Somogyi Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-11 / 135. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JÚNIUS 11., SZOMBAT HÉTVÉGE Darabos Mihály közhelytára színház Kaposvári darab a Szentendrei Nyári Fesztiválon Keszeg László, Bartsch Kata és Némedi Árpád az előadás egyik jelenetében fotó: török aneit Takács Zoltán Egy horvát színművet álmodtak színpadra a Kaposvári Csiky Gergely Színház művészei, amelyet a Szentendrei Nyári Fesztiválon mutatnak be először. Keszég László, a darab rendezője elmondta: az augusztus 5-i bemutató után még négy alkalommal játsszák nyáron a darabot, amelynek kissé átértelmezett változatát jövőre a somogyi publikum is láthatja. Mint megtudtuk: az 1551- ben írt darab rendezője Marin Drzic, s eredeti címe Dundo Maroje. Marco Fotez horvát dramaturg munkájából Ari- Nagy Barbara és a darab rendezője gyúrta időszerűvé a történetet, mely a Darabos Mihály címet kapta. A főbb szerepekben Hunyadkürti György, Kelemen József, Végh Zsolt, Némedi Árpád, Kocsis Pál, Sarkadi Kiss János, Karácsony Tamás, Pető Kata, Bartsch Kata, Kántor Anita, Márton Eszter, Tóth Richárd, Szvath Tamás és Zságer Varga Ákos lesznek láthatók. Keszég László elárulta: bár az eredeti komédiában dubrovniki polgárok római kalandjairól esik szó, az új változatban magyar turisták járnak Dubrovnikban. Hozzátette: az önironikus előadásban arra törekednek, hogy a szappanoperák bárgyúságát is túlszárnyaló közhelyáradatot zúdítsanak a gyanútlan publikumra. „ERŐS VÁRUNK, A NYELV” (Kosztolányi) Tagadás és tiltás Kinek jutna eszébe a nem tagadószót és a ne tiltószót egybeírni a tagadott szóval? Nézzük csak: nem megy, nem dolgozik, ne igyál! nem német, ne beszélj! nem felel, ne felejts! nem irigy, ne bu- táskodj! nem régi, nem dohányzóm stb. Vannak azonban olyan szavaink, amelyek a nemmel (ritkán a ne-vel) egybeírhatok, sőt egybe is kell írni az ilyen - elsősorban - fogalmakat jelentő kifejezéseket. Lássunk példákat! Különírandó: nem dohányzó hölgy - egybeírandó: nemdohányzó fülke (pl. a vonaton). Most már csak néhány érdekes párt sorolok fel: meg nem támadás - megnemtámadási szerződés; nem fémes a csengése - nemfémes elem; nem kívánatos, hogy - nemkívánatos egyének; most nem, egyszer talán - elmondtam már nemegyszer (gyakran); meg nem támadás - megnemtámadási szerződés; nem bánom - nembánomból lesz a bánom; ez nem fizetés, hanem alamizsna- nemfizetés esetén jön a végrehajtó; nem jó - a nemjóját neki!; nem ideális partner nemideális elegy (a kémiában); István nem kapitalista nemkapitalista út; nem régi - nemrégiben esett meg velem; nem ritka - nemritkán; nem szeretem, ha zavarsz - nemszeretem dolog; nem törődöm vele - nemtörődöm alak; ne mulass naponta - lesz majd nemulass!; József nem vezető - nemvezető anyagok stb. Ugyancsak egybeírandók: nemcsak (kötőszó): Tibor nemcsak tanul, hanem tud is. - nemhogy, nemigen, nemkülönben, nemsokára stb. Végül egy mondat a sem és a se használatáról: A se köznyelvi, a sem választékos: Se veled, se nélküled. - Sem veled, sem nélküled. Egy nótát se énekelt. - Egy nótát sem énekelt. Remélem, nemhiába írtam mindezt meg! MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Bűvös varázsszó számára a Balaton szerelemben Rosta Sándor még a rossz hírektől is félti a selymes vizű tavat Rosta Sándor hetvenéves. Negyvenhét esztendeje dolgozik a Balatonért. Ily- lyés Gyula barátja, nagy korok túlélője, aki mindig megtalálta a maga feladatát. Ma a tapasztalatával segít. Mérhetetlenül nagy az előrelépés, de - mondta - sok még a tennivaló, hogy ez a gyöngyszem úgy csalogasson mind több vendéget, hogy közben ne sérüljön a természet. Czene Attila- Milyenek voltak a régi balatoni nyarak?- Szépek. A nyár még nyár volt, az ősz pedig ősz. A természet változása nagyobb élmény volt. A hatvanas években mesz- szi tájakról még nem jártak a Balatonhoz. Előbb a magyarok fedezték fól, majd a csehszlovákok, a lengyelek és később a németek jöttek. A küldő ország akkoriban megszűrte, hogy ki jöhet.- Milyen körülmények fogadták őket?- Kevés volt a kijelölt strand, az is csak az ismertebb településeken; Siófokon, Balatonföld- váron, Balatonfüreden és Keszthelyen. Hiányoztak a minimális szolgáltatások is. Emlékszem, a marhacsordát leterelték a partra, itatták, fürdették az állatokat. Mellettük pancsoltak a turisták, akik vasúton érkeztek, mert személyautó alig volt, buszjárat sem. A keszegsütő helyek illata belengte a fél települést, az orránál fogva a Balatonhoz vezette a vendéget.- Mi jelentette az áttörést?- Veszprém megyében alapították az ország első idegenforgalmi hivatalát. 1958-ban egy kedves atyai barátom ajánlott a vezetőnek, Zákonyi Ferencnek, aki maga mellé vett. Nevéhez fűződik a nagy nyitás: 1966-ban nemzetközi kempingtalálkozót szervezett, amelyre huszonöt országból több mint tízezren érkeztek. Akkortól indult meg a balatoni kempingélet.- Nehéz volt kiszolgálni a vendégeket?- Rendkívül nagy erőfeszítésekre volt szükség. A szocialista országokból nagy számban érkeztek turisták, ami meglepte, felkészületlenül érte a magyar vezetést. A Balaton mellől hiányoztak a szállások, az illemhelyek és az éttermek. Sőt, a szakember, az áram, de még a kifli és a sör sem volt elég. Emlékszem, egyes turisták a közeli kertekből loptak ennivalót.- A tó gazdája akkoriban a Balatoni Intéző Bizottság volt- 1928-tól 1948-ig működött a szervezet, aztán elsorvasztotta a politika, de az 50-es évek második felében újraszervezték. Rádöbbentek, hogy a Balaton környéki tervezést, munkát egy kézben kell tartani. Már akkor sem volt ez könnyű, mert a megyék féltették az önállóságukat. Farkas Tibor főépítész irányításával mégis sikerült elkészíteni a Balaton fejlesztésének tervét, ami Párizsban nagydíjat nyert. Ha az ország akkori vezetése ennek megvalósításához szabad utat és pénzt adott volna, a Balaton ma sokkal elegánsabb, európaibb kinézetű volna. Sajnos, az a gondolkodás vált általánossá, hogy a Balaton mindenkié; lett is sokaknak zsebkendőnyi területe, ahová nyaralócskák épülhettek a legalapvetőbb infrastruktúra nélkül.- A politika mennyire segítette a jobbító törekvéseket?- A politikusok féltek a turizmustól, mert nagyon nehezen ellenőrizhető mozgással járt együtt. Kapcsolatot hozott létre külföldiekkel, ami nem tartozott az elfogadható dolgok közé. Nehéz volt kritikával illetni őket, mert az autóik és költekezésük csodaszámba ment. A helyiek mást láttak, mint amit a politika el akart hitetni velük.- Mégis évtizedeken át dolgozott a Balatonért- 1989-ben mentem nyugdíjba, akkor szűnt meg a Balatoni Intéző Bizottság. 1998- ban alapították a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottságot, amikor felkértek a vezetésére, elvállaltam. Most ezzel telnek a napjaim, vagyis „bíbelődöm”. Soha nem voltam híve a viharos nagy jeleneteknek, inkább a kompromisszumokat kerestem. Ezekkel gyorsabban lehetett előrehaladni. Persze a Balaton varázsszó, ami mindig segített.- Tennivaló azért ahogyan mindig, ma is akad.- Fontos, hogy a legtöbbször ok nélkül elterjedt rossz híreket megcáfoljuk. Azt, hogy a Balatonban kevés a víz, annak is rossz a minősége, és nagy a drágaság. Szeretném elérni, hogy ne kelljen semmit cáfolni, mert az a legrosszabb. A vendég mindig érezze, hogy mindig történik itt valami, hogy ő a legfontosabb. Ebben mindenkinek van feladata. Újabb szemléletváltásra van szükség. rosta Sándor 70 éves. Pápa mellett, a kupi erdészházban született. Hobbija a szőlészkedés, kedvenc bora az olaszrizling. Gyakran úszik, olvas, imádja a családját. Szeretne velük minél hosszabb időt megélni. Kedvenc helye a tihany-sajkodi természetvédelmi terület, ahová hetente ellátogat kerékpárral. A balatonlellei szőlődombról és afonyódi tetőről szeret végigtekinteni a Balatonon. Mindenkinek ajánlja a háttértelepülések közötti barangolást, mert kellemes meglepetések érhetik a kirándulót. Isten örömkönnye a tó- Ahogyan a Balaton szépült, fejlődött, az európai elfogadottsága is szélesebb lett. Egyre többen megismerték és megszerették ezt a csodálatos tavat. Én úgy gondolom, hogy jelenleg is nagy átalakuláson megy keresztül a turizmus. A Balaton gyönyörű ékszere az országnak, kultúrtáj, amit nem szabad versenyeztetni a tengerekkel Sajátos világával, selymes vizével másra való, ezt az adottságot ki kell használnunk. A sekély vízben a gyerekeket nem kell félteni. Ez a nagy nemzeti játszótér, főleg a hazai vendégek regenerálódását szolgálhatja. Erre most már nagyon jó lehetőségek vannak, bár további fejlesztések szükségesek. De örjilni kell neki, félteni és óvni, nem pedig megsarcolni. Figyelemre szükség van, de a természet nagy folyamataiba az embernek nem szabad beavatkoznia. Nem jó, ha az embert megijesztik a természet változásai A törődésről persze nem kell lemondanunk, s akkor újabb sok-sok nemzedék számára szép élményeket nyújthat a nagy tó. Isten örömkönnye a Balaton. Segítőkész művészvilág- Nagy egyéniségekkel dolgozhattam együtt; ilyen volt a somogyi parton Fodor János, a Siotour alapító vezetője. A művészvilágban is számos barátra leltem. Többek között Illyés Gyulával, Keresztúri Dezsővel, Passuth Lászlóval, Simándi Józseffel és Ruttkai Évával rendszeresen találkoztunk, ők elmondták véleményüket a tóról. Előálltak az ötleteikkel. Voltak olyanok, amelyeket jól lehetett hasznosítani. Ennél is többet ért, hogy a Balaton nagyköveteiként viselkedtek; ha valamit nem tudtunk megoldani, akkor ők az ország első számú vezetőivel találkozva vagy az írásaikkal, beszédeikkel kimozdították az ügyet a holtpontról. Emellett persze állandóan heccelték, ugratták egymást; nagyon szerettem közöttük lenni. Közvetlenek voltak. Az sem zavarta őket, ha Szántódpusztán az ingükre csöpögött a lángállóról a fokhagymalé; csak nevettek rajta. Jó volna, ha a jelenlegi kulturális elit is közösséget vállalna a tóért, segítő szándékkal. fi
