Somogyi Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-30 / 151. szám

12 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JÚNIUS 30., CSÜTÖRTÖK NYUGDÍJASOK Negyven gálás műsorszám A megyei szövetség elnöksége véglegesítette a megyei gála programját, jóváhagyta Klujber László elnök (a felső képen) és Síikéi János vezető főtanácsos, a zsűri két állandó résztvevője töb­bi zsűritaggal egyeztetett javas­latát. Eszerint az alábbi negyven műsorszám lesz látható a való­színűleg október 15-én megren­dezésre kerülő bemutatón. A Koppány-völgyi kistérség­ből: a tabi Őszi Napfény három pösze jelenete, Molnár Ferenc kisbárapáti bűvész és a nágocsi népdalcsokor. A Rinya menti, nagyatádi kistérségből: az ötvöskónyi borozók, az atádi Őszi Napfény sárközi tánca, a taranyi asszonykórus és a lábo- di Hölgykoszorú népdalcsokra. A hetesi kistérségből: Csere Istvánná somogysárdi versmon­dó, a somogyjádiak néptánca, Bankné Mezővári Mária tüske­vári versmondó és a mező- csokonyai Császár Istvánná ci­gánynótái. A nyugat-balatoni, fo- nyódi kistérségből: a fenyvesi Kiscsónak üveges tánca, a bogiá­ri Megértés somogyi karikázó- tánca és Szabados Andrásné fo- nyódi versmondó. A Dráva kör­nyéki, barcsi kistérségből: a csokonyavisontaiak Ötven év nagy idő című jelenete, a homokszentgyörgyi Reménység sárközi népdalai és Barcs- Somogytarnócáról Kelemenné Fejes Irén népdalénekes. A csur­gói Dráva mente kistérségből: a bélavári Pünkösdi Rózsa ének­kara, Hajdú Gyuláné inkei szóló­énekes és a csurgói Őszi Ró­zsa énekkara. A kelet-balatoni, földvári kistér­ségből: a ságvá- riak matróztán­ca, a siófoki pall^l^tí^ncíi \ís gyeltóti kistérségből a lengyeltó­ti énekkar, a szőlősgyöröki Őszi Rózsa paródiája és Márkus Fe­renc somogyvári versmondó. A kaposfüredi kistérségből: Győr- fi Lajos és Kovács János kapos­füredi nótaénekes, a somogy- geszüek népdalcsokra, az ecse- nyiek sramlitánca és a somogy- aszalói mazsorettparódia. A Jö­vőnkért toponári kistérségből: a sántosi Őszirózsa néptánca, Gyenge László ráksi versmondó, a zselicszentpáliak néptánca, a szentbalázsi úttörő-paródia és a kercseligeti, nagyberki citerá- sok. A Marcali és környéke kis­térségből: a nemesdédi asszony­kórus, Tóth Lajosné táskái nép­dalénekes és a marcali bajtársak kórusa katonadalokkal. A válo­gatás szempontjairól és további fellépési lehetőségekről a jövő héten tájékoztatjuk olvasóinkat. Ügyelet a szövetségben Nyári vakációt tart a Nyugdí­jasok Szervezetei Somogy Megyei Szövetségének irodá­ja. A jövő héten július 4-étől 8-áig zárva lesz, június 11- étől augusztus 15-éig pedig csütörtökönként tartanak ügyeletet, délelőtt 10 órától délután 1 óráig. A közgyűlésnek nótáztak A múlt héten Lábodon tartot­ták a megye közgyűlését. A helyi Hölgykoszorú megra­gadta a ritka alkalmat és nó­tacsokorral köszöntötte a me­gyeatyákat. Következő fellé­pésük majd augusztusban lesz, addig egy új táncot is megtanulnak. Közben tesz­nek egy kirándulást Tihany­ba, Badacsonyba, (csm) Könnyező Máriánál A Toponárért egyesület har­minc tagja a múlt hét pén­teken késő este indult út­nak, hogy reggelre a Nyír­ségbe érjenek. Máriapócson Könnyező Máriához fohász­kodtak, Nyírbátorban a hí­res fazsindelyes harangtor­nyot nézték meg, majd Nyír­egyháza nevezetességeivel ismerkedtek. Málnaszezonban A segesdi klub asszonyainak a legnagyobb málnaszezon­ban is van kedvük nótázni, legutóbb egy kiállítás meg­nyitóján szerepeltek. Készül­nek közben a prószaparádé- ra, a szervezési feladatok mellett csapatuk is beneve­zett a versenyre, (csm) AZ OLDALT SZERKESZTETTE KATONA CSONGOR Bátrak az égen könyv A motoros repülés egy évszázada - Somogyiak az úttörők között - Taszár a légierő fellegvára Harminc év kutatómunkájának eredménye sok somogyi szereplővel Az ünnepi könyvhétre jelent meg Knoll Gyula kaposvári nyugállományú pilótaezredes Bátrak az égen című könyve. A szépirodalmi, szociológiai, kép­ző- és népművészeti kötetek kö­zött igazi különlegesség a moto­ros repülés évszázadát ismerte­tő mű. A technikai fejlődés fo­lyamatának és fontosabb állo­másainak szakszerű leírása mellett a levegőbe emelkedő, életét kockáztató és sokszor fel­áldozó ember előtt tiszteleg, az égbe vágyó bátraknak állít em­léket a szerző az események át- élőjének, részesének hitelessé­gével.- Nyugdíjazásom után, a het­venes évek elején a légierő ak­kori parancsnoka biztatott, hogy írjam meg a taszári repü­lőtér történetét, életpályám gaz­dag tapasztalatait - meséli a kö­tet keletkezésének körülménye­it Knoll ezredes. - Az adatgyűj­tés során számos történetre bukkantam, amelyek azt bizo­nyították, hogy somogyi embe­rek jelentős szerepet vállaltak a repülés fejlődésének folyamatá­ban. Fontosságának megfelelő, nem lokálpatrióta gesztus tehát ezek részletes leírása.- A kutatási terület ezzel igencsak ki­bővült- Magukkal ragadtak ezek a történetek. Képzeljük csak el, alig nyolc évvel az amerikai Wright-testvérek első elemelke- dése után Faludi Károly színész Nagyatádon bravúros felszállást hajtott végre. Konok ember volt, sokszor összetörte gépét és ma­gát, de mindig megúszta. Száz­négy évesen szenderült örök nyugalomra. 1911-ben Lányi Antál hadnagy átrepülte a Bala­tont. Augusztus 11-én vihar kényszerítette visszafordulásra, de másnap újra nekilendült a badacsonyi lejtőn, hogy sikeres landolás után Fonyódligeten ? hősként vállára emelje az ün- f neplő tömeg. A hazai repülés el-1 ső mártírja balatonboglári férfi J volt. Takács Sándor 1912. októ- § bér 23-án a főváros melletti Rá­kos repülőteréről Bécsbe indult, a szárnymerevítő pántok azon­ban elpattantak, a gép a földbe csapódott. Takácsot királyi pom­pával kísérte utolsó útjára Buda­pest lakossága. A monarchia el­ső katonai légi felderítését is So­mogybán hajtották végre. Hat repülőgépet telepítettek a mai kaposvári Berzsenyi park terü­letére, innen felszállva gyűjtöt­tek adatokat a vezérkar számá­ra egy lovassági hadgyakorlat­ról. És ez csak néhány a sok-sok felemelő és tragikus esemény közül.- Taszár a légierő fellegvára volt Ti­toktartási kötelezettség vagy egyéb ka­tonai előírások nem gátolták az esemé­nyek hiteles leírását?- Ostoba titokzatosság és bi­zalmatlanság lengte körül az egész hadsereget, a könyvben említést is teszek ezekről, de mára érvényüket vesztették. Taszár egyébként már a két vi­lágháború között is jelentős pi­lótaképző iskola volt. A trianoni békediktátum korlátozta a ma­gyar hadsereg állományát, ezért itt polgári repülőklubnak álcáz­va folytatták a magas szintű ok­tatást kiváló első világháborús pilóták. Itt kapott kiképzést pél­dául a Kőkúton született Szentgyörgyi Dezső, aki har­minckét ellenséges gépet lőtt le légi csatában. A katonai légi tá­maszpont 1952-ben készült el, munkaszolgálatos kulákgyere- kek építették a hetven méter széles, 2500 méter hosszú kifu­tópályát. Tökölről települt ide egy ezred, megjöttek az oroszok a Mig-15-ösökkel, majd Taszáron repültek az első hangsebesség fölötti gépek, a Mig-19-esek, ké­sőbb a különböző típusú Mig-21- esek, Szu-22-es vadászbombá­zók kerültek hadrendbe. A többi már napjaink történelme, 1995- ben Pápára települ a Kapós Har­cászati Repülőezred, amerikai békefenntartók veszik birtokba a bázist.- Megrendültén, érzéseit nem titkol­va emlékezik a hivatásukért életüket ál­dozó bajtársakra.- Életét kockáztatja, aki a re­pülést választja hivatásul. Ma­gam is hét kényszerleszállást hajtottam végre, túléltem egy le­zuhanást Egy alkalommal két­személyes motoros géppel vihar­ba kerülve eltévedtünk, a jugo­szláv határ közelébe kerültünk. Két szovjet Mig-15-öst küldte): tűzparanccsal a megsemmisíté­sünkre. Szembenéztem néhány­szor a halállal. Számos tragédiá­nak voltam szemtanúja és túl sok bajtársam temetésén vettem részt ahhoz, hogy hideg fejjel, ér­zéketlenül tudjak beszélni ezek ről a hősökről. Harminc év kitartó. kutató­munkájának eredménye a kötet, amelyben megtalálható a repü­léssel kapcsolatos minden fon­tos adat. A fellelt dokumentu­mokhoz kapcsolható személye­ket is felkereste a szerző, szem­tanúk, hozzátartozók hitelesí­'■ f tik az esemenyeket. A közel öt­száz oldalas kötetet több száz korabeli fotó teszi‘ még szem­léletesebbé. A könyv a Cairos kiadó gondozásában jelent meg és már kapható a megye na­gyobb könyvesboltjaiban. * Következik: Aszok és áldozatok A szerző már következő kötetén dol­gozik, ebben a világháború hős magyar pilótáinak állít emléket. - A férfiasság, bajtársiasság, bátorság, önfeláldozás, az ellenség által is tiszteletet érdemlő erények, így volt ez évszázadokon át. A második világháború után azonban már csak a győzteseknek járt glória, a vesztesek áldozatok lettek. Pedig a harci teljesítmé­nyek azonosak. Nekünk, utódoknak kötelességünk, hogy meg­kapják a nekik járó méltó megbecsülést és végtisztességet - árul­ta el készülő könyvéről Knoll Gyula pilótaezredes. Fenti képünk a könyv megjelenése után készült: Kerekiben avattak nemrég em­lékművet öt vadászpilótának, akik 1944 júniusában a Balaton fölöt­ti légi csatában, óriási túlerővel vették fel a reménytelen küzdel­met, áldozták életüket a hazáért. Újra együtt Nagyatádon az elbocsátott légió Nagyatád múzeumában őrzik tovább a 63. gépesített lövészdandár csapatzászlaját FOGADÓNAPOK A nyugdíj-biztosítási igazgatóság és az egészségbiztosítási pénztár munkatársai júliusban az alábbi rend szerint tartják fogadónapju­kat a megye vidéki városaiban. marcaliban 4-én, hétfőn reg­gel 8 órától délután 4 óráig, Siófokon 5-én, kedden reggel 8 órától délután 4 óráig, Nagyatádon 6-án, szerdán reggel 8 órától délután 4 óráig, csurgón 7-én, csütörtökön reggel 8 órától délután 4 óráig, Barcson 8-án, pénteken reg­gel 8 órától délután fél 2-ig, tabon 11-én, hétfőn reggel 8 órától délig, BALATONFÖLDVÁRON 11-én, hétfőn délután 1 órától 4 óráig várják az érdeklődőket a két in­tézmény ügyintézői. A fogadóna­pokat a polgármesteri hivatalok­ban (Nagyatádon a művelődési házban) tartják. Csikós Magdolna Több mint kétszáz, egykor Nagy­atádon szolgáló katona vett részt a múlt hétvégi találkozón, ame­lyet a 63. gépesített lövészdan­dár felszámolásának 15. évfor­dulója alkalmából rendeztek. Az ország minden pontjáról érkező­ket Hoffmanné Németh Ildikó, a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője, Ormai István, Nagyatad polgármestere és Frank János ezredes, az alakulat utolsó parancsnoka köszöntötte az ünnepi állománygyűlésen, majd kitüntetések átadására ke­rült sor. A város is ajándékot ka­pott, becses ereklyét az egykori katonáktól, ezentúl a Nagyatádi Városi Múzeum őrzi majd az ala­kulat csapatzászlaját. A vendégek között volt olyan, aki 35 éve nem járt Nagyatádon, a katonatársakat most látta újra évtizedek után, így a találkozó legérdekesebb részévé a beszél­getés, az élmények felelevenítése vált. Óhatatlanul szóba kerültek az alakulat utolsó napjai is.- Iszonyatos érzés volt a meg­szűnés - emlékezik Frank János, az alakulatot felszámoló ezredes, aki még egy ideig Cegléden telje­sített szolgálatot, aztán az az ala­kulat is megszűnt, leszerelt. Ma középiskolai kollégiumban ta­nárként dolgozik. - Szerettük a hivatásunkat, sohasem gondol­tuk volna, hogy egyszer ilyen vé­ge lesz. Ráadásul ennyire gyor­san, felkészítés, felkészülési le­hetőség nélkül. A nagyatádi helyőrséget so­kaknak nem csak érzelmileg volt nehéz elhagyni. Egzisztenciáli­san is törést jelentett, mert ha volt is lehetőség más városban folytatni a szolgálatot, nem biz­tos, hogy a család is kap munkát, megélhetési lehetőséget. Sokan már nem vállalták a költözést, le­szereltek, nyugdíjba mentek, s civilként kezdtek új életet. Kitüntetések a katonatalálkozón Honvédelemért kitüntetésben részesült: fodor LAJOS vezérezredes, takács István alezredes, kállai László alezredes, kozma míklös ezredes, sánoor András ezredes, radics Sándor ezredes, sidlovics Ferenc ezredes és frank János ezredes. Nagyatád város elismerését kapta: csetényi János alezredes, kállai László alezre­des, kovács RUDOLF őrnagy és takács istván alezredes. i ► 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom