Somogyi Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-28 / 175. szám

ALMANACH - 135 - NAGYKORPÁD SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JÚLIUS 28., CSÜTÖRTÖK Nem találnak kincseket nehézségek Sok a vállalkozó, de kevés a munkahely Kevés emberrel találkozni Nagy­korpád utcáin. Igaz, az alig ezer lelket számláló kis faluban so­kan a tikkasztó meleg elől mene­kültek házukba. A nyugdíjasok jobbára otthon szorgoskodnak, a fiatalabbak pedig a környéken dolgoznak. Már akinek van munkája. Ugyanis ahogyan a tér­ség legtöbb településén, itt is nagy gond a munkanélküliség.- A mezőgazdaságnak, az állat- tenyésztésnek volt Itt mindig is hagyománya, de nem találnak kincset a határban a gazdák. Ke­vesen tudnak olyan sokat ter­melni, hogy az biztos megélhe­tést adjon. Sokan kiskertet mű­velnek, hogy a háztartásban szükséges dolgokat ne kelljen megvenni - mondja Szabó Zoltán polgármester. A munkahely helyben pedig kevés, annak elle­nére, hogy aránylag sok vállal­kozó van a faluban, akik többféle tevékenységben próbálnak sze­rencsét Boltot nyitnak, terményt árulnak vagy épp egyedi bútoro­kat készítenek. De ők csak né­hány embernek tudnak munkát adni, így többen a környéken ke­resnek megélhetési lehetőséget- Nagyatádon, esetleg Kaposvá­ron tudnak elhelyezkedni a falu­beliek. Főleg Atád működő gyá­raiban találnak munkát az em­Mlnden nap hoz egy újabb kalandot, mégsem biztos a fiatalok jövője a településen berek, a képzettebbek Kaposvá­ron is keresik a lehetőséget Be­fektetők, nagyobb vállalkozások hozhatnának változást e téren, igyekszünk mi is keresni az Uyen kapcsolatokat, hiszen jó adottsá­gokkal rendelkezünk. A közeli nagyvárosban dolgo­zik Németh Szilvia is, aki most éjszakára megy dolgozni, így napközben kislányával van ott­hon. - Nekem szerencsére van munkahelyem, de a férjem nem dolgozik, egyedül keresek a csa­ládban. Ebből a pénzből nagy dolgokat nem tervezhetünk. Nyaralásra, Balatonra biztosan nem futja, jó, ha megélünk. Délben telik meg kicsit élettel az utca, mikor a falugondnok az ebédet kezdi hordani. A helyi óvoda konyháján főznek és az időseknek, rászorulóknak hord­ják ki az ételt naponta, a falu nemrégiben vásárolt kisbuszá­val. A napi menüt bárki meg­rendelheti, így déltájban többen mennek ebédért. Ilyenkor jut idő egy kis beszélgetésre, a na­pi dolgok megvitatására is és ilyenkor beszélik meg azt is, ki­vel mi történt a napokban a kistelepülésen. MÚLT ES JOVO Nyolcvanas a volán mögött Édes élet a fagyizó után Már szülei is Nagykorpádon él­tek Soós Józsefnek, aki 88 éve­sen is aktívan él. Ellátja a ház körüli munkákat besegít a ház­tartásba, s szívesen autózik is, bár családja óvja a vezetéstől.- Bár kicsit már nehezen mozgok, de ez nem akadályoz igazán. Szeretek itthon lenni és szeretem ezt a kis falut is. Föld­műves családból származom, sokáig magam is abból éltem. Aztán a háború után Atádon dolgoztam, de sosem vágytam rá; hogy el is költözzek oda, vagy máshová - mondja. Az idős ember jól emlékszik a környék változásaira is. - So­kat alakult a falu, bár jórészt muszájból. Talán '45 és '50 kö­zött volt a legjobb itt az élet. Ak­kor a családok házat kaptak, több munkalehetőség Is volt. A falu legidősebb emberének egy lánya, 3 unokája és már há­rom dédunokája is van, akik szintén messze kerültek a szü­lőfalutól.- Szigetszentmiklóson és Kiscséven élnek a gyerekek. Ott találták meg a számításukat. Persze a feleségemmel örül­nénk, ha közelebb lennének, de szerencsére így is gyakran jönnek. Ilyenkor újra megtelik élettel a ház. Tíz éve működtet büfét a há­zuk egy részében Szamosi Jó­zsefeié, aki annak idején fagy- laltozóvai kezdte a családi vál­lalkozást. Ám az nem ment olyan jól. - 18 éve élek Nagy­korpádon, ide jöttem férjhez. Korábban eladóként dolgoztam egy boltban, de olyan munkát szerettem volna, ami mellett többet lehetek itthon. Ekkor jött az ötlet, hogy a ház körül kezd­jünk valamilyen vállalkozásba. A nagy családi házban három generáció él együtt, s mindenki kiveszi a részét a vállalkozás körüli teendőkből.- Anyósomék és a lányom is kiszolgál, ha kell. Vendég min­dig akad, sok falubeli jár hoz­zánk. Az udvarra egy kis filagó- riát is csináltunk, amit persze a vendégek is használhatnak és a család is szívesen ül ki ide. Megélünk a boltból, de mindig próbálkozunk mással is. Az üzleten kívül a kert is ad munkát mindenkinek, hiszen a háztartásbavalót maguk terme­lik meg. Néha annál többet is. A 18 éves nagylány is kiveszi ré­szét minden munkából, de hogy továbbviszi-e a családi vállalkozást, azt még nem tud­ja. Egyelőre főiskolára készül, pedagógus szeretne lenni. EZ A HÍR NAGYKORPÁDON Utat építenek a képviselők A képviselő-testület tagjai is dolgoznak a Dózsa György ut­ca felújításán. Ők társadalmi munkában vállalták, hogy se­gítik a 250 méteres útszakasz aszfaltozását. A faluban ugyanis minél előbb szeret­nék elérni, hogy ne legyen egyetlen földút sem. A közel egymillió forintos beruházást az önkormányzat saját költ­ségvetéséből finanszírozza. Fontos a felzárkóztatás A telekvásárlásban nyújtott segítséget az önkormányzat annak a két cigány család­nak, akik szociálpolitikai tá­mogatással új házat építenek a településen. A helyi kisebb­ség felzárkóztatása érdekében segített saját lehetőségeihez mérten az önkormányzat, re­mélve, hogy a példa elterjed a faluban, s egyre több roma család keres és talál lehetősé­get új otthon építésére. Muskátlik az utak mentén 240 virágtartón 600 cserép virág díszíti a falut. Többsé­gében változatos színű muskátlik teszik egyedivé a település arculatát, melyek az utak mentén, egymástól egyenlő távolságra elhelye­zett tartókon díszelegnek. A virágok gondozását a köz­hasznú foglalkoztatottak végzik, s teleltetésükről is ők gondoskodnak. Termálkincs a föld mélyén 1967-ben fúrták azt a ter­málkutat, melyből 800 méter mélységből 57 fokos víz tört fel, melynek felhasználásával 1975-ig strand is működött a fa­luban. Azóta azonban nem si­került jól kihasználni a termé­szeti kincset, bár többször mér­ték és vizsgálták a víz hatásait, esetleges gyógyító erejét. Az önkormányzat évek óta próbál lehetőséget találni a kút adta lehetőségek kiaknázására, ed­dig eredménytelenül. Ha sike­rülne befektetőt találni a szi­vattyúval felszínre emelhető víz hasznosítására, a település legtöbb problémája megoldód­na, hiszen vélhetően jól jöve­delmező és helybeliek foglal­koztatását lehetővé tevő vállal­kozás indulna. EZT FŐZIK NAGYKORPÁDON Kakastöke-pörkölt Hozzávalók: 5 kakas, néhány fej vöröshagyma, 1 fokhagyma, paprika, paradicsom, ízlés sze­rint, pirospaprika, kömény­mag, mustár, kevés vö­rösbor, a főzéshez tyúkhúsleves. A kakast felda-, rabolják, a heré­ket különrakják. A hagymát üve­gesre párolják, hozzáte­szik a pirospaprikát, a fokhagy­mát, a paprikát, a köményt és a kakasdarabokat. Kevés vízzel felengedve összepárolják. Mi­kor a hús megpuhult, felenge­dik a tyúkhúsleves levével, majd 2-3 órán át fő­zik. Ezt követően teszik hozzá a kakasheréket, a feldarabolt paradicsomot, a mustárt és a vörösbort. Lassú tű­zön még fél órát főzik, majd ga­luskával tálalják. A CIKKEKET ÍRTA CSIKÓS MAGDOLNA. FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA NAGYKORPADI MAGÁNÜGYEK Még zoknit is köt Nyolcéves korában tanult meg kötni, s azóta is hasznát veszi ennek a tudásnak Andik Sán- domé, aki sok téli holmit ké­szített már a falubelieknek. Nyugdíjas éve-’ it ugyanis szin­te teljesen a meleg zoknik, sálak, kesz­tyűk, sapkák, papucsok készí­tésének szentelte. Még 5 ujjas kesztyűt is tud csinálni bár­mekkora méretben, pedig az a hozzáértők szerint már nagy tudomány. Egy nap alatt meg­csinál egy-egy pár zoknit, kesztyűt, ám pénzt nem fogad el munkájáért. A hozott fonal­ból készített ruhadarabokért tésztával, tojással, háztájival fizetnek a falubeliek. Kedvtelésből művel földet A mezőgazdaságot szereti a polgármester Szabó Zoltán. Ez a kemény munkával is járó szenvedélye «g*|Mppr évek óta tart. Hivatali időn !■ túl, különösen nyáron, légin- ’ kább a kör- - v nyékbeli földe- -**SI^Hllst ken lehet őt megtalálni. Kuko­ricát, gabonát, repcét, vagyis a vidéken honos növényeket termeszti s a vetéstől az aratá­sig minden munkafolyamat­ban részt vesz. Ha kell, a nagy mezőgazdasági gépekre ül, ha pedig az apróbb földmunká­kat kell elvégezni, azt csinál­ja. Bár fizikailag sokszor fá­rasztó a munka szabadban, kellemes fáradtság ez a fel­adat számára. A fonásban leli örömét Csuhéból fon használati tár­gyakat Ambrus Ferencné. A 81 éves asszony a ház körüli te­endők ellátása után lát neki néhány éve megtalált hob­bijának. Vala­mikor iskolá­ban tanulta a szövést, fonást, így kapott ked­vet idős korában is a szép tár­gyak készítéséhez. Első, csu­héból font lábtörlőjét csak kí­váncsiságból készítette, majd annyira megszerette ezt a fog­lalatosságot, hogy ma már többféle mintát használ, de pa­pucsot is font már. Az alap­anyagot unokája földjén gyűjti a kukoricaszezonban, így az­tán télen is van miből szép da­rabokat készíteni. A főzés művésze Különleges ételeket alkot Nyíri Adrienn, akinek a főzés a leg­kedvesebb hobbija. Családja értékeli is ezt a hobbit, hiszen szinte minden nap ő készíti a meleg ételt ott­hon, és a bará­ti összejövete­leken is ő a főszakács. Szíve­sen fogyasztják főztjét, hisz bár hagyományos magyaros jellegű ételeket csinál, de min­dig kicsit másként. Egy egy­szerű pörkölt is különlegessé válik keze alatt: a szokatlan fűszerezés vagy épp a hozzá­adott zöldségek alakítják át az ételt. A végeredmény azonban finom és látványos is, mivel a tálaláshoz is mindig egyedi öt­lettel rukkol elő. Akcióhősök a kedvencei Bruce Willis és Sean Connery lelkes rajongója Horváth La- josné, aki szabadidejében első­sorban a két hollywoodi sztár filmjeit nézi. Lassan mindkét élet­mű összes da­rabját látta vi­deón, DVD-n, moziban vagy valamelyik tévécsatornán. Bár vannak kedvenc filmek, ami­ket többször is megnéz, de sokszor megcsalja kedvenceit. A filmek szeretete ugyanis más akciófilmek és romanti­kus alkotások megnézésére is rábírja, de egyáltalán nem bánja ezeket a kis kilengése­ket, hiszen így, a filmek segít­ségével tud Igazán kiszakadni a mindennapi életből. Szabadidejében is barkácsol Ajtót,, ablakot, autót és motort is megjavít Laudon József, aki­nek a barká­csolás tölti ki szabadidejét. Lakatosszak­májából adó­dott a szerszá­mok és a mun­ka szeretete, ami végül ezermesterré változ­tatta. Hiszen sosem nyugodott bele, ha valamit nem tudott egy­ből megjavítani. így aztán sok apró fortélyt, szakmai fogást ta­nult meg és egyre több dolog­hoz kezdett érteni. Ma már gyűjti az alkatrészeket, szer­számokat, és - a háztartási be­rendezéstől a járműig - minden elromlott tárgyat megszerel. Ezt tudják is róla a faluban, így sok­felé kémek tőle segítséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom