Somogyi Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-08 / 184. szám
i 7 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. AUGUSZTUS 8., HÉTFŐ VILAGTUKOR A lap legutolsó számának fő írása arról szólt, hogy véget ér a csaknem hatvanéves múltra visszatekintő, országos terjesztésű újság története Új lap a Magyar Szó után? sajtó Betöltésre vár a romániai médiapiacon keletkezett űr Alig jelentette be a Bukarestben megjelenő Romániai Magyar Szó főszerkesztője, hogy a napilap anyagi gondok miatt kénytelen megszűnni, a nagyváradi Scripta Kiadó máris új napilap indítására tesz kísérletet. Lukács János, Kolozsvár „Hivatalosan hétfő délben dől el a dolog, de nagyon valószínű, hogy meglesz az új lap” - mondta el kérdésünkre Stanik István, a Scripta igazgatója, egyben az RMDSZ kommunikációs tanácsosa. A lapunknak nyilatkozó igazgató szerint nincs esély arra, hogy nyereségessé tegyék az újságot; a folyamatosan jelentkező hiányt pályázatok útján szeretnék pótolni. „Legfeljebb tízezer eladott példányra számítunk, az elején hat-hét ezer újságot fogunk nyomtatni” - vázolta a terveket Stanik István. A Romániai Magyar.Szó (az Előre című kommunista pártlap utódja) 58 éve indult, és néhány nappal ezelőtt jelent meg utoljára. Hanyatlása a rendszerváltással kezdődött, a szerkesztőgárda képtelen volt a megújulásra. Bár a lap minőségi nyomdatechnikával készült, tartalma messze elmaradt a korszerű követelményektől. Lapzártát például a déli órákban tartott, így a délutáni események csak kétnapos késéssel kerültek be a hírek közé. Példányszáma az utóbbi időben alig haladta meg a háromezret, de a biztos vásárlónak számító előfizetők száma még a kétezret sem érte el. A folyamatosan halmozódó veszteségeket egy idő után már nem volt miből pótolni, így az újság annak ellenére csődöt mondott, hogy közeli szálak fűzték a kormányon levő Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez. Az RMDSZ többször is megkísérelt pénzt szerezni a működés biztosításához, csak az idén mintegy 3 milliárd lejt (20 millió forintot) pumpáltak a Magyar Szóba, mindhiába. Az RMSZ megszűnésével egyetlen országosnak mondható magyar napilap maradt csupán, a Kolozsváron szerkesztett, erdélyi terjesztésű Krónika, amely viszont a Kárpátokon kívüli terüÁllampolgárság helyett AZ ERDÉLYI KRÓNIKÁBAN Gazda Árpád komoly problémának látja, hogy a Magyar Szót az RMDSZ tartotta fenn. A cikkíró véleménye szerint Markó Béla RMDSZ-elnök azért lobbizik olyan keményen a Szülőföld Alap hatékonyabbá tételéért, hogy a határon túliak támogatására szánt magyar állami forrásokat a „pártsajtó” felé irányítsa Magyar nyelvű napilapok országos: Krónika helyi: Hargita Népe (Hargita megye), Udvarhelyi Híradó (Udvarhelyszék), Háromszék (Kovászna megye), Népújság (Maros megye), Szabadság (Kolozsvár), Nyugati Jelen (Dél- Erdély), Bihari Napló (Bihar megye), Reggeli Újság (Bihar megye), Szatmári Friss Újság (Szatmár megye) letek néhány ezer főt számláló magyarságához már nem jut el. Az RMDSZ múlt héten közleményt adott ki, amelyben leszögezte: támogat minden olyan gazdaságilag megalapozott megoldást, amely biztosítja egy Bukarestben szerkesztett, a korábbi újság szellemiségét felvállaló napilap megjelentetését. A Scripta Kiadó jelenleg az Erdélyi Riport című hetilapot adja ki Nagyváradon. Stanik' az RMSZ romjain létrejövő lapot kétpólusúként képzeli el. „Bukarestben és Nagyváradon egyaránt fenntartanánk szerkesztőségi irodákat - mondta. - A fővárosban a napi szerkesztőségi munka folyna, Váradon pedig az álló anyagok készülnének." Az Erdélyi Riport továbbra is megjelenne, de ha kiderül, hogy ez meghaladja a kiadó erőforrásait, akkor a továbbiakban csak a napilap kiadásával foglalkoznak. Az új lap nem folytatása lesz a megszűnt RMSZ-nek, de arra törekszik majd, hogy tovább éltesse azokat az értékeket, amelyeket az RMSZ az elmúlt fél évszázadban felmutatott. A Vihar hadművelet felszámolta Krajinát gotovina Koszovó helyett a szerbek a gazdagabb Vajdaságba menekültek Volt egy nagyon rövid ideig létező államalakulat az egykori Jugoszlávia és a mai Horvátország területén a kilencvenes évek elején, amit úgy hívtak: Krajinai Szerb Köztársaság. A horvátországi szerbek kiáltották ki a maguk kis államát az ország azon területein, ahol többségiként éltek. Az államalakulatot igazán senki sem vette komolyan. Még vezetői sem. Az egész játszadozás arra volt jó, hogy Milosevic elnöknek legyen mivel takaróznia, amikor azt állítja, hogy Szerbia nem áll hadban senkivel. Az utolsó érdemleges béketerv, amit egy nemzetközi tárgyalócsoport dolgozott ki, viszonylag széles körű autonómiát irányozott elő a szerbek száPlakátokon körözik Gotovinát mára. Tudjman elnöknek kompromisszumkészséget kellett mutatnia ahhoz, hogy megőrizze ^ nyugati közvetítők támogatását. 1995-ben a közvetítők már Boszniában is belátták, hogy a tárgyalóasztal mellett nem jutnak semmire a szerbekkel. Az amerikaiak bombázni kezdték a Szarajevó feletti hegyoldalakban a szerb állásokat, s ugyanakkor Tudjman is zöld fényt kapott. Amikor Belgrádban, az USA akkori zágrábi nagykövetének, Peter Galbrightnak az unszolására a Krajinai Szerb Köztársaság utolsó miniszterelnöke, Milán Babic végre aláírta a módosított béketervet, már túl késő volt. 1995. augusztus 4-én a hor- vát katonaság nagyszabású offenzívát indított. Ante Gotovina tábornok vezetésével a horvát haderő nem egész két nap alatt szabadította fel a négy évvel korában elvesztett területeket. Ezúttal a horvát katonák kegyet- lenkedtek ártatlan szerb civilek felett. Ahogy négy évvel korában a szerb katonák tették az elmenekült horvát lakossággal. A menekültek traktorokon, szekereken, kilométeres sorokban érkeztek Szerbiába. Sok ezer szerb menekült érkezett ekkor Újvidékre és több más vajdasági településré. Emberek tízezrei váltak földönfutókká, elemi feltételek nélküli tömegszállások váltak lakhelyükké. Sokuknak immár egy évtizede. ■ Szabó Palócz Attila Kiránduláson halt meg a volt külügyminiszter robin cook, aki az iraki háború miatt vált ki a brit kabinetből, Skóciában, egy hegyi kiránduláson lett rosszul. A politikust helikopterrel szállították kórházba, de életét már nem tudták megmenteni. Nagy-Britanniába vitték a körözött flszvadot Zambia kitoloncolta a terrorista tevékenységek elkövetésével gyanúsított Harun Rasid Aszvad indiai származású brit állampolgárt. A férfit az Egyesült Államokban azért körözik, mert állítólag iszlám harcosok kiképző táborát próbálta létrehozni Oregon államban. 30 ezer katonát hív (laza Irakból az Egyesült Államok a new york times szerint az Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy 30 ezer katonát hív haza Irakból a jövő év tavaszáig. Decemberben viszont ideiglenesen emelik a jelenlegi csapatlétszámot, hogy biztosítsák az iraki választásokat. Világszerte megemlékeztek az atombomba ledobásának 60. évfordulójáról. A Béke Emlékparkban harangszó és több száz, békét jelképező galamb emlékeztetett a háború szörnyűségére. Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfő hangsúlyozta, hogy országa továbbra is tiszteletben tartja a békepárti alkotmányt és az atomfegyver-mentesség elveit. A világ első nukleáris támadásában 140 ezren vesztették életüket. Három nappal később az amerikaiak Nagaszakira dobtak le atombombát. Augusztus 6-a a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja. Válságban a kormány a kivonulási terv miatt Beadta lemondását tegnap az izraeli kormány szélsőséges nézeteiről ismert tagja, Benjámin Netanjahu. Döntését a pénzügy- miniszter azzal indokolta, hogy nem ért egyet Sáron miniszter- elnök tervével, amely előirányozza a gázai zsidó telepek elhagyását. Az izraeli rádió jelentése szerint Netanjahu felszólította minisztertársait, szavazzanak a kivonulás ellen, és elhagyta a termet. A korábbi miniszterelnök kijelentette: „Eljött az igazság pillanata. Nem támogathatok egy döntést, ami fenyegeti a nemzet biztonságát” - mondta. A kormányzó Likud párt héjája elemzők szerint rendkívül befolyásos politikus. Távozása a kormányból nagy valószínűséggel újabb miniszterek lemondásához vezet. Ezek után Ariéi Saronnak kevés esélye marad arra, hogy megőrizze pártja többségét a törvényhozásban. A kialakult helyzetben a kormányfő kísérletet tehet a kabinet átalakítására, de előfordulhat az is, hogy a kivonulási terven változtat. Ha táborából tömegesen menekülnek, kénytelen lesz meghirdetni az idő előtti választásokat. A vasárnapi kormányülésen a miniszterek elfogadták az első három gázai település kiürítésének menetét. A kabinet 17:5 arányban mondott igent a tervre, amelynek megvalósítása a napokban kezdődik. ■ Cs. E. Ellenzik az iraki síiták a szövetségi államot Bagdadban újabb erőszakcselekményekre került sor a hét végén. Öngyilkos merénylő Tik- ritben felrobbantott egy tartály- kocsit, megölt két embert, tízet megsebesített. Számárrá közelében két amerikai katona meghalt szombaton, amikor gépkocsijuk aknára szaladt. Az USA veszteséglistája ezzel elérte az 1828 főt a háború kezdete óta. Bagdadban egy fegyveres hét embert lőtt le, köztük öt iraki katonát. Halálos áldozatokhoz vezetett egy olajipari munkások elleni merénylet is. Számává síita városában tizenhatan sebesültek meg, amikor a rendőrség vasárnap tüzet nyitott a tüntetőkre. Az asz-Szadr síita mozgalom radikális vezetője szorgalmazta Irak egységének fenntartását, és élesen támadta a föderációs elképzeléseket. A szunniták és a kurdok elképzelése szerint a különféle nagy lakossági csoportok szövetségi államot alkotnának a választások után. ■ Csák E.
