Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-20 / 220. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. SZEPTEMBER 20., KEDD 3 AKTUÁLIS párbeszéd a jövőről Hatezermilliárd forint hét évre. Vita a fejlesztési célokról, tervekről, lehetőségekről. Közlekedés, foglalkoztatás, felzárkózás, mezőgazdaság, Balaton, termálvíz Sokmilliárdos somogyi stratégiák A terv kilenc országos stratégiai célt fogalmaz meg, ezek közt a versenyképesség erősítése, illetve a foglalkoztatottság javítása áll az első két helyen, ezt követi a versenyképes tudás és műveltség megteremtése, a társadalom egészségügyi állapotának javítása, a társadalmi összetartozás és szolidaritás erősítése, a közlekedés javítása, az információs társadalom kibővítése, a természeti és épített környezet védelme, illetve a kiegyensúlyozott területi fejlődés. Ez utóbbit külön is kiemelte Halm Tamás, elmondva: a régiók, megyék közti gazdasági, jövedelmi szakadék akkor csökkenthető, ha az első nyolc célból sikerül minél többet Somogybán is megvalósítani. S ha ez minden megyében Halm Tamás, az NFH alelnöke sikerrel jár, s ezekből minél több, az EU által is támogatott regionális program készül, akkor az ország és az uniós átlag közti különbség is gyorsabban csökken, mint eddig. A célok többsége összecseng a somogyi tervekkel és kívánságokkal, ami azért is jó, mert a pénz felét a kormány költi majd el országos programokra, de a másik felét a régiók és a megyék használhatják fel, és ez is 70-80 milliárd forint évente. A hozzászólásokból egyértelműen kiderült: Somogy jövőjét a mezőgazdaság, az idegenforgalom, az ezek fejlődéséhez szükséges infrastrukturális hálózat állapota határozza meg, most is és 2007-2013 között is. Ezek fejlesztéséhez azonban nem elég álmodozni, tenni is kell. A hallgatóság. Az első sorban Fülöp László, a Hemotrade Kft. ügyvezetője, Miseta István, Fonyód polgármestere és Horváth Gyula, a Balatoni Hajózási Részvénytársaság vezérigazgatója fotók: láng Róbert VARGA GÁBOR, a megyei FM Hivatal vezetője: Brüsszelben az agrárminiszterek tanácsa döntött arról, hogy 22 milliárd forintos agrártámogatást kap Magyarország. Hogy ebből mennyi jut megyénkbe, az sok mindenen múlik: elsősorban az összehangolt munkán. Könnyebben elérhető, pénzhez juttató támogatási rendszer kell. Közösen kell kidolgozni, így a fejlesztés tényleg megvalósulhat. Somogy számára az egyik legnagyobb lehetőség az energianövények felhasználásában rejlik, ezek növekvő alkalmazása kötelező uniós előírás. Somogybán ehhez minden adott: nem csak kukoricatermelésben az első a megyék között, a legtöbb repce is itt terem. Ez a bioeta- nol- és a biodízelgyártás alapanyaga. SCHMIDT JENŐ, Tab polgármestere bírálta az országos területfejlesztési koncepciót: - Jól összeszedett anyag, csak az a baja, hogy a kisebb ellenállás felé ment el. A régiók fejlesztésében a hét régióközpont, a megyei jogú városok, továbbá a Balaton és a Tisza-tó környéke jutott csak szerephez, szerintem a kisebb községek érdekei, elképzelései ebben nem érvényesültek. A koncepció operatív programjainak a jövő év márciusára készen kell állnia, vagyis nagyon rövid idő áll rendelkezésünkre, hogy kidolgozzuk az elkövetkező hét év valamennyi fejlesztési tervét. Meg kell határoznunk a fő fejlesztési irányokat: ezek a környezetvédelem, az infrastruktúra és a humán közszolgáltatás. FÜLÖP LÁSZLÓ - A Hemotrade Kft. ügyvezetője arra figyelmeztetett: Nem csak az unió más országaival, hanem Magyarország más régióival is versenyezni kell! Ha az Európai Unió versenyképes akar maradni az Egyesült Államokkal, Ázsiával vagy a fejlődő Oroszországgal szemben, akkor a minőségi árukat kell előnyben részesíteni a tömegtermeléssel szemben. Ezzel kapcsolatban fontos az egészségvédő környezet kialakítása és menedzserszemléletű tudásközpontok létrehozása. Az egészségvédő termékek Magyarországon külön uniós támogatásra számíthatnak. Tudásközponttá válhatott volna a Kaposvári Egyetem is, azonban nem kapta meg az ehhez szükséges támogatást, de véleményem szerint ez még helyrehozható. FRANC2 REZSŐ, a barcsi Dráva-Coop Mezőgazdasági Rt. elnöke felszólalásában a vállalkozók és a kormányzat összhangjának szükségességét hangsúlyozta: A multinacionális cégek ugyanis az utolsó fűiért is kivennék a feldolgozók zsebéből. Ezek a „pénztemplomok” a tömegtermelést helyezik előtérbe, miközben megfeledkeznek a minőségről - mondta. - Pedig a hazai gyártókapacitásaink nem versenyezhetnek az Egyesült Államok, de főként nem Kína tömegtermelésével. Nekünk velük szemben a minőségi gyártásra kell helyeznünk a hangsúlyt. Az ország előnyeit kell mindenekelőtt kiaknáznunk: adottságaink például lehetővé tennék, hogy az Európai Unió egyik legnagyobb hústermelője legyen Magyarország. EXNER ZOLTÁN, a megyei Agrárkamara elnöke az agrárium megújításának fontosságát hangsúlyozta: - Úgy gondolom, két fő feladata lenne a mezőgazdaságnak: a gazdák helyben tartásának ösztönzése és a vidéken élők életminőségének javítása - mondta. - Szükséges volna, hogy a szakemberek kistérségi szinten egységes szervezetbe integrálódjanak. Fontos volna a továbbképzésükről is gondoskodni, ehhez megkerülhetetlen egy anyagi bázis létrehozása. Kormány-oldalról az alulról jövő kezdeményezések fogadása hiányzik. Három fő pillér kialakítását tartom indokoltnak: szaktanácsadás és tájékoztatás a termelőknek, önköltséges alapon stabil gazdaszolgálat, illetve az agrártermelők elemzése és kifizetése. Varga Gyula: nem sopánkodni, exportálni kell ■ A mezőgazdaság fejlődése mindig is y meghatározta Somogy megye fejlődését, és ez a jövőben sem lesz másként - mondta Varga Gyula egyetemi tanár, a Kaposvári Egyetem gazdasági karának dékánja. Hozzátette: furcsa helyzetbe került az agrárium az uniós csatlakozással, amihez alkalmazkodnunk kell, nem pedig elutasítanunk A tagságunkkal Magyarország belpiaca egyúttal nyitott külpiaccá vált a többi tagország számára. Ezen egyelőre csak sopánkodunk, esetenként szidjuk a lengyel, cseh, osztrák és egyéb élelmiszereket, ahelyett, hogy figyelembe vennénk: számunkra nem a belső piac, hanem az export az igazi megoldás. Vagyis ha szidjuk a konkurenciát, jó, ha tudjuk a mi termékeinket pedig más országokban szidják. Az ellen reklám helyett jobb megoldás a minőség előállítása és a minőségi piacok megcélozása.- A számok jól jelzik: nem a csatlakozás hozta az importot, hanem az alapanyaghiány. Akkor jött több termék külföldről, amikor nálunk rossz volt a termés - mondta. - De azt is látni kell: a gazdaságos exporthoz gazdaságos üzemméretre, valamint a termelők közti összefogásra van szükség. Ha egyedül próbálkozik a termelő, kiszolgáltatott a feldolgozónak, de ha összefognak, a helyzet gyökeresen megváltoztatható. Ugyanez igaz a gépesítésre: harminc hektáros gazdaság megbukik, ha 10 milliós traktort vesz, növényvédő gépet pedig 200 hektár alatt meg sem szabad nézni, nemhogy megvenni. Ha uniós támogatással ösztönözni lehet a gazdákat az összefogásra, a mezőgazdaság igazi húzóereje lesz Somogy gazdaságának. Gyenesei István: rákapcsolódni a fejlődés vonatára Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke ezt számokkal illusztrálta: Somogy megyéből eddig 667 uniós pályázat került a bírálókhoz, 293 kapott támogatást mintegy 13 milliárd forint értékben, és 81 pályázat kifizetése kezdődött el. Ezzel a megyék rangsorában a 16. helyen állunk, ami semmivel sem jobb, mint a GDP-sorrend. Vagyis nem használjuk ki a meglévő lehetőségeket sem, márpedig így a felzárkózás csak álom marad.- A prioritások közül Somogy megyének talán a közlekedési feltételrendszer javítása a legfontosabb, hiszen ez alapvetően meghatározza a gazdaság fejlődését - mondta Gyenesei István. - Ha fejlődik a gazdaság, az magával hozza a közlekedés fejlődését, ám fejlett közlekedés nélkül nincs gazdaság. Legalább ilyen fontos a versenyképes tudás megteremtése, ami az alapját adhatja a mennyiségi szemléletet váltó minőségi szemléletnek. A harmadik fontos terület pedig - ami ritkán kerül szóba - a közbiztonság: ha a lakosság biztonságban érzi magát, könnyebb a munkára, a fejlődésre koncentrálni Külön kiemelte a terveket készítő szervezetek, települések, kis régiók együttgondolkodását, ami a támogatások helyben történő elosztásának hatékonyságát növelheti. Példaként a megye termálvízkincsének hasznosítását hozta fel, amelyre szinte minden településnek van terve, ám egymás nélkül ezek a tervek sok esetben tervek is maradnak, míg közösen kidolgozva valóban a megye egyik kitörési pontjává válhatnak. A példa több más területre is igaz, valamint arra is, hogy egységes terveket könnyebb a régiós tervek közé illeszteni.- A Nemzeti Fejlesztési Terv olyan, mint egy vonat: a mozdonyt az EU adja, de minden megyének, minden régiónak hozzá kell kapcsolnia a jól átgondoltan megtöltött saját kocsiját, mert csak együtt tud a szerelvény célba érni - mondta a megyei közgyűlés elnöke. Szita Károly: a megyeszékhely felelőssége Kaposvár gazdasági vállalkozásai - a hétezernek 90 százaléka kis- és középvállalkozás - több mint 37 ezer embernek adnak megélhetést, de nemcsak a megye- székhelyen, hanem a vonzáskörzetében is. Ezért komoly felelősséget ró a város vezetésére, ezeknek a cégeknek a jövője, működő- képessége, amit a saját eszközeivel igyekszik is minél inkább javítani - mondta Szita Károly polgármester. Hozzátette azonban: ez az eszközrendszer nem túl bőséges, leginkább a helyi adók mérséklésével tudják elősegíteni a pályakezdők, illetve a 45 év felettiek foglalkoztatását, az árbevételek, illetve a cégvagyonok növekedését Mégis könyvelhetnek el sikereket. A mindenkori kormánynak sokkal több eszköz áll, állna rendelkezésére a célok megvalósításához, csakhogy ez nem mindig érezhető.- Kaposvár három célt tűzött ki maga elé: a piacgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatottság elérését, a magasabb bért jelentő, szakképzettséget igénylő munkahelyek létrehozását, valamint azt, hogy a somogyi székhely Dél- Dunántúl logisztikai központja legyen. Ennek érdekében a város megtette, amit megtehetett: adókedvezményt adott, ipari parkokat nyitott és töltött meg, kedvezményes ingatlanokat biztosított. Azt várjuk, hogy a kormány is segítsen. Szeretnénk új ipari parkot nyitni, amihez állami tulajdonú területre lenne szükség, illetve egy lőszerraktár elhelyezését kellene megoldani, utakra, elsősorban az M7-eshez csatlakozó gyorsforgalmi útra és az M9-es gyorsforgalmi útra lenne szükség és persze a taszári repülőtérre. Szeretnénk a tervezett gyorforgalmi vasút megállója lenni, valamint szeretnénk, ha megalakulna a Kaposvári Egyetemmel a tervezett innovációs tudáspark Ezekkel van jövője a városnak, ezért amíg mindez nem valósul meg, minden hasonló fórumon elmondom, mi hiányzik még.
