Somogyi Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-30 / 202. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. AUGUSZTUS 30., KEDD MEGYEI KÖRKÉP BALATONI MAGAZIN Jól vizsgáztak a strandok /"'^Balafonfüzfő Balatonalmádi * Tjjjtetonkenese Káptalanira/, * 4A Alsóörs *» Balatonakaiátty; (;$< ’ Balatoniam Balatonvilágos a, Siófok Baláionydv^' Balatonakali Zárika Balatonszepezd' Révfülöp V XA“r^«* 9 Xv-V Badacsonytomaj / Szigflget ; Balatongyörök ^ jy'' •^J^Krnyód Balatonmáriafiirdö tbetiny^jp 'fl^Bglatontenyyés ;.'3 i"f/Balatonfö^d'“' tions/emes jte-Vtharjgjzö lámpa Balatonboglár Keszthely >zlós strand » Egyre több kékhullám-zászló leng a Balaton partján. Képünkön a magyar tenger legjobb strandjai láthatók Czene Attila Véget ért a balatoni fürdősze- zon. A Balatoni Turisztikai Szolgálat nevű vállalkozás csaknem teljes adatbázist ké­szített a kiépített és nyilvános strandokról, s kedvezőek a ta­pasztalataik. A balatoni stran­dok üzemeltetői alaposan föl­készültek az idényre. Az átla­gos vízmélység meghaladja a 3,5 métert - a névleges víz­színt 100 centiméter -, és jó a víz minősége. A balatontipp.hu internetes oldallal segítették a nyaraló­vendégeket a lehető legjobb úti cél kiválasztásában. Kiemelten foglalkoztak a kékhullám-zász- lót elnyerő strandokkal, ismer­tették a balatoni fürdőzés álta­lános szabályait, az esetleges veszélyeket és a viharjelzéssel kapcsolatos tudnivalókat is. Az utóbbi évhez képest to­vább bővült a strandi szolgálta­tások választéka, javult a minő­ség, s az árak messze elmarad­nak az ország más területén ta­lálható fürdők belépődíjaitól. Ráadásul egyre több önkor­mányzat tette ingyenessé a ko­rábban belépti díjas strando­kat. A legismertebbek közül ilyen volt a balatonboglári és Siófokon az új hely-strand. En­nél is kedvezőbb a balatonföld- vári és a balatonszárszói ön- kormányzat döntése, mert ott a strandolóknak a parkolásért és az illemhelyekért sem kell fi­zetni. Sőt Szárszón a fürdőzők még a meleg vizes zuhanyt is ingyen használhatták. Szolgál­tatásaikkal kiemelkedtek a zamárdi és a balatonfenyvesi szabadstrandok, s ezek elnyer­ték a kékhullám-zászlót is. Olcsóbb belépők A fővárosban 1000 forint körüliek a legolcsóbb belépők, a vidé­ki nagyvárosok strandjaira pedig 800-900 forintért lehet be­menni, ugyanakkor az önkormányzati kezelésben levő balatoni strandok - egyetlen kivételtől eltekintve - naponta 500 forint alatti belépti díjért látogathatók. A strandok többségénél a jel­lemző díj 250-350 forint körül alakult. 300 millió forint mentőállomásokra Veszprém megye önkormány­zata és az Országos Mentőszol­gálat 150-150 millió forintot költ a sürgősségi ellátás javítá­sára. A sümegi és pápai állo­mást felújítják, Nagyvázsony- ban és Tüskeváron pedig új mentőbázist alakítanak ki. Az országban Balatonfüreden épí­tik meg az első olyan létesít­ményt, amely a helikopteres és a földi mentést kiszolgálja. Sétálóövezetet építenek Hévízen Gyalogosövezetet alakítanak ki Hévíz belvárosában. Első üte­mében - ötvennégymillió fo­rint értékben - már elkészült egy öt méter széles és 250 mé­ter hosszú sétány. Ezt megelő­zően a területen a vállalkozók a sokféle pavilon helyébe egy­séges arculatot tükröző üzlet­sort építettek. A következők­ben a tófürdő mellől áttelepítik a nagy forgalmú csomópontot, s ott így parkot alakítanak ki. HÍREK Finnek, norvégok a szigligeti várban Sok látogatót vonz a felújított szigligeti vár. Az idén nyáron megfordult itt megannyi finn, észt, lett és norvég turista is. Elsősorban a hévízi gyógyszál­ló vendégei másszák meg a ta­núhegyet. Szívesen kirándul­nak ide a gyönyörű panoráma kedvéért a vitorlázók is. Rendőrjárőr a kerékpárutakon Keszthelyen e hét végéig tevé­kenykedik a Balaton-parton az önkormányzat támogatásával a bűnmegelőzési iroda. A rend­őrök polgárőrökkel és diákok­kal közösen járőröznek. Az iro­da személyzete a programokról tájékoztatja s baj esetén segíti a vendégeket. Kiemelten figyel­tek a strandok és kempingek közbiztonságára, s részt vettek a nagyobb tömeget vonzó ren­dezvényeken. Az önkormány­zattól kapott négy biciklivel rendszeresen járőröztek a ke­rékpárutakon is. Festménnyel fizetnek Negyedik éve ad otthont a ba- latonföldvári Jogar Hotel tehet­séges, fiatal festőművészek­nek. Szeptember első hetében tizenöt diákot fogadnak a Ka­posvári Egyetem művészeti karáról, akik a lehetőséget ju­talomként kapják. Az itt ké­szült munkákból kiállítást szerveznek. A diákok egy-egy festményüket a hotelnek aján­dékozzák, ami a továbbiakban az épület folyosóit díszíti. Minden huszadik riasztás téves A tapasztalatok szerint a sió­foki tűzoltólaktanya ügyeleté­re befutó minden huszadik se­gélykérés téves riasztásnak bi­zonyul. Szerencsére az utóbbi időszakban mindössze két al­kalommal fordult elő, hogy be­ugratás miatt nem tudott vol­na szerkocsi igazi baleset hely­színére sietni. A diszpécserek ki tudják szűrni a felelőtlen te­lefonálók nagyobb részét. Készült a Balaton Fejlesztési Tanács Balaton támogatásával Fejlesztési Tanács Vízhőmérséklet: 21,2°C Átlagmélység: 352 cm Vízállás: 101 cm Vízminőség: kiváló Mentők: 104 Tűzoltók: 105 Rendőrség: 107 Vízi rendészet: 84/310-712 Vízimentők Zánka: 87/568-168 Viharjelző Obszervatórium Siófok: 84/310-466 Fehér Gyűrű Egyesület: 84/310-655 Balaton Fejlesztési Tanács 8600 Siófok, Batthyány u. 1. Tel./fax: 84/317-002 www.balatonregion.hu 260 millió forint Somogynak A somogyi pályázatok több mint 260 millió forintos tá­mogatására tett javaslatot a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács következő ülésére a programértéke- lo bizottság, amely Gyenesei István elnök vezetésével ülésezett. A javaslat szerint a különféle keretek 30-70 százalékát kapják somogyi cégek és önkormányzatok. Bíró Ferenc A regionális fejlesztési forrá­sok második ütemének pályá­zatairól szeptember 7-én Pé­csett döntenek. A bevett gya­korlat szerint alig valószínű azonban, hogy a végeredmény számottevően eltérne a prog­ramértékelő bizottság javasla­taitól. Gyenesei István, a bi­zottság vezetője ezt a megye jó érdekérvényesítő képességé­nek példájaként említette. A területi felzárkózást segítő alapból az öt somogyi pályázó százharmincnyolcmillió forin­tot kaphat, ami a keret hetven­egy százaléka. Közülük is a Dámtej várhatóan harmincöt­millió forintot fordíthat fejlesz­tésre. A harminchárommilliós turisztikai keretből jórészt programok szervezésére tizen­kétmillió forint jut tizenegy so­mogyi pályázónak. A belterü­leti utak felújítására a korábbi 433 millióhoz további har­mincegymillió forint érkezik, amiből 10 településen 15 utcát újíthatnak föl a megyében. Az I. ütemben már 48 település kapott forrást 100 utca re­konstrukciójára. A kerékpárút-építési alapból harmincegymillió forintot ja­vasol a bizottság három somo­gyi településnek. Itt hat másik pályázó igényét forráshiány miatt várhatóan nem tudja tel­jesíteni a fejlesztési tanács. A céltámogatási alapból ötven- kétmilliót remélhetnek a so­mogyiak. Ez hetven százaléka a keret­nek, amiből egyébként a Kaposi Mór Oktató Kórház gép-műszerbeszerzésére negy­venmillió forintot javasol a bi­zottság. Internet-hozzáférés ja­vítására és szociális progra­mokra 10 millió forint jut So­mogyba. Cigányútra ment a balhé szokásjog Kirívó eset és nem általános, ami történt (Folytatás az 1. oldalról) Szerintük ugyanis évek óta nem sikerül megfékezni az in­dulatokat. Azt mondják, a vere­kedésnek lesz még folytatása. Akik ismerik a két családot, ál­lítják: addig nem oldódik meg a konfliktus, amíg valaki meg nem hal. Arról a vélemények már megoszlanak, hogy melyik család kerül majd ki győztesen a viszályból, de azt hallani: ko­molyan veszik a háborúzást. A vita évekkel ezelőtt kezdődött és tavaly ősszel fajult el végle­gesen, amikor egy gyermek és egy idősebb ember is komo­lyan megsérült egy verekedés­ben. Bíró Gábor, a megyei rendőr­ség szóvivője azt mondta: a ka­posvárihoz hasonló családi ve­rekedés nem volt még Somogy­bán. Ezt a két családot leszá­mítva pedig a megyeszékhe­lyen sem jellemzőek a kiéle­zett ellentétek. Balogh Imre, a Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat me­gyei elnöke szerint nagyobb lenne a rend, ha a cigányön­kormányzatok a mostaninál több jogosítvánnyal rendelkez­nének. Véleménye szerint azonban nem jellemző a cigá­nyokra, hogy a múlt hetihez hasonló agresszivitással oldják meg a konfliktusaikat. Ezt mondja Máté Mihály is, aki a dombóvári rendőrkapi­tányságon alezredesként dol­gozik és magyar származású cigánynak vallja magát. Máté Mihály évtizedek óta kutatja a romák hazai történetét és jól ismeri szokásaikat is. Azt állít­ja: nagyon sok feszültséget okoz az, hogy a többségi társa­dalom rosszindulatú előítéle­tekkel közelít a romákhoz. Té­ves legendák keringenek pél­dául a közöttük élő bosszúról és a vajda intézményéről. Egyik sem igaz. Sosem válasz­tottak például vajdát a cigá­nyok. Az intézmény a csendőr­világban született, amikor csendőrök jelöltek ki az akkor még telepeken élő romák kö­zül olyan személyeket, akik rendet tudtak tartani a közös­ségben. Máté Mihály azt mondta: a romák természeté­vel nem fér össze az, hogy ve­zetőt válasszanak. Közöttük ugyanis mindenki egyenlő és nem az egyén, hanem a közös­ség az első. Éppen ezért az is kizárt, hogy a múlt hetihez ha­sonló konfliktusok valaha a közösség felé irányuljanak. Azok családok között zajlanak és családi körben dőlnek el, ha nem fékezik meg mielőbb őket. A somogyi cigányság A megyében 35 ezer roma él. 47 százalékuk keresőképes, azaz csaknem 15 ezer ember tudna dolgozni. 85 százalékuk azon­ban - az országos átlag 60 szá­zalék - nem rendelkezik tartós munkahellyel, illetve egyáltalán nincs keresete. Elhelyezkedésük esélyeit rontja, hogy a koráb­ban nagy foglalkoztatóként is­mert cégek sora folyamatosan csökkenti a létszámot. Virtuális romamilliárdok Mióta a cigányság helyzetének alakulása az ország euró­pai uniós megítélésének egyik kulcskérdése lett, ugrás­szerűen megnövekedtek a különféle szaktárcáknál a ro­mák felzárkóztatására szánt összegek. Az idén már több mint tízmilliárd forintot szán erre a kormány. Uniós for­rásból még több, hetvenhatmilliárd forint áll(állna) ren­delkezésre elsősorban a romák társadalmi beilleszkedé­sének segítésére. Kérdés, hogy ezekből a milliárdokból hogyan kerülhet akárcsak egyetlen millió is például Pálmajorba, ahol a romák kilencvenhét százaléka mun­kanélküli vagy Rinyabesenyőre, ahol a kétszázötven ci­gány lakos közül talán ha hatnak van munkahelye. Balatonfenyves Gyurkovics Hunor szabadkai festőművész munkáiból nyílt kiállítás a polgármesteri hivatal nagytermében. A tárlatot Szűcs László festőművész nyitotta meg, aki kiemelte: pasztellképein az alkotó kevés színnel, különös érzékkel fejezi ki a pillanatok hangulatát, (ft) Baté Az idén ősszel újraindul a te­lepülésen az időskorúak informati­kai képzése. Tavaly tíz nyugdíja^ is­merkedett a számítógép-kezelés rejtelmeivel a szociális tárca támo­gatásával. (mk) Csurgó Hatszáz éve kapott mező­városi rangot Csurgó. Ebből az al­kalomból emléktábla készül, amit a nagyközséggé válás, illetve a vá­rossá válás emléktáblája mellé he­lyeznek el. (Vaj Fonó Szép sikert ért el a fonói ön- kormányzat csapata a balatonend- rédi vadétkek sütő- és főzőverse- nyén. Kovács Gyula polgármester elmondta: a nyolctagú csapat egy különdfjjal, közönségdíjjal és egy harmadik hellyel térhetett haza a megmérettetésről, (mg) ...SOMOGYÍANA.TOr2.ÍC.....

Next

/
Oldalképek
Tartalom