Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-21 / 221. szám

ALMANACH 2 2 7 T O T U J FALU SOMOGYI HÍRLAP - 2005. SZEPTEMBER 21., SZERDA Jó végigmenni Tótújfalun vendégjárás A járdát maguknak, a fogadót a turistáknak építették Göbölös Melinda kislányával, Kornéliával a virágos főutcán Éveken át kis szakaszonként építgették a járdát Tótújfalu­ban, mára az utolsó métert is helyreállították. Közhasznú munkások bevo­násával, egyetlen fillér állami támogatás nélkül haladtak, s mindig csak annyit építettek, amennyire éppen futotta az az évi költségvetésből. Ma elmond­hatják: egyetlen méter járda sem burkolatlan a faluban.- Az utolsó Petőfi utcai sza­kasz rendbehozásával is elké­szültünk. Öt éven keresztül ap­ránként építgettük a járdáinkat, ezalatt összesen két kilométert burkoltunk le - így Iliásics Já­nos polgármester. - Nem volt választásunk, hiszen a falu gya- logútjainak harminc százaléka rossz volt. Most jó végigmenni Tótúj­falun; nemcsak a járdák állapo­ta miatt, hanem még inkább azért, mert gondozott porták és sok-sok virág között sétálhat az ember. Idén is sok kiránduló is­merte meg ezeket az utcákat, s még ősszel is jönnek. Drávazugnak keresztelték el gazdái a nemrég megnyitott vendégházat. Egyszerre nyolc látogató fér el itt. A fiatal tulaj­donos házaspár - Váci Tibor és felesége - Pécsen él, a turista­ház működtetésében az asz- szony tótújfalusi szülei segíte­nek. Ők fogadják a látogatókat, akikben szerencsére nincs hi­ány. Bár még csupán rövid ideje működik, már több kiránduló megpihent itt. A városi családok szívesen töltenek el néhány na­pot a Dráva mellett megbújó fa­luban.- Magunk is meglepődtünk, mekkora az érdeklődés. Az első szezonunk volt az idei, de szinte folyamatosan érkeztek a vendé­gek. Családok, baráti társasá­gok az ország távoli részeiből, főleg Budapestről. Kerékpároz­tak, kirándultak, felkeresték a környék fürdőhelyeit - mondja a fiatalasszony. Édesanyja - Nyári Rudolfné - arról beszél: ez afféle főhadi­szállás a vendégeknek, ahonnét ötven kilométeres körzetet jár­tak be. - Felkeresték Pécset, Harkányt. Azt mondták: renge­teget megspóroltak a szálláson, hiszen a városokban ennek többszörösét kifizették volna. Balatoni rokonainknál idén nem volt egyetlen vendég sem, itt a Dráva mellett pedig egy­másnak adták a kilincset. Muzsika a kutyabőrből Magyar ajkon horvát dalok Gadányi Pált messze földön is­merik. Az ország túlsó végéből is eljönnek a tótújfalusi dudaké­szítőhöz egy-egy hangszerért, melynek készítését még kisgye­rekként tanulta meg.- Az első hangszeremre azt mondták, hogy sosem szólal meg. Amikor mégis sikerült, az öregek is elismerték, hogy jó ke­zem van ehhez a mesterséghez - emlékezik. - A duda általában kecske vagy bárány bőréből ké­szül, mifelénk azonban kutya­bőrből van. Mindig szegény nép élt errefelé, nem telt nekünk se bárányra, se kecskére. Abban is különbözik, hogy ezt fújtató hajtja. Nemcsak készíti a horvát du­dát, játszani is tud rajta.- Én már csak néhány nótát ismerek, bezzeg a régiek tucat­nyi kólót tudtak eljátszani - mondja, s közben már kapja is a hóna alá a fújtatós horvát dudát. Lehet, hogy a muzsika teszi, de 74 évesen is jó az egészsége és a kedélye. Néhány éve arról be­szélt: végleg felhagy a dudaké­szítéssel, leteszi a zeneszerszá­mot. Ehhez képest több helyi fia­talasszonnyal összefogva nem­rég népi együttest alakított: ő muzsikál, a lányok és asszonyok pedig énekelnek, táncolnak. Magyar létére horvátul énekel és táncol Gregoricz Zoltánná, és va­lamennyien a Vunenas együttes tagjai közül. A dalokat először le kell fordíttatniuk, de a színpadon már úgy kólóznak és dalolnak, mintha kizárólag horvát vér cso­rogna az ereikben.- Horvát ajkú faluban élünk, ismerjük és szeretjük a zenéjét és hagyományait. Ezek bemuta­tására és a magunk örömére szerveződtünk két éve - mondja a fiatalasszony. - Lakácsán lép­tünk fel először, s azóta sokfelé kaptunk meghívást Énekeltünk már Baján, Hódmezővásárhe­lyen, Tökölön. Idén Szlovéniába és Sopronba kaptunk meghívást. Aki látta a tótújfalusi fiatal- aszonyokat, azt mondja: színpad­ra termettek. Nemcsak a produk­ciójukra, hanem a viseletűkre is joggal büszkék. - A falu időseitől gyűjtöttük össze az eredeti ruhá­kat. Én például a féljem nagyma­májának viseletében lépek fel - mondja Gregoriczné. - A ne­vünkben szereplő vunenást is felvesszük, ez egy vastag fonál­ból készült vállkendő. A fiatalasszonynak két nagy­lánya van, akár ők is felléphetné­nek. - Öltözetünk van elég, ha a fiatalok kedvet kapnak hozzá, ezen nem múlik az utánpótlás. EZ A HÍR TÓTÚJFALUBAN Traktor a faluért 1,1 millió forintért önjáró fű­nyíró traktort vásárolt az ön- kormányzat, a vételhez Teki- pályázaton nyertek támoga­tást. Egy közhasznú munkást ültettek a kistraktorra, az ő dolga egész éven át a közterü­letek rendben tartása, a teme­tők gondozása. Majdnem négy­hektáros az az önkormányzati tulajdonú terület, amely állan­dó kaszálásra szorul. Kerítés a temetőhöz Kerítés épül a falu régi temető­je köré; várhatóan az ősszel befejeződik a munka. Mindez Céde-támogatásból épülhet meg, a költsége 700 ezer fo­rint. Nem sokkal korábban a vizet is bevezették a sírkertbe. A gerincvezeték a temető szé­létől 300 méterre vezet, innét kellett továbbvinni a csövet. Sportpálya épült Sportpályát építettek a mű­velődési ház mögötti terüle­ten. Mivel sok faluval ellen­tétben itt nem csökken a gye­reklétszám, ezért a szokott­nál is fontosabbnak tartják a faluban, hogy a legfiatalab- bakra is odafigyeljenek a falu fejlesztésekor. Kirándultak kicsik, nagyok Valamennyi korosztályt kirán­dulni vitte a helyi önkormány­zat: három 50 személyes autó­buszt kellett kibérelni, s még a falugondnoki buszt is be kel­lett állítani, annyi volt a jelent­kező. Gyerekek, nyugdíjasok, majd pedig a középkorúak utazhattak a harkányi fürdőre. Elhalkult a tambura Úgy tűnik: a hagyományok, a nemzetiségi kultúra ápolására egyre kevesebbet áldoz az állam, ugyanakkor egyre fontosabb mindez az egyénnek. Néhány éve még a magyarországi horvá- tok kulturális pályázatai rendre jó pénzt hoztak a konyhára, ta­lálkozókat, előadóesteket rendez­tek. Tótújfaluban nagy sikerű tamburásfesztiválokat tartottak. Mára ezek a pénzek elapadtak, rendezvények sincsenek. Hiá­nyoznak az embereknek, s néhá- nyan - mint a Vunenas együttes tagjai is - megpróbálják kitölteni ezt a hiányt Több pénzből azon­ban többre futná. EZT SÜTIK TOTUJFALUBAN Skót krémes Hozzávalók: 30 dkg liszt, 6 dkg margarin, 5 dkg cukor, 1 tojás, 0,5 dl tej, 1 csomag sütőpor, egy csipetnyi só. A krémhez: 25 dkg cukor, 3 tojás, 10 dkg liszt, 2 csomag vaníliás cukor, 1 liter tej. A lisztet ^' krémhez hozzáke- a margarinnal össze- verjük a felvert to­morzsoljuk, hozzáadunk jrfíp jásfehérjét, majd tojást, tejet, sütőport és 40*^ megtöltjük a lapo­csipetnyi sót. Az egészet U1**™m**'*^ kát, s a tetejét porcukor- jói összedolgozzuk, és három ral megszórjuk. Ha meg- lapot sütünk belőle. A krém el- puhult, szeletelhetjük. készítéséhez a tojássárgáját összekeverjük a cukorral, ke­vés tejjel, liszttel, vaníliás cu­korral. Ezután a maradék tej hozzáadásával sűrű kré­met főzünk. A meleg A CIKKEKET GAMOS ADRIENN ES NAGY LÁSZLÓ IRTA FOTÓK: NAGY LÁSZLÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA ’ÓTÚJFALUI MAGÁNÜGYEK Gólerős pedagógus Egyszer a gólokat rugdossa, máskor utolsó emberként sze­rel. Balázsné Iliásics Zsuzsanna pedagógus hét éve játszik a barcsi női ama­tőr labdarúgó­csapatban, amellyel tavaly a 3. helyen zárt Általános iskolásként sak­kozott, pingpongozott is, mára kedvenc időtöltése lett a futás és a kerékpározás. A Barcs és Virovitica közötti határfutóver­senyen is teljesítette a 17 kilo­métert és korosztályában nyert. Odahaza a Dráva-parti futások gyakoriak, míg a lakócsai isko­lába rendszeresen kerékpárral érkezik. A meggyőzés legjobb eszköze a példamutatás; mind­három gyermeke sportol. Horvát dallamok a furulyán Erdélyi Kálmánná nélkül elkép­zelhetetlen a település hagyo­mányőrző énekkara. Ezekre a dalos próbákra, illetve fellépé­sekre legalább olyan örömmel jár, mint a munkahelyére. A fiatal óvónő Barcsról jött férjhez, és immár 15 éve veszi körül szeretettel az apróságokat. Ő maga furulyán játszik, s zeneiskolásként zon­gorázni is tanult, most elsősor­ban horvát énekeket, mondóká- kat tanít a kicsiknek. Nagyon szeret táncolni, de szívesen hallgatja a klasszikus zenét. Két gyermeke közül Enikő gyakran vesz részt horvát nyel­vű szavalóversenyeken, de a néptáncórákat is kedveli. Négy nyelven érti a táncot Ha kell, Bunyevácz Tamás négy nyelven - horvátul, szerbül, szlovénul és angolul - beszél. A szombathelyi Berzsenyi Dáni­el főiskola ma­gyar-szlovén szakán végzett fiatalember hét éve tanít Lakó- csán. Iskolásként még tánccso­porttal szerepelt a környéken, ma a hagyományőrző vegyes karral járja az országot. A falu­ja, illetve a település kulturális rendezvényeinek szervezéséből is alaposan kiveszi a részét Ezenkívül már harmadik éve az országos horvát önkormány­zat képviselője, és a könyvtáro­si teendőket is ellátja Tótújfalu­ban. Szabadidejében szívesen ül a számítógép elé. Világjáró zarándok Az istenfélő tótújfalusi asszony bejárta már a fél világot a hi­tével. Pavlekovics Jánosáé elju­tott a leghíre­sebb zarándok- helyekre is; Franciaország­ba és Jézus születésének helyszínére is. Kétszer is voltam a Szentföl­dön, és kétszer Franciaország­ban. Párizs, Nevers, Lourdes volt az elsődleges úti célom - mondta. Medjugorjéban már tizenöt alkalommal jártam. Ta­valyelőtt úgy hozta a jó sor­som, hogy elutazhattam Rómá­ba, a Vatikánba. Tavaly pedig az ötvenedik házassági évfor­dulónkra azt kaptuk ajándék­nak a fiunktól, hogy elutazhat­tunk Erdélybe. Szabadság a vízparton Egy hetet töltött szabadságon Iliásics János polgármester, s ezalatt jóformán fel sem kelt a vízpartról. Minden sza­badidőmet horgászattal töltöm. Több­nyire a zsibóti, merenyei hor­gásztavakra jár, s általában ponttyal, kárásszal, esetleg néha harcsával telik meg a szák. Fogott már amúrt is, a legnagyobb súlya meghaladta a tíz kilót. Elmondta: minden halételt szeret, s a halak meg- pucolását sem hagyja másra. Nem tartozik ugyan a ked­venc feladatai közé, de meg­csinálja. Szerencsére ma már a fia is segít a zsákmány fel­dolgozásában. Könyv az erőszakról Könyvet írt a családon belüli erőszakról Simek Kitti. Ebben a 17 éves lány őszintén ír az életéről, s ar­ról, hogy mi vezetett a tra­gédiához csa­ládjában. A kö­tetből az sem hiányozhat, hogy hasonló helyzetben ki­hez fordulhatnak az áldozatok. - Ha mindezt én is tudtam volna, másként alakul az éle­tem - mondja Kitti. - Ez volt az egyik fő ok, amiért vállal­tam ennek a könyvnek a meg­írását. Segíteni azoknak, akik­nek zátonyra futott az élete. Azonban a könyvből származó bevételre is szükségünk van. A megjelentetésében Kitti ügyvédje segített. t i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom