Somogyi Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-12 / 188. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. AUGUSZTUS 12., PENTEK ALMANACH - 066 - HACS EZ A HÍR HACSON Százezer forint bánta az ítéletidőt A falu útjainak és közterületei­nek helyreállításán dolgoztak az esőzések után, a közmun­kások több napon át takarítot­ták az utakról az iszapot Az ítéletidő utáni munkák mint­egy százezer forintos többlet- kiadást jelentettek az önkor­mányzatnak. Új kapu és vizesblokk a temetőben Félmillió forint saját erőt bizto­sít az önkormányzat a temető kapujának és vizesblokkjának elkészítéséhez. A munkálato­kat ősszel fejezik be a terület- fejlesztési tanács másfél millió forintos támogatásával. A jövő­ben a temető előtt parkoló ki­alakítását tervezik. Félszáz család •kapott csirkéket Több mint ötven helybeli csa­lád jutott egyenként 44 darab csirkéhez és táptakarmányhoz a szociális földprogram segítsé­gével. Az önkormányzat össze­sen egymillió forint értékben helyezett ki baromfit a faluban. A programra rövidesen bead­ják jövő évi pályázatukat, ak­kor sertések kihelyezéséről gondoskodnak majd. Megújultak az óvoda bútorai és eszközei Új székek, asztalok, szekré­nyek fogadják majd a szeptem­beri évkezdéskor az óvodáso­kat. Az intézmény berendezé­seinek felújítására a kistérség biztosított 1,2 millió forintot A bútorok cseréje régóta váratott magára az óvodában, mivel a település önkormányzata ah­hoz saját forrást nem tudott elkülöníteni. Nincs pénz a csatornára Más kistelepülésekhez hason­lóan Hácson is megoldatlan még a csatornázás kérdése. Je­lenleg úgy tűnik, a községnek egyénileg keJJ gondoskodnia a fejlesztésről, saját erőből azon­ban ez lehetetlen. Az előzetes felmérések alapján ingatlanon­ként 400 ezer forintba kerülne a hálózat kiépítése. A gondokat tetézi, hogy az ivóvíz sem meg­felelő. A település víztisztítójá­ban tönkrement ugyanis a vastalanító, egyelőre még az eh­hez szükséges forrásokat sem tudták előteremteni. EZT FŐZIK HACSON Pehelykönnyű hácsi pite Négy tojássárgáját kever ha­bosra Vogel Jenőné a pehely­könnyű hácsi pitéhez, eh­hez 15 dkg margarint tesz.v3 dkg élesztőt kevés tejben fel­futtat, 30 dkg lisztet ad hoz­zá, ezeket rétes­tészta keménysé­gűre dolgozza össze. A tésztát két részre osztja, az egyik lapot a tepsibe helyezi. Cukorral, vaníliás cukorral és citrom reszelt héjával ízesí­ti, melyet a négy tojás habbá vert fehérjé­vel kever össze, ezt a két lap kö­zé teszi. A süte­ményt két-három órán át pihenteti, majd megsüti, utána por­cukrot hint a tetejére. Munkájukat adják önerőként forráshiány Apró lépésekben, folyamatosan szépül a falu Takaros porták fogadják a falu­ba érkezőket a csendes hácsi ut­cák mentén. A leggondosabb gazdák a házuk előtti közterüle­tek csinosítására is ügyebiek: az út menti kivágott fatörzse­ken nyíló muskátli fogadja a vendéget. A gyümölcsfák itt-ott foghíjas terméssel merednek a látogatóra, kétszer is elverte idén a jég a kerteket. A viszon­tagságos időjárás a napokban is okozott álmatlan éjszakákat a helyieknek, az augusztus eleji eső disznóólakat, udvarokat mosott el. A dombról levezető árkon akácfahidakat sodort ma­gával a víz, az utakon csaknem harminccentis iszap gyűlt ösz- sze. A falu központjában láza­san dolgoznak a közmunkások az áldatlan állapot helyreállítá­sán, munkájuk végeztével a szomszédos Pucsi büfében pi­hennek meg. A helyiek másik kedvelt találkozóhelye az újon­nan kialakított szabadidőpark lett, az önkormányzat örökzöl­dekkel, virágtartókkal öltöztet­te új külsőbe a területet. A par­kot saját pénzből készítették el, a dolgozók maguk csinálták a kerítést és a virágládákat. A ké­sőbbiekben szalonnasütőt és padokat helyeznek el itt.- Nagy segítséget jelentenek A település új parkja gyorsan a falubeliek kedvenc pihenőhelyévé vált, főként a fiatalok körében a közmunkások és a társadal­mi munkát vállaló helyiek. Amit lehet, saját magunk ol­dunk meg. Ötvennyolcmillió forintos költségvetésünkből gyakran még a pályázatokhoz szükséges önerőt sem tudjuk biztosítani - mondta Mátrai Gabriella polgármester. Jelen­leg a kultúrházban végzik el a szükséges felújítási munkákat. A meszelésen és a festésen túl itt jelentősebb átalakítást is terveznek a közeljövőben: könyvtárat szeretnének kiala­kítani az egyik helyiségben. Az egykori iskola könyvállo­mánya már az új helyen vára­kozik, a szükséges eszközök beszerzését azonban csak pá­lyázati segítséggel tudják meg­oldani. Felújításra szorulnak a község útjai is, a munkálatok jó ideje váratnak magukra sa­ját erő hiányában. Jelentős gondot okoz a falu­ban a munkanélküliség, ennek enyhítéséhez azonban nagy­mértékben hozzájárul a régi iskolaépületben működő vál­lalkozás, mely húsz környék­beli csökkent munkaképessé­gűnek biztosít megélhetést. MÚLT ES JOVO Nótákat gyűjt a tanító A CIKKEKET FÜLEKI TÍMEA ÍRTA. FOTÓK: MÁRTON LÁSZLÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Akadnak családok a faluban, ahol három generációt is tanított Mohácsi Kálmánná. A nyugdíjas tanítót ma is gyakran állítják meg az utcán volt diákjai, hogy kedves emlékeket idézzenek fel.- Többször mondták már régi tanítványaim, hogy azért válasz­tották később a tanítói pályát, mert az én példámat akarták kö­vetni. A sok szép emlék mellett ez az, amiért érdemes volt taníta­ni - mondta Mohácsi Kálmánná. A falu pedagógusa 23 évvel ez­előtt ment nyugdíjba, azóta kézi- munkázás közben gondol vissza az egykori kedves történetekre. Korábban horgolt, ma inkább a hímzés tölti ki idejét A mese­szép térítők készítésének forté­lyait édesanyjától tanulta, a ma­ma munkáit azóta is féltve őrzi. Leggyakrabban kalocsai motívu­mokat hímez, de lakásának dí­szei különös gonddal készített buzsáki térítői is. Maga köti puló­verjeit és mellényeit, a gondosan megmunkált ruhadarabokból sem maradhatnak el a horgolt dí­szek. Kézimunkázás közben szinte mindig magyar nótákat hallgat, a rádióműsorokból több tucat kazettája gyűlt össze. Gyűj­teményét folyamatosan bővíti, gazdag érzelemviláguk nyugtat­ja és vidítja fel az egykori tanítót Cukrászból lett boltvezető A család élelmiszerüzletének bővítésére készül Bakonyiné Siszler Katalin. Nővére boltját tíz éve működteti a faluban a helyi­ek legnagyobb megelégedésére. A tősgyökeres hácsi asszonynak már a nagyszülei is boltosok vol­tak, tőlük örökölte a kereskedői vénát. Annak idején a cukrász­szakmát hagyta el a boltvezeté­sért, s ezt cseppet sem bánja. Eleinte még azért tértek be a boltba a helybeliek, hogy tortát rendeljenek tőle, sütemény he­lyett ma már széles választékot kínál. A kis üzlet polcai zsúfolá­sig vannak áruval, melyet külö­nös gonddal válogat össze. Ügyel arra, hogy a falubeliek mindent megkapjanak helyben, amire szükségük van. Minden vásárlóját jól ismeri, s ha valaki csak annyit mond: „Egy cigaret­tát kérek!”, ő magabiztosan eme­li le a bő választékból a fajtát, amit venni szokott.- Nem csak vásárolni járnak hozzám az emberek. Akkor is betérnek, ha csak beszélgetni szeretnének, elmondják gondjai­kat - mondja. Gyermekei és fér­je segítenek a munkában. Az asszony munkája sosem ér vé­get a hatórás záráskor: a bolt melletti házuk ajtaján kopogta­tó vásárlót bármikor kiszolgálja. HACSI MAGÁNÜGYEK Éjjeliőrként dolgozik az egykori muzsikus Több száz környékbeli lakoda­lomban és bál­ban zenélt Koch Gyula. A harmonikás születésétől a faluban él, ko­rábban gépko­csivezetőként dolgozott, ma éjjeliőr a falu borjútelepén. A hangszeren ötéves korában ta­nult meg játszani, szívéhez műidig is a magyar nóták áll­tak a legközelebb. Az „életmű­vész” - ahogy a falubeliek ne­vezik - ma már csak otthon szólaltatja meg kedvelt dalla­mait, s az egykor mozgalma­sabb napokat megért hangszert szívesen viszi magával boros­pincéjéhez a hegybe. SzíweHélekkel végzi kreatív munkáját Tizenöt éve dolgozik a falu csa­ládias óvodájá­ban Mikliánné Kollarics Tün­de. Az intéz­mény vezetője folyamatosan ■Hl képzi magát, jelenleg közoktatás-vezetés szakvizsgára készül. Munkáját szíwel-lélekkel végzi, úgy érzi, a gyermekek nevelésében való­síthatja meg önmagát Kreativi­tását az óvodai foglalkozásokon nap mint nap kamatoztatja. A tóti iskolában is szívesen bese­gít, a dekorációik készítéséből is kiveszi részét. Gyermekeit is a művészetek szeretetére neve­li, fia táncosnak készül, lánya zenél és énekel. Gyümölcsöt termeszt a villanyszerelő Éjt nappallá téve dolgozik csa­ládjával a szil­va érésének idején Mózer Gyula. A vil­lanyszerelő csaknem há­rom évtizede gazdálkodik, gyümölcsöt tíz éve termeszt falubeli ültetvényem. Tanult szakmáját azóta sem fe­lejtette el, a helybeliek jól tud­ják: ha kisebb villanyszerelési munkák adódnak házuk körül, bátran kereshetik a szilvások­ban és a barackosokban. A gyü­mölcstermesztés rejtelmeit ba­rátaitól és szakkönyvekből ta­nulta. Hozzáértését jelzi: az ál­tala termesztett szilvából Heves megyében készül ízletes lekvár. Férjével építi fel a házat a szakácsnő Talicskázik, téglát rak, a férfiak számára is pél­daértékű mun­kabírással dol­gozik a család új házának fel­építésén Vámo­si Istvánná. Fér­jével a közelmúltban kezdték az építkezést, az új ház elejétől a végéig kettejük munkájából épül fel. Korábban fonalgyártó­nak tanult, de munka hiányá­ban folyamatosan tovább ké­pezte magát: felszolgáló, majd szakács lett. Jelenleg az óvoda konyháján dolgozik. Gyermekei eredményeire a legbüszkébb: fia zeneművészeti középiskolá­ba jár, három zenekar tagja, lá­nya az élelmiszeriparban tanul. A közösség motorja az ezermester Az evangélikus templom felújí­tásán dolgozik társadalmi munkában Szi­lárd Béla. Fele­ségével két év­vel ezelőtt köl­tözött a faluba, egyik pillanatról a másikra a közösségi élet aktív részesei let­tek. Az ezermester férfi szinte bármilyen javítási munkát el­vállal, idejének nagy részét azonban főként a templom szé­pítése tölti ki. Az épület csillár­jának helyreálb'tásán egész té­len dolgozott, most a padokat festi. A szökőár után gyűjtést szervezett, neki köszönhetően a kis falu több mint százezer fo­rinttal segített az áldozatokon. Bárkinek, bármikor segítségére siet Naponta többször járja végig a falut az önkor­mányzat mik- robuszával Paksai Attila. A falugondnok csaknem száz nyugdíjas min­dennapjait könnyíti meg: ebé­det hord, orvoshoz viszi az idő­seket A recepteket hetente két­szer gyűjti össze, majd gyógy­szerért indul. Telefonszáma mindenütt ki van plakátolva a faluban, s ha valaki hívja, azon­nal siet Esténként és hétvégén is akad munkája, a falubeli gyermekeket is ő szállítja a kis­busszal. Szabadidejében zenét hallgat, s szívesen olvassa Jó­zsef Attila verseit. 4 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom