Somogyi Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-23 / 145. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JÚNIUS 23., CSÜTÖRTÖK 65 éve mondtak igent Iskolába jár a könyvtáros Fogytán a béketűrés Sokat elárul, ha egy egész falu nem örül felhőtlenül a fejlődés­nek. Komlósdon várják is meg nem is a falun átvezető út idei helyreállítását. Attól tartanak, hogy a jó úton még nagyobb se­bességgel dübörögnek majd át a kamionok. A balesetveszély és a zaj mellett már házaik repedései miatt is haragszanak a teherau­tókra. Pedig ahelyett, hogy újabb és újabb forgalomszámlálással igyekeznének bizonyítani az ille­tékesek: nincs is itt akkora forga­lom, egyszerű forgalomlassítók- kal téríthetnék jobb belátásra a járművezetőket. Nem kellene megvárni, amíg a helyiek kifogy­nak a béketűrésből, és torlaszt emelnek majd az új útra. Nem szoktak segítséget kérni munkahely Már Barcs sem tud keresetet nyújtani a falubelieknek Idén már nem működik a sertés­telep. Jól menő hizlalda volt ez mindig, de a helyiek szerint a tu­lajdonosnak mégsem érte meg tovább fenntartani. Ésszerűbb volt bezárni, mint rákölteni egy halom pénzt, hogy megfelelhes­sen az uniós követelményeknek. Sem kicsiben, sem nagyban nem éri meg ma már az állattartás, mondják a faluban. Nincs mit csodálkozni, hogy a telep gazdá­ja is így gondolta, hiszen nincs az a disznó, amelyik behozná a ráfordítás költségeit. A sertéste­lepen a végén már csupán 5-6 ember dolgozott. Örülhetett, aki közülük munkát talált, hiszen már a közeli Barcson is egyre ke­vesebb komiósdira van szükség.- Néhány éve még azt mond­hattam: jobb helyzetben va­gyunk, mint a legtöbb falu ebben a térségben, mert közel vagyunk Barcshoz, ott a mieink is megél­hetést találnak - mondta Kiss Pál polgármester. - Ma már Barcs is sokat vesztett a megtartóerejé­ből. Egyre nehezebb a helyze­tünk. Most 17 munkanélküli él a faluban. Próbálunk segítem raj­tuk, hiszen belátjuk: 17 ezer fo­rintos segélyből senki nem tud megélni. Közhasznú és közcélú munkát igyekszünk adni; most öten dolgoznak, és lesz még több A nyári szünidőben a gyerekek biciklire pattannak és a környéket járják csapatostul munkahely is. Igyekszünk úgy cserélni a dolgozókat, hogy évente-másfél évente egyszer mindenkire sor kerüljön. Abból a jövedelemből fizetik ki az adós­ságaikat, közüzemi számláikat, bolti hiteleiket... A polgármester azt mondta: új ez a helyzet az embereknek, a komlósdiak nem szoktak hozzá, hogy segítséget kérjenek.- Amikor látjuk, hogy valaki­nek segítség kell, sokszor kérés nélkül is segítünk. Ünnepek kö­zeledtével vagy temetéseknél pénzt adunk a megszorult csa­ládnak. Sajnos túlságosan köny- nyű eldöntenünk, hogy kinek adjunk támogatást. Néhány jó­módú család kivételével ugyanis szinte az egész falu segítségre szorulna - tette hozzá. Idén már öt falubelit kísértek ki a temetőbe, születés egy sem volt. Az üres házak iránt csak romák és külföldiek érdeklőd­nek. - A második házba költözik népes roma család. Komlósdon korábban nem volt cigány csa­lád. Négy üres házat pedig né­metek vettek meg. Az sem jó, hiszen ha rendbe is hozza, a ház az év nagy részében üresen áll. MÜLT ÉS JÖVŐ EZ A HÍR KOMLÓSDON Százéves orgona Százéves lesz jövőre a reformá­tus templom orgonája, és a ju- büeumra szeretnék helyreállít­tatni. Szívesen hallgatnák az igazi hangszert, mint az elekt­romos orgonát. A felújításhoz az önkormányzat is hozzájá­rulna, de a püspökségtől is szeretnének támogatást kapni. Burkolat a tanácskozóba Új burkolatot kap a polgármes­teri hivatal tanácskozóterme. Céda-pályázaton nyert hozzá 186 ezer forintos támogatást az önkormányzat. A munka költ­ségvetése még ezután készül el, de azt már látják, hogy a fa­lukasszába is bele kell nyúlni. Otthon az időseknek 2,9 millió forintot nyert a falu szociális felzárkóztatás címén a nyugdíjasotthon korszerűsí­tésére minisztériumi és me­gyei keretből. A teljes bútorza­tot, eszközöket újra cserélik be­lőle. A pénzt jövőre költhetik el. Húsz idős jár a klubba rendszeresen; itt ebédet kap­hatnak és jó körülmények kö­zött tölthetik el az idejüket. Játszótérés kuglipálya Évek óta írja a pályázatokat a képviselő-testület, hogy tá­mogatást szerezzen játszótér építéséhez. Eddig sikertele­nül, s most már elszánták magukat, hogy akár segítség nélkül is nekiállnak. Homo­kozót már kialakítottak, fa­játékokat is szeretnének épít­tetni a közösségi ház és pol­gármesteri hivatal mögötti kiszemelt területre. 65 éve mondott egymásnak igent Balogh István és felesége. A férfi idén már 85, az asszony 82 éves. Talán a jó házasságnak is köze van hozzá, hogy ennél jóval fiatalabbnak látszanak mindket­ten. Bírják a munkát, olyan ren­dezett még ma is a portájuk, hogy az sok fiatalnak becsületé­re válna. - Pedig a bajok minket sem kerülnek el - mondja az asz- szony. - Nem elég a sok beteg­ség, kétszer is betörtek hozzánk. Verje meg az isten, aki képes meglopni két öregembert. Csak akkor nyugszik meg, amikor a virágokra terelődik a szó. - Nem tudnék meglenni nél­külük, hiszen ez teszi széppé az ember házát Az uram néha mor­golódik, hogy már alig fér el a sok muskáüitól meg begóniától. Én ragaszkodom hozzájuk. A férfi itt született, a feleségét Rinyaújlakról hozta. - Komlós­don éltük le az életünket, ez alól csak a 8 év hadifogság volt ne­kem kivétel - mondja Balogh Ist­ván, aki tíz évig a helyi téeszt ve­zette. - Boldog falu volt, összetar­tó módos népek lakták. Mára ebből nem sok maradt A 65. évfordulót népes család­dal ünnepelték, 4 gyermekük, 7 unoka és 4 dédunoka köszön­tötte őket rengeteg ajándékkal. Gimnáziumba jár, gyereket ne­vel, kinyitja a községi könyvtá­rat és felügyel a falu egyetlen számítógépére Varga-Lánci Re­náta. Igazán nem panaszkodhat arra, hogy unatkozna.- A könyvtárat és számító- géptermet hetente kétszer nyi­tom ki. 1,5 millió forintért fel­újítja és bővíti az önkormány­zat. A posta megszűntével az épületét ide csatolták - mond­ta. - Egy számítógépünk van, de úgy tudom, nemsokára vár­ható a második. Internet még nincs, de hamarosan ismét ka­punk vonalat. A könyvtár még aránylag ke­vés idejét veszi el a fiatalasz- szonynak, többet a tanulás. - A barcsi TIT gimnáziumába járok, jövőre érettségizem. Nem köny- nyű a tanulás gyerek mellett, de szívesen csinálom. Ha jól sikerül az érettségi, folytatni szeretném. Képzettség nélkül esély sincs az elhelyezkedésre, sem itt a falu­ban, sem Barcson. A gyes csak haladékot jelent, azonban még nem tudom, hogy mi lesz utána. Nincs könnyű dolga, ráadásul a férje két éve kilépett az életéből. - Egyik reggel elment dolgozni, s azóta nem láttuk, semmi hír róla. Szerencse, hogy a családomra számíthatok. EZT FŐZIK KŐMLOSDON Rakott csirke burgonyával Hozzávalók: 1,5 kg-os csirke, 25 tegezik a húst, zöldpaprikát, pa- dkg zöldpaprika, 25 dkg paradi- radicsomot és vöröshagymát, csőm, 25 dkg burgonya, rétegenként sózva. Ezt be­25 dkg vöröshagy- fedik a maradék ma, 10 dkg zsír, 2 burgonyával, tetejét dl tejföl, só és kis- ... pedig meghintik pi­kanálnyi pirospapri- rospaprikával, és le­ka. Feldarabolják a „ öntik a megmaradt öl­esükét, megtisztítják, vasztott zsírral és a tej­karikára vágják a zöldpap- föllel. A tálat fóliával Ma­rikát, a paradicsomot és a hagy- karva egy fél órán át a sütőben mát. Közben kizsíroznak egy sütik, majd a fóliát levéve újabb tűzálló tálat, melyben aluüa te- fél órára visszarakják. Akkor jó, rítik a burgonya felét, és erre ré- ha a burgonya és a hús is puha. A CIKKEKET ÍRTA ÉS FOTÓZTA: NAGY LÁSZLÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Nyugdíjas hajós Még gyerekként szerette meg a • Drávát, és azóta bejárta a folyó minden zugát Böszörményi Sándor. - Pon­tosan emlék­szem a napra: 1970. február 10-én szálltam először vízre - mondja. - Ak­kor álltam matróznak. Az erdé­szeti kompra kerültem, ott sze­reztem gyakorlatot. Harminc évet húztam le a Dráván mat­rózként, majd kormányosként. A Dráván hajózni sokkal nehe­zebb, mint a Balatonon vagy a Dunán. Bár már 64 éves, még most is dolgozik. Ő kormányoz­za a barcsi sétahajót nyugdíjas­ként, már ötödik éve. - Amíg engedi az orvos, dolgozom - mondta bizakodva. KOMLÓSDI MAGÁNÜGYEK Legkisebb komiósdi Az utóbbi két évben nem szü­letett gyermek a településen, a legkisebb helybeli a két éves Varga- Lánczi Johan­na. A csöpp­ség hamarosan óvodáskorba nő; szeptembertől várhatóan Barcsra utazik majd minden­nap a többi komiósdi kisgye­rekkel együtt. A fotós kedvé­ért - bár nehezen állt kötél­nek - még kedvenc állatait is megmutatta: a tigriscsíkos já­tékmacskát és fekete szőrű lo­vat. Johannával együtt össze­sen négyen vannak hasonló korú kisgyerekek a faluban. A kislány végül azt is elárul­ta, hogy legjobb barátja a Má­té névre hallgat. A falu krónikása A Tibold nemzetség ősi büjtoka- ként már 1398- ban említik ezt a falut, akkor még Komlós néven. Nagy te­lepülés volt egykor, s föld­vár is állt e helyen. A hajdani vizesárok és a várhíd nyomai még nem tűntek el teljesen. Gazdag múltú a település, és a falu első embere lelkesen gyűj­ti e múlt dokumentumait. Kiss Pál polgármester jószerével a falu krónikása lett; jó néhány régi irat van már a birtokában, amely saját családja és a tele­pülés történetének egy-egy mozzanatáról mesél. - A csalá­dom sok generáció óta komiós­di, s történetünk egybefonódott a falu történetével. Vizsgázik a gondnok Ezekben a napokban érettségi­zik Magyar Já­nos, Komlósd és Péterhida fa­lugondnoka. - Negyven el­múltam már, s ennyi idős fej­jel nehezen megy a tanulás, megkínlódtam a nyelvtannal. Magamnak tartozom azonban annyival, hogy megszerezzem az érettségit - mondta. Az írás­belin túl van már, a szóbelin pedig ezekben a napokban igyekszik megfelelni. - A falu vezetőinek köszönhetem, hogy tanulhattam, mert megoldot­ták a helyettesítésemet Egye­dül azt sajnálom csak, hogy a felkészülés miatt a fiamra ke­vesebb időm jutott. Ő ötödikbe megy szeptemberben. Beszáll a játékba Márciustól Szabadi Miklósáé vezeti a kom­iósdi idősek otthonát. A fia­talasszony már sok éve itt dol­gozik, nem is­meretlen a szá­mára a feladat. - 1982-ben ke­rültem ide. Jól kijövünk az idő­sekkel, s ha az idő engedi, még a játékba is beszállunk - mond­ja. - Szívesen leülök a társas­játék mellé velük, és közben beszélgetünk. Azt gondolom, hogy az odafigyelés épp olyan lényeges, mint a meleg étel és ellátás. Húsz nyugdíjas jár ide rendszeresen, igyekszünk szá­mukra családias légkört te­remteni. A saját családjában három gyermeket nevelt föl, már mind nagyok. Muzsikuslélek Monok Mariann tíz éven át zongorázott, s most szinteti­zátoron ját­szik. Mellette a cintányér és a nagydob sem idegen számá­ra, mindkettőn játszik a barcsi fúvósok között. Ikertestvére, Gábor is lelkes muzsikus. Már kisgyerekként zenélni akartak mindketten, s később sem csökkent a muzsika szeretete. Mariann most a barcsi gimná­ziumba jár, testvére pedig ven­déglátást tanul Kadarkúton. A nyár is munkával telik: hor­vátországi, sárvári, marcali fellépések követik egymást. A szülőktől örökölték a jó hallá­sukat, bár muzsikus rajtuk kí­vül nincs több a családban. t 4 I 4 ALMANACH - 109 - KOMLÓSD

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom