Somogyi Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-02 / 179. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. AUGUSZTUS 2., KEDD Felfedezi a falu szépségeit 1942 novembere óta él a faluban Varga Jánosné, aki valamikor a Mándli család birtokain dolgo­zott. A dohánytermeléssel is fog­lalkozó család egykori alkalma­zottja szinte napra pontosan emlékszik a falu fontosabb ese­ményeire. Mindig érdekelte a múlt, s miután idekerült, sokat foglalkozott Rinyaszentkirály történetével. - A ház, amiben la­kom, '41-ben épült, az utca első háza pedig '28-ból való. Akkori­ban, mikor idejöttem a férjem­mel, ezerkétszázan laktak itt és aránylag gazdagok voltak az emberek: Jómódú, református családok éltek itt többségében. Ma már fogyunk, elmennek in­nen a fiatalok: nem találnak munkát, nem tudnak megélni. Az idős asszony még a falu valamikor híres vízimalmára is emlékszik, ahogyan az Erzsé­bet térnek keresztelt, korábbi főtér is megmaradt emlékezeté­ben. - A háború alatt sok min­dent leromboltak, aztán nem épültek újra ezek a szép részek - mondja. Azért ma is találni kedves helyeket itt, amiket sokan fel is fedeznek. Csak az itt élők nem mindig tudják értékelni ezeket, mert ha a megélhetés is nehéz, akkor nem ilyesmire figyel az ember. A rejtvény a kedvenc Molnár József polgármesternek 30 éve a kereszt­rejtvényfejtés a hobbija. Sokáig elsősorban a skandináv típu­sú rejtvényeket kedvelte, ám azok az idők során túlságosan egyszerűnek bizonyultak szá­mára. így ma már inkább az olasz módra készült keresztrejt­vények mellett tölti esténként az idejét, ám szívesen old meg lo­gikai feladványokat is. Ez jelen­ti számára a teljes kikapcsoló­dást, leköti figyelmét az épp megoldandó rejtvény. A széles körű ismeretet adó kedvtelés kapcsán már jó néhány rejtvény­újság gyűlt össze a polgármes­ter otthonában; némelyikük­ben még üres kocka is akad. Szívesen rúgja a bőrt Maga is focizik, de kikapcsoló­dásként a tv- ben is nézi ked­venc sportágát Bakocs Sándor, aki még a ház­építési munkák mellett is szen­tel időt hobbijának. A szomszé­dos település utcabajnokságá­ban is részt vesz, így nyaranta minden hétvégén pályára lép. A több éve tartó bajnokságsorozat közben annyira megkedvelte a mozgalmas sportot, hogy ha mód nyílik rá, az év többi részé­ben is talál csapatot, amelyik­ben játszhat. Ha mégis kimarad a környékbeli meccsekből, a té­vés mérkőzések kárpótolják. Kedvenc nagy csapata nincs, magyar és külföldi mérkőzése­ket egyaránt szívesen néz. Saját bor kerül az asztalra Négyszáz négyszögölön művel szőlőt Horváth Sándor, akinek az évekkel ez­előtt elkezdett borászkodás hobbijává vált Annak idején felesége javasolta, hogy a ház mögötti telekre telepítsenek fürtös gyümölcsöt, hiszen a csa­lád kedvelte a bort. így jött az ötlet, hogy ne a boltban vásárolt nedű kerüljön otthon az asztal­ra, hanem saját készítésű bor. Munka mellett csak néhány so­ron kezdtek a szőlőművelésbe, mára azonban már nyugdíjas­ként nagy területen foglalatos­kodik a bort adó gyümölccsel. Természetesen az őszt várják a legjobban, amikor a szüret utá­ni első bor hordókba kerül. Térítőt hímez fél nap alatt Ha sok a szabadideje, akár fél nap alatt is meg­hímez egy térí­tőt Vojkovics Györgyné. Fiatal lány korában tanulta a kézi- munkázás alap­jait, s azóta is rendszeresen hí­mez. Térítőt, képeket készít sab­lon alapján lapos hímzéssel. Kedvenc mintái nincsenek, min­dent szeret, ami szép, ízléses. A legnagyobb feladat azonban a képek készítése, hiszen a na­gyobb méretű, bekeretezhető kézimunkák sok időt és na­gyobb odafigyelést is igényel­nek. Saját munkái díszítik ott­honát, de szívesen ad ismerő­söknek is az elkészült hímzé­sekből, akik gyakran el is kér­nek egy-egy megtetszett darabot. Húszéves a templom Lassan húsz éve adták át a te­lepülés kis templomát, mely­nek különös értéke, hogy a fa­lubeli hívek adták össze az építéséhez szükséges pénzt. Emellett saját munkájukkal is hozzájárultak a katolikus em­lékhely létrehozásához. Varga Lajos kanonok csaknem húsz éve, augusztus 20-án szentelte fel az elkészült épületet, ame­lyet azóta is szívesen látogat­nak a település hívő és nem hívő lakói egyaránt. A CIKKEKET ÍRTA ÉS FOTÓZTA: CSIKÓS MAGDOLNA AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Közös hobbi lett a horgászat Szakmai ártalomnak is ne­vezhető Tóth László hobbija, aki a helyi horgásztó üzemeltető­jeként maga is a halak és a horgászat szerelmese. Bár nem kérdés, hogy mi volt előbb: a munka vagy a szen­vedély. A pecázás hozta ugyan­is a mára valósággá vált ötle­tet a vállalkozás indítására. A nyugodt, csöndes kikapcso­lódás már régi szenvedélye a pecásnak. Évekkel ezelőtt még egyedül ült a horgásztavak partjára reggel, este, ma már kislánya is sokszor vele tart. így közös szenvedély lett a halfogás, ahogyan a finom halételek készítése is. Csodakifli 50 dkg liszt, 12 dkg zsír, 4 to­jás sárgája, tejföl, dió, lekvár, kevés cukor, vaníliás cu­kor. A hozzávaló­kat összegyúr­ják, annyi tejföl­lel, hogy nyű tészta szüljön. Négy cipót formálnak, ‘ vékonyra sodor­ják, olvasztott zsír­ral megkenik, liszttel megszór­ják és szorosan felcsavarják. Két órát pihentetik, majd újra nyújtják, és kis négyzetekre vágják a felcsavart tész­tacipókat. A 4 to­jás fehérjét 20 dkg cukorral gőz fölött fel- hozzá vagy lek­várt adnak és ezzel a tölte­lékkel töltve kis kifliket sodornak. Sütés után vaníliás cukorral meghintve tálalják. A horgásztó gyarapodást hozhat tervek A kerékpárút a falubelieket is szolgálná A mozi ad kikapcsolódást Szívesen jár moziba Pettendi Miklós, aki me­zőgazdasági vállalkozóként még a nyári, az átlagosnál több munkával járó időszakban is szakít időt hobbijára. Elsősor­ban Kaposvárra járnak filmet nézni: kedvenceit, az akciófil­meket, sci-fiket, kalandfilmeket azért is nézi szívesen inkább moziban, mert így semmi nem vonja el figyelmét kedvenc időtöltésétől. Otthon ugyanis nehezebb kizárni a mindenna­pi, zavaró dolgokat: mindig akad hirtelen megoldásra váró feladat, ami miatt gyakran el­marad a filmnézés. Amikor vi­szont családjával moziba men­nek, az igazi kikapcsolódás. A nyári melegben szinte kihal­tak Rinyaszentkirály utcái. Né- hányan dolgoznak a kertben, legtöbben mégis a környéken jól ismert horgásztónál vannak. A több száz hektárnyi területen elterülő 8 tó a település büszke­sége.- Híresen szép ez a tavunk, és mióta betelepítettük a halakat, sok horgászt vonz hozzánk - mondta Molnár József polgár- mester. - Miután magánkézbe került üzemeltetésre lehetett szerződni. A falu persze sajátja­ként tekint erre a kis kincsre, már csak azért is, mert ez lehet a fejlődés egyik esélye. Ugyan a tó a falubeliek közül most csak keveseknek ad közvet­len megélhetést, de ha az elkép­zelések valóra válnak, horgász­paradicsom épül itt. - Már most is lehet sátorozni, szabadtűzön sütni-főzni és sokan rendezvényt is szerveznek ide. Ám szeret­nénk ezt a lehetőséget színvona­lasabban kihasználni - mondta az üzemeltető Tóth László. Az idegenforgalom, a horgász- turizmus fejlesztéséhez járulna hozzá az a kerékpárút is, ami a közeli, ám a rossz közlekedés mi­att távolinak tűnő környékbeli várost, Nagyatádot kötné össze a településsel. - A nyomtáv már A falu apraja és nagyja Is szívesen múlatja az Időt a környéken jól ismert horgásztónál megvan ahhoz az erdei úthoz, amelyen keresztül csak 8 kilo­méter lenne ide Atád. A teljes kiépítés 25 millió forintba ke­rül, amit pályázaton szeretnénk megnyerni - tette hozzá a polgár- mester. Bár az erdei kerékpárutat a tu­ristáknak szánják, a helybeliek közül is sokan használnák. Hiszen a közlekedési lehetősé­gek autó nélkül meglehetősen korlátozottak. Erről Buzási Péter falugondnok tud sokat, aki a fa­lubusszal szállítja a településen élőket - Reggelente viszem a munkába járókat és tanév alatt az iskolásokat Görgetegre, hogy elérjék a barcsi, nagyatádi jára­tokat Máskor bevásárolni, hiva­talos ügyeket intézni is elfuvaro­zom a helybelieket A falugondnok elsősorban a négyszáz lakosú falu időseit látja el, de a településen nem kapható dolgokat is ő szerzi be. Ő a falu mindenese, mozgatórugója, aki­ben megbíznak az emberek, s aki mindent tud. Igyekszik hát összekovácsolni a helybelieket, sőt néha békebírói feladatokat is ellát Ám ez utóbbira - mondta - szerencsére ritkán van szükség. Megél a vendégszeretetből Nemrégiben nyitott büfét egy ré­gi, üresen álló üzlet helyén Tiha­nyi Pál. Ez már a második vállal­kozása a faluban, hiszen az egyik élelmiszerboltot is ők üzemelte­tik feleségével. - Nagy igény volt egy presszó jellegű, kulturált, kellemes helyre itt Szentkirá­lyon - mondta. - A fiatalok nem tudtak hova menni, ha beszélget­ni, szórakozni akartak. Eredeti­leg ezért nyitottuk ezt a helyet Ám azóta a közeli Görgetegről, de még Lábodról is sokan átjár­nak ide egy fagyira, üdítőre még családok is. - Mikor nyitottunk, szinte ünneplőbe öltözve jöttek be az emberek. Bár még csak pár hetes az üzlet, ma már sok törzs­vendégünk van, akik este zárá­sig vagy még azon túl is szívesen elüldögélnek nálunk egy üdítő mellett. Természetesen amellett, hogy igény volt a faluban egy ilyen helyre, a jobb megélhetés remé­nye késztette a családot egy újabb üzlet megnyitására. - A bolt nem megy mindig jól, vál­tozó a forgalom. A kereskedelem­ből nehéz megélni, különösen egy kis helyen. A büfében is biz­tosan lesznek gyengébb idősza­kok, de így talán kiegészíti egymást a két profil, s a kettő együtt nyereséget is hoz. RINYASZENTKIRÁLYI MAGÁNÜGYEK MÚLT ÉS JÖVŐ EZT FŐZIK RINYASZENTKIRÁLYON EZ A HÍR RINYASZENTKIRÁLYON Nyár végére 40 tévécsatorna A kábelfektetési munkákkal megkezdődött a kábeltévé-há­lózat kiépítése a településen. A nagyatádi szolgáltató cég pályázaton nyert lehetőséget a fejlesztésre, amelynek befe­jezése után a faluban mintegy negyven csatornát nézhetnek majd a településen élők. Az egyszeri belépési díj hatezer forint lesz családonként, de a szolgálati lakásokban élők­nek és az önkormányzat in­tézményeiben dolgozóknak ingyenes lesz a csatlakozás. Új burkolata Hu^adi utcában Hatmillió forintból újul meg az útburkolat a Hunyadi utcá­ban; a felújítási munkák las­san befejeződnek. A Dél-du­nántúli Regionális Fejlesztési Tanács pályázatán nyert tá­mogatással valósítják meg a beruházást, a mintegy 750 négyzetméteres területen. Főzőkonyha az óvodában A HACCP-rendszernek meg­felelően főzőkonyhává alakít­ják át az óvoda konyháját kö­zel 1 millió forintos pályázati támogatással. A belső átalakí­tásokkal is járó munkákkal szeptemberig elkészülnek, ám a tervek közt újabb bőví­tés is szerepel. Ehhez azon­ban újabb pályázati forrásra számít az önkormányzat. Kívül-beliil új községháza Megújult a községháza: az épület külső-belső felújítását nemrég fejezték be. A régi, kis épület teljes megszépítése csaknem 500 ezer forintjába került az önkormányzatnak. i é ALMANACH - 166 - RINYASZENTKIRÁLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom