Somogyi Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-06 / 183. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. AUGUSZTUS 6.. SZOMBAT HÉTVÉGÉ Szász Endre hazatért Csíkszeredába Szép ajándékot kapott Csíkszereda 447. születésnapjára. Híres szülötte, a vüághírűvé vált művész, Szász Endre hazatért. Sajnos, nem személyesen, hanem munkáiban köszönthette a város. A Városnapok alkalmából Szász Endre Emlékünnepséget szervezett Csíkszereda és testvérvárosa, Kaposvár önkormányzata. Tegnap délelőtt a Csíkszeredái Városháza dísztermében emlékülést tartottak rangos művészet- történészek, művészek részvételével. A bevezetőben Juhász Tibor, Kaposvár alpolgármestere hangsúlyozta: a testvérvárosi kapcsolat nem protokolláris szintű, családok, civil szervezetek közötti személyes barátságon alapul. Ráduty Róbert, Csíkszereda polgármestere figyelmeztetett: a Szász Endre életművének megismertetésével a két város újabb erős kapoccsal kötötte össze magát. Szász Endre Csíkszeredában született 1926. január 7-én és Somogybán hunyt el 2003. augusztus 18-án. Kaposváron temették el. A két időpont és helyszín között olyan gazdag életmű feszül, amelynek értékelését csak részben vállalhatta fel a Csíkszeredái emlékülés. Kratochwill Mimi művészettörténész Szürrealista elemek Szász Endre művészetében címmel tartotta meg előadását. Megemlékezett a gyerekkorról, arról, hogy zsögödi Nagy Imre ajánlotta be a Zsblnay-iskolába, hogy nem hatottak rá a divatos stílusok sem elméleti, sem gyakorlati síkon, hogy új vonulatba akarta terelni a hollóházi porcelánt, hogy Kínáig ment megtanulni, hogyan lehet sík lapokat készíteni porcelánból, hogy nemcsak a festészetben, grafikában, de a textilművészetben, bútor-, ruha- vagy akár cipőtervezésben is egyénit, újat alkotott. Kányádi Sándor személyes visszaemlékezésének Pénz és Szabadság címet adta. Mennyire Szász Endre életművének megismertetésével a két város, Csíkszereda és Kaposvár újabb erős kapoccsal kötötte össze magát jelent szabadságot, és mennyire kötöttséget a pénz, ezt a kérdést világította meg több szemszögből, Szász Endre és Nagy Imre példáján keresztül. Kányádi Sándor többször is kiemelte: „Bandi ma sem befogadott művész Magyarországon.” Hogy miért nem? Erre is adott választ a személyes barát: a magyar szakmai közvélemény finnyássága mélységes szakmai irigységből fakad. Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke azt javasolta, hogy Csíkszereda örökítse meg Szász Endre nevét egy emlékmúzeummal vagy azzal, hogy iskolát nevez el róla. Szabó András képzőművész, a Nagy Imre hagyaték kurátora vetítettképes előadással adózott Szász Endre emlékének, majd az egykori iskolatárs, dr. Airizer László emlékezett és adta át Szászné Hajdú Katalinnak annak az érettségi tablónak fotókópiáját, amelyet Szász Endre diákként készített. Az emlékülés záróakkordjaként a művész özvegye egy rövid filmet vetített le, amelyből Szász Endre művészi hitvallását ismerhette meg a közönség. Kaposvár és Csíkszereda ön- kormányzata közösen állított emléktáblát arra a házra, ahol Szász Endre született. A táblán levő plakett Bara Barnabás képzőművész munkája. A tábla leleplezésekor Juhász Tibor hangsúlyozta: Szász Endre már életében legendává vált Kányádi Sándor elmondta A fenyő úgy látta című versét, majd Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója felolvasta Gaál András festőművész levelét, amelyben a Szárhegyi alkotótábor egyik fő szervezője arra emlékezett, hogy Szász Endre elvetette mind egy itthoni kiállítás, mind a Szárhegyi alkotótáborban való részvétel ötletét. Az emléktáblát Tamás József püspök szentelte fel, áldást kért Istentől Hegyi István református és Tóth Károly evangélikus lelkész. A Szász Endre Emlékünnepség ezután a Csíki Székely Múzeumnak helyet adó Mikó vár udvarán folytatódott a Szász Endre életmű-kiállítás ünnepélyes megnyitójával. Gyarmati Zsolt igazgató köszönetét mondott Kaposvárnak azért, hogy párját ritkító szépségű és igényességű kiállítótermeket sikerült kialakítani és berendezni erre az alkalomra. A kiállított anyag, a 114 darab az életmű töredéke csupán, ám ez is ízelítőt ad Szász Endre munkásságának sokszínűségéről, sokoldalúságáról. Juhász Tibor és Ráduly Róbert polgármesterek köszöntője után Kratochwill Mimi művészettörténész mondott megnyitó beszédet. Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy Szász Endrét tovább éltessük és továbbadjuk a következő nemzedéknek - mondta. Nem képek állnak előttünk, hanem remekművek - hangsúlyozta a művészettörténész, és felhívta a figyelmet az apró részletekre, amelyekbe évezredek művészetét, a szülőföldet komponálta bele a művész. A megnyitó hangulatát Nagy Lóránd klasszikus gitárművész játéka tette még ünnepélyesebbé. Márton Árpád festőművész személyes találkozását elevenítette fel Szász Endrével, majd Szászné Hajdú Katalin egy 15 darabból álló rézkarc-sorozatot adományozott a városnak, a múzeumnak, hogy ez egy későbbi Szász Endre gyűjtemény alapját képezze. A Szász Endre kiállításnak otthont adó két terem előtt sokáig és türelmesen álltak sorba az érdeklődők. Akik látták a kiállított anyagot, megfogadták: még visszajönnek, hogy nyugodtan, csendben gyönyörködhessenek. Néhány látogató megosztotta velünk véleményét Orbán Zsófia textilművész: A nagy dolgok előtt néma marad az ember, eláll a lélegzete. A szónak nincs helye. Nagy Antal tanár: Csodálatos. Olyan érdekes, új technikákkal találkoztam, amit még nem láttam. A szülőföld sugallata benne van a munkákban. Örvendek, hogy sikerült megismerkedni, ha felületesen is fóldink munkásságával, és remélem, hogy a jövőben gyarapodik ez a tudásunk. Dr. Csedő Csaba, Csíkszereda volt polgármestere: Jól esik látni, hogy ez a valós művészeti érték visszatalált Csíkszeredába. Remélem, hogy a következő napokban is ilyen sok látogató lesz. Ez olyan kapocs Csíkszereda és Kaposvár között, ami hosszú távra szól. BucurNicolae műkritikus: Nagyon jó meglepetés a kiállítás. Hallottam, olvastam a művészről, és nagyon hosszú idő telt el, míg végül is találkozhattunk vele munkáin keresztül. Jónak látom az ötletet, hogy mint Nagy Imrének, Nagy Istvánnak, neki is legyen egy emlékszobája, harmadik nagy festőszemélyiségként legyen tényleg Csíkszeredáé. Sajnálom, hogy csak rövid ideig lesz látható a kiállítás. A Sapientia Egyetemről szívesen elhoztam volna a tanévkezdés után a diákjaimat, hogy itt tartsak nekik órát. Bancsi Edit, a gyergyócso- mafalvi Borsos Miklós Művészetért Alapítvány ügyvezető titkára: Méltányolom, hogy az özvegy ilyen gazdag és értékes anyagot bocsátott a székely közösség rendelkezésére. A tárlatot nézve úgy érzem, hogy Szász Endre nem szakadt el a gyökereitől, és nagy örömmel tölt el, hogy hazatért a székelyek közé. takács Éva Boldog új élet fehéren feketén romasors Az ordacsehi kisszobából a filmfőszerepig Boldog új élet. Ez a címe annak az új magyar játékfilmnek, amelynek főszerepét egy somogyi fiatalember játssza. Orsós Lajos Ordacsehiben nőtt föl, s poútosan tudja, mit érez a filmbéli roma fiú, aki a társadalom számkivetettjeként egyensúlyoz lét és nemlét peremén. Takács Zoltán- Hogyan kerül valaki egy isten háta mögötti somogyi falucskából a kamerák kereszttüzébe?- Szerencsével és merészséggel. Mindkettőre szükségem volt, hiszen megláttam egy hirdetést, és jelentkeztem. Rengeteg jelentkező közül több rostán keresztül választottak ki a szerepre. Akkor kezdtem elhinni, hogy lehet esélyem, amikor már egy forgatókönyvrészletet is kaptam, hogy fölvegyenek egy-egy próbajelenetet.- Ha egy roma fiatalembert kerestek a szerepre, akkor minden bizonnyal éles társadalmi kérdéseket feszeget a film.- Valóban így van. A történet röviden arról szól, hogy miként boldogul egy állami gondozásból kikerült roma fiatal az élet forgatagában. Azt érzékelteti, hogy a kilátástalanság miatt valamilyen szinten eleve bekövetkezik a tragédia. Romaként, háttér nélkül manapság szinte lehetetlen boldogulni, s a törvényen kívüli élet is csak egy zsákutca.- Mennyire élt meg hasonló helyzeteket, mint amilyenekbe a filmben főhős kerül?- Szerencsére édesanyám és a barátaim sokat segítettek abban, hogy ne legyek megsebzett ember. Persze előfordul, hogy nem engem szolgálnak ki a boltban először, hanem aki utánam jött és világosabb árnyalatú a bőre. Lányokkal is éltem át már néhány csalódást emiatt, de ezek csak megerősítettek az elhatározásomban, hogy amit tudok, megtegyek, hogy a jövő nemzedékek ne ismerjék a körön kívüliség érzését.- Mit tehet ez ellen egy fiatal roma srác Ordacsehiből?- Először is olyan célokat^ kell kitűznie, amelyek ösztönözik az embereket. Nemrég Roma rendező, kaposvári színészek Bogdán Árpád roma származású, elsőfilmes rendező saját életéből merítette a forgatókönyv alapját. A pillanatnyilag szociális munkás szakon tanuló színésznek, írónak, képzőművésznek a nevelőotthonban felnőtt roma fiatalember magányos énkeresését képbe oltó nagyjátékfilmjét valószínűleg ősszel mutatják be a mozikban. A filmben szerepel a kaposvári Csiky Gergely Színház két művésze, Kovács Zsolt és Nyári Oszkár is. megalapítottuk barátaimmal az Ordacsehiért Egyesületet; ennek éppen az az egyik fő célja, hogy a közösségi rendezvényeken való aktív részvétellel, a szemétgyűjtéssel vagy éppen a parlagfűirtással megmutassuk: a romák sem mind zsiványok. Ha ez itthon sikerül, akkor mindezt nagyobb körben is meg lehet kísérelni. Vannak titkos céljaim, amikért mindent megteszek.- Ml az, amit ezekből elárul?- Természetes, hogy szeretném a film kapcsán mindenhol elmondani, amit erről gondolok. Másrészt szeretnék bekerülni az egyik kereskedelmi tévécsatorna roma műsorvezetőket kereső adásába is, hiszen érdekel a média. Éppen a napokban kaptam az értesítést, hogy megfeleltem az első válogatáson. Emellett Hampuk Ri- chárd barátommal dolgozom egy könyvön; ez arról szól, hogy egy roma és egy nem roma fiú miként tud igaz barát lenni ebben a világban. 1986. július 16-án született Nagyatádon. A Toldi gimnázium dráma tagozatos osztályába járt, majd újságírást tanult. Szabadidejében a könyv írása mellett barátjával együtt fotópályázatokon dolgozik. < k A
