Somogyi Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-14 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 33. szám

2005. augusztus 14., vasárnap Közélet, politika, gazdaság 5 Hullámvölgyben a Balaton Tizenöt éven belül teljesen megváltozhat a Balaton arculata, ha az egyik cég megvalósítja elkezdett beruházását. Nagy kérdés, hogy ez a fejlesz­tés megmentheti-e a magyar tenger visszaesett idegenforgalmát. S ajnos, a valaha nemzet­közi szinten is igen je­lentős üdülőövezetünk mára sokat veszített fon­tosságából. Ugyanakkor Hor­vátország valósággal robban­totta a piacot, nem csak külföl­di vendégkörünket hódítva el, de a belföldi turistákat is elszip­pantva. A Bala- A Balaton ossz- tón környéki értéke több vállalkozók és mint ezermilli- önkormány- érd forint. En- zatok megpró- nek ellenére je- bálták az ide- lenleg az SCD- genforgalom féle beruházás szolgáltatásait számít a lég- szinten tarta- jelentősebb- ni, de lemarad­nék, ám ez alig- tak a nemzet- hanem örökre közi verseny- megváltoztatja ben. Kevesen a régiót, a Ba- dolgozhatnak laton térségét. nyugati ára­kon, ahogy ke­vesen nyújtanak ilyen színvo­nalat is. A túlkínálat többek kö­zött azt eredményezte, hogy az ingatlanok ára leesett, így a vá­sárlók olcsón vehetnek telket, házat, szállodát. Megoldást kínálhat a hely­zetre az SCD Holding CE Rt. Az angol cég magyar leányvállala­ta százmilliárd forintot invesz­tálna a balatoni turizmusba, az a tervük, hogy luxusapartma­nok, szállodák, komfortos ki­kötők és négy évszakos él­ményfürdők segítségével lendí­tik fel a forgalmat. Persze, nem csak új létesítményekben gon­dolkodnak, már meglévőket is vásárolnak, így megvették a Siótourt és a Balatontouristot is. A Zalatour átvételéről ez idő tájt tárgyalnak a megyei önkor­mányzattal.- A Balatonnak kiváló adottságai vannak - mondja Jászai Gellért, az SCD Hol­ding CE Rt vezetője -, megfe­lelő fejlesztés mellett képes felvenni a versenyt a környék bármely turisztikai övezeté­vel, így tizenöt év múlva akár az Adriával is. El kell érnünk a minőségi turizmus szintjét, a szálláshelyek teljes skáláját kell tudnunk vendégeinknek nyújtani, például négycsilla­gos kempingeket, gyermek- és wellness-szállodákat is. Gondolni kell a szórakozta­tásra is, ezt sport- és szabad­időközpontok építésével sze­retnénk biztosítani. Négy-öt új kikötő építése is valószínű. Való igaz, idén 20-30 szá­zalékkal javult a balatoni for­galom, mint azt a nagyobbik kormánypárt is megerősítet­te, ám ez ne tévesszen meg senkit: az adat a tavalyi évhez ké­pest jött ki, és így nem ad okot di­csekvésre. Nem sokat érzékelt mindebből a ba­latonfüredi nagy­kikötő vezetője, Erdélyi István, hiszen aki hajó­zik, az minden évben visszajár. Ennek ellenére ő is szükségesnek és sürgősnek tartja a fejlesztést. „Ha a kikö­tők fejlettek, az jót tesz a szá­razföldi létesítményeknek is” - jegyzi meg. A siófoki önkormányzat amúgy örömmel üdvözli a be­ruházást. Minden befektetőt szeretettel várnak, aki fejlesz­ti és modernizálja a várost. Nem így Kenese, melynek polgármestere, Kürthy Lajos szűkszavúan ennyit mond: „Nem tudom, mit tennék, ha holnap itt is kopogtatnának. Megvárom, míg a környéken látok valamit a gyakorlatban, utána mondok véleményt!” Alapvetően egyetért az el­képzeléssel Wossala György, a Balaton egyik legkeresettebb szállodájának tulajdonosa. Ő amondó: egy turisztikai régió akkor erős, ha sok magas szín­vonalú hotel csalogatja a vendé­geket. Ám mint minden érem­nek, ennek is két oldala van. „Addig nincs baj, míg behoz­zák a tőkét és fejlesztik a régiót - mondja Wossala. - Az sem új­keletű, ha nem szívesen neve­zik meg a háttérben álló érdek- csoportot, szívük joga. Előbb- utóbb valaki úgyis kinyomoz­za. Az sem érdekel, ha egy ha­sonló csoportot zavar, ha a ma­gamfajta független vállalkozó versenytársnak bizonyul és megpróbálnak kiszorítani a pi­acról, hisz erről szól a verseny, nem aggódom. A problémák ott kezdődnek, ha a fejlesztések nem valósulnak meg, hiszen ezek a csoportok jóval áron alul veszik meg az államtól a földet, és az árkülönbözetnek az adó­ból kell megtérülnie, így ha né­hány év múlva az adott befekte­tő csoport túlad a területen, az nagy veszteség az ál­lamnak. Kicsit szkeptikus va­gyok az ehhez ha­sonló ügyekben, de hangsúlyo­zom, nem isme­rem az SCD szán­dékait.” Jászai Gellért igyekszik elosz­latni a gyanút és megnyugtatni a gyanakodókat: „Nem pályázunk monopóli­umra, egyrészt, mert törvény­be ütközik, másrészt, mert nem ez az üzleti filozófiánk. Azért vágtunk bele a beruhá­zásba, mert hiszünk ebben az ügyben.” Sz. Gy. _________________________________________ De breczeni József politikai elemző a szocialistákról „A Fidesz végletekig centralizált, elnöki vagy vezéri párt, az MSZP-ben pedig anarchikus viszonyok uralkodnak. Horn Gyula lemondása, tehát 98 óta a szocialista pártnak nem volt valódi vezetője.” Kovalik Balázs rendező sajátos helyzetelemzése „Kinek szóljon az operaház? Jómódú turistáknak reklámoz­zuk magunkat, vagy inkább népet neveljünk? Nincsenek határozott válaszok. Ebben az országban a tökölődés ge­netikai örökség. Többnyire csak annyit várnak el: legyen ez is meg az is". Demszky Gábor főpolgármester panasza: „Tisztában vagyok azzal, hogy Gyurcsány Ferenc után én va­gyok a második legfontosabb célpont, akit a jobboldalról le akarnak vadászni, hiszen billenteni szeretnének Budapesten.” Zámbó Gyula, Kulcsár Attila Ügyvédje arról, hogy az ügyésszel haverkodott a védence „Voltak ennél lényegesen jobb hangulatú kihallgatások is a praxisomban, nem volt olyan, ami a szokottnál sokkal más­képpen történt volna.” Tóm Lantos amerikai demokrata párti képviselő „vicces” megjegyzése „Sólyom László köztársasági elnököt minél előbb szívesen látnánk az Egyesült Államokban,, és biztosíthatom, hogy nincs probléma az ujjlenyomatokkal.” t u i* iVI 1 jDC TELEPESEK. Újabb szavazás játék indult az interneten. Ezút­tal kicsit a tovatűnt kommunizmusra is emlékezve, a magyar lakótelepeket lehet lajstromba venni. Úgy fest azonban, hogy némi elfogultság jellemzi a nagy ideát kiötlő zsűrit, hiszen ilye­ténképpen ajánlgatják a szavazók figyelmébe Gazdagrétet: „ez a huszonötezres lakótelep az egyik legsikerültebb ebben a műfajban, de az érdem nemcsak a tervezőké, a budai dom­borzati viszonyok (és a sok zöldterület) is alkalmassá teszik ar­ra, hogy lakói ne kívánkozzanak más bolygóra.” A nyomásgya- npnjHBM koriás eme, kissé gyerekes formája ellenére ITillillTl^rl van sansza a többi legendás településnek is. Ez már*döfí Békásmegyer és Havanna - veled vagyunk! I * * * * * **** Elmegy PRÓBAPER. Nem adóigazgatási eljárásban, hanem kártérítési perben, s nem az önkor- " s mányzattól, hanem az államtól követeli vissza ** egy cég a fővárosnak befizetett iparűzési adót. byengus Nagy SZq se róia Kérdés, játszik-e valami­revaló csatár a kormány csapatában, mert a vé- °uk^a delmük enyhén szólva sebezhető. * * * POLICÁJ. A rendőrmotorosok péntek délelőtt megint kitet­tek magukért. A Kőbányai úton párban motoroztak és figyel­ték a hatást! S amikor megunták a gurulást, megkülönböz­tető jelzés használata nélkül átvágtak a záróvonalon, majd a másik irányban is nekikezdtek áldásos tréfájuknak. Köz­ben mögöttük gyülekezett a sor. Ők meg előrébb a prédát lesték. Pest, 2005. No comment. * ÉRTÉKELÉS ***** Ez már döfi **** Elmegy *** Átlagos ** Gyengus * Bukta A bankkártya mégis veszélyes üzem? Míg egy hipermarketben 20 ezer forintos vásárlásnál személyit kérnek, addig kártyánkról bárme­lyik pillanatban eltűnhet a pénz. A feltörhetetlennek hitt rendszerek egymás után mondanak cső­döt, ám a bankok végleges megoldást ígérnek. Persze, az EU sem bánik velük kesztyűs kézzel. E gy lapunkat privát kálvá­riájáról tájékoztató olva­só jelezte: a minap egy nagyáruházban vásárolt és megütközve tapasztalta, hogy a pénztárnál személyit kérnek tőle, mivel 20 ezer forintot meg­haladó értékben vásárolt. Füstö­lögve mesélte a történetet, mondván, mi van, ha éppen nincs nála igazolvány, hiszen ha vissza kell pakolnia az árut, töb­bé a lábát sem teszi az áruházba, arról nem is beszélve, hogy nem szívesen lobogtatjuk személyes adatainkat lépten-nyomon. A do­log azért sem tűnik túl logikus­nak, mert bár, mint a Tesco saj­tóosztályától megtudtuk, ez a szabály a vásárló érdekeit védi az esetleges visszaélésektől, a sze­mélyazonosságot igazoló ok­mány felmutatását kerek perec meg lehet tagadni, és a kártya így is használható. A pénztáros mindössze annyit tehet, hogy a fedezet felől érdeklődik ban­kunknál, vagy ha a bizonylaton EGYRE TÖBBEN VÁLASZTJÁK A lakosság bankkártyákhoz való viszonya a TÁRKI 2004-es fel­mérése szerint „kétarcú”: a többség használja, praktikusnak tart­ja, ám hátrányai között említi, hogy nem mindenütt lehet használ­ni és visszaélésre ad lehetőséget. Elemzők, lélekbúvárok szerint a kártyával való vásárlás költekezésre csábít. Ezt egyébként a megkérdezettek is megerősítették. A felmérés alapján azonban az is megállapítható, hogy az ellenérzések dacára a lakosság azért mára csak elfogadta a kártyahasználatot. Ezt mutatják a bankok adatai is. A Raiffeisen Bank adatsora szerint 2002-ben 73 ezren, 2003-ban már 103 ezren, 2004-ben pedig 143 ezren váltottak kártyát. A Budapest Bank és az Inter-Európa Bank által kibocsátott kártyák száma is 2002-höz képest megduplázódott. levő aláírás nagyon különbözik a kártyán láthatótól, hívja a bizton­sági őrt, aki ez esetben vissza­tarthatja a klienst a rendőrség ér­kezéséig. A hamis kártyát az elektronikus rendszer nem isme­ri fel, elmondhatjuk, hogy az egész sok hűhó semmiért... Egy másik történetből kide­rült: volt, akinek nemrég úgy lopták el a bankkártyáját, hogy mire bejelentette az esetet, már 100 ezer forinttal „könnyebb volt”. Mai napig rejtély, hogyan férhettek hozzá a pénzéhez, hi­szen a PIN-kódot nem tartotta kártyája mellett. Mivel csak ez­után tiltotta le kártyáját, a kár az ő zsebét terheli, ellenkező eset­ben kormányrendelet írja elő, hogy a bejelentést követő kár­okozás esetén a 45 ezer forint fe­letti kárt a bank köteles állni. Parázs vitákra adhat okot a PIN-kóddal való visszaélés, hi­szen a bankok szerint az csak az ügyfél hibájából kerülhet rossz kezekbe, míg az ügyfelek és a rendőrség máshogy gondolja. Az OTP Bank állásfoglalásában ez áll: „a PIN-kód szinte feltörhetet­len, így majdnem minden eset­ben elővigyázatlanság miatt le­hetséges visszaélés.” A PIN-kód nem tárolható a kártya mellett, át nem ruházható még családtagra sem, kellő körültekintéssel hasz­nálandó, hiszen az ATM-nél mel­lettünk álló megfigyelheti. Az OTP ez év januárja óta igyekszik átállni a chipkártya-technológiá- ra, ami gyakorlatilag feltör­hetetlen lesz. Szomor Sándor rendőr alezredes, az ORFK bűnügyi főosztályának munkatársa szerint semmire ne mond­juk, hogy feltörhetetlen, hi­szen ez kissé idealista feltéte­lezés, ráadásul a profi bűnö­zők óriási összegeket fordíta­nak módszereik tökéletesíté­sére, így olykor a bűnüldözés előtt járnak. „Mindennel pró­bálkoznak, még a sokszor 10 évig terjedő börtön sem tartja vissza őket. Van, hogy az auto­matánál lesik ki a kódot és utá­na ellopják a kártyát, előfordul, hogy webkamerával veszik fel a kód beütését. Olyan extrém példa is előfordult már, hogy egy zenész kivételesen jó hallá­sával különböztette meg e nyo­mógombok hangját, így a kö­zelben álldogálva meg tudta mondani, ki milyen számsort ütött be.” A Bankszövetség képviseleté­ben Forgács Magdolna nyilatko­zott a Vasárnap Reggelnek. Ő is figyelmeztet a visszaélés veszé­lyeire, de optimista. „A vissza­élés veszélye elsősorban olyan helyeken áll fenn, ahol fizetés­kor a bankkártya kikerül a látóte­rünkből, és a fizetés úgynevezett »lehúzó gép« segítségével törté­nik. Azonban a nemzetközi kár­tyatársaságok ez év végéig adtak haladékot az európai bankoknak arra, hogy ügyfeleiknek garantál­ják a chipkártya használatát, el­lenkező esetben valamennyi, visszaélésből eredő kár őket ter­heli majd. Sz. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom