Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-01 / 204. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Mazsolás kuglóf EZ A HÍR ŐRTILOSON ES JOVO EZT FŐZIK ORTILOSON Házaspárokat ünnepelnek Már gyűjtögetik azoknak a há­zaspároknak a névsorát, akik idén kerek vagy ötre végződő évfordulóját ünnepük a házas­ságkötésüknek. Az őszi lomb­hullató bálon fogják felköszön- teni őket. A rendezvény 2002 óta hagyomány, a szervezést és a lebonyoütást az Együtt Őrtilosért, Somogyért Egyesü­let végzi. A szervezet másik hagyományos rendezvénye a Mikulás-napi ünnepség. Elefánt az udvaron Rugós játékelefántot nyert az óvoda, amit az intézmény ud­varában állítottak fel. A száz­ezer forintos szabadtéri játék egy rendezvény főnyeremé­nye volt. Örültek neki a gye­rekek, de annak még jobban, hogy ebben a hónapban élő­ben is láthatnak ormányost, ugyanis a budapesti állatkert­be kirándulnak. Vonattal utaznak, ami különösen nagy élmény lesz számukra. Hírét viszikiktilosnak Jó hírét keltik az Éltető Világ Erdei Iskola és Nyári Tábor­nak azok, akik egyszer már megfordultak itt. A létesít­ményt a Dráva-parthoz közel alakították ki. A szorgalmi időszakban erdei iskolaként működik, a nyári szünidő be­köszöntővel azonban megkez­dődnek a táborok és turistá­kat is fogadnak. A tanév kö­zeledtével gólyatáboroknak is helyet ad. Hajót szeretnének Évente kétszer nyitnak ideigle­nes határt a Dráván, ennek azonban jelentős költsége van. Ezúttal hatszázezer forintot nyert az önkormányzat a regio­nális fejlesztési tanácstól, de többnyire nem egyszerű össze- szedty^^4vatófvMe§könn^íte- né a helyzetet,'ha vontaegf ha­jója az őrtilosiaknak, amit a határon túli Légráddal közö­sen üzemeltethetnének. így légrádi küldöttség megkereste Gyenesei Istvánt, a megyei közgyűlés elnökét, s kérték," hogy segítsen elképzelésük megvalósításában. Az elnök a jnagyar honvédségtől kért ‘ajánlatot. Kiderült;*) honvédsé- gi najo felújításai meg meg tudnák oldani, de a működte­tés és karbantartás költségeit az érintett önkormányzatok nem tudják vállalni. A CIKKEKET VARGA ANDREA ÍRTA. FOTÓK: TÖRÖK ANETT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Közkinccsé teszik értékeiket Hozzávalók: 20 deka vaj, 5 egész tojás, liszt, 2 deci tej, 3 deka élesztő, 5 deka mazsola, só, egy-két evőka­nál cukor, fél citrom reszelt héja. A habosra kevert vajhoz egyenként öt egész tojást adnak és minden tojás után egy csapott evőkanál lisz­tet tesznek. A tejben megke­lesztik az élesztőt és a vajhoz keverik. Még harminc deka lisztet adnak hozzá, valamint a mazsolát, kevés sót és egy-két evőkanál cukrot, a reszelt cit­romhéjat. Kuglóf­formába öntik és egy órát kelesztik. A kikent, kiliszte­zett formát csak egyharmadáig töl­tik meg, hagynak helyet a kelésnek. Előmelegí­tett sütőbe teszik, és közepes lángon a sütőtől függően 35- 40 percig sütik. hírnév A falunak az óvodások viszik jó hírét, a Dráva-partnak a turisták Gyémántmiséjére készül a ferences plébános 1945. augusztus 26-án szen­telték pappá Bischoff József Artúrt. A 84 éves plébános 1960. szeptem­ber 17-től telje­sít szolgálatot Őrtilosban. A környék koráb­ban sem volt Ismeretlen szá­mára, hiszen előtte két évig Zákányban volt káplán. Őrti­los és Szentmihályhegy temp­lomai a*-ő-irányításával szé­pültek meg az elmúlt évtize­dekben és plébánia épült. El­készítette „A török idők utáni első plébánia a Mura és a Drá­va összefolyásánál 1750-től” című tanulmányt. A nyúgdí- jasklubnak is tagja. A sok esőtől még szebb az amúgy is szép Dráva-parL Üde zöldben pompáznak a növények, a kanyargó Dráva felett kéken ra­gyog az ég. Nem zavarja ember a táj nyugalmát, csak egyetlen gye­rekcsoport igyekszik a vonatra. Hátizsák a hátukon, az erdei is­kolából jöttek. A Három sárkány fogadóban éppen nincs vendég. A tulajdonos - eredetileg buda­pesti - Zborovszky család járta az országot, itt is, ott is éltek egy kicsit, de amióta az őrtilos-szent- mihályhegyi dombhátakat meg­látták, nem kívánkoznak más­hová. Tizenhárom éve telepedtek itt le, s 2001-ben megnyitották fogadójukat Idén kevés vendé­gük volt, tudtuk meg Zborovszky Bélámtól, aki mindig kedvesen kalauzolja az erre tévedőket. In­kább Horvátországba mentek az emberek. Nagyobb forgalom csak a határnyitáskor van. - Idén júliusban, az Anna-napi búcsú­kor ötezren fordultak meg itt - ezt már Kunos Zoltánná polgár- mester teszi hozzá. Aztán sorolni kezdi, mennyi mindenre keüene pénz, hova adtak be pályázatot. Szeretnék lecserélni a régi falu­buszt, mert nincs túl jó áüapot- ban a jelenlegi. A kultúrházat és az orvosi rendelőt most újítják fel, ám a szentmihályhegyi orvo­Nyugdíjas nagyasszony Tavaly októberben sokan gratu­láltak Tavaszi Lászlómnak. Az asszony ugyanis Kistelepülés Nagyasszonya cjjngt kapott a községért végzett -társadalmi munkája elismeréseket: A falu­ban jól ismerik, hiszen több ge­neráción át tanította a gyereke­ket; az idősebbek tanító néniként emlegetik. A helyi és a zákányi általános iskolában dolgozott, s éveken keresztül volt igazgatóhe­lyettes, majd igazgató. Még nyug­díjasként sem hagyta ott a kated­rát, s amikor mégis megtette, új elfoglaltság után nézett: meg­szervezte a helyi nyugdíjasklu­bot, amely idén már az ötödik születésnapját ünnepelte. Azóta is Tavasziné vezeti és büszke a kis csapatára. Váüalták, hogy vi- rágosítják a templom környékét, s ha keü, segítenek a plébánián, a templomban vagy kitakarítják a buszvárót. Táncolnak és éne­kelnek is, legújabban már eskü­vőkön is feüépnek. A nagyasz- szony másik szívügye a könyv­tár. Legidősebb olvasója egy 84 éves asszony.- Muszáj, hogy csináljak vala­mit - mondta Tavasziné, aki már 2007-re készül. Több dolog mi­att: akkor lesz fél évszázada könyvtáros, betölti a 70. életévét és aranydiplomát kap. A kecskesajt mestere A Dráva közelségének köszönhetően jó az esély, hogy Őrtilos felnőttként Is megtartja majd ezeket a gyerekeket si rendelő rekonstrukciója még hátravan. Száznyolcvanán élnek ezen a településrészen, nem ha­logathatják tovább a munkálato­kat Szerencsére mindkét beru­házáshoz nyertek forrást. Még bíznak az öt kistérséget érintő Dráva-projekt megvalósulásá­ban is, amelynek keretében a szentmihályhegyi iskolánál egy vízi túrázó bázishelyet hozná­nak létre és kempinget, a peda­gógusházat pedig kulcsosházzá alakítanák. A polgármesteri hi­vatallal szemben lévő óvodánál most nagy a csend. Szemerkél az eső, egyetlen gyerek sincs az udvaron. Az épületbe lépve rög­tön megáüjt parancsol az előtér: természetes anyagokból készí­tett tárgyak fogadják az érkezőt. A Lurkó-kuckó ovisait jól isme­rik a környéken, színvonalas táncprodukcióik vitték jó hí " két. A legutóbbi, nagykam Pintyőke gyerekjáték-feszti Ion a pünkösdölővei káprázta ták el a közönséget. Az előadást még emlékezetesebbé tette a ru­hájuk - piros pruszlik, szőttes kötény -, amit a vezető óvónő nyugdíjas édesanyja, Iváncsics Józsefié készített. Mintha lakatlan, elhagyott terü­leten járnánk, úgy érezzük a Szávaiék felé vezető úton. A szentmihályhegyi, aszfaltos útról letérve magas fenyőfák meüett megyünk, rtughem egy parányi zöld szigetre érkezünk, ahol csak a kutya csaholása töri meg a csendet Takaros a porta, minde­nütt látszik a dolgos kezek nyo­ma. Az udvaron egy bográcsban pörkölt rotyog. Erdélyből költö­zött ide a család, a férj után jöt­tek, aki itt dolgozott 1993-ban vették meg ezt a házat, majd ap­rólékos munkával felújították, bővítették. - A kezdet nem volt egyszerű - mesélte Szávai Piros­ka -, de mára beiüeszkedtünk, az itteniek is befogadtak ben­nünket. Rokonaik ugyancsak a környéken telepedtek le. Kiseb­bik gyerekük másfél éves volt, amikor elköltöztek Hargitából, neki már ez a hely az otthona. A családfő eljár dolgozni, az asz­szonyra marad a 21 kecske és a húsz birka. Harminc hektár földjük is van, erdők, rét, szán­tó. Pihenésre alig jut idő. Piros­ka még Erdélyben tanulta meg a kecskesajtkészítés fortélyát. Kapros, zelleres, fokhagymás, fűszeres és füstölt sajtjainak az ízét egy életre megjegyzi, aki egyszer is megkóstolta. Anyai ágon már a dédszülei is Szentmihály- hegyen laktak Haszonná Or­bán Eszternek. A fiatalasz- szony nagyka­nizsai férjével ugyancsak itt építkezett. Ra­gaszkodik ehhez a tájhoz, nem szívesen költözne máshová, bár munkahelye Nagykanizsá­hoz köti. Kedveli a Dráva-part csendjét, nyugalmát, s mint bevallotta, kicsit zavarja is, amikor turisták járnak errefe­lé. Most várja első gyerekét, s kétszeresen örül, hogy itt tele­pedtek le, hiszen így számít­hat a közelben élő szülei és nagyszülei segítségére. Lánc Gabriella Szentmihály­hegy legifjabb lakója és a csa­ládban a legki­sebb sárkány. Dédnagyma­mája, nagyma­mája és édes­anyja után ugyanis Három sárkánynak nevezték el azt a fogadót, amit a család üzemel­tet. A legidősebb sárkány az­óta meghalt, ám az unokák ér­kezésével most már öt nő, öt sárkány van a tágabb család­ban. Gabriella - édesanyja szerint - tökéletes gyerek. Na­gyon szereti a hasát, már ki­lenc kiló. Azt mondják róla, hogy biztosan nem lesz vege­táriánus, mert imádja a húst. ORTILOSI MAGÁNÜGYEK Szentmihályhegyen számíthat segítségre Hét hónapos a sárkányfióka Nem csábítja el a város Szociálisgondozó-tanfolyamra — jár Zborovsz- kyné Kondá- kor Bernadett. A fiatalasz- szony azt re­méli, hogy ____ helyben lesz mu nkája, ami ritkaság, mert nagyon kevés álláshely van a faluban. Korábban eladóként dolgozott férje családjának a boltjában, de szeretett volna szakmát szerezni, ezért kez­dett el tanulni. Párjával egy kilenc- és egy ötéves kislányt nevelnek. A férj nem idevaló­si, de egész családjával itt vert gyökeret. Bernadették vi­szont immár fél évszázada szentmihályhegyiek. Soha nincs munka nélkül Folyton nyüzsgő, folyton szer­pen nem dolgozhat. Régen KISZ-titkár volt meg klubtit­kár, aztán oszlopos tagja a szülői munkaközösségnek, il­letve 2000-től 2003-ig az Együtt Somogyért, Őrtilosért egyesület elnöke. Munkamá­niájával talán csak egy dolog vetekedhet: megszállott lokál- patrióta. Három gyereke is Őrtilosban lakik, bár a legki­sebb most éppen a fővárosba készül, ott fog főiskolára járni. Nem cserélné vissza a falugondnokságot Az asztalosszakmát hagyta ott a falugondno­ki állásért Spalár László. Többen is pá­lyáztak a mun­kára, ám ő nyerte el. 1996 óta, a helyi falugondnoki szol­gálat beindítása óta látja el a teendőket. - Eleinte nehéz volt, aztán kiismertem az em­bereket, már könnyebben bol­dogulok velük - mondta. Időn­ként fárasztják a teendők, de örömöt is talál benne, nem szí­vesen csinálna mást. Kikap­csolódásként várja a szőlőül­tetvény, a málnás, meg a fe­nyő. Az is örömünnep, ha a kollégákkal találkozhat. L A á « ALMANACH - 148 - ŐRTILOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom