Somogyi Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-11 / 135. szám

EZ A HÍR ZÁKÁNYFALUBAN Új szaktanteremben tanít a logopédus Korszerű logopédiai szaktan- termet alakítottak ki az általá­nos iskolában. Mindezt a kis­térségi többcélú társulása által biztosított 2,2 millió forintból. Egy tantermet újítottak fel és bútorokat, eszközöket vásárol­tak. Korábban a könyvtárban tartották a logopédiai foglalko­zásokat. Következő tanévtől enyhe fokban értelmi fogyaté­kos diákokat is oktatnak. Jövőre még jobban készül­nek a polgárőrök Harmadik helyezést értek el kötélhúzásban a polgárőrök a siófoki polgárőr-találkozón. Megfogadták, hogy jövőre kö­rültekintőbben készülnek, hogy más versenyszámokban is jól szerepelhessenek. Fiatal a szervezet, csak ebben az év­ben alakultak. Televízióból értesülnek a helyi hírekről Helyi kábeltelevíziós csator­nán értesülnek a lakók a köz­érdekű információkról. Az év elején alakította ki a rend­szert az önkormányzat fél­millió forintból. Éjjel-nappal ötven diakép pereg, köz- és magánhirdetések, telefonos elérhetőségek, valamint a la­kosságot érdeklő helyi infor­mációk láthatók. Mindezt di- gitalizát fotókkal szeretnénk majd bővíteni. Kirándulnak a Dunakanyarba Ötéves születésnapját ünnepel­te nemrég az Együtt Egymásért Klub. Harminchatan alapították, most harmincnégy tagja van.- A születésnapi ünnepségen örömmel újságoltam, hogy az öt év alatt senki nem hunyt el kö­zülünk, de azóta sajnos történt haláleset - mondta Molnár Fe- rencné klubvezető. Kéthetente találkoznak az idősek, ilyenkor gyakorolnak a következő fellé­pésekre. Fájlalják, hogy nincs egy szakember, aki betanítaná a műsorszámokat, úgy mégis egyszerűbb volna. A közelmúlt­ban terveztek egy kirándulást, ami elmaradt, de ennél na­gyobb lelkesedéssel készülnek a nyári utazásra. A Duna-ka- nyarba szeretnének menni. Ad­dig is egy közös főzőcskén lát­ják vendégül a szomszédos nyugdíjasklubokat. EZT FŐZIK ZÁKÁNYFALUBAN Pehelykönnyű linzer A saját maga által kikísérlete- keveri, hozzáadja a vaníliás zett sütemény receptjét mond- cukrot, a sütőport. A tejben fel- ta el Molnár Ferencné. A süti olvasztott szalagárét hozzáte- sokáig eláll, akár egy jfiSiszi a kikevert masszá- hónapig is. Hozzá- hoz és a liszttel ös­valók: öt tojás sár- szegyúrja. Fél centi­gája, húsz deka- méter vastagságúra gramm cukor, hu- sodorja a tésztát, szonöt dekagramm Szaggatóval formá­margarin, egy vaní- kát szaggat. Nyolcvan liás cukor, egy sütő- forma lesz ebből az por, két evőkanál tej, fél mok- adagból. Felét célszerű közé- káskanál szalagáré, ötven de- pen lyukas szaggatóval csinál- kagramm liszt. A tojássárgákat ni. Végül két-két karikát lek- a cukorral és a margarinnal ki- várral összeragaszt. A CIKKEKET VARGA ANDREA ÍRTA. FOTÓK: VARGA GYÖRGY AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Elkelnek a házak a faluban összkomfort Százharmincán már csatlakoztak a szennyvízhálózatra Virágzik a tulipánfa az iskola ud­varában. Rada János polgármes­ter mondta, hogy általában ösz- szekeverik az emberek, és nem azt a növényt hívják tulipánfá­nak, ami valóban az. - Mint ahogy az aranyvesszőt és az aranyesőt is eltévesztik - magya­rázta a polgármester. Évtizede­ken keresztül itt tanított az isko­lában és igazgatója volt, no meg végzettségénél fogva - biológia szakos - is szívügyének tekinti a parkot. Az iskola az egykori Zichy-kastélyban kapott helyett, a körülötte levő park sok értékes növénynek ad otthont. Az egyik a páfrányfenyő, amely az egyet­len lomblevelű és lombhullató fenyőfajta és igazi túlélőtípus. Százéves a puspángsor és száz méter hosszú a hársfasor. A tűle­velűek egy részét azonban meg­támadta a tűkarcgomba, ki kell vágni őket.- Az iskola sportpályáját is úgy alakították ki, hogy távol le­gyen az értékesebb fáktól. Nyer­tünk pályázati pénzt a pályák fel­újítására, őszre elkészülnek. 2,7 millió forintba fog kerülni - mondta Rada János. Idén bejező­dért a szennyvízberuházás és kétszázharmincból százharmin­cán már rákötöttek a vezetékre. Az utat még javítják és tervezik a Örül fiataljainak a falu, még ha a polgármester szerint néha élénkebbek is a kelleténél rosszabb járdaszakaszok felújítá­sát Most készül a ravatalozó eső­beállója, az oszlopok már állnak. Lesz lélekharang is. Az önkor­mányzat pályázott a polgármes­teri hivatal tetőszerkezetének a felújítására. Beázik a tető, a pad­láson edények fogják fel a vizet. A védőnői szolgálat helyiségébe bevezették a gázfűtést, már csak linóleumot kell cserélni. Elkel­nek a faluban a házak, mondta a polgármester, csak az a gond, hogy drágán, mert összkomfor­tosak. Ezért inkább a középkorú­ak tudják ezeket megvásárolni. Szerencsére azért van ifjúság, s néha kicsit élénkebbek is, mint kellene. Az emlékmű és a busz­megálló környékén időnként csikkek és szemét jelzi, hogy itt találkoztak. Ezért is szeretnének egy helyiséget biztosítani szá­mukra. Ami az övék, arra talán jobban vigyáznak. A polgármesteri hivatallal átel- lenben idősebb asszonyok be­szélgettek. Akkor jöttek be a kertből. Elpanaszolták, hogy az alacsony felvásárlási ár miatt többen is kivágták a málnásukat, pedig nem ártana egy kis plusz­pénz a nyugdíj mellé. MÚLT ÉS JÖVŐ Könyvet írt Hortobágyiul Hármas ikrek karácsonyra Kilenc-tíz kiadót is megkeresett Varga Albert nyugdíjas főtaná­csos, míg rátalált arra, amelyik vállalta könyvének kiadását Az ünnepi könyvhétre készült a kö­tet, amely A rab voltam a Horto­bágyon címet kapta és az idős fé­ri életének három és fél évéről szól. Arról az időszakról, amikor Árkus tanyán kényszerült élni, kényszermunkatáborban. Azt mondta: korábban sose gondolt rá, hogy papírra vesse emlékeit, ám bántja, hogy még mindig olyan keveset beszélnek és tud­nak az emberek az internálótá­borokról. Jól emlékszik arra az éjszakára - éppen búcsú előtti nap volt -, amikor elvitték a csa­ládot. Este még azt játszotta a he­gedűjén: „Puszta néma táj, rajta út se visz...” A kötetben a törté­nelmi háttér, visszaemlékezések és a segítők szerepelnek, meg egy elrejtet fényképezőgéppel készített fotók, egy rabtárs versei és az ott lévő 823 ember adatai. Másfél év munkája. Ezért tanulta meg használni a számítógépet A könyv megírásában - mondta - nem a haszonszerzés vezérelte, hanem az erkölcsi elégtétel. A határsávba 1956 után költözhet­tek vissza. Munkát csak a MÁV- nál kapott, amelyhez hű maradt nyugdíjazásáig. Szép ajándékot kaptak tavaly ka­rácsonyra Stofáék. December elején hozhatták haza a kórház­ból hármas ikreiket, s így az ün­nepeket már együtt töltötték. A kicsik - Alexandra, Levente és László - mesterséges megtermé­kenyítés eredményeként, hat év várakozás után érkeztek. Ember­próbáló volt a kezdeti időszak, de most se könnyebb. Az édesanya, Stofa Lászlóné bevallotta: nagyon fáradt. Mégsem bánta meg, hogy amikor a kórházban megkérdez­ték tőle, hány embriót ültesse­nek vissza, gondolkodás nélkül hármat mondott. A faluban még mindig eseményszámba megy, amikor megjelenik a három ap­ró, mosolygós emberke az utcán. Lackó és Szandi hasonlítanak egymásra. Szandi már egyedül fogja a cumisüveget és álldogál. Lackó az örök vidám. Levente pe­dig a legnagyobb - 8,3 küó -, majdnem egy küóval több, mint testvérei. Szülei szerint azért, mert ő alszik legtöbbet. Amikor sétálni indulnak, hárman ülnek egy kétszemélyes babakocsiban, mert így nem sírnak. Ha egyi­kük külön van, hiányolja a test­véreit Nem egyszerű a fürde­tésük és az etetésük sem. Jó, hogy besegít a nagymama és fáradhatatlan az édesapa. ZÁKÁNYFALUI MAGÁNÜGYEK Világot látott és fényképezett a polgármester Szeret utazni Rada János pol- | gármester. Eu­i répa számos or­I szágában járt mí’r' ^ volt s/(h I j jg dalista orszá- ^ gokba jutott el SHS» először, a vas­függönyön túlra csak később mehetett, amikor már elvégez­te a főiskolát. Ám azokra az or­szághatáron túli utakra a leg­büszkébb, amiket pedagógus­ként és iskolaigazgatóként a di­ákjainak szervezett. A látotta­kat mindig lefényképezte. Ele­inte diaképet csinált a fotók­ból, később albumba rendezte. Több kiló fényképe van. Csa­ládjával Észak-Olaszországban volt a legtöbbször. Tízkilós pontyot fogott az igazgató Gyerekkora óta horgászik Iváncsics Gyula iskolaigazgató. A Drávára és a gyékényesi Kot­róra jár. Az utóbbi 20-30 év­ben még inkább felerősödött benne a horgász­szenvedély és jó minőségű fel­szereléseket vásárolt magának. Az se számít, ha nem fog halat, a lényeg, hogy kikapcsolódik és alkalmanként jókat beszélget a horgásztársakkal. Arra a tízki­lós pontyra a legbüszkébb, amit könnyű úszós szereléssel az őrtilosi bányatóban fogott. A hal­ételeket viszont nem szereti, legfeljebb egy finom halászlé­evésre lehet rávenni. Kilencezernél több könyvet őriz Hét éve őrködik a könyvtár fe­lett Ábrahám Imréné. Neki és elődjének - aki negyven évig volt könyvtáros - köszönhető, hogy példás rendben sorakozik 9147 darab könyv a polcokon. Az iskolai és a községi könyvtár együtt van, így néhány felnőtt is jár ide. Fő­leg nyugdíasok és diákok. - Sze­rencsére soha nem mondja a fenntartó, hogy nem költhetek többet könyvekre, így tavaly is több mint háromszázezer forint értékben vásároltam - mondta. A diákoknak már első osztály­ban megtanítja, hogyan kell könyvet kölcsönözni. a barátoknak is Tízezermestemek és ezeregy- mesternek is mondják Palotai Józsefet. A nyug­díjas férfit bá­mulatos kéz­ügyességgel és szorgalommal áldotta meg a sors, így mindig barkácsol. Nem jön zavarba, ha kistraktort kell készítenie, vagy megszerelni a kapálógépet. Örö­mét leli benne és jólesik, ha se­gíthet, s ha neki is segítenek cserébe a munkájáért. Mezőgaz­dasági gépszerelőnek tanult, de hogy az új dolgokkal is tisztá­ban legyen, folyamatosan frissíti a tudását szakkönyvekből. A munkaruha sosem megy le ró­la, mondta a felesége. Kilencvenegy éves Topi nagypapája Áprilisban múlt 91 éves Wirth ■ Tivadar. A csa­ládjában a nagyapja ért meg hasonlóan magas kort, 97 éves korában hunyt el. Há­rom gyereket nevelt az idős fér­fi, akik közül már csak egy él, és 11 dédunokája van. Egyik unokája országszerte ismert Ő Szabó Zoltán - Topi, a pilóta -, akit nagyapja csak Zolikaként emleget. A nagyapa eldolgozik még a ház körül. Legutóbb a fa- házajtót javítgatta. Azt mondta: az egészsége olyan, mint egy 91 évesé, a járásával van csak baj. Ám, ha dolga akad, még Nagy­kanizsára is el tud buszozni. Száz kiló maggal etet a háziorvos Harmincegy éve került a faluba ■ Kondor Róna háziorvos. A kö­zeli Porrog- szentpálról származik, így nem volt nehéz megszoknia a települést Akkoriban nem akart messze menni a szüleitől, most saját gyereke közül is az egyik visszaköltözött hozzájuk Budapestről. A szülőkkel együtt laknak, így a doktornő minden­nap gyönyörködhet a négy hó­napos kis unokájában. Rajta kí­vül még két unokája van. Nem kívánkozik el innen, hiszen ma­dárcsicsergésre ébred. Télen meg száz küó napraforgót etet meg a kismadarakkal. Örömmel bütyköl 4 4 4 4 ALMANACH - 340 - ZÁKÁNYFALU SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JÚNIUS 11., SZOMBAT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom