Somogyi Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 25. szám

Közélet, gazdaság, politika 2005. június 19., vasárnap fúl kevés a disznó, fogynak a marhák A baromfiágazat 8-10 milliárdos nemzeti támogatást szeretne, a sertéstenyésztők úgy vélik, lemaradnak a versenyben, a szarvas­marhatartók a tej felvásárlási árát tartják nagyon alacsonynak. H a az utóbbi időkben az agrárium problémái kerültek szóba, szinte mindig a nö­vénytermesztőkről hallhat­tunk. Holott az állattenyésztés területén is rengeteg a gond. Ezt jelzi, hogy a Ba­romfi Terméktanács elnöke, Erdélyi István azt mondta a szervezet közgyű­lésén, az ágazat számára a rendszervál­tás óta a tavalyi volt a legrosszabb esz­tendő. Az iparág valamennyi cége rosz- szul teljesített: 1,36 milliárd forint vesz­teséget szenvedtek el, holott 2003-ban még kétmilliárdos nyereséget produ­káltak. Idén sem számítanak sokkal jobb helyzetre, sőt az élőállat-felvásár­lás öt százalékkal csökkenhet. A ba­romfitenyésztők úgy vélik, túl erős a forint, ezért a 340 millió dolláros exportbevétel mindössze 68-70 milliárd forintot hozott a konyhára. Sérelmezik azt is, Forrás: KSH (ezer darab) 2003. 04.01. 2004. 04.01. 2005. 04.01. Szarvasmarha 769 742 721 ebből tehén 365 353 346 Sertés 5096 4287 3915 ebből koca 372 312 293 Juh 1254 1420 1520 Baromfi 52 484 49 650 44 978 ebből tyúkfélék 40 222 39 067 35 880 hogy tavaly megszűnt az ágazat nem­zeti támogatottsága, holott 20 milliárd forint adót fizetnek be a cégek, s ennek a felét szeretnék visszakapni állatjóléti, húsvizsgálati, hulladékmegsemmisítési támogatásként. A tojástermelőket az aggasztja, hogy az alacsony felvásárlási ár nincs összhangban a baromfitartás költségeivel, a hazai, jó minőségű ter­mékeket pedig kiszorítja a kétes erede­tű, de olcsóbb külföldi. A magyar sertéspiac megítélése na­gyon vegyes. Amikor túl kevés a disz­nó az ólakban, sokan válságot emle­getnek, mások pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a helyzet cikli­kusan változik, s a kis sertésállo­mány okozta hús­áremelkedés mi­att egyre jobban megéri majd újra disznót tartani. Ennél azonban lé­nyegesebb, hogy hazánk mennyire tud fölkészülni a piaci küzdelemre. Mert most már nem egy-egy sertéstartó gazdaság, vá­góhíd ügyéről van szó, hanem nem­zeti szinten állnak versenyben az ága­zatok. Magyarországon pedig még nem zajlott íe a kívánatos mértékben a cégek összefogása, koncentrációja. Holott csak így lehetne azokat a lema­radásokat behozni, amelyek a vágás, a darabolás, a csontozás, a csomago­lás területén jelentkeznek. Ha azt vesszük, hogy most még a négymilli­ót sem éri el a sertések száma, akkor meglehetősen merésznek tűnik Zádo- ri Lászlónak, a Vágóállat- és Hús Ter­méktanács titkárának óhaja, misze­rint a gabona-hús egyensúly elérése érdekében 4-5 éven belül el kellene érni a nyolcmilliós darabszámot. Évek óta folyamatosan fogy a szar­vasmarhák száma. Ennek egyrészt az az oka, hogy az európai átlagnál sok­kal kevesebb tejet és tejterméket eszünk, továbbá a tej felvásárlási ára és a feldolgozott termék ára között ak­kora a különbség, hogy alig éri meg a nagydarab állatokkal vesződni. Emiatt elvileg a fogyasztói áraknak növeked­niük kellene, csakhogy amióta tagjai vagyunk az Európai Uniónak, gyakor­latilag korlátlanul áramolhat be a jóval olcsóbb importtermék, így épp ellen­A magyar sertések túl zsírosak a külföldieknek, ezért is nehezebb a húsukat exportálni kezőleg, árzuhanás történt néhány áru esetében. Az viszont régóta közis­mert, hogy a magyar vásárlók dönté­seinél lényegesebb szempont az ár, mint a termelő nemzetisége, s ugyan­olyan minőség mellett inkább az ol­csóbb külföldit, mint a drágább hazai terméket veszik meg. A húsáért tartott szarvasmarha iránt viszont megnőtt a kereslet az idén. Olyannyira, hogy egyre gyakoribb a dajkatejes borjúne- veíés. Mivel Magyarországon kevés a borjú, külföldről, például Szlovákiából hoznak be fiatal, 2-300 kilós marhá­kat, amelyeket itthoni telepeken hiz­lalnak. Azok a gazdák, akik időben váltottak erre az állatra, azok most bi­zakodhatnak. ABCs HÍREK Sarkozy felfüggesztené az EU bővítését PÁRIZS: Az Európai Unió minden további bővítését fel kell füg­geszteni, amíg új európai intézmények nem születnek - jelentette ki tegnap Párizsban Nicolas Sarkozy, a francia kormány második embere, a kormánypárt elnöke. A politikus leszögezte: az európai alkotmányról május végén lezajlott franciaországi népszavazás után „nem lehet úgy tenni, mintha semmi sem történt volna”. Sarkozy úgy véli, „higgadtan meg kell mondani: Európában nem tudunk újabb országokat befogadni”. A 2007-es franciaországi elnökvá­lasztás ez idő szerint valószínű nyertese nem említette név szerint Romániát és Bulgáriát, de azt mondta: „különösen furcsa volna tárgyalásokba bocsátkozni Törökországgal, miután most hangzott el a nem az európai alkotmányra”. Bush: azért háborúzunk, mert megtámadtak WASHINGTON: George Bush amerikai elnök szerint az Egyesült Államok azért visel háborút Irakban, mert megtámadták. „Katoná­ink azért szállnak szembe Irakban e terroristákkal, hogy ne itt kell­jen szembeszállnunk velük” - jelentette ki. Az elnök egyúttal elhárí­tott minden időrendet a jelenleg Irakban lévő mintegy 130 ezer amerikai katona kivonására. „Könyörtelen ellenséggel állunk szem­ben, amely örömét leli ártatlan férfiak, asszonyok, gyermekek gyil­kolásában. A terroristák országunk és a szabad világ jövőbeli biz­tonságának létfontosságú próbakövévé tették Irakot. Csak a győze­lemmel lehetünk elégedettek” - mondta beszédében Bush. Két gyermek halt meg a pizzériában WAGNA BEI LEIBNITZ: Két gyermek meghalt, heten megsebe­sültek a stájerországi Wagna bei Leibnitzben, egy pizzériában teg­nap hajnalban bekövetkezett robbanásban. A detonáció nyomán tűz keletkezett, amely elpusztította a Graztól 30 kilométerre délre fekvő kisvárosban lévő többemeletes épületet. A két áldozat 4-5 év közötti gyermek volt. A sebesülteket, köztük egy 18 hónapos csecsemőt, kórházban ápolják. Aknagránátokkal lőttek egy zsidó telepet RAFAH: Palesztin szélsőségesek több aknagránátot lőttek ki teg­nap egy zsidó telep irányába a gázai övezet déli részén. A hadse­reg válaszolt a Morag telepet célba vevő lövésekre, áldozatokról nem érkezett jelentés. A kolónia egyike a húsz gázai övezeti telep­nek, amelynek kiürítését Izrael a nyárra tervezi. Izraeli katonák elő­zőleg megölték az Iszlám Dzsihád radikális palesztin mozgalom egyik tagját, aki merényletre készült a Morag közelében fekvő Kfar Darom zsidó telep ellen. A támadást Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter látogatásával égy időben hajtották végre. Földrengés Romániában, áldozatok, károk nélkül BUKAREST: A Richter-skála szerinti 5,2 erősségű földrengés ráz­ta meg tegnap kora este Románia egyes részeit, ám sem áldozato­kat, sem károkat nem jelentettek - közölte a román földrengéstani intézet. A földlökések az ország keleti részén fekvő Vrancea körze­tében voltak a legerősebbek, de Bukarestben és délen is érezni lehetett őket. A földmozgás epicentruma 150 kilométeres mélység­ben volt. Az országot legutóbb 1977. mároius 4-én sújtotta erős földrengés, akkor több mint 1500 ember vesztette életét. Rice többet vár a palesztinoktól RÁMALLÁH: A Palesztin Hatóság Condoleezza Rice amerikai kül­ügyminiszter szerint konkrét és pozitiv lépéseket tett a biztonsági szolgálatok megreformálására, de még „sokkal többet” kell tennie. Rice a palesztin elnökkel folytatott tegnapi megbeszélése után le­szögezte: az Egyesült Államok változatlanul ragaszkodik a Hamász bojkottjához, és terrorista szervezetnek nevezte az iszlámista moz­galmat. (Két nappal korábban az Európai Unió felfedte, hogy diplo­máciai érintkezések történtek közte és a Hamász között.) Mahmúd Abbász a közel-keleti viszály rendezése szempontjából különleges fontosságúnak nevezte, hogy Izrael bocsássa szabadon az általa fogva tartott mintegy hétezer palesztin foglyot. Matolcsy és az ír példa MATOLCSY GYÖRGY közmegegyezésen alapuló reformokat sürget. A volt gazdasági miniszter a Népszabadságnak adott interjújában kijelentette: egyetért azzal, hogy gazdasági kérdésekben meg­egyezésre lenne szükség a két oldal között. Matolcsy megemlítette az ír példát is: a szigetország­ban 1973 és 1988 között semmiben nem tudtak megegyezni, ám aztán ráébredtek, hogy így „nem lesz belőlük énekes halott” és közös társadalmi-gaz­dasági célokat határoztak meg. Matolcsy - aki pártja gazdasági programját állítja össze - szerint olyan helyzetet kellene kialakítani, hogy ne egy párt határozza meg, mi legyen a gazdaságpolitikában, hanem jobb lenne, ha „összedugnák a fejüket”, ezért azt tervezi, hogy az MSZP-hez és az SZDSZ- hez közel álló szakértőkkel is leül beszélgetni. A száz lépés java már jövőre működik A száz lépés több mint 90 százaléka még az idén érvényre jut, és az egészségügyi intézkedések hároméves folyamatát kivéve mindegyik életbe lép 2006 januárjától - jelentette ki Kiss Péter az MSZP tegnapi, zalaegerszegi juniálisán. A Miniszterelnö­ki Hivatalt vezető miniszter elmondta: „fontos, hogy az emberek, közösségek által elképzelt település- és régiófejlődés alakuljon ki”, de ehhez konszenzusra van szükség. Kiss Péter szerint az évente elnyert uniós forrásoknak akár a tízszeresé­hez is hozzájuthatnak a pályázók a következő költségvetési ciklusban. Orbán: nemzeti kormányra van szükség Nemzeti kormányra van szüksége Magyarországnak 2006-ban, amely a nemzet legjobb erőit foglalja magába - jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke tegnap, a Professzorok Batthyány Köre rendezvényén. A pártelnök, aki 2002-ben kérte fel a szervezetet a Szent István Terv elkészítésére, hangsúlyozta: a nemzetstratégiai dokumentum szerint megfogalmazódó kormányzati programot „pártkormány vég­rehajtani nem tudja”. A politikus szerint az 1985 és 1990 közötti időszakhoz ha­sonlóan, olyan helyzetben van az ország, hogy minden értelmiséginek éreznie kell, ismét a szellemi emberek segítségére van szükség, hogy megtalálják a kiutat. Két roma, két vélemény Pozitív változást jelent a kisebbségi törvény módosítása, mert megszünteti a kisebb­ségi önkormányzatok kiszolgáltatottságát - jelentette ki az Országos Cigány Önkor­mányzat elnöke tegnap Ipolyvecén. Kolompár Orbán szerint „végre nincs alá- és fölé­rendeltségi viszony a település, illetve a kisebbségi önkormányzat között, nincs ki­szolgáltatva a kisebbségi önkormányzat a települési önkormányzat polgármesteré­nek, jegyzőjének”. Ugyancsak tegnap, Szolnokon a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség vezetője kijelentette: a hazai cigányság körében soha ilyen méretű munkanélküliség és szegénység még nem volt, mint az elmúlt há­rom évben. Farkas Flórián szerint: a romák teljesen kiábrándultak a kormányzatból. Egyelőre még nem tudni, miként változik az általá­nos forgalmi adó rendszere, de ha csökkenne az áfakulcs, azt a vevőknek is érzékelniük kellene. Egy esetleges áfatartalom-csök- kenés a műszaki cikkek eseté­ben biztos, hogy a vásárlók malmára hajtaná a vizet, hi­szen ezen a piacon már most, 25 százalékos forgalmi adó mellett is mérséklődnek az árak - állítja Vá­mos György, az Országos Keres­kedelmi Szövet­ség vezetője. Szerinte ezen a téren akkora a versenyfutás, hogy a kereske­dők minden al­kalmat megra­gadnak az „ak­ciózásra”. Az élelmiszer-ke­reskedelemben még élesebb a küzdelem, ám a helyzet már ki­csivel bonyolultabb. Takács László, a Baromfi Termékta­nács igazgatója szerint adótar­talom-csökkenés esetén sem lenne indokolt árat mérsékelni­ük, mivel a fogyasztói árak Sok múlik a nagy keres­kedelmi lán­cok hozzáál­lásán, mivel ők „belehaj­szolhatják” a termelőket egy árver­senybe. enélkül is kúsznak lefelé. Sze­rinte a termelőknek minden al­kalmat meg kellene ragadniuk, hogy működési költségeiket csökkentsék. Az áfa mérséklé­séből származó néhány száza­lékos plusz bevétel épp ilyen alkalom lehet.- A baromfiszektor egyre kevésbé jövedelmező, az élő­súlyban számított termelés csaknem hét százalékkal csök­kent - jelentette ki. - Ennyivel kevesebben gondolják, hogy ebből meg lehet élni. Tejfronton jelenleg kínálati piac van, az árak itt is inkább csökkennek, emiatt a termék- tanács igazgatója, Istvánfalvi Miklós szerint kevés az esélye annak, hogy a gyártók meg­tarthatnák az adócsökkentést.- Nagy valószínűséggel ez az összeg a vásárlók zsebébe vándorolna, de sok múlik majd az akkori piaci helyzeten is. A húsosok szerint, ha csök­ken az adótartalom, annak ha­tása minimálisan lesz majd ér­Az áfacsökkenés miatt húsból és tejből kicsit többet lehelnénk a kosárba zékelhető a fogyasztói árban. Jankó Ferenc, a Hússzövetség elnöke szerint az is elképzel­hető, hogy a piaci szereplők „megosztoznak” a kieső adó­tartalmon keletkező hasznon.- Nem tartom kizártnak, hogy a húsipar is kapna egy ke­veset, a kereskedő is meg a ve­vő is jobban járna egy kicsit... De a mi igazi hasznunk az le­hetne, ha a csökkenő ár miatt nagyobb lenne a forgalom. A zöldségek és gyümölcsök piacán viszont nem érdemes előre illúziókba ringatni ma­gunkat - tanácsolja Lux Ró­bert, a terméktanács főtitkára. Ezen a területen ugyanis né­hány százalékos áringadozás egyáltalán nem érzékelhető.- A nagybani piacon a he­ti áringadozás ennél lényege­sen nagyobb, ezért nem hin­ném, hogy egy esetleges áfa­csökkenés bármire is hatás­sal lenne - mondta. - A zöld­ségek és gyümölcsök árát in­kább a kereslet-kínálat hatá­rozza meg. ■* •# t « 9 Nyerhetünk-e a csökkenő áfán? UJ cc i cö O 0 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom