Somogyi Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-11 / 135. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JÚNIUS 11., SZOMBAT HÉTVÉGE Darabos Mihály közhelytára színház Kaposvári darab a Szentendrei Nyári Fesztiválon Keszeg László, Bartsch Kata és Némedi Árpád az előadás egyik jelenetében fotó: török aneit Takács Zoltán Egy horvát színművet álmod­tak színpadra a Kaposvári Csiky Gergely Színház művé­szei, amelyet a Szentendrei Nyári Fesztiválon mutatnak be először. Keszég László, a darab rendezője elmondta: az au­gusztus 5-i bemutató után még négy alkalommal játsszák nyá­ron a darabot, amelynek kissé átértelmezett változatát jövőre a somogyi publikum is láthat­ja. Mint megtudtuk: az 1551- ben írt darab rendezője Marin Drzic, s eredeti címe Dundo Maroje. Marco Fotez horvát dramaturg munkájából Ari- Nagy Barbara és a darab ren­dezője gyúrta időszerűvé a tör­ténetet, mely a Darabos Mihály címet kapta. A főbb szerepek­ben Hunyadkürti György, Ke­lemen József, Végh Zsolt, Némedi Árpád, Kocsis Pál, Sarkadi Kiss János, Karácsony Tamás, Pető Kata, Bartsch Ka­ta, Kántor Anita, Márton Esz­ter, Tóth Richárd, Szvath Ta­más és Zságer Varga Ákos lesz­nek láthatók. Keszég László elárulta: bár az eredeti komédiában dub­rovniki polgárok római ka­landjairól esik szó, az új válto­zatban magyar turisták járnak Dubrovnikban. Hozzátette: az önironikus előadásban arra tö­rekednek, hogy a szappanope­rák bárgyúságát is túlszárnya­ló közhelyáradatot zúdítsanak a gyanútlan publikumra. „ERŐS VÁRUNK, A NYELV” (Kosztolányi) Tagadás és tiltás Kinek jutna eszébe a nem ta­gadószót és a ne tiltószót egybeírni a tagadott szóval? Nézzük csak: nem megy, nem dolgozik, ne igyál! nem német, ne beszélj! nem felel, ne felejts! nem irigy, ne bu- táskodj! nem régi, nem do­hányzóm stb. Vannak azonban olyan szavaink, amelyek a nem­mel (ritkán a ne-vel) egybeír­hatok, sőt egybe is kell írni az ilyen - elsősorban - fogal­makat jelentő kifejezéseket. Lássunk példákat! Külön­írandó: nem dohányzó hölgy - egybeírandó: nemdohány­zó fülke (pl. a vonaton). Most már csak néhány érdekes párt sorolok fel: meg nem tá­madás - megnemtámadási szerződés; nem fémes a csen­gése - nemfémes elem; nem kívánatos, hogy - nemkívá­natos egyének; most nem, egyszer talán - elmondtam már nemegyszer (gyakran); meg nem támadás - meg­nemtámadási szerződés; nem bánom - nembánomból lesz a bánom; ez nem fize­tés, hanem alamizsna- nem­fizetés esetén jön a végrehaj­tó; nem jó - a nemjóját neki!; nem ideális partner nemideális elegy (a ké­miában); Ist­ván nem ka­pitalista nemkapitalis­ta út; nem régi - nemrégiben esett meg velem; nem ritka - nemritkán; nem szeretem, ha zavarsz - nemszeretem dolog; nem törődöm vele - nemtörődöm alak; ne mulass naponta - lesz majd nemu­lass!; József nem vezető - nemvezető anyagok stb. Ugyancsak egybeírandók: nemcsak (kötőszó): Tibor nemcsak tanul, hanem tud is. - nemhogy, nemigen, nemkülönben, nemsokára stb. Végül egy mondat a sem és a se használatáról: A se köznyelvi, a sem választékos: Se veled, se nélküled. - Sem veled, sem nélküled. Egy nó­tát se énekelt. - Egy nótát sem énekelt. Remélem, nemhiába írtam mindezt meg! MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Bűvös varázsszó számára a Balaton szerelemben Rosta Sándor még a rossz hírektől is félti a selymes vizű tavat Rosta Sándor hetvenéves. Negyvenhét esztendeje dolgozik a Balatonért. Ily- lyés Gyula barátja, nagy korok túlélője, aki mindig megtalálta a maga felada­tát. Ma a tapasztalatával segít. Mérhetetlenül nagy az előrelépés, de - mondta - sok még a tennivaló, hogy ez a gyöngyszem úgy csalogasson mind több vendéget, hogy közben ne sérüljön a természet. Czene Attila- Milyenek voltak a régi balatoni nya­rak?- Szépek. A nyár még nyár volt, az ősz pedig ősz. A termé­szet változása nagyobb élmény volt. A hatvanas években mesz- szi tájakról még nem jártak a Balatonhoz. Előbb a magyarok fedezték fól, majd a csehszlo­vákok, a lengyelek és később a németek jöttek. A küldő ország akkoriban megszűrte, hogy ki jöhet.- Milyen körülmények fogadták őket?- Kevés volt a kijelölt strand, az is csak az ismertebb telepü­léseken; Siófokon, Balatonföld- váron, Balatonfüreden és Keszt­helyen. Hiányoztak a minimális szolgáltatások is. Emlékszem, a marhacsordát leterelték a part­ra, itatták, fürdették az állato­kat. Mellettük pancsoltak a tu­risták, akik vasúton érkeztek, mert személyautó alig volt, buszjárat sem. A keszegsütő helyek illata belengte a fél tele­pülést, az orránál fogva a Bala­tonhoz vezette a vendéget.- Mi jelentette az áttörést?- Veszprém megyében alapí­tották az ország első idegenfor­galmi hivatalát. 1958-ban egy kedves atyai barátom ajánlott a vezetőnek, Zákonyi Ferencnek, aki maga mellé vett. Nevéhez fűződik a nagy nyitás: 1966-ban nemzetközi kempingtalálkozót szervezett, amelyre huszonöt országból több mint tízezren ér­keztek. Akkortól indult meg a balatoni kempingélet.- Nehéz volt kiszolgálni a vendége­ket?- Rendkívül nagy erőfeszíté­sekre volt szükség. A szocialis­ta országokból nagy számban érkeztek turisták, ami meglep­te, felkészületlenül érte a ma­gyar vezetést. A Balaton mellől hiányoztak a szállások, az il­lemhelyek és az éttermek. Sőt, a szakember, az áram, de még a kifli és a sör sem volt elég. Em­lékszem, egyes turisták a köze­li kertekből loptak ennivalót.- A tó gazdája akkoriban a Balatoni Intéző Bizottság volt- 1928-tól 1948-ig működött a szervezet, aztán elsorvasz­totta a politika, de az 50-es évek második felében újra­szervezték. Rádöbbentek, hogy a Balaton környéki terve­zést, munkát egy kézben kell tartani. Már akkor sem volt ez könnyű, mert a megyék féltet­ték az önállóságukat. Farkas Tibor főépítész irányításával mégis sikerült elkészíteni a Balaton fejlesztésének tervét, ami Párizsban nagydíjat nyert. Ha az ország akkori vezetése ennek megvalósításához sza­bad utat és pénzt adott volna, a Balaton ma sokkal elegán­sabb, európaibb kinézetű vol­na. Sajnos, az a gondolkodás vált általánossá, hogy a Bala­ton mindenkié; lett is sokak­nak zsebkendőnyi területe, ahová nyaralócskák épülhet­tek a legalapvetőbb infrast­ruktúra nélkül.- A politika mennyire segítette a jobbító törekvéseket?- A politikusok féltek a tu­rizmustól, mert nagyon nehe­zen ellenőrizhető mozgással járt együtt. Kapcsolatot hozott létre külföldiekkel, ami nem tartozott az elfogadható dolgok közé. Nehéz volt kritikával illet­ni őket, mert az autóik és költe­kezésük csodaszámba ment. A helyiek mást láttak, mint amit a politika el akart hitetni velük.- Mégis évtizedeken át dolgozott a Balatonért- 1989-ben mentem nyug­díjba, akkor szűnt meg a Bala­toni Intéző Bizottság. 1998- ban alapították a Balatoni Re­gionális Idegenforgalmi Bi­zottságot, amikor felkértek a vezetésére, elvállaltam. Most ezzel telnek a napjaim, vagyis „bíbelődöm”. Soha nem voltam híve a viharos nagy jelenetek­nek, inkább a kompromisszu­mokat kerestem. Ezekkel gyor­sabban lehetett előrehaladni. Persze a Balaton varázsszó, ami mindig segített.- Tennivaló azért ahogyan mindig, ma is akad.- Fontos, hogy a legtöbbször ok nélkül elterjedt rossz híreket megcáfoljuk. Azt, hogy a Bala­tonban kevés a víz, annak is rossz a minősége, és nagy a drágaság. Szeretném elérni, hogy ne kelljen semmit cáfolni, mert az a legrosszabb. A ven­dég mindig érezze, hogy min­dig történik itt valami, hogy ő a legfontosabb. Ebben mindenki­nek van feladata. Újabb szemlé­letváltásra van szükség. rosta Sándor 70 éves. Pá­pa mellett, a kupi erdész­házban született. Hobbija a szőlészkedés, kedvenc bora az olaszrizling. Gyakran úszik, olvas, imádja a csa­ládját. Szeretne velük minél hosszabb időt megélni. Ked­venc helye a tihany-sajkodi természetvédelmi terület, ahová hetente ellátogat ke­rékpárral. A balatonlellei szőlődombról és afonyódi tetőről szeret végigtekinteni a Balatonon. Mindenkinek ajánlja a háttértelepülések közötti barangolást, mert kellemes meglepetések ér­hetik a kirándulót. Isten örömkönnye a tó- Ahogyan a Balaton szépült, fejlődött, az európai elfogadottsá­ga is szélesebb lett. Egyre többen megismerték és megszerették ezt a csodálatos tavat. Én úgy gondolom, hogy jelenleg is nagy átalakuláson megy keresztül a turizmus. A Balaton gyönyörű ékszere az országnak, kultúrtáj, amit nem szabad versenyeztet­ni a tengerekkel Sajátos világával, selymes vizével másra való, ezt az adottságot ki kell használnunk. A sekély vízben a gyere­keket nem kell félteni. Ez a nagy nemzeti játszótér, főleg a hazai vendégek regenerálódását szolgálhatja. Erre most már nagyon jó lehetőségek vannak, bár további fejlesztések szükségesek. De örjilni kell neki, félteni és óvni, nem pedig megsarcolni. Figye­lemre szükség van, de a természet nagy folyamataiba az ember­nek nem szabad beavatkoznia. Nem jó, ha az embert megijesz­tik a természet változásai A törődésről persze nem kell lemon­danunk, s akkor újabb sok-sok nemzedék számára szép élmé­nyeket nyújthat a nagy tó. Isten örömkönnye a Balaton. Segítőkész művészvilág- Nagy egyéniségekkel dolgozhattam együtt; ilyen volt a somo­gyi parton Fodor János, a Siotour alapító vezetője. A művészvi­lágban is számos barátra leltem. Többek között Illyés Gyulá­val, Keresztúri Dezsővel, Passuth Lászlóval, Simándi Józseffel és Ruttkai Évával rendszeresen találkoztunk, ők elmondták véleményüket a tóról. Előálltak az ötleteikkel. Voltak olyanok, amelyeket jól lehetett hasznosítani. Ennél is többet ért, hogy a Balaton nagyköveteiként viselkedtek; ha valamit nem tudtunk megoldani, akkor ők az ország első számú vezetőivel találkoz­va vagy az írásaikkal, beszédeikkel kimozdították az ügyet a holtpontról. Emellett persze állandóan heccelték, ugratták egymást; nagyon szerettem közöttük lenni. Közvetlenek voltak. Az sem zavarta őket, ha Szántódpusztán az ingükre csöpögött a lángállóról a fokhagymalé; csak nevettek rajta. Jó volna, ha a jelenlegi kulturális elit is közösséget vállalna a tóért, segítő szándékkal. fi

Next

/
Oldalképek
Tartalom