Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 37. szám
4 Közélet, politika, gazdaság 2005. szeptember 11., vasárnap Titkolózó magyar nagybetegek Manapság betegnek lenni még mindig a tabutémák közé tartozik. Akit elér a baj, igyekszik tudomást sem venni róla, hiszen aki gyengének mutatkozik, az iránt a munkahelyen meginoghat a bizalom. Ám akkor sem jobb a helyzet, ha mégis kiderül a probléma: a környezet ugyanis nemigen tud mit kezdeni egy súlyos beteggel. K ülföldön ma már egyáltalán nem kelt megütközést, ha valaki bevallja, hogy súlyos betegségben szenved. Évekkel ezelőtt így tett a Parkinson-kórban szenvedő Michael J. Fox színész, az életmentő szívműtéten átesett egykori elnök, Bili Clinton, vagy Ibrahim Rugóvá koszovói elnök nemrég jelentette be, hogy tüdőrákot diagnosztizáltak nála. Nálunk az efféle nyíltság még eléggé ritka, talán épp ezért kelt a mai napig feltű- Ha nem muszáj, ne avassuk be a főnököt az egészségügyi gondokba - mondta Deák Andrea, a Neumann fejvadász cég ügyvezetője. - Ez ugyanis részben privát dolog, másfelől beültetheti a bogarat egyesek fülébe. Persze, más a helyzet, ha valakinek munkaidőben is rendszeresen kezelésekre kell járnia. nést, ha valaki megtöri a szemérmes hallgatás csendjét. Ilyen eset volt például, amikor Gyur- csány Ferenc kormányfő egy évvel ezelőtt elmondta, miként győzte le a bőrrákot, vagy Eörsi István író naplószerű vallomása az Élet és Irodalom hasábjain a leukémiával folytatott harcának részleteiről. Ma még ott tartunk, hogy a magyar társadalom egyszerűen nincs felkészülve az efféle diagnózisok befogadására - állítja Polcz Alaine pszichológus, thanatológus író.- A szex tabuját széttörtük, a halál tabuját már feszegetjük, de a betegséggel még nem tudunk mit kezdeni - jelentette ki. - Ha nálunk valakinek komoly betegsége van, például rákos, akkor azt az illető szinte restelli megmondani. Vagy egyfajta áloptimizmussal próbáljuk’ tompítani a súlyos diagnózis tényét, vagy pedig agyonsajnáljuk az illetőt. Szerintem mindkét hozzáállás hibás, ehelyett reális hangot lenne jó megütni, de először át kellene törni a hallgatás falát. Polcz Alaine nem híve annak, hogy a gyermekeket a szülők megóvják az élet kegyetlenebb képeitől.- Csak az értheti meg, milyen is a szenvedés, aki már átélt hasonlót - mondta. - Személyes tapasztalat híján az együttérzés csak üres szólam. Az egy hatalmas félreértés, hogy minden rossz élménytől meg kell óvni csemetéinket, hiszen így nem alakulhat ki a lelki immunrendszerük. Eörsi István nemrég „Betegségemről” címmel az ES hasábjain lélekbe markoló részletességgel avatta be az olvasókat hétköznapi küzdelmeibe és kínjaiba. Ennek ellenére, amikor arról kérdeztük, hogy miként fogadta a környezete betegsége hírét, azt válaszolta: nincs kedve erről beszélni.- Rólam nem állíthatja senki, hogy visszahúzódnék, hiszen amiről azt akarom, hogy tudjanak, azt megírtam - mondta. - Egész sereg versem is született erről, de azt nem akarom most fejtegetni, hogy ki mennyire vág jó pofát a környezetemben, vagy ki mennyire aggódik. Azt hiszem, megengedhetem magamnak, hogy csak arról beszéljek, amiről akarok. Moór Marianna színésznőnél évekkel ezelőtt szintén rákot diagnosztizáltak.- Nem csináltam ügyet a dologból - jelentette ki. - Elvégeztek rajtam egy műtétet, utána végigcsináltam mindazt, amit ilyenkor kell és kész. Senkinek nem tartottam panasznapot, így aztán esélyt sem adtam a környezetemnek, hogy sajnálkozhasson fölöttem. Ami beteg volt bennem, azt kivágták, az élet pedig megy tovább. Körtvélyessy Zsolt színészt a Barátok közt című szappanoperában ismerhette meg az ország. Amikor egy rákellenes készítményt kezdett reklámozni, hamar elterjedt, hogy ő is beteg. Bár ennek semmi alapja nem volt, ő mégis tapasztalhatta az emberek reakcióit.- Egészségesként élhettem át, hogy milyen lenne, ha súlyos beteg lennék - mondta. - Eleinte ez a szituáció még engem is nagyon zavart. Talán azért, mert nem tartjuk természetesnek, hogy az ember megbetegedhet, holott ez is az élet része. Ez a mostani világ az egészségről és a fittségről szól. Tőlem még ma is megkérdezik, jobban vagyok-e már. Van, aki sajnál, mások viccelődni próbálnak. Nálunk a beteget automatikusan a gyengék és védtelenek közé sorolják. Szerintem ez a mi teljesítményközpontú társadalmunk egyik legnagyobb tévedése. „Az emésztőszervek észbontóan dühödt lázadását az első hetekben hasonló dühvei fogadtam. Bűnbakot kerestem, és találtam is isten személyében. Üvöltve gyaláztam, ráadásul trágár szavakkal, ami egyébiránt nem szokásom. „Te faszfej - bömböltem -, hát nincs semmi fantáziád? Először a fiamat gyötrőd, hogy magad alá gyűrj, és amikor csúfos kudarcot vallasz, akkor engem kezdesz baszkurálni. Erőltesd már meg azt a parányi agyállományodat, te címeres barom, mert hogy nem létezel, azzal még meg lehet békülni, de hogy nem létezel, és mégis ostoba vagy, az mindnyájunkat megaláz. ” Pár héttel később, amikor már a görcsöket egyéb fájdalmas trükkök egészítették ki, módosult a szövegem: „Hiába vagyok okosabb nálad, faszfej, ha neked kimeríthetetlen a kelléktárad. Azt teszel velem, amit akarsz, kellékeidet váltogatva, még csak oda sem kell figyelned. Ha ateizmusomért bánsz el így velem, amit valószínűnek tartok, akkor kicsinyes, bosszúálló bunkó vagy, csöppet se nagyvonalúbb, mint amilyennek Mózes a Bibliában leírt!" Egyik ilyen német nyelven elzengett tirádám után fogorvosnő barátnőm, aki már foglalkozása folytán is gyötrelemszakértő, ezt mondta halkan, magyarul: „Egész éjszaka imádkozni fogok, hogy bocsássa meg neked, amit Róla mondtál. ” „Áhá! - kiáltottam -, akkor tehát te is bosszúállónak és kicsinyesnek tartod!” (Részlet Eörsi István: Betegségemről című Írásából) Elszállnak a magyar medicopterek? A medicoptereket leginkább egy német tévésorozatból ismerjük. Itthon ritkábban hallani róluk, nemrégiben egy pécsi balesetről írtak a lapok. Hírlett, hogy a mentősöknek nincs rá pénzük, erre most azt hallani, hogy újabb bázisokat akarnak építeni, sőt helikoptereket is vásárolnának. Öt helyett hat légibázis fesz: Budapesten, Debrecenben, Miskolcon. Pápán. KiskimléL -^iniffilzaFisTécshelyett Kaposváron. Kérdés, mit szólnak a Mecsekalján? A z utóbbi két évben több balesetet szenvedtek a mentősök MI-2-es helikopterei, legutóbb márciusban Pécsett zuhant le egy medicopter. Többen a hadseregtől kapott gépek cseréjét szorgalmazták. A mentőszolgálatnak öt helikoptere van, ebből jelenleg három bevethető. Idén nem csak a MI-2-eseket cserélnék le. A kormány határozatának értelmében „létrehozásra kerül egy, az Országos Mentőszolgálat tulajdonában lévő, a légi mentésért felelős közhasznú társaság”. Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs vezetője elmondta lapunknak: „Flottánkban három korszerű francia (AS 350 B) helikopter szerepel. A szakértők szerint a fejlesztés halaszthatatlan, ezért írtunk ki tendert. Hat légibázist szeretnének felállítani.” Lévai Gizella, a Budapest Aircraft Service Kft., a helikoptereket üzemeltető cég ügyvezetője viszont nem tartja ésszerűnek a Mentőszolgálat intézkedéseit. „1994 óta vagyunk üzemeltetői a Mentőszolgálat helikoptereinek, tavaly teljesíthetetlen feltételeket szabtak, azt akarták, hogy adjuk át kiképzett szakembereinket és építsük le saját szervezetünket. A két MI-2-es mellett használt három francia Equreuil közül kettő nagyjavítás alatt van, de nekünk mint üzemben tartónak fogalmunk sincs róla, hogy hol vannak, és ki milyen munkát végez a gépeken. A Mentőszolgálat meghirdetett egy tendert é,s a légügyi előírásokat semmibe véve a Dunai Repülőgépgyár Rt.-t hirdette ki győztesnek. Nekik semmiféle jogosításuk nincs erre a típusra, így alvállalkozóra bíznák a munkát. A pályázaton a helikopterek gyártója és egyben nagyjavító cég, a francia Eurocopter is ajánlatot tett. A pályázati anyag összeálíításába a francia cég tanácsadóként minket is bevont. A pályázat elbírálásakor ez senkit nem érdekelt, helyette a gyártót vonták felelősségre, hogy miért olyan olcsó az árajánlata. így most nem a gyártó javítja a helikoptereket, hanem egy hozzá nem értő és jogosulatlan cég.” Telefonon a Dunai Repülőgépgyár Rt. egyik munkatársa annyit mondott, hogy ugyan ők valóban nem rendelkeznek az Equreuil karbantartására vonatkozó engedéllyel, ám alvállalkozójuk igen. Felmerül a kérdés, hogy a magyar légügyi hatóság figyelemmel kíséri-e a folyamatot és hozzájárulását adta-e hozzá. Bajkó Erika, a Polgári Légiközlekedési Hatóság szóvivője azt mondja, majd akkor foglalkoznak a karbantartó szervek minősítésének vizsgálatával, amikor a helikopterek légialkalmassági felülvizsgálatát kérik a hatósághoz. Tudomásunk szerint kiadható a karbantartás alvállalkozó cégnek. Erre egy magát megnevezni nem kívánó repülési szakértő ennyit mondott: a nagyjavítás alvállalkozónak történő kiadása any- nyira indokolatlan és káros, hogy a törvényalkotónak valószínűleg eszébe sem jutott, hogy erre valaha lesz példa a magyar légiközlekedés történetében. Dr. Csath Magdolna közgazdász, a Szent István Egyetem tanára szerint normális esetben nem lehetne egy tendernek olyan győztese, amely valószínűleg nem ért a munkához. A közbeszerzési eljárás átláthatatlan terület, ahol óriási pénzek kerülnek át állami költségvetésből saját zsebekbe. Egyébként a kht. valószínűleg a privatizáció felé vezető első lépés. Ilyen trükköket általában olyankor alkalmaznak, amikor az azonnali privatizáció túl nagy felháborodást keltene.” Az OMSZ cáfolja a privatizáció szándékát, mint Győrfi Pál elmondja, a kht. azért szükséges, mert rugalmasabb gazdálkodási lehetőségeket ad, és így lehetőség nyílik a légi és szárazföldi mentés elhatárolására.- A Mentőszolgálat hiába takarózik a közbeszerzési törvénnyel - mondja Lévai Gizella. - A légügyi előírásokra is figyelmet kellett volna fordítania. A szabványok szerint negyedórán belül a baleset helyszínére kell érkezni, de egy helikopter ennyi idő alatt 45-50 km-t tud megtenni, ez nem lehetséges. Ki akarják selejtezni a MI-2-eseket, pedig ez a típus 2009 végéig nagyjavítás nélkül repülhető, és a híresztelésekkel ellentétben megbízható konstrukció. Állítólag külföldről olyan méregdrága üzemköltségű gépeket terveznek bérelni helyettük, amelyek alkalmazása Magyarország természeti adottságait tekintve szükségtelen. Arra törekednek, hogy a légimentés jelenlegi formájában megszűnjön létezni. Lehet találgatni, ha ez bekövetkezik, honnan, kitől bérelnek új gépeket és hogy ez kinek éri meg.- A medicopterek személyzete igazi A KERTBEN LANDOLTAK 1981 nyarán, a Budaörsi úton a piros 40-es ütközött a mezőkovácsházi termelőszövetkezet oxigénpalack-szállító teherautójával. A légimentés történetében ez volt az első tömeges baleset, két hatottal és 38 sérülttel. A budaörsi repülőtéren állomásozó mentőhelikopter hamarosan a helyszínre érkezett, ám leszállópálya híján egy parasztház kertjében tudtak csak leszáll- ni. Miután ellátták a sérülteket, a mentősök visszatértek a leszállópályaként használt parasztházhoz, és ásót, kapát ragadva állították helyre a kertet. profikból áll, akik nem veszthetik el a fejüket - mondja Kovács András, a Polgári Légiközlekedés Biztonsági Szervezet eseményvizsgálója, aki maga is éveket töltött szerelőként a magyarországi légimentésben. - Ezért is tartom szomorúnak, amit a sajtó művel velük. A márciusban Pécsett lezuhant MI-2-es miatt a gépet balesetveszélyesnek kiáltották ki, pedig nem az, minden légi járműnek vannak korlátái. A medicopterek pilótái a világ legjobbjai közé tartoznak, és sokszor lehetetlen helyzetekbe mennek bele azért, hogy életeket mentsenek.” SZENTGYÖRGYI LÁSZLÓ í »
