Somogyi Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-05 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 23. szám

2 Közélet, gazdaság, politika________________________________________________________________________________________________ 2005. június 5., vasárnap Sok a szakma, kevés a munkás A KORMÁNY ÚJABB LÉPÉSEI közé tartozik a hiányszakmák ok­tatásának kiemelt támogatása. Ezek közé tartozik például az olvasz­tár is, de az egyik szakiskola igazgatója állítja, a környékükön egyetlen végzős sem tudna ebben a szakmában elhelyezkedni. A rendszerváltást követően né­hány év alatt forradalmi vál­tozások történtek a gazda­ságban. Sok iparág meg­szűnt vagy a minimálisra zsugoro­dott, miközben újak jöttek létre. A szakiskolák és szakközépiskolák a mai napig ontják magukból az olyan végzettségű diákokat, akik alig tud­nak elhelyezkedni, míg más terüle­teken hatalmas a munkaerőhiány. Ez rendkívül súlyos problémát jelent, nem véletlen, hogy a kormány újabb lépé­sei során 14 pontba szedte a szakképzés korszerűsítésére vo­natkozó terveit. Ezek közé tartozik, 1999/2000 363 049 2000/2001 364 830 2001/2002 369 167 2002/2003 370 334 2003/2004 379241 2004/2005 377 074 _______________350 000 360 000 370 000 380 000________ ho gy mintegy a felére, négyszázra csökkentik le a szakképesítések szá­mát, javítják a vizsgarendszer minő­ségét, megerősítik a munkaerőpiac és a szakiskolák kapcsolatát, így a tanu­lószerződéssel rendelkező fiatalok számát 25-26 ezerre növelik. Továb­bá kiemelten támogatják a hiány­szakmák oktatását, hiszen az mégis abszurd, hogy a magas munkanélkü­_____________ liség mellett például az építőiparban csaknem 1600 betöl­tetlen állás vár meg­felelő szakemberre. A salgótarjáni Borbély Lajos Szak- középiskola és Szak­iskolában számos szakmát el lehet sa­játítani. Az igazgató asszony is nagy figyelemmel várja a kormány konkrét intézkedéseit, hi­szen közvetlenül tapasztalja a szak­képzés területén fennálló problémá­kat. Schottner Péterné lapunknak azt mondta, az iskolák lehetőségei függ­nek az adott térség gazdaságának helyzetétől, Nógrád megye gondjai pedig közismertek. Felvették a válla­latokkal a kapcsolatot, hogy egyeztes­senek arról, mit várnak el a cégek a tanintézménytől és ők milyen segít­séget nyújthatnak. Kézzel fogható eredménnyel azonban nem jártak, s a kamarák sem képesek ezt a koordiná­ciót ellátni. Az iskola rugalmasan al­kalmazkodna a megváltozott követel­ményekhez, és azokra a szakmákra készítené föl diákjait, amelyekre szükség van. Tanárokat találnának is, a gyakorlati képzés tárgyi feltételeit azonban csak a legritkább esetben le­het egy új szakma indításánál megol­dani. Sokat lehet hallani arról - állítja az igazgató -, hogy a szaktárca anya­gilag támogatja a hiányszakmák okta­tását, ám kérdés, mi számít annak s hogy ez igaz-e minden térségre. El­hangzott, nincs elég olvasztár, Nóg- rádban azonban csupán néhány cég alkalmazna ilyen végzettségű szak­munkást, és erről sincs megfelelő in­formációnk. Az ács-állványozó, szo­bafestő, kőműves, burkoló szakok nagyon népszerűek az iskolában, de a végzettek csak az idényben tudnak elhelyezkedni. Ezzel szemben klasszikus autó­szerelőnek már alig tanul valaki, hi­szen a szakma érettségihez kötött, ráadásul az új gépkocsik javítása már más szakértelmet követel meg, mint amikor a Ladákat, Trabantokat kellett bütykölni. A lányok helyzete még nehezebb, a nagyobb presztí­zsű kereskedő vagy fodrász szakmá­kon kívül legfeljebb varrónőnek, fel­sőruha-készítőnek mehetnek el, ám már itt is olyan nagyok a követelmé­nyek, hogy a létszámnak legfeljebb a fele fejezi be az iskolát. Aki pedig mégis megszerzi a végzettséget, csak nagyon alacsony bérek mellett tud elhelyezkedni. Az iskolák azokra a szakmákra kell hogy felkészítsenek, melyekre szükség van HÍREK Trianonra emlékeztek világszerte és itthon is BUDAPEST-GYÖR - Tegnap egymást követték a Trianonhoz kötődő megnyilvánulások itthon és külföldön is. A budapesti szoci­alisták szakpolitikusaikra hivatkozva alkottak véleményt. Tegnapi közleményükben ez áll: „Trianon fájdalmas emlék, a Magyar Szoci­alista Párt célja, hogy feloldja mindazt, amit az igazságtalan béke­diktátum jelent.” Mindeközben tegnap Győrött „Összetartozunk!” néven megalakult a Kárpát-medencei Magyar Szövetség részeként a Kisalföld-Csallóközi Társaság. Az ötletgazda Bognár Béla jelezte: szeretnék elérni a nemzetegyesítést a lelkekben. A résztvevők egyúttal kimondták: június 4-ét, a trianoni békediktátum évforduló­ját ezután mint a nemzet megmaradásának napját tartják számon. Két hónapon belül kezdődik Szaddám pere DUBAJ - Két hónapon belül kezdődik a Szaddám Húszéin meg­buktatott iraki diktátor és rendszerének főbb vezetői elleni per. Szaddám Huszeinnek úgy kell bíróság elé állnia, hogy az ellene fel­hozott összes vádban szabályosan elkészülnek a dossziék. Eddig tizenkét dosszié teljes Szaddám, illetve vezetőtársai ügyében, s a bennük szereplő bűncselekmények alapján életfogytiglani börtönt vagy akár halálos ítéletet is kaphatnak. Húszéin egyes ügyekben egyedül, másokban társaival együtt fog felelni a bíróság előtt. Az exdiktátor egyébként szellemi képességeinek birtokában van, ki­hallgatása során semmiféle kényszerítő eszközt nem vetettek be. Srebrenicai videó: brutális valóság BELGRÁD - Fájdalmasan és könyörtelenül arcul csapta a való­ság a szerbiai közvéleményt - írta szombati vezércikkében a hat srebrenicai muzulmán kivégzését bemutató felvételről a belgrádi Politika című napilap. A lap arra emlékeztet, hogy a kivégzésről készült brutális felvétel nem hollywoodi filmgyár terméke, hanem megörökítése egy meztelen, kegyetlen, durva és bestiális gyil­kosságnak, amelyet szerbek követtek el Srebrenica lakói ellen csak azért, mert nem voltak szerbek. „A szerbiai nyilvánosság megdöbbent, mert végül meggyőződhetett róla, hogy egyesek valóban kegyetlen dolgokat követtek el Szerbia jelképeit ábrázo­ló egyenruhákban” - Írja a Politika. Merénylet egy csecsen tábornok ellen HANKALA - Hatan megsebesültek szombaton Csecsenföldön egy, a kaukázusi köztársaság katonai felügyelője, Szelim Cujev vezérőrnagy ellen elkövetett pokolgépes merényletben; a tábor­noknak nem esett bántódása. A merénylet a csecsenföldi főváros, Groznij külterületén fekvő hankalai orosz támaszpont közelében történt. Az ismeretlen tettesek egy robbanószerrel megtöltött gép­kocsit robbantottak fel abban a pillanatban, amikor elhaladt mellette Cujev tábornok szolgálati autója. A tábornok nem volt a gépkocsi­ban, megsebesült viszont a benne ülő két katona. Elhalasztják a palesztin választásokat RÁMALLAH - Határozatlan időre elhalasztotta az eredetileg július 17-ére kiírt palesztin parlamenti választásokat Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke. Az iszlám ellenzéki Hamász elítélte a döntést. Az újabb időpontot ugyancsak dekrétum fogja rögzíteni a különböző palesztin mozgalmakkal folytatandó konzultációk után és azt követően, hogy a törvényhozó tanács, azaz a mostani parla­ment új választási törvényt alkot. Mindeközben palesztinok ismét til­takoztak az Izrael által épített elválasztófal ellen. Új tankönyvek íródnak Az érettségibotrány óta sokat magyarázkodó szakminiszter, MAGYAR BÁLINT javaslattal állt elő: új tankönyv-akkreditálási rendszert alakítanak ki, amit az Országos Igazgatói Fó­rum tegnapi ülésén ismertetett. A tanköny­vek jelentős részében a szakkifejezések túl­burjánzása figyelhető meg, a könyvekben nincs - vagy nagyon kevés a - problémameg­oldó feladat. A tárca most azt tervezi, hogy szigorúbbá teszi az akkreditációs eljárást, vi­szont nem készülnek a tankönyv-támogatási rendszer felülvizsgálatára. Magyar Bálint ar­ról is beszámolt, hogy olyan megoldást dol­goznak ki, amely lehetetlenné teszi a vissza­éléseket az érettségi tételekkel. Válságban lenne a magyar gazdaság? A Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke szerint a magyar állam pénzügyi válságba került. Matolcsy György erről a „Gazdasági stratégia 2006.” elnevezésű konferencián beszélt. Az Orbán-kormány egykori gazdasági minisztere azt mond­ta, a válság jeleit mindenki tapasztalja, hiszen „a gazdák nem kapták meg jogosan járó pénzüket, az áfát visszatartja a kormány, az önkormányzatok napi gazdálko­dási gondokkal küszködnek, a munkanélküliség növekszik”. A válasz nem maradt el. Kovács Tibor, az MSZP frakcióvezető-helyettese arra jutott, hogy „céljai elérése érdekében a Fidesz továbbra is azt a gyakorlatot követi, hogy minél rosszabb szín­ben tünteti fel a magyar gazdaságot, még valótlanságok állítása árán is”. Mécs Imre nem érti pártja álláspontját Az SZDSZ egyik prominens személyisége, Mécs Imre szerint az elnökválasztás kérdésében nem szabadna tovább feszíteni a húrt, a kisebbik koalíciós párt parla­menti frakciójának részt kell vennie a szavazáson. A képviselő tegnap tévéinterjú­ban kifejtette: pártja a koalíciót, a választásokra való felkészülést kockáztatja az ál­lamfőválasztástól való távolmaradással. A pártgépezet közben tovább működött: fővárosi frakciójuk vezetőjét, Bőhm Andrást a párt országos tanácsa megválasztot­ta elnökévé tegnapi tisztújító ülésén. A politikus szerint ez a csapat alkalmas lesz arra, hogy egy irányba húzzon és egységet teremtsen a párt politizálásában. Thürmer Gyula üzenete Orbán Viktornak A Munkáspárt elnöke szerint pártjának esélye van a parlamentbe jutásra a jövő évi választásokon. Thürmer Gyula erről tegnap beszélt a Csepelen rendezett kong­resszusukon. A találkozó furcsa jelenetekkel kezdődött, a küldöttek egy része el­hagyta a helyszínt, és a munkásotthonba távozott, ahol Vajnai Attila, a pártból ki­zárt volt alelnök vezetésével tartottak „ellenrendezvényt”. Thürmerék megváltoz­tatták a párt nevét Magyar Kommunista Munkáspárttá. Az elnök üzent az ellenzé­ki Fidesznek és az MSZP-nek is. Megjövendölte az utóbbiak választási vereségét, majd kijelentette: „Orbán Viktor nem fasiszta, de ha mögötte tényleg lesznek fa­siszták, akkor a Munkáspárt fog fellépni ellenük!” Etnobiznisz helyett állami csalás? Bar a két nagy partnak sikerült megállapodnia a kisebbségi választások új szabályaiban annak érdekében, hogy 2006-ra megszűnjön az etnobiznisz, több szakértő állítja, SEMMIT NEM OLD MEG A TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS- Tíz éve még örmény volt, utána szerbnek mondta magát, 1998-ban azt állította, valéjában lengyel, most pedig román kisebbségi képviselő. Csoda, hogy beleó'rült? Az előző kisebbségi választá­sok egy része botrányba ful­ladt. Sokan úgy szereztek man­dátumot - ezzel pénzt, hatal­mat -, hogy semmi közük sem volt az adott kisebbséghez, nem is ismerték a nyelvet. Csak miután ezt semmi nem tiltotta, hirtelen „felfedezték származá­sukat”, kinevezték magukat ro­mánnak, örménynek, lengyel­nek, ruszinnak vagy másnak, és elindultak. Az is előfordult, hogy ők futottak be. Ez főleg a budapesti „kinevezett” romá­nok és a Békés megyei „valódi­ak” között okozta a legnagyobb konfliktust. De nem csak emi­att vált égetővé a kisebbségi törvény módosítása. Tavaly május elsejétől úgy módosult az Alkotmány, hogy csak az érintett kisebbségek választhatnak és jelölhetők, a jelenlegi törvény alapján azon­ban erre minden magyar állam­polgárnak joga van. Tavaly ta­vasszal a kormány előállt egy javaslattal, hogy a kisebbségi önkormányzatok által kijelölt névjegyzéki bizottságok re­gisztrálták volna a kisebbsége­ket. Ám ezt a Fidesz később nem támogatta. A héten a két nagy párt örömmel jelentette be, sikerült kompromisszumra jutniuk, amire azért van szük­ség, mert a törvény kétharma­dos. Eszerint csak azok indul­hatnak jövőre a voksoláson, akik szerepelnek a települések jegyzői által összeállított ki­sebbségi névjegyzékben. En­nek feltétele, hogy nyilatkoz­nak arról, kisebbséginek vall­ják magukat, ismerik a közös­ség nyelvét, a kultúráját. A szakértők egy része, vala­mint a kisebbségi ombudsman nem támogatja az ötletet. Kal- tenbach Jenő úgy fogalmazott, sok kisebbségit elriaszt, hogy kevés bizalmat keltő bürokra­tának, a jegyzőnek kell nyilat­koznia az identitásukról. Vi­szont épp azokat nem fogja meggátolni, akik politikai vagy anyagi haszonszerzés céljából akarják kijátszani a törvényt, így a csalás államilag válik iga­zolttá. A Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségi Hivatal elnöke la­punknak azt mondta, meg kell oldani a kérdést, hiszen ve­szélybe kerülhetnek a jövő évi választások, bár a szakértők aggályai szerinte is megfonto- landóak. Heizer Antal kijelen­tette, a kisebbségi önkormány­zatok finanszírozásának átala­kításával nem éri meg annyira kisebbségi képviselőnek lenni, mint most. Míg jelenleg diffe­renciálatlanul kapják a pénzt a szervezetek, a jövőben a fel­adatok arányában juthatnának támogatáshoz. Ahol fenn kell tartani nemzetiségi óvodát, is­kolát, kultúrházat, oda több pénzt ad az állam, mint annak a kisebbségi szervezetnek, ahol nincsenek. Meghatároz­nák azt is, a pénz mire fordít­ható. Megakadályozható lesz az a ma még előforduló hely­zet, hogy a költségvetési pén­zek nagy részét a képviselők a mobil- vagy taxiszámlájuk ren­dezésére fordítják, ahelyett, hogy értelmes programokra, rendezvényekre költenék. v 4 t * i

Next

/
Oldalképek
Tartalom