen az eső. A színészeket tetők, esőfolyosók védték. Az ötlet nyomán sorra mondtak fel a műszakvezetők.- Nem akartam tudatosan botrányhős lenni - magyarázza Pauer Gyula. - Mégis így írtak rólam, mert szabad gondolkodásom termékei botrányt keltettek és tény, hogy az éíetmű-kiállításo- mon látható munkáim jelentős része rekonstrukció, mert annak idején elpusztították őket. Sosem kívántam bosszantani az államot és pukkasztani a polgárokat, én egyszerűen csak a dolgomat végeztem és végzem ma is. Az 1985-ös szépségverseny első három helyezettjének - Molnár Csilla Andreának, Füstös Veronikának, Kruppa Juditnak - Pauer Gyula felajánlotta, elkészíti szobrukat. Az életmű-kiállításon látható Molnár Csilla gipszöntvénye is. A szoborkészítéskor fotósok jelentek meg a műteremben az egyik magazintól. Csakhogy Pauer Gyula szövege helyett az alábbi kommentár jelent meg a képek mellett: Alighogy a nemzetközi zsűri megválasztotta a dunai hableányokat, Pauer Gyula szobrász és vakolócsapata belenyúlt a húsos kondérba. Hiszen a lányok szépsége elvégre csak a gipszmaszk alatt érvényesül... PAUER GYULA Született: Budapest, 1941. Család: nős, gyermekei: Henrik, Gellért, Emánuel Első kiállítás: 1966, Budapest, Hazafias Népfront Székház Színházi munkák: Csíky Gergely Színház (1972-1978), Nemzeti Színház (1979-1980), Katona József Színház (1980-1982) Díjak: Az év díszlet- tervezője (1984), Munkácsy-díj (1993), Kossuth-díj (2005)- Testmintákkal is foglalkoztam, dokumentarista szobrászattal, gondoltam, megörökítem a szépségkirálynő testét - jegyzi most meg. - Tőlem független, hogy a szépségkirálynő egy évvel azután szerelmi tragédia áldozata lett. A szoborban benne volt Csilla tragikus méltósága, biztos voltam abban, hogy 'ennek a szobornak története lesz. Senki nem azért gyújt mécsest, hogy letakarja, műteremben éltem, dolgoztam, ha kíváncsiak voltak, mit csinálok, megmutattam. Pauer szerint szobrász volt az első lény, aki kimászott a vízből, ujjainak nyoma ott maradt az agyagos parton. Felfedezte magának a színészetet is, mint mondja, a színházi időszaka olyan volt, mint egy iskolapad, nézte a színészeket, és rájött, hogy ő is tudná csinálni. Játszott Bereményi Géza Eldorádójábán, ezután történt, hogy a főszereplő Eperjes Károlyról készített héjplasztikáját a művésznek ajándékozta. Tarr Béla Kárhozatjában főszerepet is kapott, Az utolsó hajó című filmben őrült borbélyt alakított, ehhez olyan frizurát csináltak neki, hogy a határon nem akarták beengedni Franciaországba.- Festek, szobrász vagyok, filmet csinálok, miért ne lehetnék időnként színész vagy akár költő? Csontos Tibor
