Somogyi Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-09 / 159. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JÚLIUS 9., SZOMBAT 11 HÉTVÉGE Mint a mókus fenn a fán fonyódliget Egyre kevesebb a somogyi gyerek a negyedszázados táborban A sátrak helyett ma már zuhanyzós faházakban lakhatnak a gyerekek fotó: kovács tibor Vas András Korai ébresztő, reggeli torna, sorban állás a hideg vizes mosdóknál, étkezés futószalagon, szinte percre beosztott napi programok, sátorfelelős, őrség, közös takarítás, csapatszemle, nyakkendőcsere, tábortűz gitárkísérettel, Mint a mókus fenn a fánnal és Guantanamerával, há- romnaponta meleg zuhany, korai takarodó - a harmincontúli- ak számára vélhetően egyből beugrik a megoldás: úttörőtábor. A fogalom Somogybán szorosan összekapcsolódik Fonyódli- gettel, a megye kisdobosai és úttörői nyaranta a part mentén másfél kilométer hosszan elterülő tábor felé vették az irányt, ahol néhány nap erejéig még a legszegényebbek is belekóstolhattak az igazi vakációba. A színes nyakkendős korszak utolsó nyári szünidejében 9700 somogyi kisdiák nyaralt a megyei tanács által fenntartott táborban. Ezzel szemben az elmúlt öt esztendőben a megye iskoláiból összesen csak 11 ezren jutottak el az 1990 óta a megyei közgyűlés fennhatósága alá tartozó intézménybe.- A rendszerváltás előtt csak somogyi, illetve csereüdültetés keretében külföldi gyerekek jöttek hozzánk - kezdi az idén negyedszázadik születésnapját ünneplő tábor vezetője, Teremi József, miután az elektromos kapu szép lassan kinyílott előttünk, s a portásfülkéből egy unott kézmozdulattal bebocsátást nyertünk a gyerektáborba. - Mostanában főként Északke- let-Magyarországról érkeznek diákok, talán számukra még mindig nagy dolog a Balaton mellett vakációzni. Néhány éve még 19 ezer diákot fogadtunk naponta, ám körülbelül három esztendeje folyamatosan csökken a létszám. Persze elképzelhető, hogy az árak riasztják el a gyerekeket, pontosabban szüleiket, hiszen egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy 2646 forintot fizessenek ki egyetlen napért. Bár az összegben benne foglaltatik a napi háromszori étkezés, egy család kasszáját sokszor bizony erősen megterheli a fejenként csaknem 20 ezer forintba kerülő egyhetes táborozás.- Sajnos az elmúlt másfél évtizedben szép lassan elfogyott a gyereküdültetés után járó kormánytámogatás - állítja Teremi József, aki 1979. július elsejével, azaz csaknem egy esztendővel a tábor hivatalos megnyitása előtt vette kezébe a fonyódügetí karmesteri pálcát. - Pályázni lehet ugyan, ám legtöbbször csak utófinanszírozásként jutunk az elnyert összeghez. Ennek ellenére, aki utoljára még úttörőként járt a táborban, szinte kételkedik benne, ugyanazon a helyen jár-e. A nyolcszemélyes sátrak helyett ma már négy-hat ágyas szobákban laknak a gyerekek, s minden faházhoz saját zuhanyzó tartozik. Utóbbit igazán csak az tudja értékelni, aki annak idején megunva altábora hideg vizes mosdóját, s nem mellékesen némi luxus után vágyakozva jó kilométernyit caplatott a főtéren álló, egyetlen meleg vizes zuhanyzóig.- Mivel változnak az igények, a sátrak jelentős részét el kellett bontanunk - folytatja a táborvezető. - Ami még megmaradt, általában raktárként működik, ide hordtuk össze a régi vaságyakat. Persze ha valakiben nosztalgia ébred irántuk, tíz perc alatt lakhatóvá varázsolhatok. Erre azonban egyre kevesebb az esély, a nyaralóközönség inkább a minél teljesebb kiszolgálást igényli. Esetleg, hogy hagyják békén, ne írjanak elő számukra semmüyen kötelező elfoglaltságot.- Régen a kísérőként érkezett pedagógusok altáboronként saját programsorozatot állítottak össze - emlékszik vissza Teremi József. - Ma már arra is nehéz rávenni őket, hogy kísérőként jöjjenek el a diákokkal. Sok olyan somogyi település akad, ahonnét évek óta azért nem jönnek iskolások, mert senki sem szervezi meg a táborozást A rendszerváltás előtt ilyen nem fordulhatott elő, a tanárok mozgalmi feladatként kapták- vállalták a nyári pluszmunkát. Persze, lényegesen könnyebb dolguk volt, mint manapság.- Kezelhetőbbek, tisztességtu- dóbbak voltak a gyerekek, értékelték, hogy nyaralhatnak - állítja a táborvezető. - A mostaniak nem érzik magukénak a tábort, törnek-zúznak. Közös takarításra például képtelenség rávenni őket. Sokan végigfanyalogják, -kritizálják a nálunk töltött időt Kezdve például az étellel, mely állítólag sokat javult, amióta nem külső cégek, hanem a tábor saját konyhája készíti. A minőségi előrelépés természetesen viszonylagos, hiszen az úttörő érában legendásan rossz volt a koszt- Meg lehet enni - hajol nem túl meggyőzően hagymás rostélyosa fölé Szmolicza Dávid, aki társaival a fővárosból, a Vizafogó iskolából érkezett edzőtáborozni a Balatonhoz. Az apró futballpa- lánták egyetértőén bólogatnak, ám valanúlyen oknál fogva a levest mindegyikük érintetlenül tolja el magától. A gyerekek gyorsan végeznek az ebéddel, s a hosszú asztalokhoz újabb csoport telepszik le: monoriak, tiszaújvárosi- ak turkálnak az étel között, ám sok idő a finnyáskodásra sincsen, hiszen szoros időbeosztás alapján már újabb társaságok toporognak éhesen a bejáratnál. A pechesebbje viszont még várhat, igaz, ez egyúttal azt is jelenti, hogy hosszabb ideig strandolhatnak. A hatvani Kodály iskolások például még csak akkor szedik össze matracaikat, úszógumiikat, törülközőiket, amikor az első turnus már régen túljutott az ebéden. A hevesiek beözönlenek faházukba, a kis szobák ajtajára pillanatok alatt ki lehetne tenni a megtelt táblát: a kétemeletes ágy és a szekrények mellett a lakók szinte be sem férnek. Talán ezért is örvendenek akkora népszerűségnek a sportpályák. Amerre a szem ellát, futballozó, kosárlabdázó, tollasozó, pingpongozó gyerekeket látni, akik, ha az időjárás engedi, sötétedé- si kergetik a labdát.- Este sincsenek kötelező programok, mindenki azt csinál, amit akar - jegyzi meg Teremi József. - Régebben minden altáborban tábortűz égett, s körötte énekeltek, gitároztak a gyerekek. Ám ma már nem divat sem a közös üldögélés, sem a „Mint a mókus fenn a fán”... Huszonöt esztendő alatt több mint 360 ezer diáknyaraló A fonyódligeti úttörőtábor 1980. június 21-én nyitotta meg kapuit Kezdetben hat, a kilencvenes évek elején nyolc, ma kilenc altáborból épül jel a tábor, mely a zánkai gyermek- város után a második legnagyobb gyermeküdültető hely Magyarországon - a csillebérci tábor ugyan kiterjedésében nagyobb, ám kevesebb üdülőt tud fogadni. Az ünnepélyes megnyitó óta több mint 360 ezer diák nyaralt Fonyódligeten, köztük 60 ezer külföldi. A csúcsidőkben nyaranta 19 ezer, ma nagyjából 11 ezer gyermeket tudnak fogadni évente. A tábor éves költségvetése megközelíti a negyedmilliárd forintot. 1980. Június 21.: 25 éve nyitotta meg kapuit a tábor Korai ébreszt©, reggeli torna, sorban állás a hideg vizes mosdóknál, étkezés futószalagon, szinte percre leosztott napi programok, sátorfelelős, őrség közös takarítás, csapatszemle, nyakkendőcsere, tábortűz gitárkísérettel és Guantanamerával, há- romnaposita meleg zuhany, korai takarodó - a barmincontúliak számára vélhetően egyből beugrik a megoldás: úttörőtábor. „ERŐS VÁRUNK, A NYELV” (Kosztolányi) Harmóniacsomagot Kövl Szabolcs: A zeném saját utam, de hasznára lehet másoknak is Érettségi? Elnézést kérek, hogy ebben a furcsa - hol forró, hol esős - nyárban a legutóbbi középszintű érettségi dolgozatok nyelvi minősítéséről írok; de talán elfogadhatók lesznek aggályaim. A magyar érettségi dolgozatok írásbeli vizsgarészére ösz- szesen 100 pont adható. A részpontokkal nem untatom a kedves olvasót, de nem mehetek el szó nélkül amellett, ha az érettségiző 29 vagy annál több helyesírási hibapontot „gyűjtött” össze a dolgozatában, maximum 15 pont vonható le az össz- pontszámából. Két kifejezéssel van énnekem gondom; az egyi k a „vagy annál több”, a másik pedig a „maximum 15”. Vegyünk egy gyenge helyes- írású tanulót (egyébként ha nem veszünk, akkor is van), akinek akár 80 helyesírási hiba is lehet a dolgozatában, a pontszámából ugyanúgy 15 pont vonható le, mint akinek 30 hibapontja van! Elkövethet tehát a jelölt akár 25 durva hibát is, amelyekért darabonként 3, összesen 75 hibapontot kap, de csak 15 pont vonható le. így aztán írhatja a diák az elpusztult macska szót akár így is: ’macskka’ hisz a múlt idő jele a két...; vagy József Attila nevét ’józsef atilla’-ként; a fia szót így: ’füya’; Mikszáth nevét így: ’Mixáth’; a bakancsot ’bakkancs’-nak (amire a válasz csak ’nem bakkantok’ lehet); a szabadság szót ’szabaccság’ formában; írhatja egybe a ’nemtu- dom’ szókapcsolatot; a meg fogom mondani kifejezést 'megfogom mondani’ alakban; sőt leírhatja azt is, hogy ’nem tudhassa azt az ember...’! Folytathatnám, de nem teszem. Mivel azonban a fenti értékelés alapján a csapnivalóan gyenge helyesírású dolgozatot is el kell fogadni; inkább arra szólítom fel az illetékeseket: ne engedjék a liberalizmus térhódítását a magyar helyesírásban, mert az 'anarkiához' - bocsánat - anarchiához vezet! MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Vigmond Erika Lágyan áramló hangok lopakodtak az emberek leikébe Kövi Szabolcs fuvolaművész és zeneszerző marcali meditációs zenei koncertjén. - A meditációs zene olyan kapukat nyit meg, ami a harmónia és a nyugalom világába viszi a hallgatókat - mondta a 33 éves zeneszerző. - A zeném saját utam, de hasznára lehet másoknak is, hogy belső békére találjanak. Sokféleképpen lehet befogadni ezt a fajta zenét Ki arra használja, hogy stresszes lelkét kisimítsa és kikapcsolódjon a hétköznapok taposómalmából. Vannak olyanok, akik a harmóniához vezető utat látják benne és hisznek lélekgyógyító hatásában is. Mások pedig csak egyszerűen élvezik, hogy szabadon szárnyalhatnak gondolataik a belső végte lenségben. Kövi Szabolcs gyakran használ bálnahangokat, madárcsicsergést, tengermorajlást, indiai és kelta zenei elemeket A hangszerek közül előnyben részesíti a fuvolát, az ír, magyar, indiai furulyát, a pánsípot 1993 óta évente egy-egy albumot ad ki és országszerte mintegy száz alkalommal koncertezik. Bár egy kicsit egyedül érzi magát Magyarországon ezzel a zenei stílussal, a koncerteken részt vevők száma és a 60 ezer feletti lemezeladás bizonyítja, igény van rá. Bevallása szerint egy harmóniacsomagot kapnak tőle az emberek. Segítségével mindenki megtalálhatja saját lelki egyensúlyát, békéjét KÖNYVAJÁNLÓ A legszínesebb évszak A Kreatív kézikönyvek sorozat legújabb kiadványa Steven Bradley Nyár a kertben című könyve. A kerttulajdonosok jól tudják, mindig akad tennivaló a növények körül. A könyvből többek között azt is megtudhatják, hogyan kell alakra nevelni a gyümölcsfákat, illetve miként hozhatnak létre kavicsos tavat. Nincs mese, élni kell Judytára szinte egyik napról a másikra rászakad az ég: a félje elhagyja egy fiatalabb nő kedvéért. Nincs mese, élnie kell tovább. Miközben romjaiból igyekszik összetákolni magát, ontja a jó tanácsokat, legyen szó folttisztításról vagy anorexiás barátnőről. És persze ábrándozik a szerelemről.
