Somogyi Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-19 / 194. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. AUGUSZTUS 19., PÉNTEK INTERJÚ gráf József Három és fél hónapja agrárminiszter. Szerinte az, hogy vidéken is élnek emberek, négyévenként jut eszébe a pártoknak, amikor kell a szavazat. Megadva a tiszteletet a kevés kivételnek, úgy véli, nálunk élnek a legbutább politikusok. Képesek évekig olyasmivel foglalkozni, ami nem viszi előre az országot, csak az erőt és az időt pazarolja. Ezért akar kiszállni a politikából. „A PIROS, FEHÉR, ZÖLD - AZ BIZTOS” „A mezőgazdaság nem az a terület, ahol a pártpolitikával sokra lehet menni. Vagyunk néhányan, megkockáztatom: barátok, akár ellenoldali felekként is, akik nem négyéves ciklusokban gondolkodunk. Reméljük, egyszer mindenki eljut idáig” - mondta Gráf József. Izing Antal-Szluka Márton- Ott lesz a gazdák ma kezdődő nagygyűlésén?- Még nem hívtak meg. Augusztus 19-én a visegrádi országok minisztereivel találkozom.- Pedig Jakab István Magosz-elnök lapunknak egy Interjúban önt földközeli miniszternek nevezte, akinek fontosabb a szakma, mint a pártpolitika.- Nem téved. Jakab István elnök úrral korrekt a viszonyunk. Mi, szakmából érkezők, legyünk bár ellenoldali felek, tudjuk, a mezőgazdaság nem az a terület, ahol a pártpolitikával sokra lehet menni. Még azt is megkockáztatom, baráti a viszonyunk az ellenoldali szakemberekkel. Mi nem négyéves ciklusokban gondolkodunk. Reméljük, erre egyszer mindenki ráeszmél.- Itt egy hír a Kisalföldről. Hőerőműben akarják a búzát elégetni, mert a hőértéke legalább olyan jó, mint a barnaszéné. Bár a felvetést mások nem támogatták, mégis mit szél ebhez?- Soha nem adnám a nevemet a búza elégetéséhez. A búza és a kenyér szent dolog. Nincs fölösleges búza Vannak olyan országok, ahol nincs belőle elég, és ott fel fogják használni. Arról mi nem tehetünk, hogy egy olyan évbe keveredtünk, ahol az időjárás kegyeden volt hozzánk az aratáskor is. Baranya megyében, ahol én két és fél hónappal ezelőtt még a cégemet irányítottam, az aratásban kétszer kaptunk száz milliméter feletti esőt. Tizenöt éve nem emlékszem arra, hogy a megyénkben ne lett volna kenyérbúza. Most bekövetkezett.- Hány hektáron gazdálkodnak? .- Most már nem az enyém a cég. Ezerötszáz hektáron történik a gazdálkodás, sertéstartók vagyunk ezer kocával, tizenhat- tizenhétezer hízósertéssel évente Szabadszentkirályon.- És Bólyban? Amelyet a magyar mezőgazdaság egyik zászlóshajójának mondanak?- Boly nem az enyém. A szabadszentkirályi cég, amelyet immáron nem én, hanem a családom vezet, mert miniszter lettem, évekkel ezelőtt tízszázalékos tulajdonrészt szerzett Bolyból, amelyre igaz, amit mond.- Ki vezeti a szabadszentkirályi céget, amióta miniszter?- A fiam viszi. Egy kicsit előbb megkapta, mint gondoltuk, de így hozta az élet. Harmincéves és Kaposvárott végzett. Én arra gondoltam ennek a ciklusnak az elején, hogy nyugdíjba vonulok a politikából 2006-ban, amikor hatvanéves leszek, a fiamnak pedig majd akkor adom át a céget. Egy kicsit előbb történt meg.- A képviselőségtől vagy a miniszterségtől akar visszavonulni?- A politikából szeretnék visszavonulni, a miniszterségtől, ha megint kormányzunk és megbíznak vele, akkor nem. Azért, mert szeretem befejezni, amit elkezdek. Bár a miniszterség is politikai kötődés, ezért úgy tűnik, mintha ellentmondásban lennék. Pedig nincs ebben olyan nagy ellentmondás, mert az én elképzelésem egyik legfontosabb eleme, hogy ez a kötődés ne párt-, hanem szakmapolitikai legyen. S ha rajtam múlik, az is lesz. De képviselőnek nem indulok a választásokon, az biztos. A miniszterség, az más. S megmondtam a miniszter- elnök úrnak is, hogy engem nem kell leváltani. Ha neki vagy nekem nem tetszik valami, megbeszéljük, mert engem nem kergettek az asztal körül gyerekkoromban, hogy miniszter legyek.- Váltsunk témát Ha szabad kezet kapott, lesz-e a jó minőségű magyar árukon kincstári jel? És milyen lesz?- A piros, fehér, zöld már biztos. Dolgozunk a védjegyen. Számításba jöhet a kiváló áruk fóruma régről már jól ismert jelzése, de egyben azt is jelölni kell, hogy a termék az Európai Unión belül készült. A tervezetet megfejeltem Brüsszelben: ha a magyar termelő azt akarja, akkor legyen rajta az ő cégének a védjegye, és az is, hogy ez egy magyar termék. Tehát ne legyen például az a felvágott Tesco-szalámi, ha a termelője ragaszkodik hozzá, hogy kunbajai szalámiként adják. Mert ez sem mindegy.- Nyitottak voltak az áruházláncok a keddi tárgyaláson, melyen az elvárható piaci magatartást szabályozó kódex megalkotása volt napirenden?- Az EU-ban is ismert kódexet a kereskedők is támogatják. Meglehet, illúzió amit gondolok, de Magyarországon vásárolják meg a termékeik hetven-nyolc- van százalékát. Közös érdek, hogy ez így maradjon. Élnünk kell és élni hagyni, különben végünk. Azt kell megérteni, a 12 ezer tönkrement dinnyetermesztő család kárát más forrásokon keresztül, de valamennyiünk megfizeti. De meg is alapoztam néhány intézkedéssel, hogy vegyék komolyan a tárca igyekezetét. Pár helyen kidobáltattam másfél millió silány, külföldről idehurcolt tojást, tejként árult fehér löttyöt tiltottam ki az országból, bezárattam egy üzletet. Igen, nyitottunk végre egymás felé.- Tizenöt éve tartós válságban a vidék. ön egyetért ezzel?- Igen. Az agrárium egy négyévenként előjövő gondolat a politikában, ilyenkor rájönnek, hogy vidéken is élnek emberek. Hogy dolgoznak is, pár szavazat pedig kéne, ezért meglátogatják őket. Aztán csönd. Körülbelül ez a színvonal.- Az uniós csatlakozás hozott vagy hoz változást az illúzióvesztésen túl?- Az én agrárpolitikámban az a szokatlan, hogy kimondom: az Európai Unió nem oldja meg a gondjainkat. Nemzeti politikára van szükség e tekintetben. Arra, hogy mi magyarok mondjuk meg, mit akarunk a vidékkel. Az EU csak egy keret, csak egy finanszírozási forma. A Római Szerződés kimondja: minden EU-állampolgár egyenlő. De mégis vannak elsők az egyenlők között, mert amíg mi huszonöt százalékot kapunk, mások sokkal többet. S nagy kegyesen megengedik, hogy mi hozzáte- hessük a magunk harminc százalékát, így vagyunk ötvenöt százalékon. Nekünk kell megteremtenünk az agrárökológiai egyensúlyt, amely most 53 százalék a növénytermesztés javára, pedig úgy volna a jó, ha kétharmada állattenyésztésből, egyharmada növénytermesztésből állna az ágazatnak. Ez azért is jobb lenne, mert a jó hús piacképesebb, mint a gabona.- De hogy jön ez össze a piaccal?- Védeni a hazai piacot jó hazai áruval lehet a legjobban, azzal lehet a gagyit távol tartani. Meg is kérdezték, miért voltam olyan kemény, amikor azt mondtam, nem leszünk az EU élelmiszer- szemét-raktára. Azt válaszoltam: ezt megérti minden ember.- A miniszterelnöknek volt némi hozzáfűznivalója ehhez?- Semmi. Betartja a megállapodásunkat, szabad kezet adott.- Bokodi Sándor mányi gazdához mentünk el felkészülni erre az interjúra. Évente 30-40 milliárd megy ki az ágazatból a földbérletek miatt, mondta ő, mig a gazdák támogatása évi 110 milliárd. Szerinte az a baj, hogy nem azé a föld, áld megműveli- Sajnos vissza kell menni a kárpótlásig. Bárki szerezhetett földet, aki jegyet tudott venni. Vett olyan is, aki soha nem művelt földet. Én ezzel nem tudok mit csinálni. A földhasználat és a tulajdon elvált egymástól.- A leggyakoribb vélemény: a mezőgazdaságot azért akarják egyesek tönkretenni, hogy a földet haszontalannak láttassák, a tulajdonosokat eladásra kényszerítsék. Nem ez a helyzet?- Lehet, hogy ez valahol így is van, bár az én példám ennek ellentmond. Nekem van saját földem. Ha lehetőségem volt rá, vettem Ts. 1992-ben Szabadszentkirályon 20 ezerért hektárját. Ma ugyanez 650 ezer forint Ezek az árak ellentmondanak annak, amit most önök idéznek.- Némileg. Mert földtulajdont megtartani csak egy jó piacon jól működő gazdaság képes. De ismét egy gyakori kérdés: a kormányzat mit tesz azért, hogy itthon csak magyar állampolgár vehessen földet?- Itt kétszer juthatott a külföldi földhöz. Először az MDF-kor- mány idején, amikor simán vehettek és vettek is. Az előző kormány megalkotta, hogy az EU- csatlakozás után hét évig nem vehet földet a külföldi, s mi ezt tíz évre hosszabbítottuk meg. Nem is értem, hogy honnan jönnek ezek a vádak felénk, hogy mi a külföldieknek akarunk földet adni. Dehogy akarunk. Magyar gazdaként is mindannyiunk és a magam ellenségeként cselekednénk, mert ha külföldieket vásárolni engednénk, akkor másfél millió forintra vernénk fel a hektáronkénti árakat. - Na és mit szól a virtuális paradicsomhoz? Tudunk olyan tanulmányról, amely 90 millió forintba került egy viharsarki mezővárosnak. Termények „virtuális piacra juttatásának elősegítése” a célja, és a legtöbben arrafelé keserűen nevetnek a virtuális paradicsomon. Mit gondol a méregdrága tanulmányokról, miniszter úr?- Én még nem írattam tanulmányt és nem is tervezem. Gyakorlati ember vagyok, és az a célom, hogy a támogatások valóban odajussanak a gazdálkodókhoz. A szociális fóldprogramról pedig az a véleményem, hogy szükség van rá, mert a szegénység a magyar falvakban jelen van. Ezt lehet jobbról is, balról is kerülgetni, sajnos akkor is igaz.- Ünnep előtt meg kell kérdezzük: a szabad idejét mivel tölti?- Sporttal. Talán erre is lesz kis időm. Azelőtt az NB III-ban fociztam, csatár voltam. A parlamenti csapatban a korom miatt hátramentem söprögetni. Orbán Viktorral onnantól jó a kapcsolatunk, hogy 94-től 98-ig együtt fűti balloztunk. De ma már inkább teniszezem. A szerelés most is benn van a kocsiban, és ha akad akár csak egy szabad órám, legyek bárhol, rohanok játszani.- Ha már Orbán Viktor szóba került, muszáj leütnünk a magas labdát: mit gondol a Tokaj-ügyről?- Megmondom nem csak Tokajról, hanem az egész cirkuszról a véleményemet. A magyar közélet legnagyobb szégyene, hogy két miniszterelnökével így szórakoznak hónapokig a közvélemény előtt, a tisztességes emberek megmaradt közbizalmát is eljátszva, mert ettől a cirkusztól az ország előremenni nem fog. Nem hiszem, hogy van még egy ilyen ország, ahol a politikusok annyira buták, tisztelet a kivételnek, mint itt, hogy hónapokig azt bizonygatják, milyen csibész a másik. Nem szabad a sarak sarát egymásra dobálni, mert ez, már megbocsássanak, egy elképesztő baromság. Ki fog itt ezek után bárkinek hinni? Ki fog itt bárkit tisztelni? Ki fog itt bárkiben megbízni? Az ember esze megáll, komolyan mondom. Hát azzal foglalkozni, hogy ez a miniszterelnök most ballal vagy jobbal nyúlt az autója kilincséhez? Itt, ahol annyi a gond? És mindez olyan emberek részéről, akik életükben igazából még semmit nem tettek le az asztalra? Komolyan mondom, elképesztő, hogy az legyen a téma éveken át, hogy vett-e szőlőt vagy nem? Hogy emelt-e tőkét a cégében tizenöt éve? Nem értem én ezt az egészet, és éppen ez a szín- vonaltalanság lesz az oka, hogy kiszállok a politikából. ZÖLD SAROK Egyre egészségesebbek a nádasok a Balaton déli partján Fónai Imre is: a külföldi tavaknál is megfigyelhető volt, hogy a vízszint sta- Kezd regenerálódni a korábbi bilizálása, megemelése felgyorsí- években pusztulásnak indult nád tóttá a nádasok pusztulását Jót is a Balatonon - ismertette a friss tett tehát a balatoni nádnak a ko- kutatási eredményeiket Heródek rábbi évek csapadékszegény idő- Sándor, a tihanyi limnológiai in- járása, tézet főigazgatója. Elmondta azt - Szükséges, hogy szárazra ke* Ezer hektár A balatoni nád keresett export cikk, de elsősorban ökológiai szempontból fontos. Élőhely, itt fészkelnek a vízimadarak, a nádasban találnak ívóhelyet a halak. A nádas nélkülözhetetlen a tó anyag- és energiaforgalmában, öntisztulási folyamatában. Ma a vízfelület alig másfél-két százalékát borítja nád. Jelentősen kevesebb ez, mint az 1968-as felméréskor. A limnológiai intézet friss adatai szerint mintegy ezer hektár a balatoni nádas; sajátos ütközőterep, hiszen a környezetvédők a fennmaradásáért emelnek szót, a vízisportok kedvelői meg inkább kikötőket építenének. Fonyód-Bélatelepen megférnek egymás mellett a nádasok és a fürdőzők rüljön a nád; a szaporodása miatt fontos, hiszen a magját száraz területre kell hogy hullassa - mondta Tóth Viktor, a limnológiai intézet „nádfelelőse”. - Természetes, hogy a turisztikai szempontok voltak az elsők, amikor a hetvenes évek végén megemelték hetven centiméterre a Balaton lehetséges legalacsonyabb vízszintjét Ezt azonban a nádas megsínylette. Csökkent a menynyisége, ám ez a folyamat később megállt A kilencvenes évek óta nem tapasztaltunk számottevő nádpusztulást, a 2000 és 2003 közötti csapadékszegény időszak pedig kifejezetten jót tett neki. Azt még kutatásokkal vizsgáljuk, hogy az alacsony vízszint kedvezett a nádszaporodásnak, vagy ez olyan kémiai, biológiai folyamatokat indukált, ami lehetővé tette. Tény, s örvendetes: a korábbi kisebb foltok azóta szépen kezdenek benőni, van, ahol már húsz méternyit is előretört a nád a víz felé. Ha a balatoni átlagot nézzük, akkor is közel tíz méternyi teret nyert már magának. éé ZÖLD SAROK ROVATUNK A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT
