Somogyi Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-01 / 152. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JÚLIUS 1., PÉNTEK Vándorbottal a fiatalság álláshiány A kicsik idővel végleg elmennek a faluból Aki csak átutazik Mikén, Kapos­vár vagy Nagyatád felé tartva, egy szeletét látja csak a telepü­lésnek. Hosszú utcáját, a főút menti házakat, melyekből nem igazán ismerhető meg a falu va­lódi arca. Ahhoz kicsit beljebb kell menni, kíváncsian sétálni a település igazán életteli részén, így fedezhetőek fel azok a szép­ségek, melyek elsőre nem látha­tók. Szép épületek, új, korszerű iskola, hatalmas focipálya talál­ható a csendes belső utcák övez­te részeken. Jórészt idősek lak­ják a települést, de azért a fiata­labb generáció sem hiányzik, hi­szen sokan szüleikkel együtt lakva maradtak Mikében. Két dolog szólítja el mégis biztosan a fiatalokat a faluból, ez pedig a ta­nulás és a munka. Ezek sajnos sokszor költözést is jelentenek. A faluban ugyanis kevés a mun­kalehetőség, az elmúlt időszak­ban duplájára nőtt a szociális el­látottak száma. Néhány vállalko­zás van csupán, melyek nem mindegyike ad munkát A varro­da, a pulykatenyésztéssel foglal­kozó családi cég és egy szövetke­zet tud nagyobb létszámú dolgo­zót befogadni, de ez nem elegen­dő. Mivel a buszközlekedés sem ideális munkába járáshoz, ezért sokan elmennek a faluból. Régi A gyermekévek gondtalanul telnek, ám az Iskolapadból kikerülve sokan elhagyják a falut fájdalma ez a mikeieknek, hi­szen sokan azt gondolják, ideáli­san közel vannak a megyeszék­helyhez és egy másik nagyobb városhoz is, a távolságot ők mégis hatalmasnak látják. Autó nélkül ugyanis nincs lehetősé­gük élni a falu jó elhelyezkedé­séből származó előnyökkel, hi­szen a buszok nem a munkakez­désekhez igazodnak. Talán ez is az oka, hogy a fiatalok iskoláik végeztével egyre kisebb szám­ban térnek vissza szülőfalujuk­ba, abban a városban boldogul­nak, ahol tanultak. A fejlődést te­hát számukra a jobb közlekedés hozhatja el, hiszen ha nem len­ne gond a munkába és iskolába járás, talán még új lakosok is jönnének. Ennek ellenére az itt élők bi­zakodóak, s mindent megtesz­nek településük fejlődéséért, •szépítéséért Csodát nem vár­nak, de a mindennapok szép­ségét megtalálják. Jó közössé­geket alakítanak ki, összetar­tóak, békések. Nagy haragok, veszekedések nincsenek. Az alig több mint hétszáz lelket számláló falu lakói inkább egy­más segítésere törekszenek. MÜLT ES JOVO Végigélte a nagy időket Ragadozó halak külföldre Októberben lesz 78 éves a tele­pülés egykori vezetője, Bradt- miiller János, aki gyerekkorától Mikében él. Jól ismeri a falut, s emlékszik a régi időkre is, ezért ha segítségre van szükség, szí­vesen fordul hozzá a polgár- mester is.- A háborús időkben 320 csa­lád élt itt, jórészt szegény pa­rasztok, akik kevés földjük mű­veléséből próbáltak megélni. Legtöbbjükre ma is emlékszem, tudom, mi lett velük, hová ke­rültek, kik maradtak itt a tele­pülésen - mondja. Mikében sok fejlesztés ma is az egykori polgármesterre em­lékezteti az ott élőket, 94-ben ő építtette újjá az iskola épületét, amely a falu egyik ékessége lett, s az immáron hagyomá­nyos nyári főzőverseny első megszervezése is az ő nevéhez fűződik. Természetesen az egy­kori aktivitás nem múlt el, aki­fejlesztésekre is lehet tervezni. Ráczék lassan húsz éve foglal­koznak a halgazdasággal, két al­kalmazottjuk van, de a munkák jó részét maguk végzik, hiszen szeretik ezt a munkát, s a szép környezet, a tavak szépsége kár­pótolja őket a nehézségekért. vei tudja, ma is tartja a kapcso­latot, szívesen beszélget bárki­vel, de a mindennapok nem csak emiatt telnek mozgalma­san. A falu kántoraként is tevé­kenykedik, saját kertet és sző­lőt is művel és a helyi polgárőr­ségnek is tagja. 19 nevelőtóban tenyészt halakat Rácz Béla. A Mike mellett lévő, de még a településhez tartozó birtokon ragadozó és növényevő halakkal foglalkoznak. Piszt­ráng, csuka, ponty, sügér, amur, busa, harcsa - csak néhány a ne­velt halfajok közül. Az ivadéko­kat időszakosan, a fajok biorit­musához igazodva telepítik a tó­ba, majd előnevelés után értéke­sítik. Belföldi, de leginkább kül­földi piacon kelendőek az álla­tok, amelyek jórészt halastavak­ba kerülnek, a nagyobbakat pe­dig közvetlenül fogyasztásra ér­tékesítő hálózatok vásárolják meg. - Ma sem könnyű talpon maradni, de talán már látható a fejlődés - mondja. - Az uniós csat­lakozás nehezítette a kisgazda­ságok helyzetét, a külföldi, olcsó halak sem kedveztek. De talán a minőség, a szabványoknak meg­felelés és az egyenletes munka meghozza gyümölcsét, s további EZ A HÍR MIKESEN Új megálló, új falukép a falu központjában Új buszmegálló kialakítását tervezik a faluközpontban. Ez nemcsak kényelmi, hanem esztétikai változásokat is jelen­tene a falu belterületén, ame­lyet az átmenő forgalom miatt is szeretnének fejleszteni. So­kan ugyanis az átutazók közül csak a főútvonal szakaszát is­merik a faluból, a belső, mo­dernebb részeket nem. Ezért szeretnék átalakítani a köz­pontban lévő buszmegállók környezetét, első lépésben mintegy 3,6 millió forintból. Orvosi rendelőt terveznek a régi iskolaépület helyére A következő években új orvosi rendelő kialakításán dolgoz­nak majd Mikében. A régi is­kola épületét szeretnék átalakí­tani, komfortos, minden igényt kielégítő rendelővé, ahol az egyéb szociális szolgáltatások is helyet kapnak majd. A meg­valósításhoz pályázati pénzre számít az önkormányzat, hi­szen a beruházás csaknem 20 millió forintba kerül. A diákoknak jó a menet­rend, a dolgozóknak nem A buszközlekedés fejlődését szeretné elérni az önkormány­zat, hogy a településen élők könnyebben találjanak mun­kát a környező nagyvárosok­ban. Eddig ugyanis munkába járáshoz nem volt megfelelő a buszok indulási és érkezési ideje sem Nagyatád, sem Ka­posvár irányába. Most legin­kább a diákok számára meg­felelő a közlekedés, de remé­lik, hamarosan sikerül a mun­kavállalók számára is jó meg­oldást találni. Érdekek és eredmények Hét éve, három fővel működik a Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat Mikében, de a leg­eredményesebbnek az idei év mondható. Több pályázaton is sikerült nyerni, amellyel nem csak a településen élő romacsa­ládok, de az egész falu fejlődé­sét is segíteni tudták. Pályáza­ton nyert támogatással hozzá­járultak a Petőfi utca aszfalto­zásához és a járdaépítés is megkezdődhetett. A hátrányos helyzetű gyerekek segítését célzó Cinka Panna ösztöndíj­programban tizenegyen vettek részt, s a megélhetést segítő tá­mogatásokból is jutott a faluba. Mindez közös sikere a települé­si és a kisebbségi önkormány­zatnak, amelyek régóta jól tud­nak együttműködni. EZT FŐZIK MIKESEN Vörösboros vadhús 1 kg vadhúst (ennek hiányá­ban ugyanennyi finom marha­húst) vékonyra szelnek. Sóval, borssal, esetleg fűszerkeverék­kel ízesítik, majd állni hagy­ják. Ezalatt a serpenyőben ke­vés margarint olvasztanak, majd mikor a margarin forró, a hússzeleteket lisztben megfor­gatják, és hirtelen mindkét ol­dalát megsütik. Ezután felön­tik 2-3 dl vörösborral, és puhá­ra párolják. Ha elpárolog a le­ve, vagy nagyon besűrűsödik, akkor azt víz­zel pótolják. Rázogatni, ke- vergetni szük­séges, hogy a hús ne ragad­jon le. Nokedli- val, vagy főtt rizzsel tálalják a vörösboros hússzeleteket. A CIKKEKET CSIKÓS MAGDOLNA ÍRTA. FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA MIKEI MAGÁNÜGYEK A zene és a gyermekei je­lentenek kikapcsolódást Több ezer apró darabból készíti a hatalmas képeket Kalányos Imre 4 gyermek édesapja, a helyi Cigány Ki­sebbségi Ön- kormányzat el­nöke, aki sza­badidejében legszívesebben zenét hallgat, vagy maga is zenél. Bár gyermekei nevelése és munkája is sok elfoglaltsá­got jelent, s így ritkán jut idő hobbijára, amikor csak tud, szentel rá időt. Leginkább a zene hallgatására, hiszen az pihenteti, feltölti. A komoly- és a könnyűzene egyaránt a ked­vence, az előadók közül Emi- nemet szereti. Ha van mód egy kis mulatságra, még tánc­ra is perdül. Puzzle kirakása jelent kikap­csolódást az egyik helyi ital­boltban dolgozó Zavagyil Ildikó­nak, aki egyéb­ként az óvónő­képzőt fejezte be nemrégiben. Munka és tanu­lás után a pihenést az apró ré­szekből összeállítható képek kirakása jelenti. Bár sokan tü­relmetlenül kezdenek hozzá egy kisebb puzzlehoz is, ő leg­többször 1000 vagy 1500 da­rabból álló játékot választ. Ide­jétől függ, hogy mennyi idő alatt áll össze a kép, van, hogy egy-két hónapot is igénybe vesz. De a kész kép látványa kárpótolja a hosszú munkáért. Az ismerőseinek is ad virágot és tanácsot Kertészkedés a hobbija az is­kola tanítónőjének, Rák Szilvi­ának, aki min­den évszakban foglalkozik vi­rágokkal, min­dig azzal, ami­nek épp idénye van. Szaporítja s előneveli a kis virágokat, fő­ként szobanövényeket, amiket aztán barátainak, rokanainak ajándékoz, de természetesen saját kedvére is megtart jó néhányat. Ismerősei közül so­kan ismerik szenvedélyét, így van, hogy meglepik egy-egy érdekesebb növénnyel, de az sem ritka, hogy kérnek tőle. Tanácsot is szívesen ad a vi­rágok ápolásához. Romantikus regények és édes-bús történetek Gál Györgyné mindennapjai­ban az olvasás üdülést. A ház­tartási mun­kák, a kert rendben tartá­sa, zöldség­gyümölcs ter­melése mellett mindig jut idő erre a foglala­tosságra, amit jobban szeret, mint a tévénézést. Jobban pi­henteti. Elsősorban Dániellé Steel könyveit, édes-bús törté­neteit szereti, amik kiragad­ják őt a napi gondok, elfog­laltságok közül. A szerző sok regényét olvasta már, meg­számlálni sem tudja, hányat. Nem csak veszi, kapja is a könyveket. A házigondozó igazi hobbija az „unokázás” Együtt süt unokájával Kövesi Józsefné házigondozó, aki ab­ban a szeren­csés helyzet­ben van, hogy együtt él lányá­val és annak családjával, így a két és fél éves kisfiúval is. Munkája mellett így nem is nagyon marad másra ideje, de egyál­talán nem bánja. Örömmel vállalja a picivel való foglala­tosságot. Szívesen játszik ve­le, otthon vagy a játszótéren, s a házimunkák egy részét is megosztva végzik. Együtt lo­csolják a virágokat, állatokat etetnek, s még sütni is együtt szoktak. Lánya szerettette meg vele a horgászatot Sok kollegájához hasonlóan Tóth Árpád polgármesternek is a horgászás a hobbija. Bár őt szokatlan módon kiseb­bik lánya bírta rá erre a fogla­latosságra. Ő akarta először csak kipróbálni a halfogás hangulatát, majd annyira megtetszett neki, hogy rendszeressé váltak a kö­zös horgászatok. Az ezermes­ter polgármesternek jót is tesz ez a kis kikapcsolódás, hiszen napi feladatai mellett otthon is tevékeny részt vállal a ház szé­pítéséből, az esetleges javítá­sokból, vagyis mindig akad valami tennivaló. jelenti a fel­ALMANACH - 137 - MIKE

Next

/
Oldalképek
Tartalom