Somogyi Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-30 / 202. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. AUGUSZTUS 30., KEDD EZ A HÍR BARCSON Rajzos siker Húsz díjat - köztük három fődíjat - hoztak haza a bar­csi rajzosok az idei zánkai országos rajzpályázatról. Munkáik tízezer rajz közül kerültek az élre. A fődíjasok: Andrasek Dorina, Molnár Ágnes és Filó Violetta. Felké­szítő tanáruk Pressingné Asztalos Mária. A barcsi mű­vészeti iskola grafika tagoza­tosai minden évben egyre szebb eredményeket érnek el, s a tagozat is egyre nép­szerűbb a fiatalok körében. Idén már öt rajzos osztályt indíthat a művészeti iskola. Újvárosarculat Folytatódik a város arculat­tervének megvalósítása. Eh­hez 2005-ben, 2006-ban és 2007-ben több mint harminc- millió forint támogatáshoz jut a határszéli település a somogyi területfejlesztési ta­nácstól. A Teki-forrás elnye­rése mellett mintegy 13 mil­lió forintot saját költségveté­séből áldoz a városszépítésre az önkormányzat. Ezren vándorbottal Több mint ezer emberről tud­nak a barcsi munkaügyi ki- rendeltségen, akik a térségből más megyékbe, sőt más or­szágrészekbe járnak dolgozni. A főbb úti cél Pécs, Győr, Esz­tergom és Zalaegerszeg. A fia­talabbak közül sokan igye­keznek Budapestre dolgozni. Ezek csak belföldi munkavál­lalók; a külföldön dolgozók­ról nincsenek adatok. A Drá­va menti elvándorlás oka az, hogy tizenöt év óta folyama­tosan magas a térségben a munkanélküliség. A szomszéd tehene Hamarosan megkezdődhet a Dráva Völgye Középiskola újjá­építése. A közel kétmilliárdos helyreállítás nagy részét állami pénzből végezhetik el. Ez eddig a jó hír. A kevésbé jó az, hogy az állami támogatással úgy látszik, minden esetben együtt jár a po­litikai támadás. A középiskolá­nak is kij ufott ebből bőven. Mondták: az összefonódás ékes példája az övék, mikor azonos oldalon áll miniszter, polgár­mester, igazgató... Azzal senki nem törődött, hogy milyen álla­potban van ez az iskola, s hogy már igencsak ideje az újjáépí­tésnek. Úgy látszik, ebben a já­tékban csak egy a fontos: dögöl­jön a szomszéd tehene. EZT FŐZIK BARCSÓN Sonkás töltött paradicsom Hozzávalók: nyolc közepes nagy- csompépet is a sonkához adják, ságú paradicsom, 20 dkg gép- Sóval, borssal ízesítve addig pá- sonka, egy nagy fej vöröshagy- rolják, míg a levét el nem főtte, ma, négy tojás, 5 dkg vaj, Ekkor beleütik a nyers tojásokat só, törött bors, egy ■ és tovább párolják, míg a csokor összev; ig- „x tojás meg nem kocso­dalt petrezselyem- nyásodik. Ezzel tol­ják a sonkát és elke- csomok üregét, verik a finomra vágott majd befedik a levá­hagymával meg petrezselyem- gott lappal, és a kivajazott tűzál- zölddel. Levágnak egy lapot a pa- ló tálban egymás mellé ültetik, radicsomok tetejéből, kikapar- Meghintik vajdarabkákkal és a ják a belsejüket és ezt a paradi- forró sütőben fél órán át sütik. A CIKKEKET ÍRTA ÉS FOTÓZTA: NAGY LÁSZLÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Fürdőt és iskolát hoz az ősz városkép Az új strand olyan lett, mint egy ékszerdoboz A nyári szünidő utolsó napos pillanatait kicsik és nagyok is kihasználják egy kis pancsolásra A legutóbbi esők és a közelgő tanév ellenére is sokan látogat­ják az új barcsi strandot. Úgy látszik, a városlakók kedve tö­retlen, és kihasználnak minden napot, amit az új strandon tölt­hetnek. Érthető, hiszen gyönyö­rű lett a fürdő. Feigli Ferenc pol­gármester azt mondta: igazi ék­szerdoboz. - Jó érzés látni, hogy a barcsiak gyorsan megszeret­ték, és büszkék az új strandra - tette hozzá. - Bár a fürdőt már most igénybe vehetik, az épít­kezés tovább folytatódik. A ja­va: a fedett uszoda, a termálfür­dő és a gyógyászat november végére készül el, s az év végén már azt is birtokba vehetik. Ez az ősz a nagyberuházások időszaka Barcson, mert a fürdő­építés mellett megkezdik a Drá­va Völgye Középiskola és a mű­velődési központ újjáépítését is. - Újjászületik ez a rész, ami egykor a város központja volt - mondta a polgármester. A prog­ram elnevezése is erre utal: Barcs szíve újra dobogjon. S jö­vőre folytatjuk ezt a folyamatot: panzió, szálloda és kemping épül a fürdő köré. Mindez há­romszáz új munkahelyet jelent a városnak. A fürdő mellett a másik leg­nagyobb értékű fejlesztés a kö­zépiskola helyreállítása lesz. Ehhez 1,7 milliárdos állami tá­mogatást kapnak. Horváth Fe­renc igazgató szerint már na­gyon időszerű ez a felújítás, és a segítség jóformán az utolsó pil­lanatban érkezett. - A negyven­éves, elhasználódott épületek egy része mára balesetveszé­lyessé vált. Általános gond, hogy tönkrementek az ajtók, ablakok, s javításra vár a tető- szerkezet és az elektromos há­lózat is. Az átalakítással újabb tantermeket, számítástechnikai termet, olvasótermet és galériát kapunk. Itt várhatóan októberben kez­dik meg a munkát. Az építke­zéshez igazították a tanítás üte­mét is: rövidebbek lesznek a szünetek, s valószínűleg né­hány szombaton is tanítanak, hogy előbb befejezhessék a tan­évet. Felkészültek arra, hogy ha kell, akár a kollégiumi tanuló­szobákban is oktassanak. Barcs az idő sodrában Lovak az üzem körül Barcs múltját Rózsás Mártonnál jobban talán senki nem ismeri. Ha valaki a városról vagy Dél- Somogy történetéről valamit szeretne megtudni, az legjob­ban teszi, ha hozzá fordul. Több mint száz szakmai közleménye jelent meg, pedig nem is járt egyetemre. Tudását önképzés­sel szerezte, s így nyert mára komoly szakmai hírnevet. Legutóbbi munkája az Idő sodrában című kiadvány. A hi­ánypótló könyv legnagyobb erénye, hogy sikerült tudomá­nyos igénnyel, mégis olvasmá­nyosan írni e vidék hétezer évé­ről, és számos eddig nem publi­kált fotót is közreadott. Rózsás Márton általános is­kolás kora óta foglalkozik helytörténettel. Gyűjtött és fényképezett mindent, ami ré­gi korokból való. - Érdekelt a régészet, s egyre mélyebbre ástam magam a térség történe­tében - mondta. - Menet köz­ben rájöttem, hogy „fehér folt” ez a vidék. A történeti kutatás­nak itt gyakorlatilag semmifé­le előzménye nem volt. Földe­rítettem több tucat lelőhelyet, az itteni régészeti lelőhelyek zömét én találtam. S elkészí­tettem tucatnyi település régé­szeti topográfiáját is. Mára sikeres gépipari vállalko­zást épített föl Seres László, amely már félszáznál is több em­bernek pyújt jó megélhetést. Nemcsak Barcson, de Kaposvá­ron és Pécsen is van telepe, ter­mékeit pedig országszerte meg­ismerték, sőt az elsők között ta­lált partnerekre Horvátország­ban is. A tulajdonos egyik alapí­tója a nemrég létrejött vállalko­zói egyesületnek. Az 59 cég együttesen hatszáz embert fog­lalkoztat, s több mint nyolcmilli- árd forint az árbevétele. - Igyek­szünk hangot adni a vélemé­nyünknek, érvényesíteni a cége­ink érdekeit. Emellett a másik célunk: kapcsolatépítés egymás felé, s az információk cseréje. Ez is jól alakul: ma már támaszkod­hatunk a többiekre, sőt igyek­szünk segíteni, helyzetbe hozni egymást. Adtunk már át munkát egymásnak, s ahol lehet, ajánl­juk is egymás vállalkozását. A barcsi üzem körül mindig lovak legelnek. A tulajdonos ked­vence valamennyi, s munka köz­ben a legjobb nyugtató számára, ha rájuk pillanthat Elmondta: 6- 7 állattal megelégszik, ennél na­gyobbra nem akarja növelni az állományt. Kikapcsolódást jelent a számára, amikor lovastúrára indulhat a környéken. Táncol és focizik Huszonhét éve táncol Barcson iis! Békési Margit. Neve összefonó­dott a Boróka néptáncegyüt­tessel és az eb­ből kinőtt mű­vészeti iskolá­val. A színpadon senki sem mondaná meg róla, hogy már nagymama. Pedig az, s a négy és fél éves Gergő s a két és fél éves Anna után nemrég meg­született a harmadik unokája. Mikor teheti, a kicsikkel ját­szik, s őket is beoltotta a népze­ne és néptánc szeretetével. - A leányunokám azonnal táncra perdül, ha a nagymama énekel - mondta. - A fiúval ma még tánc helyett inkább focizni kell. Egy néptáncos nagymamának ez sem okozhat gondot. BARCSI MAGÁNÜGYEK Sporttal kezdi a napot Feigli Ferenc barcsi polgármes­ternek futással és kerékpáro­zással kezdődik a nap. Nem múlhat el úgy reggel, hogy ne biciküzne el Szülök felé, majd vissza. 32 ki­lométert tesz meg a kerékpár nyergében, s ehhez a távhoz egy óra és tíz perc kell neki. Rossz időben a konditermet vá­lasztja, és szobabiciklit hajt Barcs első embere. Sokáig fu­tással kezdte a napot, erről tért át a biciklire. Korábban min­dennap 4-6 kilométert futott. Azt mondta: számára nélkülöz­hetetlen a reggeli testmozgás. Nehezebben telnek azok a na­pok, amikor nem nyílik lehető­sége egy kis sportolásra. Evezőt ragad a fotós Bár jócskán túl van a nyugdíj- korhatáron Győ­ri Vilmos, még mindig gyak­ran feltűnik csónakjával a Dráván. A több­szörösen kitün­tetett fotós nagy szeretettel fényképezi a folyót és a partvi­dékét. A ‘60-as évek óta fotózik: elismert tagja a verőcei képző- művészeti körnek és a barcsi alkotótábornak, számtalan kiál­lításon láttuk már a képeit. A millenniumkor elhatározta, hogy sorozatot készít a Drává­ról. Évekig járta a vizet: minden évszakban figyelte a hajnalait, estéit, a folyó minden rezdülé­sét, hogy megtalálja a legjellem­zőbb pülanatokat. Nem volt egyszerű feladat - mondta. Zongoránál az igazgató Új igazgatója van a városi könyvtárnak: Vértes Gábor 1975 óta dolgo­zik bibliotéká­ban, s az egyet­len jelentkező volt erre a fel­adatra. Bár nála jobban keve­sen ismerik a városi könyvtárt, mégis úgy kellett rábeszélni, hogy pályázzon. Nemcsak in­nét ismerik a barcsiak, hanem a színpadról is, hiszen évtize­dek óta muzsikál, korábban a Riverside Bánd, most pedig a Barcs Big Bánd és Jazz Kollégi­um tagjaként. - A zongora a fő hangszerem, bár egy ideig do- bolgattam is - mondta. - 1969- től, gimnazista koromtól zené­lek: akkor hoztuk létre az első diákzenekart. Mindig úton a díszpolgár Olaszországban járt a nyáron Barcs legújabb díszpolgára. Bagi Gábomé fölkereste Ve­lencét, Veronát és Triesztet is. Most pihenés­képpen a művelődési ház hős­koráról és egykori igazgatójá­ról, Vértes Györgyről ír. Ősszel pedig ismét útra kel: Eszékre szeretne eljutni a nyugdíjas pe­dagógus, mert ott még nem járt. Negyven évig tanított tör­ténelmet és irodalmat a Dráva Völgye Középiskolában, s ma is visszajárnak hozzá volt di­ákjai. Barcson azt mondják ró­la: igazi humanista, aki nem­csak oktatott, hanem ember­ségre nevelt. Az idén választot­ták a város díszpolgárává. Ösztöndíj sokoldalúságért Nincs könnyű dolga, aki föl akarná sorolni a nyolcadikos Lipics Barna eddigi eredmé­nyeit. Annyi matematika- és magyar nyelvi versenyen szerepelt már siker­rel, hogy összeszámolni is ne­héz. Az eddigi legnagyobb sike­re az Arany János Magyar Nyelvi Versenyen két alkalom­mal is elért országos első hely. Közel nyolcszáz diákot utasított maga mögé. Jó eséllyel pályá­zik az Apáczai Kiadó ösztöndí­jának elnyerésére is. - Itt az eddigi összes eredményemet, osztályzatomat mérlegre teszik - mondta. - Idén nevezhetek, és már hozzákezdtem a pályá­zatom elkészítéséhez. * 4 \ k ALMANACH - 030 - BARCS Jjj jpl5 M Q| T

Next

/
Oldalképek
Tartalom