Somogyi Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-11 / 160. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JÚLIUS 11., HÉTFŐ EZ A HÍR LADON Internet a falunak E-pontot alakítanak ki Ladon, s ehhez két számítógépet kapott a falu. A számítógépek csak ősszel kerülhetnek a végleges helyükre, a művelődési házba. Addig sem maradnak azonban internet nélkül az érdeklődők; ideiglenesen a polgármesteri hivatalban áhítottak fel egy berendezést, amelyet használhatnak a helyiek. Egyházi tábor Alsó tagozatos diákoknak szerveztek találkozót a ladi plébánián; a tábor vendége Fésűs Éva meseíró volt. Rendszeresek a hasonló rendezvények itt, s az ország más pontjain szervezett keresztény ifjúsági találkozóknak is gyakori vendégei a ladi fiatalok. Új játszótér Részben már elbontották, részben pedig most bontják az elavult és elhasználódott játszóteret a sportpályánál. A régi helyett új épül hamarosan, amelyhez - játszótéri eszközök vásárlására - félmillió forintot nyert a település önkormányzata pályázaton. Tízmillió újjáépítésre Több mint tízmillió forintot költöttek el a ladi művelődési ház újjáépítésére; a pénz nagy részét állami támogatásból sikerült megszerezni. A ház tetejét kellett sürgősen helyreállítani, és bővítették is az épületet. Kétmillió forintot pedig berendezés - székek, bútorok - vásárlására fordít az önkormányzat. Haladék a kisiskoláknak Ladon az utóbbi időben már évi 15 millió forintot kellett költeni az iskola fenntartására, s ez tovább nem tartható. Ezért társulnak a szomszéd falu iskolájával, és szeptembertől német nemzetiségi oktatást indítanak. Ezek mindegyike pénzt hoz, s remélhetően néhány évre haladékot jelent. Hosszú távon azonban továbbra is bizonytalan marad a ladihoz hasonló iskolák jövője, hiszen a költségek ezzel nem csökkennek, csak a gyerekszám. Ezek az iskolák azonban- tele vannak értékekkel, meghatározó a szerepük a falu életében. Másfelől tény: a fenntartásuk gazdaságilag megalapozatlan. A kérdés tehát változatlan, kizárólag gazdasági alapon szabad-e dönteni? EZT FŐZIK LADON Szarvas, vaddisznó borral Hozzávalók: 2 kg vadhús, 10 dkg füstölt szalonna, 2 evőkanál zsír, 2 púpos evőkanál liszt, 2 tojássárga, 2 kis kanál mustár, 1 citrom leve, 1 liter bor, 2 dl tejföl. A hártyáitól megtisztított húst besózzák, és sűrűn megtűzdelik füstölt szalonnával. Megforrósítják az egyik evőkanál zsírt, átforgatják rajta a húst, és a borral leöntve, fedő alatt lassú tűzön puhára főzik. Kiemelik a pecsenyét, deszkára téve felszeletelik és a következő mártással öntik le: a másik evőkanál zsírból a liszttel barna rántást készítenek, fel- engedik annyi, főzővízzel, hogy sűrű mártást kapjanak. A mustárral meg a citromlével ízesítik, ha kell, utána sóznak. A tűzről levéve közé keverik a tojássárgákat és a tejfölt. így öntik a pecsenyére. A CIKKEKET NAGY LÁSZLÓ ÍRTA ÉS FOTÓZTA. AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Festői falu átmenő gondokkal forgalom A teherautók tönkreteszik a templomot Aki nem áll meg Ladon, csak átmegy rajta autójával, annak is megmarad emlékezetében ez a falu. Mély völgybe ereszkedik itt az út, amelynek egyik oldalán hatalmas park húzódik - még Hoyos Miksa gyűjtötte ösz- sze növényeit -, a völgy fölött pedig a műemlék jellegű templom tornyosul. Az átutazók mindebben csak a festőiségét látják, a helyiek azonban a gondot is.- Sok a teherautó, nagy a forgalom, s a többség nem lassít, amikor átmegy a falun. Ez már önmagában is balesetveszélyes, ráadásul a nagy átmenő forgalom tönkreteszi a templom épületét is - mondja Pirosáé Tamás Krisztina polgármester. - A templomot egy támfal tartja, s ha nem bírja tovább, templomostól megindul lefelé. Valójában egy olyan út jelentene megoldást, ami kikerüli a falut. Ez az út ugyan bekerült a megyei rendezési tervbe, de ettől még nem jutott sokkal közelebb a megvalósításhoz. Pedig várhatóan a jövőben még nagyobb forgalomra számíthat a falu. Egy fiatal ladi házaspár ugyanis a közelben hathektáros bemutatógazdaságot hozott létre. S látva, ami már elA bemutatógazdaságban állatsimogató Is várja a vidéki életre kíváncsi fiatalokat készült belőle, borítékolható, hogy nagy érdeklődés övezi majd.- Sapard-támogatással alakítottuk ki a gazdaságot és a 2,5 hektáros erdőn keresztül vezető tanösvényt - mondja Simon László és felesége. - Az előbbiben a paraszti gazdálkodást mutatjuk be, háziállat-simogatóval, kocsikázással, lovaglással. A tanösvényt végigjárok pedig az erdőt és a vadgazdálkodást ismerhetik meg. Ide magaslest, fácánetetőt építettünk, őzetető készül. A vendégeinket pedig a Márffy-kúriában várja kényelmes szállás.- A lábodi vadászterület szélén vagyunk, itt találkozik a Zselic és a somogyi homok. Az ember lelép az aszfaltról és gyönyörű környezetben találja magát - mondja a fiatalember.,- Mi azonnal beleszerettünk, a gyerekeink is imádnak itt lenni. Nemrég nyitottunk, de már érkeztek diákcsoportok, családok; már Svédországból is jelentkeztek vendégek. Vitéz lett a feleségem! MÚLT ES JOVO Fiatalokra épít a plébános Vitéz lett a feleségem! - mondhatja a ladi Tálas Imre. A nyugdíjas tanárnőt ugyanis nemrég beválasztották a vitézi rendbe, ahol hadnagyi rangot kapott. „Tálasné Baráth Mária úrnőt a Vitézi Szék javaslatára a vitézi rend nemzetvédelmi tagozatába felvettem.” Ez áll az oklevélen, amely ma a lakás központi helyén látható.- A nemzeti öntudat, a magyarság ápolása tehet valakit vitézzé - mondja Tálasné Baráth Mária. - Amikor a vitézi rendben valaki javaslatot tesz új felvételekre, akkor a jelöltek egész életét, addigi tevékenységét mérlegre teszik, s csak akkor válhat vitézzé, ha megfelel az elvárásoknak. Somogybán 50-60 tagja van a rendnek, országszerte pedig 2200 vitéz él jelenleg. A vitézi cím a köztudatban tévesen él, mint ahogy az egész Horty-korszak. Példamutatás, segítő szándék, humanizmus, kereszténység. Úgy kell élni, hogy ezeknek az értékeknek megfeleljen az ember. A vitéz hadnagy több évtizedes tanítás után ment nyugdíjba. Nyugdíjasként sem érnek rá beszűkülni: tanfolyamokon dolgoznak a férjével és a ház körül is mindig van munka. Jól jártak a ladi fiatalok Stix Tamás plébánossal. A közvetlen fiatalember könnyen szót ért a saját korosztályával, ráadásul a vállalkozó szellemnek sincs híján. Vezetésével keresztény ifjúsági közösség jött létre a faluban, táborokat szervez, ifjúsági találkozókra viszi a ladiakat. Idén is nagy a vendégjárás.- Tudatosan építek a fiatalokra: a jövővel is foglalkozni kell, mert különben egyszer csak azt vesszük észre, hogy eltemettük a híveket - mondta. - Közösséget építünk, s sok fiatalt sikerült megnyerni hozzá. Többük azóta hitoktatóvá vált, de nem ez a cél. A feladat: keresztény értékeket közvetíteni, jobb emberekké nevelni a felnövőket. Nehéz, hiszen most nő föl az a nemzedék, amelyiknek a szülei nem kaphattak semmit a vallástól. A fiatal pap innen származik, mindenki ismeri. 1993-ban került vissza, s hat falut, 1200 embert bíztak rá. Tíz éve nagy átalakításba kezdett, amelynek még ma sem ért teljesen a végére.- Az épületünk egy részét átalakítottuk, közösségi házat, szálláshelyet csináltunk belőle. Sok csoport jött már, külföldiek is. Előfordult, hogy egyszerre fél- száz fiatalnak adtunk szállást. Ostornyélben művészet A szuloki németeknek készít ostornyelet Lad népművésze, nemrég az unokája ballagására készített konyhai eszközöket. Subatics Sándor Kapoli Antaltól leste el a motívumokat, s azóta is ezekkel díszíti a juhászkampókat, ostornyeleket, botokat. Az idős népművész egykor pásztor volt, ma a falu díszpolgára. Kiállították már faragásait a mező- gazdasági múzeumban is. LADI MAGÁNÜGYEK Éjszaka rajzol Még a faluban is csak kevesen tudják róla, de akik látták a munkáit, állítják, hogy Krajnik Jánosné rajzol a legszebben Ladon. Életképeket, portrékat vet papírra. Azt mondja: iskolás kora óta szeret rajzolni, s egész életében megmaradt ez a vonzalom a színes ceruzák iránt. - Nem tanulhattam, mert apám korán meghalt. Három gyereket neveltem föl, s mellettük csak késő este és éjszaka jutott idő a hobbimra. Sosem vertem nagydobra, mert faluhelyen megszólják érte az embert - mondta. A rajz mellett babákat is öltöztet: az egyiket hedrehelyi népviseletbe öltöztette. Kint van a vízből 12 évig versenyszerűen úszott, s nem ismeretlen a búvárkodás és a tájoló úszás sem Pirosné Tamás Krisztina polgármester számára. Bár úszóedző is, a fiatalasszony ma már ritkábban veheti föl a fürdőruhát. Nem tagadja, nagyon hiányzik neki. - Sajnálom, hogy nincs a faluban tanmedence, szívesen tanítanék úszást a gyerekeknek. Tudom, hogy mennyire hasznos lenne ez a gyerekeknek, néhány éve ezért indítottunk úszásoktatást a ladi fiataloknak Szigetváron. Saját két gyermeke sem úszta meg, nekik is kötelezővé tette édesanyjuk a vízbiztonság megszerzését. Visszakapta rangját A legidősebb férfi a faluban a 95 éves Baráth Sándor. Bár a hallása már nem az igazi, más hátrányát nem igazán érzi a kornak. A mai napig szívesen olvas, mindennap végigböngészi a lapokat, politizál a családtagokkal. Nem volt könnyű élete, sok meghurcoltatásban volt része. Fiatalon detektívként részt vett a mai rendőrség megszervezésében. A koncepciós perek idején azonban őt is népbíróság elé állították. Jól védte magát, a rangjától azonban megfosztották. Azt csak a rendszerváltás után kaphatta visz- sza. 1956-ban lecsukták, pedig semmit sem csinált. Házióvoda az udvaron Egy óvodának is becsületére válna az a gyönyörű játszótér, amely Csapó Istvánék udvarán áll. Igazán szerencsés a 3,5 éves Csapó Máté és testvére, a kilencéves Evelin. Édesapjuk szabadidejében készítette az ízléses fajátékokat, az elmúlt öt év során. Bár a játék készítése kizárólag hobbi, félig-meddig azonban a szakmájába vág, mivel fakitermeléssel foglalkozik. A falu óvodájában is látható a keze munkája, oda is készített egy hintát. - Sokszor a környékbeli gyerekek is ide járnak játszani - mondják Csapóék, akik természetesen gyakran maguk is beszállnak a játékba. sem Pirosne Negyven év birkákkal Idősebb Krajnik János 1961 óta járja a határt, s tereli a nyájat. Míg fiatalabb volt, gyakran 3- 400 állatot is rábíztak, most nyugdíjasként csupán a maga birkáira vigyáz: nemrég hatvan, most már csupán négy birka és egy anyakecske alkotja a saját nyájat. - Már kicsi gyermekként segítettem a juhászoknak. Azt lehet mondani, hogy beleszülettem ebbe a szakmába - mondja a 73 éves juhász. - Abbahagyni pedig sosem lehet. Most ugyan kevés birkát tartok, mert már nem éri meg velük foglalkozni, azonban az az idő sosem jön el, hogy egyetlen állat se maradjon körülöttem. ALMANACH - 114 - LAD
