Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-04 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 36. szám

2005. szeptember 4., vasárnap Közélet, politika, gazdaság -5 A net lenyomta a társkeresőt Bár vonakodnak bevallani, a hagyományos társkereső irodák rosszul járnak a nettel. A világháló sok magányos ügyfelet elszipkáz, hiszen ingyenes, a szégyenlőseknek is jó és rengeteg ember elérhető általa. Igaz, sokan visszaélnek a névtelenséggel, ezért kevés komoly kapcsolat alakul ki a neten. A lkalom, hely és idő. Manapság ez a három J tényező hiányzik leg- I inkább ahhoz, hogy az emberek ismerkedhessenek. No és persze a bátorságot se hagyjuk ki, hiszen nem kevés kurázsi kell ahhoz, hogy valaki odamenjen egy másik ember­hez és szimpátiát valljon - állít­ja dr. Szamosi Éva pszicholó­gus. Az internetes ismerkedés adja magát.- A hagyományos társkere­sőhöz be kell menni, be kell avatni valakit a problémáinkba, míg a számítógép szégyenérzet nélküli megoldást kínál - mond­ta. - A gyorsaság egyben vi­szont hátrány is, hiszen az ese­tek többségében a feleknek nincs alkalmuk megismerni egymást, s ezért az első szemé­lyes találkozás rendkívül felér­tékelődik. Sokan görcsösek lesznek, nem tudják magukat adni. Ám ha a felek „túlélik” ezt a kezdeti időszakot, akár egy szép kapcsolat is elindulhat. Az internet nagy vonzereje, de egyben hátulütője is.a névte­lenség. Aki a világhálón keresz­tül próbál ismerkedni, sohasem tudhatja, valójában kivel is be­szél. A neten szörfölők - főként a hölgyek - gyakran nem a saját fotójukat, hanem egy modell fényképét teszik fel sajátjuk­ként, de olyan is előfordult már, hogy a magát minden szem­pontból „partiképesnek” bemu­tató lovagról kiderült: valójában háromgyermekes családapa. Sokan mégis, ha választhat­nak a hagyomá­nyos társközve­títők és az inter­net között, in­kább az utóbbi­ra voksolnak. Közéjük tartozik Anna is, aki két éve keresi a vi­lághálón a nagy Őt.- Egy időben próbálkoztam hagyományos társkeresőkkel, de olyan alakokat küldtek, hogy azt mondtam: ilyeneket ma­gamtól foghatok. A szörfölők hallgatólagosan tudják, hogy nem mindig a színtiszta valósá­got kapják - jelentette ki. - Én is picit szépítettem magamon. Az interneten mindenki öt kilóval könnyebb és öt centivel magasabb. Nem hazudtam, csak kicsit kozmetikáztam. A lány eddig még nem talál­ta meg az igazit, de állítja: más módon sem lenne több esélye. Nemrég a világháló globális elő­nyeit is tapasztalhatta.- Egy hónapig Los Angeles­ben voltam, s egyik este, ami­kor unatkoztam, rákattintottam a neten egy magyar társkereső oldalra. Mivel földrajzi hely sze­rint is lehet böngészni, nemsokára rá­bukkantam egy kint élő magyar srácra. Együtt vacsoráztunk... Az internet térhódítása szin­te törvényszerű, a párválasztási korba lépő fiatalok többsége úgy érzi, már kinőtt a diszkó- zós korszakból, egyéb lehetősé­gei pedig - ha csak nem a mun­kahelyén vagy szűkebb környe­zetében néz körül - nincsenek* Szabadidőből is kevés van - marad hát az otthoni számító­gép, amely előtt akár egész éjjel lehet gubbasztani. AZ IRODÁK TAGADNAK A hagyományos társkeresők több­sége lekicsinylőén beszél a világ­hálóról, mondván: sok ott a szélhá­mos, kevés a komoly szándékú ismerkedni vágyó. Ugyanakkor a párkereső szolgál­tatók igenis komolyan számolnak a világhálóval mint versenytárssal: egyre többen alakítják ki a saját weboldalukat, s vajon mi másért tennék ezt, ha nem a lépéstartás szándékával? Próbálnak olyasmit is nyújtani, ami a netrandikhoz ké­pest újdonság: például társasági rendezvényeket szerveznek, ahol vacsora, zene és műsor mellett kötetlenül lehet ismerkedni. Lo­sonci Béla, a Cronos Társkereső Klub Hálózat tulajdonosa elmond­ta: ők évente 35 ilyen összejöve­telt tartanak. Szerinte az internet mellett is van jövője a hagyomá­nyos társkeresőknek.- Az internet a gyors, tét nélküli kapcsolatok terepe, míg hozzánk az jön be, aki tényleg komolyan gondolja a társkeresést. A világháló óriási előnye még, hogy ingyenes. A hagyo­mányos társkeresők évente több tízezer forintot is elkérnek ügyfeleiktől „regisztrációs díj” vagy „klubtagság” címén. Képe Ildikó, a tatai Árion Társkereső Klub tulajdonosa elismeri, hogy a potenciális ügyfelek egy ré­szét elszipkázza a net.- Az ügyfelek 20-30 százalé­kát elviszi a világháló - jelentet­te ki. - Ugyanakkor ma még ke­vesen szörföznek. A magányo­sok tábora sokkal nagyobb. Azt, hogy melyik lesz a nye­rő, a gyors netszerelem, vagy az előzetes tesztek kitöltésével operáló hagyományos társkere­sés, az idő majd eldönti. Ám dr. Szamosi Éva pszichológus sze­rint a legjobb az lenne, ha e ket­tő helyett inkább egy harmadik változat győzedelmeskedne.- Önmagunknak kellene több lehetőséget teremteni a hétköznapi kapcsolatteremtés­re - jelentette tó. - Beszélgetni, lassítani, lazítani kellene. Ha ez sikerülne, az ismerkedés már menne magától. I| MMZX3ZEIM * Zámbó Gyula, Kulcsár Attila ügyvédje „A kihallgatás során annyira segítettem a védencemet, amennyire azt lehetővé tették. Ez nem visszaélés, csupán éltem az adott lehetőséggel.” Ruttner György ügyvéd „A két tucat gyanúsított közül Kulcsár Attila és Rejtő E. Tibor voltak, akik választhattak maguknak nyomozó ható­ságot, amit mi az Alkotmánybíróságon is vitattunk, ám máig nincs kitűzve a tárgyalása. A gyanúsított választási jogát ugyanis nem biztosította a törvény, itt pedig - csótá­nyokra hivatkozva - ez történt.” Borsi László, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnöke „Nincs mese, lefelé kell vinni az árakat: piac van!” Kovács Nimród, a Monarchia Pincészet tulajdonosa „Magát az ötletet a cégalapításhoz az adta, hogy szemben azzal, amit itthon gondolunk magunkról, nem eléggé elis­mert külföldön a magyar bor.” Lovasi András rockzenész „Amikor az első negyvenoldalas szerződést elénk tolták, én azt elhoztam a pécsi jogi karra megmutatni egy tanársegéd ismerősömnek. Ö azt mondta, hogy peres ügy esetén esé­lyünk sem lenne, majd gyorsan dolgozatot Íratott a diákjaival belőle a kisemmizés jogi lehetőségei címen.” KUKASOKK. Hogyan lehet egy tönkrezúzott, mindenhol mar­kológépekkel, aszfaltozó monstrumokkal elbarikádozott várost még nehezebb helyzetbe hozni? Valahogy úgy, ahogy egy ku­kásautó tette 11 óra 35 perc magasságában, munkanapon, a Hegedűs Gyula utcában. Pest eme frekventált pontján lépés­ben haladt a forgalom, s a zsúfolt és meleg 15-ös buszon so­kan értetlenkedtek: miért ilyenkor járnak erre, miért nem hajnalban vagy reggel, amikor az ilyesmi még tolerálható. Válasz nincs. Persze, nem a kukások tehetnek erről a „gerillaakció­ról”, inkább egy kiváló munkaszervező, aki vélhetően szadista hajlamú. * KUTYAKOMEDIA. A héten kiderült: a K&H- ügyben készült vádiratban a fővárosi főügyész Bitvai Miklóst, az Állami Autópályakezelő (ÁAK) Rt. 2003-beli vezérét teszi felelőssé bizonyos okiratok meghamisításáért. Ugyanezért a fő­városi főügyész helyettese által irányított Köz­ponti Ügyészségi Nyomozóhivatal viszont egy másik vádirat­ban Molnár Csaba rendőr alezredest vádolja. A kutyakomédia tehát folytatódik, már-már a Tocsik-ügynél is groteszkebb ez az egész. Sebaj, csak az számít, hogy Polt Péter főügyész úr­nak megmaradjon az állása. * OLAJ. Sikerre vezettek a Mól kazahsztáni olajmezőjén végzett próbafúrások, a kutatók 5800 méter mélyen a sóréteg alatt földgázt és olajat találtak. Ki tudja, talán ez a történelmi pillanat előbb-utóbb még a tisztelt fogyasztónak is a javára válik. Meg­lehet, olcsóbb lesz a benzin. Vagy ilyesmivel nem illik viccelni? ** Visszaüthet a dolgozókra az ekho A jelenlegi tervezet szerint semmi nem védi meg a médiában és a különféle művészeti ágakban dolgozókat attól, hogy munkaadójuk az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) szerint alkalmazza őket. Ez a mun­káltatónak olcsóbb és egyszerűbb, a munkavállalóknak azonban minden szempontból hátrányosabb. E lső ránézésre új adózási forma, alaposabb szem­revételezés után azon­ban kiderülhet, hogy bu­meráng. Röviden összefoglalva ez az adóügyi szakemberek véle­ménye az új hozzájárulásról, amely a színlelt munkaszerződé­sek helyébe lépne a kormány szándékai szerint. Az ekhót évi 25 millió forint jövedelemig vá­laszthatnák a sajtó és a különféle művészeti területek dolgozói, nak igényt (illetve az alkalma­zottak igen, de csak a minimál­bér összege után), és a gyedet, il­letve a gyest is elfelejthetik. Az ekho hosszú vajúdás ered­ményeként született meg. Az az igény keltette életre, hogy felszá­molják a kényszervállalkozók jogbizonytalanságát, s egyúttal megnyissák azokat a csatorná­kat, melyeken át jelenleg azért nem áramlanak a közterhek a költségvetésbe, mert a munkál­Nettó ekho Társasági Személyi Egészségügyi, Munkáltatói tb-, Bruttó kifizetés összes adó* jövedelem- nyugdíj-és munka- munkaadói összes közteher adó** vállalói járulék járulék kifizetés ekho 168 $08 41 176 9879 - - 181856 Hagyományos bér 100 000 - 31 470 20 520 50 920 202 920 * Munkáltatói költségcsökkentésre kivetett társasági adó méghozzá úgy, hogy a minimál­bért meghaladó jövedelem után a munkáltatók 20, a dolgozók pedig 15 százalékos közterhet fi­zetnének. Ez a munkavállalók­nak a kényszervállalkozásnál többet, a munkaviszonynál vi­szont kevesebbet adna: az ekhó- zók nagyjából feleakkora nyug­díjra lennének jogosultak, mint az ugyanannyi bérért dolgozók, táppénzre pedig nem tarthatná­**2006-ra tervezett adómértékkel jóváírás nélkül tatók számlára dolgoztatják alka- mazottaikat. Ez a munkaadónak jó, hisz ahelyett, hogy a bér után adózna, költségként még el is számolhatja a juttatásokat, míg a „álvállalkozóként” foglalkozta­tottakat szinte semmi sem védi. Szabadság, táppénz nem jár ne­kik, bármikor indoklás és végki­elégítés nélkül elbocsáthatják őket, s még hosszan lehetne so­rolni a különböző hátrányokat. Az ekho tehát - hitték sokan - ezen az áldatlan helyzeten javít. A probléma csak az, hogy az új adózási forma éppen hogy az ellenkező hatást érheti el: azokat is rosszabb helyzetbe sodorhat­ja, akiket jelenleg még a megfele­lő keretek között foglalkoztatják. A munkáltatók ugyanis tudnak számolni: egy alkalmazott bére után több mint negyvenszázalé­kos közterhet kell leróniuk. Ugyanez a befizetési hányad az ekho alapján csak 20 százalék. Ugyan mi tarthatná hát vissza az erőfölényben lévő munkaadókat, hogy mindenkit „megkérjenek”: ugyan szíveskedjék ekhóssá vál­ni? - tette fel a kérdést Zara Lász­ló, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Orszá­gos Egyesületének elnöke.- Az ekho ugyan nem kötele­ző, csak választható, de Magyar- országon a foglalkoztatottak nin­csenek alkupozícióban - jelen­tette tó. - Ugyanezen okból arra sincs semmi garancia, hogy a dolgozónak valóban csak 15 szá­zalék közterhet kell fizetnie, mi­közben a munkáltatójuk lerója a maga 20 százalékát. Ez a meg­osztás ugyanis a felek megálla­podásán múlik majd. Erre is tó kellene valamit találni, mert a munkaadói önmérséklet nem szabályozási kategória. Zara szerint rengeteg olyan részlet maradt homályban az ekhóval kapcsolatban, amely később döntő fontosságú lehet. Nem tudni például, mit ért a munkaügyi tárca színlelt szer­ződés alatt? Erre vonatkozóan csak ígéret van, hogy majd egy miniszteri rendelet meghatároz bizonyos irányelveket, ám ez korántsem törvényi súlyú ren­delkezés. Az adószakértő úgy véli, az is könnyen előfordulhat, hogy egy evázónak választania kell majd az eva és az ekho kö­zött. Ugyanakkor azt mondta: ha valakinek több helyről szár­mazik jövedelme, kizártnak tartja, hogy vele kapcsolatban felmerüljön a leplezett munkavi­szony lehetősége.- Jelenleg nem látom azoknak a törvényi fékeknek még a lehető­ségét sem, amelyek enyhíthetné­nek a munkavállalók kiszolgálta­tottságán - jelentette tó Zara. - Az ekhóból nagy bevétel nem várha­tó, hiszen néhány tízezer ember­ről van csupán szó, akik eddig va­lamilyen formában befizettek a költségvetésbe. Szerintem inkább azokat kellene megpiszkálni, akik még erre sem voltak hajlandóak. Az új adózási formával kap­csolatban vannak még kidolgo­zás alatt álló részletek, amelye­ket pontosítani kell - értett egyet lapunk kérdésére Kékesi Tibor, a költségvetési és pénzügyi bizott­ság alelnöke. A szocialista hon­atya ezek közé sorolta annak a garanciáját is, hogy ne lehessen a jelenlegi alkalmazottakat a rosszabb feltételeket kínáló ekho hatálya alá kényszeríteni.- Valószínűleg törvényben kell majd előírni, hogy a mun­káltatónak konzerválnia kell a statisztikai létszámot - mondta. - Azaz nem lehet kevesebb az al­kalmazottak aránya, mint az elő­ző időszakban. A színlelt szerződések hiány­zó definíciójára az alelnök úgy reagált: kezdeményezi, hogy a szerződéseket ne utólag, hanem előre lehessen minősíttetni.- Valamelyik közigazgatási hatóságon belül létre kell hozni egy csoportot, amely eldönti, hogy az adott megállapodás mi­nek minősül - mondta. - így mind a munkáltatónak, mind pedig a dolgozónak hivatalos igazolása lehetne arról, hogy együttműködésük jóhiszemű alapokon nyugszik. D. T. 1 ***** Ez már döfi **** Elmegy *** Átlagos ** Gyengus * Bukta

Next

/
Oldalképek
Tartalom