Somogyi Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 30. szám

4 Közélet, gazdaság, politika 2005. július 24., vasárnap Harcos nők, vesztes férfiak Egy válóper manapság sok férfi számára az első lépést jelenti a hajléktalanná válás lejtőjén - állítja az elvált apák egyesüle­tének vezetője, hozzátéve: a vagyonmegosztás során a férfiak sokkal nagyvonalúbbak, mint a nők, akik anyagilag igyekeznek a legtöbbet „kihozni” egy ilyen helyzetből. A szakember szerint ma már nem szabadna házassági szerződés nélkül oltár elé állni. A mikor Tibor elvált, a felesége nem elége­dett meg a bíróság ál­tal megítélt tartásdíj­jal, bizonyos százalékban a férfi vállalkozásának bevételé­re is igényt tartott. A férj per­sze mindezt nem tartotta mél­tányosnak. „A cégben nincs benne, az összes rizikó az enyém, ha bukom, egyedül én sírok, de a markát még itt is tartaná...” - háborgott, s csak az csillapította némileg felin- dultságát, hogy utóbb a bíró­ság sem tartotta megalapozott­nak az asszony követelését. László esetében szó szerint késhegyre menő viták alakultak ki, mivel az évekig tartó proce­dúra végén már a kanalak és ké­sek birtoklása fölött zajlott a há­borúság. A férfi nem titkolja, szándékosan nem könnyítette meg a neje dolgát.- A kívülállók számára ne­vetségesnek tűnhetett az a fil­léreskedés, ami köztünk zaj­lott, de én azt mondtam, ha ő akadékoskodik, akkor én mi­ért legyek gavallér? - mondta. - A végén úgy állapodtunk meg, hogy előre kifizetem neki két évre szóló tartásdíjat, s vál­laltam, hogy a gyermek neve­lésével, taníttatásával kapcso­latos nagyobb költségeket is állom. így legalább biztos lehe­tek abban, hogy azt a pénzt va­lóban a gyerekem kapja, s nem az anyja költi magára meg az új társára. Hasonló eseteket valószínű­leg bárki fel tudna idézni. Bár a hazai közvélekedés általában egy-egy válóper esetén még mindig a nő mellé áll, egyre több az olyan férfi, aki szerint a hazai joggyakorlat indokolatla­nul sújtja az erősebb nemet. A lakást általában a nőknek ítélik oda, a gyermekek elhelyezésé­nél előnyt élveznek, s a tartás­díj címén is ők kapják a férfi fi­zetésének 40-50 százalékát, ami igen nagy hányad - sorolja az egyenlőtlen esélyeket dr. He­gedűs István, az Elvált Apák Ér­dekvédelmi Egyesületének elnö­ke. - Egy házasságba általában a férfi viszi a nagyobb vagyont, ám válóper esetén anyagilag mindig ő jár rosszabbul. Ko­rántsem véletlen, hogy a hajlék­talanok háromnegyede eívált férfi. Szinte mindegyiküket a válóper indította el az egzisz­tenciális lecsúszás lejtőjén. Az egyesület most a több mint ötven éve változatlan csa­ládjogi törvény megváltoztatá­sáért küzd. Célja az, hogy a jog­szabály egyik felet se kénysze­rítse a vesztes szerepébe. Az el­nök szerint a gyermekek fölötti közös felügyelet és az egyenlő vagyonmegosztás lenne a két legfontosabb módosítás, de a tartásdíj mértékét is felül kelle­ne szerinte vizsgálni.- Gyakran még együttélés esetén sem jut a gyerekre a férj teljes fizetésének a fele, hiszen abból még lejön a rezsi és a többi egyéb költség - mondta Hegedűs István. - Ir­reálisnak tartjuk a jelenlegi magas összegeket, hisz sok­szor előfordul, hogy a nő talál egy új társat, s közben a volt férje által fizetett tartásdíjból szereli fel a konyhát, abból mennek nyaralni, és még so­rolhatnám... Azt, hogy a hajléktalanok között háromszor annyi a fér­fi, mint a nő, a Hajléktalano­kért Közalapítvány igazgatója is megerősíti. Varga Péter azt is elismerte, hogy a náluk megforduló otthontalanok tör­ténetében szinte mindig szere­pel egy válóper.- Általában a férfiak jönnek el hazulról - mondta. - Sok hajlék­talan elbeszélésében találko­zunk azzal, hogy „ott hagytam a lakást a családnak”. A gyerek ál­talában marad az anyánál, a fér­fi pedig vagy talál egy albérletet és dolgozik tovább, vagy kicsú­szik a lába alól a talaj és az utcá­ra kerül. Ez utóbbi változat saj­nos eléggé tipikus.- Nem a válással van a baj, de sokszor még a vagyonmeg­osztás sem lenne probléma - állítja dr. Szamosi Éva pszi­chológus, aki szerint inkább az indulatokban keresendő minden válóperes konfliktus motivációja.- Amíg két ember eljut ad­dig, hogy elválnak, rengeteg düh halmozódik fel bennük. A negatív érzelmek robbaná­sig feszülnek, s ez mindenre kihat. Az esetek többségében egy idő után már nem is a pénz a nézeteltérés igazi tétje, hanem hogy az illető nehogy úgy érezze, rosszul járt. Pedig ez sajnos elkerülhetetlen: egy válást ugyanis nem lehet vesz­teség nélkül megúszni. A pszichológus kiváló meg­oldásnak tartja a házassági szerződést, de mint mondta, az alapvető problémára ez sem nyújt megoldást.- A másik fél legyőzésének, A JÓ HÁZASSÁGI SZERZŐDÉS MAGYAR GYÖRGY ügy­véd szerint a megállapo­dásban elsőként rögzíteni kell a vagyoni helyzetet, azt, hogy ki mit hozott - például a nő lakást, a férfi bankbetétet -, s hogy ez a közös vagyon része lesz-e, s ha igen, mikor, milyen arányban, vagy megmarad különvagyonnak. Emellett le kell írni, mi lesz a házas­ság alatti szerzeményekkel, ez is közös tulajdonná vá- lik-e, s amennyiben így döntenek, akkor milyen arányban, vagy azé, lesz-e, aki megszerezte. Ennek azért van jelentősége, mert a törvényi vélelem szerint a házasság ideje alatt kelet­kezett vagyon egyenlő arányban lesz közös, de épp egy ilyen szerződés­ben lehet ettől eltérni. S abban is meg kell egyeznie a párnak, hogy az esetle­ges válás esetén hogyan osztozkodnak. Fontos kö­vetelménye a házassági szerződéseknek, hogy ok­iratba kell foglalni, ügyvédi ellenjegyzés szükséges az érvényességéhez. megalázásának szándékát kel­lene valahogy a gondolkodá­sunkból kitörölnünk - jelentet­te ki. - El kellene fogadnunk, hogy a másik is ember, s ha őt bántjuk, akkor azzal magunkat is bántjuk. Indulatkezelési tech­nikákat kellene elsajátítanunk, de nem tanfolyamokon, hanem minél korábban, a családban. Ha a gyerekek szüleiktől meg­tanulják, mi az a kompromisz- szum és tolerancia, akkor ké­sőbb talán ők sem nyúlnak szélsőséges eszközökhöz. Korrupció után családirtás + Háborás veteránok gyilkolhattak + Százezer euróért vállalták a családirtást? Maffiafőnök az igazgatótanácsban? A horgosi Szalma család kivégzése Szerbiában és Magyarországon megdöbbentette az embereket. A nyomok ai határ mindkét oldalán messzire vezettek. M ég a legtapasztal­tabb belgrádi nyo­mozókat is meglepte annak a magyar ál­lampolgárságú tanúnak a vallo­mása, aki a januári, horgosi csa­ládirtással kapcsolatosan tett vallomást a szerb belügyminisz­térium bűnüldözési igazgatósá­gán. A Balkánon nem ritkák a véres leszámolások, de hogy a hattagú Szalma családot egy ma­Bal szélen a 8 éves Bettina látható, akit 12 éves bátyjával (Dávid) ugyancsak meggyilkoltak gyarországi építőipari beruhá­zás miatt végeztek volna ki - az első hallásra hihetetlennek tűnt. Az újabb meglepetések akkor jöttek, amikor kiderült, hogy az állítások megalapozottak. A Vecerni Novosti folyamato­san címlapon tartja az ügyet. Szakértők szerint a magyar ál* lampolgárságú koronatanú dél­vidéki megjelenése nem véletlen. Egyrészt lelkiismeret-furdalás gyötri, hiszen akaratlanul is, de köze volt a gyilkossághoz azzal, hogy 600 millió forintnyi kenő­pénzt juttatott el Szalma Nán­dornak, Horgos közismert - és néha zavarosban is halászó - vállalkozójának. A tanú életét is féltheti, hiszen el kell számolni a pénzzel. Mindaddig, amíg a szegedi megbízó és a végrehaj­tók szabadlábon vannak, nem lehetnek nyugodt percei. Mi motiválta a tanú felbukka­nását? Nos, képzelje el a tisztelt olvasó, hogy az az ember, aki eddig csatornák, utak építését „járta ki”, többnyire egy táska pénz segítségével, ráeszmélt, hogy családirtáshoz asszisztált. Feltételezhető, hogy először őt számoltatták el azzal a bizonyos 600 milliós kenőpénzzel, ő pe­dig megnevezte Szalmát, a hatal­mas összeg átvevőjét. A horgosi vállalkozó ugyanakkor a pénzért cserébe nem „intézett” semmit. Vagyis nem jöttek az újabb szerb állami megrendelések. Ez megpecsételte sorsát. Az ítéletet Szegeden hozhat­ták - egy magyar nagyvállalko­zás főnöld szobájában -, a végre­hajtókat a Balkánon találták meg. A történet további részlete­it már a sajtóból ismerik olvasó­ink. És ez nem film. A nyomok a horgosi határát­kelőhelyhez vezetnek, amely építését hazai építőipari cégek végezték. A szerb rendőrség ké­résére a magyar szervek - tit­kosszolgálati eszközöket is be­vetve - az átkelőhelyet építő ma­gyar nagyvállalkozás körül vizs­gálódnak. Kérdés, hogy mely cég (és cégvezető) tud 600 mil­lió forintot táskában kifizetni előre egy beruházás elnyerésé­ért. Nem lehetett könnyű a cé­ges pénzt elvarázsolni. Ez eset­ben a gyilkosságok mellett szin­te eltörpülnek a további bűncse­lekmények: adócsalás, sikkasz­tás, pénzmosás. Vagyis: maffia- szerűen működik az a vállalko­zás (igazgatótanács), amely ilyen megrendelésekre épít. A bűnszervezet alján a pro­fi háborús veteránok állhat-, nak, akiknek a nagyszülők, szülők és a gyerekek legyilko- lása nem több, mint kitekerni egy csirke nyakát. Magda Marinko feltűnése és a szegedi Z. Nagy-gyilkosságok óta nem fordult elő ilyen brutális akció. Mivel a gyilkosok egyelő­re szabadlábon vannak, a kor­rupcióval terhelt vállalkozók nem lehetnek biztonságban. Nem alhat nyugodtan a megren­delő magyar cégfőnök sem. Az alvilág törvénye alapján a bér­gyilkosok vissza-vissza járnak majd pénzt kérni, mondván, A horgosi házban ma az Srökösik laknak, de mielőbb szeretnék eladni, mert mindenki fél, még a vendégeik is ügyvédre, hamis papírokra kell. S ilyenkor mélyen, nagyon mé­lyen zsebbe kell nyúlni. (Hason­ló történt a Fenyő-gyilkosságnál is, amikor a végrehajtók tárcsáz­tak egy telefonszámot, ha elfogy­tak a millióik.) Mennyi lehetett hat ember­élet ára? Rendőrségi szakembe­rek százezer euróra taksálják - a kivégzésben résztvevők számá­tól függően. Ezt már rég elkölt- hették a végrehajtók, így várható felbukkanásuk Szegeden. Megkerestük Petőfi Attilát, a Nemzeti Nyomozó Iroda helyet­tes vezetőjét, aki a szokásosnál is szűkszavúbb volt. - No com- ment - mondta, amit a nyomo­zás érdekeivel és a szerb rendőr­séggel való diplomáciai szintű megállapodással indokolt. -d­Másként látja a válóperek utáni helyzetet a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen, azaz rövidebb nevén a NaNs nevű civil egyesü­let vezetője. WIRTH JUDIT elmondta: bár Magyarországon nincsenek erre 'vonatkozó statisz­tikák, a külföldi adatokból az derül ki, hogy válás után a nők a férfiaknál sokkal rosszabb hely­zetbe kerülnek.- Semmi sem támasztja alá, hogy a nők nyernének a válópe­reken - jelentette ki. - Sót, ellen­kezőleg: a gyermeküket egyedül nevelő asszonyok teszik ki a sze­gények kétharmadát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom