Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-21 / 221. szám
ALMANACH 2 2 7 T O T U J FALU SOMOGYI HÍRLAP - 2005. SZEPTEMBER 21., SZERDA Jó végigmenni Tótújfalun vendégjárás A járdát maguknak, a fogadót a turistáknak építették Göbölös Melinda kislányával, Kornéliával a virágos főutcán Éveken át kis szakaszonként építgették a járdát Tótújfaluban, mára az utolsó métert is helyreállították. Közhasznú munkások bevonásával, egyetlen fillér állami támogatás nélkül haladtak, s mindig csak annyit építettek, amennyire éppen futotta az az évi költségvetésből. Ma elmondhatják: egyetlen méter járda sem burkolatlan a faluban.- Az utolsó Petőfi utcai szakasz rendbehozásával is elkészültünk. Öt éven keresztül apránként építgettük a járdáinkat, ezalatt összesen két kilométert burkoltunk le - így Iliásics János polgármester. - Nem volt választásunk, hiszen a falu gya- logútjainak harminc százaléka rossz volt. Most jó végigmenni Tótújfalun; nemcsak a járdák állapota miatt, hanem még inkább azért, mert gondozott porták és sok-sok virág között sétálhat az ember. Idén is sok kiránduló ismerte meg ezeket az utcákat, s még ősszel is jönnek. Drávazugnak keresztelték el gazdái a nemrég megnyitott vendégházat. Egyszerre nyolc látogató fér el itt. A fiatal tulajdonos házaspár - Váci Tibor és felesége - Pécsen él, a turistaház működtetésében az asz- szony tótújfalusi szülei segítenek. Ők fogadják a látogatókat, akikben szerencsére nincs hiány. Bár még csupán rövid ideje működik, már több kiránduló megpihent itt. A városi családok szívesen töltenek el néhány napot a Dráva mellett megbújó faluban.- Magunk is meglepődtünk, mekkora az érdeklődés. Az első szezonunk volt az idei, de szinte folyamatosan érkeztek a vendégek. Családok, baráti társaságok az ország távoli részeiből, főleg Budapestről. Kerékpároztak, kirándultak, felkeresték a környék fürdőhelyeit - mondja a fiatalasszony. Édesanyja - Nyári Rudolfné - arról beszél: ez afféle főhadiszállás a vendégeknek, ahonnét ötven kilométeres körzetet jártak be. - Felkeresték Pécset, Harkányt. Azt mondták: rengeteget megspóroltak a szálláson, hiszen a városokban ennek többszörösét kifizették volna. Balatoni rokonainknál idén nem volt egyetlen vendég sem, itt a Dráva mellett pedig egymásnak adták a kilincset. Muzsika a kutyabőrből Magyar ajkon horvát dalok Gadányi Pált messze földön ismerik. Az ország túlsó végéből is eljönnek a tótújfalusi dudakészítőhöz egy-egy hangszerért, melynek készítését még kisgyerekként tanulta meg.- Az első hangszeremre azt mondták, hogy sosem szólal meg. Amikor mégis sikerült, az öregek is elismerték, hogy jó kezem van ehhez a mesterséghez - emlékezik. - A duda általában kecske vagy bárány bőréből készül, mifelénk azonban kutyabőrből van. Mindig szegény nép élt errefelé, nem telt nekünk se bárányra, se kecskére. Abban is különbözik, hogy ezt fújtató hajtja. Nemcsak készíti a horvát dudát, játszani is tud rajta.- Én már csak néhány nótát ismerek, bezzeg a régiek tucatnyi kólót tudtak eljátszani - mondja, s közben már kapja is a hóna alá a fújtatós horvát dudát. Lehet, hogy a muzsika teszi, de 74 évesen is jó az egészsége és a kedélye. Néhány éve arról beszélt: végleg felhagy a dudakészítéssel, leteszi a zeneszerszámot. Ehhez képest több helyi fiatalasszonnyal összefogva nemrég népi együttest alakított: ő muzsikál, a lányok és asszonyok pedig énekelnek, táncolnak. Magyar létére horvátul énekel és táncol Gregoricz Zoltánná, és valamennyien a Vunenas együttes tagjai közül. A dalokat először le kell fordíttatniuk, de a színpadon már úgy kólóznak és dalolnak, mintha kizárólag horvát vér csorogna az ereikben.- Horvát ajkú faluban élünk, ismerjük és szeretjük a zenéjét és hagyományait. Ezek bemutatására és a magunk örömére szerveződtünk két éve - mondja a fiatalasszony. - Lakácsán léptünk fel először, s azóta sokfelé kaptunk meghívást Énekeltünk már Baján, Hódmezővásárhelyen, Tökölön. Idén Szlovéniába és Sopronba kaptunk meghívást. Aki látta a tótújfalusi fiatal- aszonyokat, azt mondja: színpadra termettek. Nemcsak a produkciójukra, hanem a viseletűkre is joggal büszkék. - A falu időseitől gyűjtöttük össze az eredeti ruhákat. Én például a féljem nagymamájának viseletében lépek fel - mondja Gregoriczné. - A nevünkben szereplő vunenást is felvesszük, ez egy vastag fonálból készült vállkendő. A fiatalasszonynak két nagylánya van, akár ők is felléphetnének. - Öltözetünk van elég, ha a fiatalok kedvet kapnak hozzá, ezen nem múlik az utánpótlás. EZ A HÍR TÓTÚJFALUBAN Traktor a faluért 1,1 millió forintért önjáró fűnyíró traktort vásárolt az ön- kormányzat, a vételhez Teki- pályázaton nyertek támogatást. Egy közhasznú munkást ültettek a kistraktorra, az ő dolga egész éven át a közterületek rendben tartása, a temetők gondozása. Majdnem négyhektáros az az önkormányzati tulajdonú terület, amely állandó kaszálásra szorul. Kerítés a temetőhöz Kerítés épül a falu régi temetője köré; várhatóan az ősszel befejeződik a munka. Mindez Céde-támogatásból épülhet meg, a költsége 700 ezer forint. Nem sokkal korábban a vizet is bevezették a sírkertbe. A gerincvezeték a temető szélétől 300 méterre vezet, innét kellett továbbvinni a csövet. Sportpálya épült Sportpályát építettek a művelődési ház mögötti területen. Mivel sok faluval ellentétben itt nem csökken a gyereklétszám, ezért a szokottnál is fontosabbnak tartják a faluban, hogy a legfiatalab- bakra is odafigyeljenek a falu fejlesztésekor. Kirándultak kicsik, nagyok Valamennyi korosztályt kirándulni vitte a helyi önkormányzat: három 50 személyes autóbuszt kellett kibérelni, s még a falugondnoki buszt is be kellett állítani, annyi volt a jelentkező. Gyerekek, nyugdíjasok, majd pedig a középkorúak utazhattak a harkányi fürdőre. Elhalkult a tambura Úgy tűnik: a hagyományok, a nemzetiségi kultúra ápolására egyre kevesebbet áldoz az állam, ugyanakkor egyre fontosabb mindez az egyénnek. Néhány éve még a magyarországi horvá- tok kulturális pályázatai rendre jó pénzt hoztak a konyhára, találkozókat, előadóesteket rendeztek. Tótújfaluban nagy sikerű tamburásfesztiválokat tartottak. Mára ezek a pénzek elapadtak, rendezvények sincsenek. Hiányoznak az embereknek, s néhá- nyan - mint a Vunenas együttes tagjai is - megpróbálják kitölteni ezt a hiányt Több pénzből azonban többre futná. EZT SÜTIK TOTUJFALUBAN Skót krémes Hozzávalók: 30 dkg liszt, 6 dkg margarin, 5 dkg cukor, 1 tojás, 0,5 dl tej, 1 csomag sütőpor, egy csipetnyi só. A krémhez: 25 dkg cukor, 3 tojás, 10 dkg liszt, 2 csomag vaníliás cukor, 1 liter tej. A lisztet ^' krémhez hozzáke- a margarinnal össze- verjük a felvert tomorzsoljuk, hozzáadunk jrfíp jásfehérjét, majd tojást, tejet, sütőport és 40*^ megtöltjük a lapocsipetnyi sót. Az egészet U1**™m**'*^ kát, s a tetejét porcukor- jói összedolgozzuk, és három ral megszórjuk. Ha meg- lapot sütünk belőle. A krém el- puhult, szeletelhetjük. készítéséhez a tojássárgáját összekeverjük a cukorral, kevés tejjel, liszttel, vaníliás cukorral. Ezután a maradék tej hozzáadásával sűrű krémet főzünk. A meleg A CIKKEKET GAMOS ADRIENN ES NAGY LÁSZLÓ IRTA FOTÓK: NAGY LÁSZLÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA ’ÓTÚJFALUI MAGÁNÜGYEK Gólerős pedagógus Egyszer a gólokat rugdossa, máskor utolsó emberként szerel. Balázsné Iliásics Zsuzsanna pedagógus hét éve játszik a barcsi női amatőr labdarúgócsapatban, amellyel tavaly a 3. helyen zárt Általános iskolásként sakkozott, pingpongozott is, mára kedvenc időtöltése lett a futás és a kerékpározás. A Barcs és Virovitica közötti határfutóversenyen is teljesítette a 17 kilométert és korosztályában nyert. Odahaza a Dráva-parti futások gyakoriak, míg a lakócsai iskolába rendszeresen kerékpárral érkezik. A meggyőzés legjobb eszköze a példamutatás; mindhárom gyermeke sportol. Horvát dallamok a furulyán Erdélyi Kálmánná nélkül elképzelhetetlen a település hagyományőrző énekkara. Ezekre a dalos próbákra, illetve fellépésekre legalább olyan örömmel jár, mint a munkahelyére. A fiatal óvónő Barcsról jött férjhez, és immár 15 éve veszi körül szeretettel az apróságokat. Ő maga furulyán játszik, s zeneiskolásként zongorázni is tanult, most elsősorban horvát énekeket, mondóká- kat tanít a kicsiknek. Nagyon szeret táncolni, de szívesen hallgatja a klasszikus zenét. Két gyermeke közül Enikő gyakran vesz részt horvát nyelvű szavalóversenyeken, de a néptáncórákat is kedveli. Négy nyelven érti a táncot Ha kell, Bunyevácz Tamás négy nyelven - horvátul, szerbül, szlovénul és angolul - beszél. A szombathelyi Berzsenyi Dániel főiskola magyar-szlovén szakán végzett fiatalember hét éve tanít Lakó- csán. Iskolásként még tánccsoporttal szerepelt a környéken, ma a hagyományőrző vegyes karral járja az országot. A faluja, illetve a település kulturális rendezvényeinek szervezéséből is alaposan kiveszi a részét Ezenkívül már harmadik éve az országos horvát önkormányzat képviselője, és a könyvtárosi teendőket is ellátja Tótújfaluban. Szabadidejében szívesen ül a számítógép elé. Világjáró zarándok Az istenfélő tótújfalusi asszony bejárta már a fél világot a hitével. Pavlekovics Jánosáé eljutott a leghíresebb zarándok- helyekre is; Franciaországba és Jézus születésének helyszínére is. Kétszer is voltam a Szentföldön, és kétszer Franciaországban. Párizs, Nevers, Lourdes volt az elsődleges úti célom - mondta. Medjugorjéban már tizenöt alkalommal jártam. Tavalyelőtt úgy hozta a jó sorsom, hogy elutazhattam Rómába, a Vatikánba. Tavaly pedig az ötvenedik házassági évfordulónkra azt kaptuk ajándéknak a fiunktól, hogy elutazhattunk Erdélybe. Szabadság a vízparton Egy hetet töltött szabadságon Iliásics János polgármester, s ezalatt jóformán fel sem kelt a vízpartról. Minden szabadidőmet horgászattal töltöm. Többnyire a zsibóti, merenyei horgásztavakra jár, s általában ponttyal, kárásszal, esetleg néha harcsával telik meg a szák. Fogott már amúrt is, a legnagyobb súlya meghaladta a tíz kilót. Elmondta: minden halételt szeret, s a halak meg- pucolását sem hagyja másra. Nem tartozik ugyan a kedvenc feladatai közé, de megcsinálja. Szerencsére ma már a fia is segít a zsákmány feldolgozásában. Könyv az erőszakról Könyvet írt a családon belüli erőszakról Simek Kitti. Ebben a 17 éves lány őszintén ír az életéről, s arról, hogy mi vezetett a tragédiához családjában. A kötetből az sem hiányozhat, hogy hasonló helyzetben kihez fordulhatnak az áldozatok. - Ha mindezt én is tudtam volna, másként alakul az életem - mondja Kitti. - Ez volt az egyik fő ok, amiért vállaltam ennek a könyvnek a megírását. Segíteni azoknak, akiknek zátonyra futott az élete. Azonban a könyvből származó bevételre is szükségünk van. A megjelentetésében Kitti ügyvédje segített. t i I
