Somogyi Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-04 / 129. szám
ALMANACH 2 38 ZAMARDI SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JÚNIUS 4., SZOMBAT EZ A HIE ZAMARDIBAN Új faládikók készültek a köztéri virágoknak Fa virágtartókat gyártottak a Gamesz dolgozói, ezeket a napokban helyezik ki a közterületekre. Virágokkal már teleültették a Nagy Gábor irányításával készült ládákat. Az asztalosmester a Magyar-ház elbontásából származó tetőtéri faanyagból játszótéri eszközöket is gyártott a Jegenye térre. Somogy kincse az avar temető Somogyország kincse lett a zamárdi avar kori temető, a címmel járó jelképeket a megyei közgyűlés elnökétől kapja meg a falu a zamárdi napokon, vasárnap. A település pályázott az Európában is páratlan leleteket bemutató szabadidőpark kialakítására, ám nem nyert támogatást Felújítják a belső elkeriilőutat A Balaton Fejlesztési Tanácshoz strandfejlesztésre és útépítésre is pályázik az önkormányzat. Idén befejeznék a belső tehermentesítő útként is szolgáló Vécsey utca felújítását Tavaly egy ütem készült el. Sürgető a beruházás, mert nagyon leromlott az állapota a nyáron forgalmas útnak. Terelősziget a központban Terelőszigetet alakított ki a megyei közútkezelő kht a faluközpontban, a hetes főúton. Ez is lassítja kissé a forgalmat, amit egyre nehezebben viselnek el a zamárdiak. Főként a többtonnás gépjárművek okoznak kárt az utakban és az út menti házakban. Megoldást majd az M7-es elkészültétől várnak. Őrzik az ősök emlékét Zamárdi azon kevés falvak egyike, ahol minden nevezetes történelmi kornak emléket állítottak. Ezért aztán adja magát a most született ötlet: hagyományteremtő módon szentivánéji séta során járják végig a helyiek ezeket az emlékhelyeket az év legrövidebb éjszakáján, este tíz és hajnali három között. A Szamárkőt szkíta, hun, avar legendavilág övezi. Emlékkereszt jelzi a szántófóldön a török kori templom helyét. A Vaskereszt a honfoglalásra utal, emléket állítottak 1956-nak, Rákóczinak, Trianonnak, az 1848-as szabadság- harcnak és a két világháborúnak is. Híven őrzik a zamárdiak az ősök emlékét. EZT FŐZIK ZAMARDIBAN Parádés borsos hús Prézlifesztivált tartanak szép- megszórja. Prézliben és jól fel- tember 4-én Zamárdiban, a te- vert tojásban megforgatja, lepülés ezzel kapcsolódik a so- majd kisüti. A kisült hús- . mogyi gasztronómiai sze-leteket sorba rakörömök rendezvény- ja egy edénybe, sorozathoz. Friesz \ Fokhagymát szel Istvánná borsos hú- WiyímMf / rá, húslevest önt a sát bizonyosan meg- ' tetejére vagy vizet, főzi a prézliparádén. amibe leveskockát Egy kiló karaj vagy tarja tesz. Szép lassan párolja, kell hozzá. Felszeleteli, ki- Köretnek burgonyát vagy klopfolja, magyarborsos sóval rizst ad mellé. A CIKKEKET FÓNAI IMRE ÍRTA. FOTÓK: GÁTI KORNÉL AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Új határt jelez a tábla nyár Már toborozzák a szigorú kurtaxa-ellenőröket Az iskola mellett Igényesen kialakított parkban jól érzik magukat a gyerekek Visszakerült a helyére a Zamárdi határát jelző tábla a part menti úton. Tavaly, amikor kihelyezték, ismeretlenek olvashatatlanra firkálták a feliratát. Azóta kicserélték. Ma már ennyi sem emlékeztet tehát a hétéves áldatlan határvitára. Az akkor elszakadt Szántódtól területeket kapott vissza Zamárdi - zömmel értékes Balaton-par- tiakat -, ezeken azonnal neki is látott a fejlesztésnek. - Hét évig semmi sem történt a vitatott részen; most mutatós kandelábereket, padokat helyezünk ki a strandterületre - mondta Kiss Jenőné polgármester, akinek több okból sincs oka a panaszra. Örülhet annak, hogy folyamatosan nő a lakosság száma, már átlépték a 2500-as határt. Sok fiatal költözött be az utóbbi időben, még újabb telkek kialakítását is tervezik a visszakerült terület Balatontól távolabbi részén. Az óvoda nem küzd létszámgondokkal, sok más településsel - Balaton-partival is - ellentétben egyre nő a beíratott kicsik száma. Az intézménnyel kapcsolatban annyi merült fól, hogy elköltözhetne, mert közel van a Balaton, azt az ingaüant jó pénzért akár értékesíteni is lehetne. A bevételre Zamárdinak is szüksége van, meg is tesznek mindent a gyarapítása érdekében. Most toborozzák a kurtaxa- ellenőr csapatot, aminek már az utóbbi egy-két évben híre ment. Rendkívül szigorúak a behajtás terén - érdekeltek benne -, ennek is köszönhető, hogy Zamárdiban folyik be az együk legtöbb helyi adó a Balaton-part települései közül. A falu a vásárlóerő tekintetében is igen jól áll balatoni és megyei szinten, de országosan is. Amikor az erről készült felmérés eredményét olvasták, azon még a zamárdiak is meglepődtek. Sokat áldoz az önkormányzat a kultúrára és az oktatásra. Gál Péter közösségiház-vezető szerint ez biztonságérzetet nyújt az egyre színvonalasabb programok megszervezéséhez. Tarr Péter iskolaigazgató meg amondó: több évtizedes értékrend érhető tetten abban, hogy mindig az oktatás volt a legfontosabb a faluban. Ha erről volt szó, az önkormányzat mindig gavallérként viselkedett. Megtalálják most is a forrásokat, hogy ne kelljen „feláldozni” az iskola önállóságát. MÚLT ÉS JÖVŐ Szamárdiból Zamárdi Az ük- és a dédapja is zamárdi volt, utóbbi a ma tájházul szolgáló parasztházban lakott. Friesz Kázmér Zamárdi díszpolgára, nyugdíjas iskolaigazgatója ma felnőtt honismereti szakkört vezet. 1960-ban kezdett jegyzetelni egy nagy füzetbe, először az 1945-ös földosztás történetét írta le; éltek még a földosztó bizottsági tagok, egy 1945-ös birtoklevélen például az aláíró Nagy Imre földmívelésügyi miniszter. Onnantól kezdve készültek a helytörténeti munkái. - Zamárdiban és környékén már az időszámítás előtti 5500 táján is élt ember - idézett ezekből. - A mai község őslakosságát 1735 körül telepítették be a tihanyi apát kezdeményezésére; a török időkben ugyanis kihalt a település. Legutóbb Zamárdi és a tihanyi apátság kapcsolatáról írt egy pályázati anyagot. AratóBetyárversenyt hirdet Gál Péter, a közösségformáló. Amióta ő vezeti a közösségi házat, sikerült felpezsdítenie a kulturális életet Mindig új és új dolgokon töri a fejét, hogy ezáltal is újabb és újabb helyieket nyerjen meg a közösségi élet számára. A zamárdi napok keretében hagyománnyá vált a Ki mit tud - a jövő pénteken tartják -, ahol óvodások és nyugdíjasok is fellépnek.- Kell-e ennél jobb falu-összeko- vácsoló alkalom? - kérdi. Gál Péter találta ki a nyári balatoni ját- szadalmat, ami idén sem marad el - korábban a Szent Korona mását készítették el, legutóbb a Balatonban formáltak szívet a résztvevők -, és sokáig emlegetik még az idei gyalogtúrát a csíksomlyói búcsúba. Szentiván- éjkor tűzugrást szervez, és zenés túrát a falu emlékhelyeire. Az még csak gondolatkezdemény, hogy a szeptember 44 prézlifesz- tiválhoz kapcsolódva meghirdetként, cséplőként, szőlő- és erdőművelőként dolgoztak hajdanában a falubeliek a papi birtokokon. Fáradhatatlanul körmöl, mutatja a régi papirosokon: a település nevét egészen 1828-ig Szamárdinak írták. - Akkor írták le először a falusi bírók, hogy Zamárdi. Nyilván szé- gyellték a szamár szót. né a hétpróbás betyárversenyt.- Jó érzés látni, amikor összejönnek a zamárdiak valamüyen alkalomból - magyarázza. - Harmincasokat, negyveneseket sikerült rábírni néptáncra, csupán a tánc öröme végett. Apákat arra, hogy karácsony előtt pásztorjátékot adjanak elő a gyermekeikkel együtt. ZAMÁRDIMAGÁNÜGYEK Rádión küldte a segítséget A rádiózás szerelmese volt mindig Bartha László, így természetes, hogy a hetvenes években már CB-rádiózott. A Tabánban megszervezte az ország első segélyhívó állomását; az akkori rossz telefonhelyzetben ez nagy segítség volt a bajbajutottak számára. Bartha Lászlót amatőr rádiósként, segélyszállítmány kísé- rőjeként Romániában érte az 1989-es forradalom. Amikor Zamárdiba került, a Somogyi Hírlapban olvasta, mennyire kellene a Balatonra egy rádiós segélyhívó szervezet. Ez lett az S.O.S. Alapítvány. Még vízimentéssel is foglalkoztak, ám ezzel időközben fel kellett hagyniuk. Házi rétes kecskesajttal Csak saját bort kínálnak és helyi, környékbeli termelőktől vásárolt élelmiszert (házi kecskesajtot, rétest) tesznek asztalra a kőhegyi Bacsa pincészetben. - A borhoz mindenféle kultúra hozzá kapcsolható, ezért törekszünk arra is: megmutassuk helyi alkotók műveit - mondta Bacsa András, aki testvérével, a borászvégzettségű Györggyel vezeti a pincészetet. - Most például a zamárdi születésű festő, Fehér Imre képei láthatók a falakon. Bacsa András szerint ma már nincs szégyenkeznivaló a zamárdi borok miatt; úgy véli, kiválók a terület adottságai a minőségi nedűkhöz. Díjat alapított a civileknek Csákovics Gyula alpolgármester díjat alapított a helyi civil szervezetekben serényen tevékenykedők elismerésére. Tavaly ítélték oda először a Pillér Dezső-díjat Emléket kívánt ezzel állítani a falu hajdani tanítójának is; Pillér Dezső vezetésével jött létre Zamárdi néprajzi gyűjteménye, tanítványaiba beleplántál-ta a lokálpatrióta szemléletet - Azokat díjazzuk, akik ma még hajlandók tenni a köz érdekében, önzetlenül - így Csákovics Gyula. - Egyre kevesebben vannak ilyenek, ezért ösztönzés is a díj. Az alpolgármester egyébként többek közt teniszoktatással is foglalkozik. Csatár is az éttermes Kétszáz fős lagzit tartottak a minap a Paprika Csárdában; helyi fiatalok keltek egybe. Élő Tibor, a csárda tulajdonosa azok közé tartozik, akik azt vallják: manapság is megéri befektetni a Balaton-parti vállalkozásokba.- Jól kell csinálni, s akkor a híre elterjed - így Élő Tibor, akinek a szülei is vendéglátóznak. Tizenegy éve vásárolta meg a csárdát, a legtöbbet a véget ért tél során költötte rá. Évek óta erősíti a helyi futballcsapatot; hol csatárt, hol meg védőt játszik. Nem kér fizetséget a „fellépéseiért”, sportsze- retetből vállalja az edzéseket, a meccsre utazást. Nyugodtabb a polgármester Kisimultabb mostanában Kiss Jenőné polgár- mester arca, mint évekkel ezelőtt. Nem titkolja, hogy ebben nagy része van annak, hogy lezárult végre a határvita a szomszédos Szántóddal, és a perből Zamárdi nyertesen jött ki. Nyilvánvaló, hogy fontos számára: a visszakerült területen élők érezzék, más már a gazda, mint az elmúlt hét évben. - Figyelünk rá, hogy arra a területre jusson a fejlesztésekből - mondta a polgármester. - Nagyon jó érzés: több ingatlantulajdonostól is dicséretet kaptunk már, amiért nem hagyjuk, hogy olyan elhanyagolt legyen, mint eddig. Hadtörténeti múzeuma van Harmadik éve elevenítik fel a lete ez, aki gyermekkora óta a „hábo-rúsdi” szerelmese. A csatát is és a felkészülést is élvezték a tanítványok. Dögcédulákat gyártottak, ezeket kellett a harctéri küzdelem során elrabolni az ellenségtől. Egy ki- vénhedt Zastavát német parancsnoki felderítő járművé alakí-tottak, egy régi ekéből pedig az eredetire megszólalásig hasonlító szovjet kerekes nehézgéppuskát eszkábáltak. Tarr Péternek odahaza mini hadtörténeti múzeuma van.