Somogyi Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-01 / 178. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ 3 MEGYEI KORKÉP Továbbra is a Fidesz áll az élen a pártok népszerűségi listáján felmérés A július valamelyest csökkentette az MSZP hátrányát Hétfőnként új eredmények lapunkban A Budapesti Corvinus Egyetem Marketingkutatás és Fogyasztói magatartás tanszéke és az ASM Kiadói Kft. közvélemény-kutatást végez a napilapot vásárló, felnőtt magyar lakosság körében. A minta nem rep­rezentálja a teljes felnőtt lakosságot, de alkalmas arra, hogy a 18 év feletti napilapvásárlókról követ­keztetéseket vonjunk le. Ha tegnap lettek volna a választások, ön melyik pártra szavazott voina: a megkérdezettek százalékában Július hónapban kismértékben a kor­mánypártjavára módosultak a pártpre­ferenciák. Az MSZP 3,2 százalékponttal növelte népszerűségét a júniusi adatok­hoz viszonyítva. A Fidesz szavazóbázisa ugyancsak bővült, azonban kisebb mér­tékben, 1,3 százalékponttal. Az SZDSZ 4,8%-os, az MDF pedig 4,5%-os támogatottsággal rendelkezett júliusban, ami alig magasabb az egy hónappal ezelőtt mért értékeknél. Nőtt a szavazási hajlandóság. Júliusban 4,7 százalékponttal többen mondták azt, hogy elmennének szavazni. A bizonyta­lanok száma kicsivel csökkent. Júliusban nőtt az MSZP támogatottsága Összehasonlítva a biztos szavazók júliu­si pártpreferenciáit az egy hónappal ko­rábban mért értékekkel, megállapítha­tó, hogy ezúttal az MSZP támogatóinak aránya mintegy 1,6 százalékponttal nőtt, míg a Fidesz 2 százalékpontot vesztett korábbi népszerűségéből. Az MDF és az SZDSZ szavazóbázisa gyakorlatilag nem változott júliusban, mindkét párt támogatóinak aránya az 5%-os parlamenti küszöb felett van a biztos szavazók körében. A parlamen­ten kívüli pártok támogatottsága ösz- szességében továbbra is a biztos vá­lasztók körülbelül 7%-át teszi ki. Ha közvetlenül lehetne miniszterelnököt választani, ön kire szavazott volna? Amennyiben lehetőség lenne közvetlen miniszterelnök­választásra, júliusban a szavazatok 25,8%-át Gyurcsány Ferenc, 29,3%-át pedig Orbán Viktor szerezte volna meg. így a múlt hónapban mért 6,2 százalékpontról 3,5 száza­lékpontra csökkent a különbség népszerűségük között. Ön szerint szükség van-e az ittas vezetés és a gyorshajtás büntetésének szigorítására? Nem, így is túl szigorú a büntetés Nem tudom megítélni Az eredmények szerint a megkérdezettek többsége (62,8%) egyetért a szigorításra vonatkozó javaslattal, míg a jelenlegi rendszert 24,1%-uk támogatná. A válaszadók 5,7%-a már így is túl szigorúnak tartja a szabályokat, 7,3%-uk pedig nem tudta megítélni, szükség lenne-e szigontásra. A KUTATÁS VEZETŐI: DR. SIMON JUDIT ÉS DR. HOFMEISTER-TÓTH ÁGNES FORRÁS: BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM MARKETINGKUTATÁS ÉS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS TANSZÉK - REGGEL-GRAFIKA Az ittas vezetőkkel nem sokan elnézőek MAGYARORSZÁGON tavaly a ba­lesetet okozó autóvezetők 12,6%-a volt ittas. Minden ne­gyedik alkalommal az ittasság állt a háttérben. A rendőrség véleménye szerint az ittas veze­tés és a gyorshajtás büntetésé­nek szigorítására lenne szük­ség a balestek számának csök­kentése érdekében. az országos Rendőr-főkapi­tányság javaslata szerint, ha valaki akár csak egy pohár bor vagy sör elfogyasztása után a volán mögé ül, jogosítványát a rendőrség a helyszínen, azon­nali hatállyal bevonhatná. Ezen a héten arról kérdeztük a napilapvásárlókat, hogy véle­ményük szerint szükség van-e az ittas vezetés és a gyorshajtás szankciójának szigorítására. AZ EREDMÉNYEK azt mutatják, hogy a megkérdezettek többsé­ge (62,8%) szerint szükség van a szabályok további szigorításá­ra, míg a jelenlegi rendszert 24,1%-uk tartaná meg. Pártpre­ferencia szerint elemezve azt ta­láltuk, hogy a Fidesz szavazói az átlagnál nagyobb arányban (mintegy 73%) fogadnák el a szigorítási javaslatot. Az MSZP- re szavazók a megkérdezettek átlagos véleményéhez hasonló arányban támogatják a szigorí­tást (mintegy 65%-barí). A jelenlegi szabályozással az átlagnál elégedettebbek az SZDSZ és az MDF szavazói. A férfiak és a nők közti különb­ségek szintén figyelemreméltó­ak: azok között, akik szerint túl szigorú, illetve megfelelő a je­lenlegi büntetés, magasabb arányban vannak a férfiak, míg a nők a szigorítást szorgalma­zók táborában vannak többen. A régiónkénti összehasonlítás- ból kiderül, hogy Budapesten az átlaghoz képest többen tart­ják túl enyhének a jelenlegi szabályozást. A Dunántúlon va­lamivel magasabb azok ará­nya, akik szerint megfelelő mér­tékű a büntetés, és Kelet-Ma- gyarországon is az átlagnál töb­ben tartják jónak vagy túl szi­gorúnak a mostani rendszert. ÁLLÁSPONT Szigorban már jók vagyunk A három Balaton-parti megye vezetői megállapodtak, hogy közösen lobbiznak a Balaton-törvény életbelépésének elodázásáért. Például azért, hogy ne kelljen leállítani minden építkezést a háttértelepülé­seken a csatornázás befejezéséig, valamint, hogy a vitorlázási enge­délyek kiadásának vendégriasztó nehézkességét rugalmasabb sza­bályok váltsák fel. A törvényalkotó ugyanis jószerivel csak a példás szigorra törekedett Nem számolt viszont a végrehajtás feltételeivel - ezek jórészt hiányoznak - és következményeivel, vagyis hogy a pa­ragrafusok egy része több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz. Se szeri, se száma az olyan törvényeknek és rendeleteknek, ame­lyekről megszületésük pillanatában tudható, hogy végrehajthatatla- nok Legyen szó a vadkenderirtási kötelezettségről vagy az ország több százezer kéményének felújításáról Előbbinél elsőként az álla­mot kéne büntetni, hiszen még az állami területeken sincs elég pénz a teljes védelemre. A kémények felújítására sem jut mindenhol belátható időn belül. Az akadálymentesítési előírások még azt sem mérlegelik, hogy az adott településen él-e akár egyetlen rászoruló. Elég egy fatális baleset valamelyik munkahelyen vagy épp a ját­szótéren, máris jön az országos szigorítás. Csakhogy kevesebb lesz-e a szigorú törvénytől, mondjuk az illegá­lis szemétlerakó? Lesz, aki ezt minden árokszélen ellenőrizze? A környezettudatos gondolkodást nem lehet törvénnyel általánossá tenni. Nyilván tudja ezt a rendeletalkotó hatóság is. Csakhogy de­monstrálnia kell, nem vár tétlenül, s legalább egy látszatmegoldás­sal előrukkol. Például újból megemeli a környezetszennyezési bírsá­got Pótcselekvés, ám mégis több a semminél. Szigorításban már felülmúlhatatlanok vagyunk. bíró Ferenc Megmentették a földvári néptáncos-találkozót A horvát folklóregyüttes kivívta a nézők vastapsát FOTÓ: GÁTI KORNÉL Keszthelyi Zoltán A hétvégén 44. alkalommal ren­dezték meg a Balatoni Folklórta­lálkozót, melyen öt hazai - köz­tük négy somogyi - és három külföldi csoport több mint há­romszáz táncosa vett részt A ha­zaiak közül a siófoki Balaton Táncegyüttes színpadi produkci­ója lett a legjobb az Ajka- Padragkút Táncegyüttest meg­előzve. A harmadik helyen a Szárszó és a kaposvári Tótágas osztoztak. A külföldiek közül pe­dig a szerb Skud „Vila” Zelez­nicar lett a befutó a görög és a horvát együttesek előtt.- Már-már úgy tűnt, hogy el­marad a találkozó, de 44 év után ezt nem hagyhattuk és a szövet­ségünk átvállalta a rendezést, il­letve annak költségeit a helyi ön- kormányzattól - mondta Szaba­dos Péter, a Somogy Megyei Nép­táncszövetség ügyvezető elnöke. A fesztiválon fellépő táncosok a környező településeken is fel­léptek; tegnap Kötésén, Balaton- lellén, Balatonszárszón, Balaton- szemesen és Balatonbogláron tartottak bemutatókat Csak a remény szárnyal a vidéki repülőtereken (Folytatás az 1. oldalról)- Ferihegyen kívül csak egy nemzet­közi repülőtere van az országnak - mondta Jenei Zoltán, az Alrport Deb­recen Kft. ügyvezetője és a Vidéki Re­pülőterek Szövetségének nemrégiben megválasztott elnöke. - Igaz, Sármel­lék is hamarosan megszerzi a címet, ezt azonban még kevesen tudják. A döntéshozók figyelmét fel kell hívni arra, hogy a fővároson kívül is van élet és repülés. Legfontosabb célunk, hogy elérjük: a kormányzat több pénzt és energiát szánjon a vidék fej­lesztésére. Legalább ilyen fontos, hogy végre a vidéki repülőterek esetében is töröljék el az úgynevezett határnyitási díjat, amelyet most végső soron az utasoknak kell megfizetnie. A debreceni repülőtér vezetője hoz­zátette: a nemzetközi minősítés meg­szerzéséhez szükséges schengeni elő­írások teljesítése nem lehetetlen fel­adat. A dolog lényege a színvonalas ki­szolgálás és a környezet, valamint a lé­tesítmények igényessége. Az utas - vi­dék ide vagy oda - valóban nemzetkö­zi reptéren érezze magát. Nem vitat­hatók a működés biztonságát szolgáló követelmények sem. A Somogyi Hírlap kérdésére Zóka Ist­ván, a sármelléki repülőtér vezetője el­mondta: a kormányzat tehet róla, hogy Százmilliós fejlesztés Pécsen A napokban adják át a pécsi repülőtér üzemanyagtöltő ál­lomását A város pénzéből megvalósult 200 milliós fejlesz­tés megfelel a szigorú környezetvédelmi és speciális repü­lőtéri előírásoknak. Ács Gyula, a légikikötőt üzemeltető társaság vezetője elmondta: több mint 800 millió forintért a korszerű utas- és poggyászkezelést lehetővé tévő termi­nál épül, s rendbe teszik a belső úthálózatot Az átminősítés tétje Hazánk félszáz vidéki reptere közül tíz rendelkezik ideiglenes hatámyitási engedéllyel. Ezeknek 72 vagy 24 órával előre kell jelezni, hogy honnan, mikor és hány utassal érkezik a repülő. A nemzetközi légikik& tőkbe azonban bármikor és bárhonnan érkezhet já­rat Az átminősítéshez szigorú biztonsági és műszaki követelményeknek kell megfelelni. csak egy vidéki nemzetközi légikikö­tőnk van. Az pedig - tette hozzá - egye­nesen felháborító, hogy a vüág külön­böző részeiről érkező utasoknak Feri­hegy és Debrecen kivételével fizetniük kell, ha repülővel érkeznek hazánkba. Fegyveresektől körülvéve ellenőrzik a papírjaikat, a vámos és a határőr ki­szállási költségét, óradíját pedig ki kell fizetni. Még szerencse, hogy az évi 15- 20 millió forintos többletköltség fedezé­sére van állami támogatás. A minősítés megszerzéséhez szük­séges követelmények közül - a létesít­mény bekerítése, korszerű őrzése-vé- delme, biztonságos beléptetés, az ér­kező-induló utazóközönség elválasztá­sa, állandó székhelyű veszélyhelyzeti központ, a vámosoknak és határőrök­nek külön szolgálati hely - Sármellék már ötnek megfelel. S az év végén át­adják az új terminált is. Lobbik ádáz harcban 2800 méteres dupla leszállópályájával Ferihegy után a taszári az ország legna­gyobb repülőtere, amelyik az óriásgépek fogadására is alkalmas. Ez a tény úgy látszik, keveset nyomott a latban az egyes vidéki repülőterek fejlesztését szor­galmazó lobbik harcában. A kormány még 2001-ben adott zöld utat a taszári reptér polgári hasznosításához, azóta vi­szont három helyen is épültek milliárdos leszállópályák, igaz, kisebbek, mint ami Taszáron már eleve adott volt. A Nemzeti Fejlesztési Tervbe is csak Debrecen és Sármellék projektje került be. A somogyi miniszterek tavaszi kaposvári fórumán minderről csak annyi hangzott el: 400 millió forintnyi állami pénz áll rendelke­zésre a taszári polgári repülés támogatá­sára, de csak akkor, ha megfelelő befek­tetőt találnak az üzemeltetéshez, m B. F. t á i f

Next

/
Oldalképek
Tartalom