Somogyi Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 25. szám

BMHNHMENHMBHNKNNHRNMMN 2005. június 19., vasárnap • Közélet, politika, gazdaság 5 Jegyek nélkül nem megy Most még csak százezer gye­rekről kell írásos véleményt adni, de a rendszer negyedik osztályig tart és a jövő iskolá­saira is érvényes. A sziiipk viszont érdemjegyek híján nem tudják, hogyan teljesít csemeté­jük az iskolában Nem boldogok mostanság az első osztályosokat tanító pedagógusok. Érdem­jegy helyett szöveges értékelést kell adniuk gyerekekről minden tantárgyból. Egy napló emiatt szinte kódexméretű, s a minisztériumtól kapott programmal is megszenvednek. A szülők ráadásul nem értik, hogy a minősítés mit takar. E zekben a napokban lóhoz csatolt jellemzést lehet, a csaknem százezer elsős tanárnak legalább kétszer kell gyerek kapja meg a bi- minden egyes értékelést leírnia, zonyítványát. Ők az el- S ez a helyzet az idő múlásával sők, akik már nem a szűkszavú egyre romlik, hiszen a mostani „jól megfelelt” vagy „nem felelt elsősök egészen a negyedik meg” minősítéseket kapják, ha- osztályig ezt a fajta értékelést nem bővebb, írásos értékelést, kapják, akárcsak az utánuk jö- A minden egyes tantárgyból kü- vő generációk. Igaz, az oktatási lön-külön személyre szóló jel- tárca készített egy szoftvert, lemzések rengeteg többletmun- amely tantárgyakra lebontva kát tesznek a túlterhelt tanárok tartalmazza a leggyakoribb mi­vállára, ráadásul több példány- nősítéseket és a kitöltésben is bán is el kell ezeket készíteni: segít, ám Benkő Anna, a szege- egy pótlap a bizonyítványba ke- di Arany János Általános Iskola rüí, egy a diák iskolai törzslapjá- informatika-matematika tanára ra, egy pedig az osztálynaplóba, állítja: sok nehézséggel kell Mivel fénymásolni csak a nap- megküzdeni. HEGYI LÁSZLÓ operatőr- Szerintem nem rossz ez a módszer, hiszen hadd szokja meg a gyerek, hogy később osztályzatokkal fogják össze­mérni, illetve hasonlítani más diákokhoz. A kis lelkűknek az óvodai kedves légkör után elég furcsa lenne, hogy hirte­len szembesülnek a nagybe­tűs élet rangsorolásával. Az én gyermekem most lesz elsős, és a korai versengés biztos nem tenne jót neki. Mi is a gépi feldolgozást válasz­tottuk és bizony néhány, számí­tógépes területen kevésbé jára­tos kolléga csak informatikusi segítséggel tudta kitölteni a la­pokat. Ráadásul a szoftver csak május végén érkezett meg... A külcsín azonban még a ki­sebbik baj. Némely szülő ugyanis a tárca által felajánlott sablonmondatokat tartja sértő­nek. Készéi Sándor, a Magyar- országi Szülők Országos Egye­sületének elnöke szerint az új módszer katasztrofális.- Olyan minősítések szere­pelnek a minisztérium által fel­ajánlott sémák között, amelyek egyszerűen elfogadhatatlanok - jelentette ki. - A szövegírásra például olyan jelzőket ajánla­nak, mint „döcögős”, „masza- tos” vagy „botladozó”. Ezekből én mint szülő nem sokat értek, HOLTSÁGNÉ CSIPÁN ÁGNESTŐL, a Városmajor- Velem együtt két rendszergaz- utcai iskola da is van az iskolánkban, de igazgatójától még így is alaposan próbára minden szülő tesz minket a tárca által küldött azt kérdezi, szoftver - mondta. - Azt, hogy hogy akkor létezik egy javított verzió az most hányast interneten, véletlenül fedezte fel is kapott a az egyik kollégánk. Bár az gyerek? elképzelés amúgy jó, néhányan felvetették, egyszerűbb lett vol- legfeljebb jól megsértődöm. Mi- na kézzel írni a jellemzéseket... ért nem lehet pontosabban érté­Azok sem jártak jobban, kelni? írhatnák például azt, akik ez utóbbi megoldást válasz- hogy „korrigálásra szorul” vagy tották. A győri Apor Vilmos Ál- hogy a „betűkötése nem megfe- talános Iskolában egy-egy napló lelő”. Ebből már többet le tud- mérete vetekszik a kódexekével, nánk szűrni. Koppány László igazgató az Az Oktatási Minisztérium­egyiknél 300 oldalig jutott. bán nem látják annyira sötéten- Irtózatosan sok munkát je- a helyzetet, mint ahogy azt a la- lent az új értékelési rendszer - púnknak nyilatkozó pedagógu- jelentette ki. - Néhány fogalma- sok lefestették. Brassói Sándor zási ötletet átemeltünk belőle, közoktatás-fejlesztési főosz- de több hasznát nem vettük... tályvezető-helyettes szerint a Egyébként nemcsak a taná- módszer előnye, hogy a szülő rok, a szülők körében is tapasz- és a tanuló sokkal több infor- talható ellenérzés az új értéke- mációt kap egy rövidke szónál léssel kapcsolatban. Például vagy érdemjegynél - jelentette probléma, hogy a leírtak mö- ki. - Az általunk küldött prog- gött nem érzékelik, milyen a ram használata egyébként nem gyermek teljesítménye - állítja kötelező, mint ahogy az abban Holtságné Csipán Ágnes, a bu- megfogalmazott értékelési sé- dapesti Városmajor utcai Kós mákat sem kell követni. Ezt Károly Ének-Zene Tagozatos csupán segítségként ajánlottuk Általános Iskola igazgatója. az iskolák figyelmébe. A szoft­- A legtöbb szülő azt kérde- vert ért kritikákról elmondta: zi, hogy most ez hányas érdem- mindössze három helyesírási jegynek felel meg? - mondta. - hibáról tudnak. D. T. BÉNYI ILDIKÓ műsorvezető- Fanni lányom most végezte az első osztályt és tökélete­sen megfelel nekünk ez az értékelési módszer, hangsú­lyozom, most még. Azzal azonban nem értek egyet, hogy az elkövetkező években sem osztályoznak, csak a ne­gyedikben, ötödikben szem­besülnek azzal, hogy bizony az iskola is jóval keményebb világ. Addig pedig burokban tartjuk őket. J Váncsa István levele Kudlik Júliához „Mitől félünk? Természetesen az Ön ellenfeleinek égbekiáltó, emberi ésszel úgyszólván föl sem fogható mérvű balfaszsá- gától, melynek következtében jövőre Ön esetleg ismét kény­telen lesz gyönge vállaira venni a kormányzás terheit.” Kis János filozófus az érettségibotrányról „A politikai felelősség Magyar Bálinté akkor is, ha nem terheli mulasztás, azaz erkölcsi felelőssége nincs. Azt hiszem, illett volna felajánlania a lemondását. Más kérdés, a kormányfő­nek nem okvetlenül kellett volna ezt elfogadnia.” Charles Bukowski író „Régen... az írók élete érdekesebb volt a müveiknél. Manap­ság se az életük, se a műveik nem érdekesek." György Péter esztéta, a kereskedelmi tévékről „Ezeken a csatornákon egyre kevésbé üt át a valóság. Azok­nak egyre kevésbé van szükségük igazi hírekre. A parazita média ugyanis a médiából él. Az igazi siker, amikor a reggeli adásban feltűnő csatornasztárról álhíreket lehet közölni dél­ben, aztán az esti magazinműsorban beszámolni arról, hogy készült fel az illető a késő esti show-ra.” Koltai Tamás színikritikus „Ungvári Tamástól megkérdezném, aki szerint Cserhalmit azért tanácsolták el a Színház- és Filmművészeti Egyetemen való oktatástól, mert „a tanítást, akár az autóversenyzést, jogosítványhoz kötik az arra hivatott testületek”, hogy akkor miért tanítanak ott mások, akiknek annyi jogosítványuk sincs, mint Cserhalminak.” turMIX KÁTYUKAMPÁNY. Budapesten napok óta háborús viszonyok fogadják a polgárt. Valljuk be, a sokáig elodázott útjavítások, építkezések, kátyútlanítások kampányjelleggel folynak; a fő cél, hogy a 2006-os választásokon el lehessen majd mondani, hogy a fővárosi vezetés mindent megtett, s a gondok ellenére, végül megcselekedte, amit megkövetelt a haza. Nagy kár, hogy nincs minden héten vagy leg­alább minden évben egy választás. Akkor talán egy átlagos novemberben is csatába indulná­nak a markológépek, netán a főváros határán túl éldegélő főpolgármester is bevetne apait­anyait a pest-budai kátyúk felszámolására. ** RIPORTFÉLE. Flarmatos produkcióra futotta a RTL Klubtól, amikor is célba vette Csányi Sán­dort, az ország talán leggazdagabb emberét. A főbankár, aki borban és húsban is „utazik”, kellemes vidéki úrként, amolyan hétvégenként a telekre járó pesti átlagpolgárként mesélt, miközben az „igéire” rácsodálko­zó, láthatóan a rajongói körbe tartozó riporterlányka csak a pillá­it rebegtette a vágóképeken. Persze, kellemes műsor volt ez így is, épp csak a világon semmi nem derült ki a pletykák szerint a napi politikát is alakitó üzletemberről. Talán majd legközelebb. ** ÁMOKFUTÓ. Nagyon sietett budapesti otthonába egy férfi, ezért áthajtott a hegyeshalmi határátkelőhelyen a forgalommal szem­ben, és csak a tatabányai rendőrök tudták megállítani. Ugye, nem kell hosszabb elemzésbe kezdeni a honi közlekedési kultú­ráról. Merthogy a kultúra, a tolerancia nálunk régóta hiánycikk. Marad az apád-anyád tempó és a számtalan útszéli kereszt. * ÉRTÉKELÉS ***** Ez már döfi **** Elmegy *** Átlagos ** Gyengus * Bukta Vásárhelyi-tervvel az árvizek ellen HÚSZ HELYEN ÉPÍTKEZNEK AZ IDÉN A TISZA MENTÉN a Vásárhelyi-terv keretében. A közeljövőben írják alá a Cigánd melletti árapasztó tározó első kivitelezési szerződését. A szakemberek számára már régóta nyilvánvaló volt, hogy a gáterősíté­sek, töltésmagasítások nem jelenthetnek végleges meg­oldást a Tisza és mellékfolyói megzabolálására, ám a döntés­hozók csak az elmúlt évek nagy árvizei - négy alkalommal vo­nult le irdatlan mennyiségű víz - alapján jöttek rá, hogy másfajta szemlélettel kellene védekezni. Főleg, amikor kiderült, mennyi­be került mindez: 1998 és 2001 között 120 milliárd forintot emésztett föl a védekezés, kárel­hárítás, újjáépítés. A megoldás, a Vásárhelyi-terv - tározók építése, ahova elvezet­hetik a fölösleges vizet -, persze, ennél többe kerül, de megvan az az előnye, hogy nem alkalman­kénti kármentést szolgál nem túl hatékony módszerekkel, hanem hosszú távra szól. A 2003 októ­berében meghozott kormány- döntés alapján a terv első ütemé­ben, 2007-ig összesen hat tározó épül. A munkálatok már tavaly novemberben megkezdődtek, a Tisza bal parti hullámterében, Szeged és az országhatár között erősítik meg a töltéseket. Ebben az esztendőben húsz helyszínen dolgoznak majd a munkagépek és az emberek. Épül a lónyai csa­torna - amely 110 kilométer töl­tés megerősítését teszi szükség­telenné -, Tivadarnál, a híd előtti kanyarban eltávolítják a hordalé­kot, hogy ezzel is elősegítsék a víz lefolyását. Szolnok alatt, a vezsenyi kanyarban, a Bivaly-tó­nál, valamint Rákócziúj falunál áthelyezik a töltéseket, új folyo­sókat építenek. S kiemelkedő beruházásnak számít a ci- gándi. Ez a vésztározó - amely mintegy 94 millió köb­méter vizet tud majd befo­gadni - lesz az első azon ár­apasztó létesítmények sorában, amelyek jelentősen csökkentik a vízszintet a folyón. Ha minden a tervek szerint alakul, jövőre már 30 centiméterrel lehet alacso­nyabb Szolnok felett a víz. (Per­sze, az igazi megoldást a Vásár­helyi-terv második üteme jelenti majd - ez 2008-ban indul meg -, akkor 60 centiméterrel csökken­het a folyó szintje.) Az itteni épít­kezésnek négy fázisa van, első­ként a tározót keresztező közút és a híd építésére vonatkozó kivi­telezői szerződést írhatják alá. Ez mintegy 6-700 millióba kerül, ám ennél sokkal drágább lesz a víz- és tájgazdálkodási létesítmé­nyek megépítése, összesen 15 milliárdot tesz majd ki az összeg. A negyedik eleip a be­eresztő mű­tárgy és a hozzá tartozó töltésszakasz, amely mintegy hatszázmilliós költséggel jár. Mint az egész Vá­sárhelyi-tervvel, a cigándi épít­kezéssel is csúsznak kissé a be­ruházók. Több helyütt lehetett olvasni, hogy ennek egyik oka az volt, hogy telekspekulációk történtek a térségben, de Cigánd polgármestere ezt határozottan cáfolja. Mint azt Németh Károly lapunknak elmondta, három éve nem volt földtulajdon-válto­zás. A problémát inkább az okozza - állítja -, hogy a volt tu­lajdonosok még mindig nem ju­tottak a pénzükhöz. Először ugyanis hektáronként 300 ezer forintot ajánlottak fel nekik, ezt az összeget azonban a mintegy ezer gazdálkodó természetesen nem fogadta el. Jól tették, hi­szen a közigazgatási hivatal szakértői 8-900 ezerre becsül­ték az értékét, amit viszont a be­ruházó sokall. Ezért tart még a huzavona, bár a kisajátítás idő­közben már megtörtént, az épít­tetők birtokba vették a területet. Ezt az incidenst leszámítva persze mindenki örül majd, ha megépül a tározó, hiszen a Ti­sza folyamatos fenyegetést je­lentett az ott élők számára. (2004-2007) (milliárd forint) Árapasztó tározók 50 Medarrendazós 15 Vidékfejlesztés, tájgazdálkodás 30 Infrastruktúra-fejlesztés 35 Összesen 130

Next

/
Oldalképek
Tartalom