Somogyi Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-21 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 34. szám
Közélet, gazdaság, politika 2005. augusztus 21., vasárnap Repülés a semmibe: kapkodó pilóták Nem következett volna be a katasztrófa, ha a magyar kisgépek pilótái körültekintően járnak el. A horvátok szerint már fel sem szánhattak volna. A vizsgálat során egyre több szabályellenességre derül fény. S zámtalan találgatás és hitelesnek tűnő, ám utólag megkérdőjelezhető információ látott napvilágot a múlt héten Horvátországban lezuhant két magyar kisrepülőgép- ről. A nyolc gépből álló kötelék augusztus 12-én, pénteken szállt fel este hat órakor Kaposváron és a Horvátország déli részén levő Brac szigetére tartott. Alkonyaira azonban megszakították útjukat, és a kötelékből öt gép leszállt a zadari reptéren, egy kényszerleszállást hajtott végre Dmis közelében, ám kettőnek nyoma veszett. Az eltűnt gépeket a Plitvicai tavaknál találták meg a hegyekben, a fák közé zuhanva. Egyik a hegy tetején levő oszlopnak ütközött, a másik tőle nem messze eddig ismeretlen okból lezuhant. A két gép utasai életüket vesztették. Az áldozatok közül három annyira összeégett, hogy csak DNS-vizsgálattal sikerült őket azonosítani. Az épen maradt hat gép pilótái közül öt nem tudott repülési jogosultságát igazoló szakszolgálati engedélyt bemutatni. A balesetek okát egyelőre senki nem tudja pontosan megmondani. A horvát lapok mindenesetre nagyon keményen fogalmaznak, szerintük engedély híján nem is repülhettek volna A repülőiskolák árai különböznek, ám itt is igaz, hogy ami túl olcsó, az gyanús. Egy szakszolgálati engedély megszerzése Cessna 152-es gépre átlagosan 1,5 miflió forintba kerül. Ma már egy olcsóbb gép 7-10 millió forintért, tehát egy jobb autó áráért megkapható. Az oktatás és a vizsga a PLH ellenőrzése mellett történik, a vizsgázót a légügyi hatóság embere vizsgáztatja. a magyarok, s állítólag az egyik pilótának már volt egy balesete tavaly Horvátországban. Ha ezek bebizonyosodnak, súlyos szankciók várnak a pilótákra és a gépek tulajdonosaira. „A nemzetközi egyezmény értelmében az eseményt a horvátok vizsgálják ki, ők az illetékesek. Ha nem kérnek fel minket a közreműködésre, mi csak zárójelentést kapunk - mondja Kovács András, a Polgári Légiközlekedés Biztonsági Szervezet eseményvizsgálója. - Mivel még folyik a kivizsgálás, nem tudunk mindenre válaszolni. A gépek Split térségét elérve találkoztak a zivatarfelhővel, amelyen átrepülni életveszélyes és tilos! A visszafordulás oka elsősorban az volt, hogy közelgett a napnyugta és a felhő nem mozdult, akadályozta a további repülést, a zivatart kerülni kellett volna, de erre már nem volt elég idő. Azért nem szálltak le Splitben, mert ebben gátolta őket az időjá- Egyébként a legnagyobb gondot az időjáráson kívül a hegyek jelentették. Hegyek között repülni veszélyes, komoly tapasztalatot igényel, főleg, ha az időjárás a hegyek között rossz. Nem tudjuk, hogy mennyire voltak tisztában a Dinári-hegységre jellemző mikroklímával és időjárással. Pedig fontos lenne, hogy aki Horvátországba repül, legyen erre is felkészülve.” rás. Az eseményvizsgáló elmondta: dokumentálható, hogy a kötelék egyik tagja indulás előtt információt kért a HungaroCont- rol szolgálatban levő meteorológusától, aki nem javasolta a repülést. Ennek ellenére elindultak, ráadásul a repülési időt és a napnyugtát illetően elég későn. Érthetetlen, miért tették ezt, hiszen állítólag a pilóták mindegye ke képzett volt, sőt, egyikük többszörös magyar sárkányrepülő-bajnok és magassági rekorder. Egyik kereskedelmi tévé honlapján ez áll: a kötelékben repülő egyik gép pilótája, neves vitorlázónk, Fa Nándor arra hivatkozik, hogy nem kaptak kielégítő tájékoztatást az időjárásról. Fa Nándor telefonon erről ennyit mondott: „A horvát és a magyar hatóságok kérésére semmit nem mondhatok, de annyit le kell szögeznem: soha, senkinek nem állítottam ezt! Szeretném tudni, ki volt az, aki ezt leírta, jó lenne félreoszlatni a találgatásokat. Tény, hogy ott voltam, egy Piper-t repültem, Splitnél fordultam vissza, mert utunkat állta a zivatarfelhő. De addig nagyon szép volt az idő, nem volt vihar. Szerencsésen leszálltam. Nem tudom, ki és miért találta ki és adta a számba ezeket a szavakat.” Felmerülnek további kérdések is: hogyan lehetséges az, hogy hat pilótából öt nem tudott megfelelő papírokat felmutatni? Egy ex-légiforgalmi irányító szerint ez igen nagy mulasztás, hiszen a pilóta szakszolgálati engedélye és a gép üzemeltetési engedélye az első, aminek felszállás előtt a fedélzeten kell lennie. Ezeket kizárólag a Polgári Légügyi Hatóság (PLH) bocsáthatja ki. Bajkó Erika, a PLH kommunikációs vezetője ezzel szemben nem érzi szükségét annak, hogy mielőbb utánanézzenek a papíroknak. Mint mondja, addig nem teszik, míg a horvát hatóság erre nem kéri fel hivatalosan őket. „A PLH nem bajbajutottakat segélyező mentőszolgálat - nyilatkozta lapunknak Bajkó MINDENKI MENT A MAGA FEJE UTÁN? Bakai Csaba, a Centro-Plane Repülőiskola oktatója szerint a hobbipilóták között is vannak, akik komolyan veszik a szabályok betartását. Legtöbb gondot azok okozzák, akik magamutogatás végett akarnak repülni. Ők szinte bármit ki tudnak fizetni és a vitorlás- meg a moto- roshajó-engedély mellé kell nekik a szakszolgálati engedély. Azt hiszik, ez ilyen egyszerű. Nem értik meg, hogy ez nem olyan, mint amikor az ember bemegy a fodrászhoz, és a végén fizet... Hiába gyakorol valaki sokat szimulátoron, ha nincs elég repült órája. Sok száz repült órától számít valaki gyakorlott pilótának. Ennek a hiánya vezet a horvátországihoz hasonló katasztrófákhoz. „Nem ismerték a gépeiket, nem tudtak kötelékben repülni, mindenki kapkodott, ment a saját feje után. Most persze megy a mutogatás, pedig a meteorológia és az irányítás csak a tényeket közli, a döntés a pilótáé. A legnagyobb felelősség pedig kétségkívül a kötelék parancsnokáé.” Erika. - Ez a baleset szempontjából már nem fontos. Az ő feladatuk lett volna, hogy minden papír náluk legyen. Nem így történt.” Ugyan arra nem derült fény, miért nem érdekelt senkit a PLH-nál, hogy volt-e egyáltalán engedélye az öt pilótának, Bajkó Erika a többi kérdésre sem szívesen válaszol egyelőre. Mint mondja, míg a vizsgálat folyik, addig csak találgatni lehet. „Nézze, most két úgymond laikus beszélget, és ez is mennyi kérdést vet fel. Képzelje el, mennyi kérdés merül fel a szakmai elemzés során?” „A kötelék ez esetben azt jelentette, hogy csoportosan, látó- távolságban, egy km-en belül repült a nyolc gép - teszi hozzá Kovács András. - A légi járművek egy transzponder jellel repültek, így az irányítás egyetlen gépként kezelte őket. Normális esetben minden ilyen köteléknek van egy parancsnoka, aki a többiért is felel, és vészhelyzetben döntéseket is hoz. Telefonon beszéltem azzal a pilótával, aki elsőnek ért Split térségébe. Ő nem az a személy, aki a repülési tervben a vezérgép pilótájaként szerepel. Most már az is egyértelmű, hogy a kötelék szétszakadt. Mire az öt gép visz- szafordult, addigra kettő lezuhant, egy pedig kényszerleszállást hajtott végre. Amikor valaki elvállalja, hogy a kötelék parancsnoka legyen, fel kell mérnie a feladatot: azt, hogy a vele repülő pilóták közül ki, mire képes, kinek, milyen gyakorlata van, ki, milyen repülési paraméterekkel fog repülni. Az út során olyan helyen kell repülnie, ahol szemmel tudja tartani a többieket, például ha valaki lemarad, utasítania kell a köteléket a sebesség csökkentésére. Ezenkívül a vezérgépben legalább két rádiónak kell lennie: egyik, amelyikkel az irányítással kommunikál, másik, amelyik a csapat frekvenciáján a többiekkel tartja a kapcsolatot a vezérgép pilótája. Egyértelmű az is, hogy nem tudtak kötelékben repülni. Ha csak arra gondolunk, mennyi szervezésbeli kérdést vet fel az, ha nyolc autóval indulnak el Horvátországba, mutatja a mulasztásokat. Felhívtuk Gönczi Pétert, aki több évtizede Malév-pilóta és elmondta, hogy Matkópusztán, a vitorlázórepülő-bajnokságon napok óta nem szálltak fel a profik, mert nem jó az idő. Az amatőrök sajnos nem ilyen óvatosak, de talán a horvátországi baleset lesz annyira intő példa, hogy mostanában nem ismétlődik meg ez a tragédia. SZENTGYÖRGYI LÁSZLÓ Négy éve a Synergon vezetői haltak meg, amikor egy Cessna 210-es kisgéppel szintén Horvátországból repültek Ferihegyre. Nagyon rosszak voltak az időjárási viszonyok, nem lett volna szabad felszáll- niuk. Belementek egy viharfelhőbe és leszakadt a szárny. Mindannyian meghaltak. Hofit nem tudja pótolni a Heti Hetes A Heti Hetes volt már jobb formában. A nevettetős műsor állandó csapatából nyáron távozott Verebes István, előtte pedig Havas Henrik. Utóbbi a héten Farkasháy Tivadarral is összeakaszkodott. A kritikusok máris kongatják a vészharangot, a produkció „apukája”, Ónodi György azonban optimista. A napokban két „törzsgárdista”, Far- kasházy Tivadar és Havas Henrik is egymásnak ugrott. Magántermészetű vitájukról hírt adtak a bulvárlapok; elsőként a Tanár úr nyilatkozata jelent meg Teddyről. „Neki élete főműve a Heti Hetes, ugyanis ez az egyetlen hely, ahol elfogadható produkciót tudott nyújtani” - állapította meg H. H. A riposzt nem késett soká. Farkasházy a humor nagyágyúit a tv2-ért elhagyó riporterről megjegyezte: „hiányolom, mert amikor a Tanár úr ült mellettem, mindig igen műveltnek érezhettem magam.” A szópárbajt voltak, akik olcsó PR- fogásnak minősítették. A vádat azonban a műsor rendezője, Ónodi György és a humorista is tagadja. Farkasházy szerint Havas odavágott, ő pedig visszavágott. Szerinte elegánsabban, válaszának ugyanis kettős értelme volt. „Úgy is lehet gondolni, Havas tanár úr olyan művelt, hogy tájékozottsága a környezetére is kisugárzik” - rögzíti. F. T. egyébként nemcsak a csapatát, de magát a műsort is a védelmébe veszi. Nem ért egyet például azokkal a lesajnáló megjegyzésekkel, amelyek az apadó nézőszámra utalnak. Mint mondja, a tavalyi szezonban este rendre 11-kor kezdődött a Heti Hetes, ami megmagyarázza a csökkenést. A kérdésre, hogy mit tart a produkció legfőbb erényének és legnagyobb hibájának, egy és ugyanazt a tulajdonságot említi: „a műsor tudatosan nincs előkészítve!” Precízebben: olyan, mint egy futballmeccs. - A nézők számára sosem a gól ténye izgalmas, hanem a gól lehetősége. Márpedig a Heti Hetesben is mindig van egy negyedóra, amikor ott, abban a pillanatban születik valami különleges, látványos megoldás... Úgy fest, valami mégiscsak történt a kulisszák mögött. Verebes István, aki valaha „vezérürünek” számított a csapatban, udvariasan bár, de elutasítja a Vasárnap Reggel érdeklődését. „Ne haragudjon, de ez ügyben én nem nyilatkozom senkinek” - jegyzi meg. Bajor Imre a jelek szerint elemzőbb alkat. Szerinte a műsor legfőbb erénye az improvizáció. - Tény, vannak hetek, amikor nem sikerülnek úgy a dolgok, ahogy magam is szeretném. De ez nem csoda, elvégre hetedik éve fut a műsor és az elején kitalált szerepkörök mára kifulladtak. így az én bohém, piás komédiásom is - vallja be. Bajor a hibákról szólva kifejti még, hogy talán valóban nem árt a vérfrissítés, egy-két friss, új arc bevetése a Heti Hetesben. - Habár - fűzi hozzá - ez egy kicsi ország, ahol nem könnyű dolog megtalálni azokat a figurákat, akik képesek a kamera előtt is jókat mondani. Veér András amondó: ez a műsor egyáltalán nem javítja senkinek a művészi megítélését. Csak a népszerűségét. - Én a magam részéről azt sem értem, miért megy még mindig a műsor? - tudakolja a pszichiáter. Hozzáteszi: a Heti Hetes egyértelműen leszálló ágban van, amin már nem segítenek a nagy igazolások. S hogy mi vezetett a válsághoz? - Nos, ez a produkció egyértelműen olyan személyiségekre épül, akikről lehet tudni, hogy baloldaliak - nyomatékosítja. A produkciót jegyző Ónodi György, szemben Veér Andrással, úgy véli, ez a műsorfolyam akár végtelen is lehetne. - „Ha egyszer mégis megszűnik, nem azért fog, mert elfáradt” - jövendöli. A rendező állítja: a Heti Hetes pontosan azért nem tud kifáradni, amiért a hírek sem érdektelenek, unalmasak. Egyébként is ez egy válogatott, telis-tele kiváló tartalékokkal, mint Ganxsta, Kéri László vagy Váncsa István. Rájuk és a hírekre lehet építeni. Gondoljunk csak bele, mi minden történt ezen a nyáron a nagypolitikában. Nem volt uborkaszezon, az egyszer biztos, magas labdával tehát szépen el vagyunk látva. Ónodi, aki tehát elégedett csapata játékosainak hozzáállásával, stílusával, annyit azért elismer: „A vérfrissítés elkerülhetetlen, már csak azért is, mert a jóisten még nem szülte meg a következő Hofit!” Sz. Z. A. VELEMENYEK A HALÓRÓL Ago05: „A Heti-hetes egyre rosszabb! nincs más témájuk mint: káromkodás, trágár beszéd, csak az ellenzék bírálata, egymás cseszegetése. Farkasházy Tivadar különösen UNALMAS! (MIMI,lövi,baromi hosszú és unalmas történetei).Őt szívesen kihagynám!!!” edwood: „Kivénhedt „sztárok”, meg néha pár új „sztár”, akik mindennemű humorérzéktől teljesen mentesek. Az egész olyan cinikus és buta, hogy szinte már fizikai fájdalmat okoz, ha néha tévedésből pár percre odakapcsolok” ZOOXANTHELLA: „A Heti hetes szerintem nagyon jó. Ez az egyetlen műsor amin jókat tudok nevetni.”
