Somogyi Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-09 / 133. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. ALMANACH 104 KISBAJOM ^prnrrniTiTOTmM mangalica, bárány, racka juh és ló is lesz az istállóban, ahol az erdei iskolába érkezők is­merkedhetnek meg az állatok­kal. Természetesen barátkozni is lehet majd a négylábúakkal, ami különösen a városi gyere­kek számára nyújt majd felejt­hetetlen élményt. Új szemétgyűjtőket vesznek a környezetvédelmében Hulladékgyűjtő szigetek kiala­kítására nyert pályázatot a te­lepülés. A Dél-Dunántúli Regi­onális Fejlesztési Tanács 1,2 millió forintot biztosít a szelek­tív hulladékgyűjtési program megvalósítására, amely kör­nyezetvédelmi szempontból is igen fontos. Melegebb fűtés lesz kevesebb pénzért Korszerűsítik a könyvtár és a körjegyzőség fűtésrendszerét, így az a következő szezonban már gazdaságosabb és komfor­tosabb lesz. A beruházáshoz 850 ezer forintos támogatást sikerült elnyerni, amely szinte teljes egészében fedezi az új rendszer költségeit. kerül majd. Kisállatok bemutatója az erdei iskolában Állatsimogató kialakítását kez­dik meg a nyáron a skanzen­ben. A tervek szerint malac, Új lakrészek váiják a visszatérő turistákat Két új apartmant alakítanak ki a skanzen helyi védelem alatt álló épületében, így több turis­ta, pihenni vágyó kényelmes ellátására lesz lehetőség. A kulcsosházban tervezett bőví­tés csaknem 10 millió forintba Hóvirágtúra és disznótor Az új lakosok, a településen há­zat vett családok alakították meg a Kisbajomi Baráti Kört. A tagok a település fejlesztésében is aktívan részt vesznek, már azzal is, hogy sok ismerőst, ba­rátot hoznak hétvégi házukba. Közülük volt már, aki szintén kedvet kapott az itteni nyaralás­hoz. A közös programok - er­dőjárás, tavasszal hóvirágtúra, nyáron kerti parti, később ha­gyományos disznótor - mindig összehozza a több helyről érke­ző kis csapatot. Ha kell, a falu szépítéséhez is hozzájárulnak, ki munkájával, ki más módon. A kör tagjainak összefogója Fe­kete Páris Lajosné, aki össze­tartó, lelkes és Kisbajom fejlődését közös ügynek tekintő társaságot verbuvált össze. EZT FŐZIK KISBAJOMBAN Babos káposzta 20 dkg tarkababot az étel ké- megfőtt, összeöntik a két alap- szítését megelőző este beáztat- anyagot és paradicsomot tesz- nak, majd másnap megfőz-^^^^ nek hozzá.Vékony rán- nek. Egy kilogramm jj0^. N tással sűrítik, végül savanyúkáposztát sóval, esetleg étel­babérlevéllel, borssal mKHmj ízesítővel teszik íz­és egy kis fej vörös- letesebbé. Végül jól hagymával ízesítik, s^. ■SmsS' összeforralják, és me- szintén külön készítik el. légén tálalják. Áki szereti, Mikor a káposzta és a bab is tejfölt is tehet rá. A CIKKEKET CSIKÓS MAGDOLNA ÍRTA. FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Vendéget csalogat a skanzen nyitottság A turistákat és az ide települőket is szívesen fogadják Rendezett közterületek és szé­pen felújított régi házak. Ezek tűnnek fel leginkább annak, aki Kisbajomba érkezik. Ide valóban célirányosan megérkezni kell, hi­szen átutazni nem lehet: a kis fa­lu zsáktelepülés. Mégis sokan járnak erre az itt élő közel 500 la­kón és azok ismerősein, rokona­in kívül is. Nem titkolt cél ugyan­is az idegenforgalom fejlesztése, valamint a betelepülők ide von­zása sem. Ez jelentheti ugyanis a megmaradást Munkahely kevés van, s munkahelyek teremtésére sincs lehetőség. Az itt élők jó ré­sze nyugdíjas, saját vállalkozása van vagy más településen dolgo­zik s persze vannak munkanél­küliek is. így az önkormányzat is aktív szerepet vállal az új lakók befogadásában s a családi vagy egyéb okokból eladásra kerülő házak értékesítésében segít a tu­lajdonosoknak. így próbálják el­kerülni a falu kihalását, elnépte- lendését Eddig 15 család vett itt házat, ők elsősorban a főváros­ból, vagy a környező nagyváros­okból valók, s hétvégéiket, sza­badságukat töltik a nyugodt, csendes településen. Az önkor­mányzat saját lehetőségeivel az újonnan érkezetteket beilleszke­dését is segíti, s rendszeresen ké­ri véleményüket a falut érintő Nyaranta benépesül az erdei iskola a falusi látnivalókra kíváncsi gyermekseregiettel kérdésekben. Akik egy-egy nap­ra jönnek, elsősorban a környé­ken szinte egyedülálló skanzen­ben gyönyörködnek, ami a régi népi hagyományokat eleveníti fel. Persze itt nem csak nézelőd­ni lehet, a szövés, fonás, kovács mesterség eszközeit ki is próbál- hatják.Mivel a faluban sokan fog­lalkoznak mezőgazdasággal és állattartással is, ezekbe is bepil­lantást nyerhetnek a látogatók. Csakúgy, mint azok a gyerekek, akik az erdei iskolába érkeznek. Mivel szépén felújított szállás­hely is van, több napra is jöhet­nek csoportok.Ezt ki is használ­ják a környező iskolák, de távo­labbról is jönnek kisebbek és na­gyobbak egyaránt Az itt töltött napok aktív pihenéssel telnek, a paraszti életmód bemutatása mellett szervezett programként, erdei tanösvényeken a ter­mészettel, a vadállománnyal ismerkedhetnek. Aki többször jön Bajomba, szinte mindig talál olyan helyet, ahol épp felújítás zajlik. Ez a fejlődés és a megmaradás jele - mondják az ott élők, akik élvezik,hogy szép, rendezett, szinte kisvárosi jellegű a falujuk. Í A •> '■ MÚLT ES JÖVŐ Tetőkön az alpolgármester Japánba is készít íjakat 1938 óta él a faluban Kovács László, aki ma a település alpol­gármestere. Úgy látja, azóta vannak változások Kisbajom­ban, amióta önkormányzat van, s önállóak lettek.- Azóta törődnek a faluval, s ez meg is látszik - mondja. A korábban szakmunkásként dol­gozó idős ember ma is aktív, s az, hogy a gondoskodás meglát­szik a településen, az ő munká­ját is dicséri. Nem csak alpol­gármesterként végzi feladatait, kiveszi részét mindenből, még az építőmunkákból is, ami min­dig akad valahol. A skanzen több épületét, látványosságát maga csinálta, hiszen ács mun­kákat nem bízna másra.- Harminc évig dolgoztam fá­val és néztem a szakemberek munkáját. Maradt annyi tudás, hogy a nagyobb dolgokat is el merjem vállalni és szívesen csi­nálom. Leköti a napjaimat, hasznosnak is érzem, és öröm, hogy látom a saját munkámat a faluban. Amellett, hogy a skanzenben folyó többi munkát is felügyeli és szervezi, most hagyományos disznóólát épít a szabadtéri mú­zeumba, ezután pedig az önkor­mányzat épületének tető­javítása következik. Nemzetközi hírű íjkészítő vállal­kozása van Kovács Tamásnak, aki 15 éve él a faluban. Felesége volt idevalósi, így került ő is Kis­bajomba. Bár fémipari végzettsé­ge van, mindig is érdekelték a régi tárgyak, így került kapcso­latba az íjkészítéssel, ami ma már a jövőt jelenti számára.- Egyedi íjakat csinálok, s mondhatom jó minőségűt, ezért is keresnek a komoly sportíjá­szok a világ több pontjáról - mondja. - Japánból, Amerikából is megtalálják, internetes hordá­ján keresztül rendelnek, ő pedig néhány nap alatt elkészíti a kért típust.- Nem szeretem a túldíszített darabokat, én egyszerű, de pon­tos, jól kidolgozott íjat csinálok. Nagyon fontos, hogy gyors le­gyen és lapos röppályát adjon a nyilaknak, ezt pedig a megfelelő készítési technikával lehet elér­ni. Az íjászatnak egyre nagyobb kultúrája van, több pénzdíjas versenyt rendeznek, gyalogos- és lovasíjászoknak, de egyre több hagyományőrző csoport is alakul. Természetesen nem csak profik vásárolhatnak a kisbajo­mi mesternél: azt is szívesen lát­ja, aki a tárgy szépsége miatt szeretne íjat venni, vagy még kezdő ebben a sportban. KISBAJOMIMAGÁNÜGYEK A rózsa az egyik kedvence A virágok szerelmese Zsobrák E pgat Józsefné, aki ■H nem csak saját kertjében fog- lalkozik a szép g4| növényekkel, hanem a falu IBI szépítésébe is besegít. A helyi nyugdíjasklub vezetője minden évben ad né­hány tő virágot a falunk, s an­nak szakszerű kiültetésébe, gondozásába is besegít. Az évek alatt sok kertészeti isme­retet szerzett, így szívesen ad tanácsot ismerősöknek, bará­toknak. Persze aki virágot kér tanács helyett, azt sem utasít­ja el, akár vágott, akár élő nö­vényről van szó. Különösen két kedvencét, a rózsát és a gyűszűvirágot osztja meg szí­vesen a kertbarátokkal. Menyasszonyi ruhát is varr Szabó Józsefnét vöröskeresztes • munkája mel­lett varrótudo­mányáról is is­merik a falu­ban. Nem meglepő, hogy legfőbb hobbi­jának a varrást tartja. Az anyagokkal bánást, a ruhák készítését édesanyjától tanul­ta, s hamar kiderült, érzéke, tehetsége is van hozzá. Ma­napság már kosztümöt, zakót, egyszerű nyári ruhát és né­hány nap alatt igazi “habos” menyasszonyi vagy koszorús- lány ruhát is megvarr, selyem­ből, tüllel, ahogyan kérik. így a családtagoknak is, hiszen nekik is bármi elkészül, bár a két nagylány már maga is megvarrja ruhatárát. Alkatrészből készrt szerszámot Kovács Gyula igazi ezermester. » A barkácsolás, a gépek készí­tése minden­napos munka utáni elfoglalt­sága. Gépsze­relő végzettsé­géből adódott a kedvtelés. Per­sze sokszor a szükség viszi rá a fejlesztésre, hiszen ha el­romlik valami, meg kell csi­nálni, hogy többet ne legyen gond vele. Az aktuális kerti munka is sok ötletet hoz, így készült egyedi műtrágya szóró és speciális szalagfűrész is. Az alkatrészeket cseréli, vagy méhtelepen vásárolja, s a ter­veket sosem rajzolja le. így nem probléma, ha az eredeti koncepciótól sokszor eltér a megvalósítás közben. A megfejtés a lényeg Skandináv típusú keresztrejt­vényt fejt leg­szívesebben szabadidejé­ben Bicsák Ferencné. A születése óta a faluban élő dajka óvodai munkája és a háztartás ellátása után gyak­ran éjszakába nyúlóan fejti a rejtvényeket. A sok tudást is adó szórakozás évekkel ezelőtt vált mindennapossá, így mára már jó pár rejtvényújság gyűlt össze, amikben már nem akad egyetlen üres kocka sem. Bár mindig a legfrissebb a jó, hi­szen az egyedül élő asszony a megfejtést is beküldi, így a szórakozás öröme mellett a nyerés lehetősége is benne van a pakliban. A tévé mellett is sportol Klasszikus férfihobbi Radák Istváné, aki él­hal a sportért, legalábbis a nézéséért. Nem telik úgy el hétvége, hogy ne men­jen meccsre. Persze elsősor­ban a kézilabda a kedvence, amiért még Kaposvárra is el­utazik. De rendszeres vendég Kutason és a nagyatádi sport- csarnokban is, a férfi kézilab­da csapatot - lehetősége sze­rint - támogatja is. Természe­tesen a mindennapok sem tel­nek el jó meccs nélkül. Este otthon, vacsora után a sport- csatornáké a főszerep, ahol mindig talál érdekes mérkő­zést, legyen az labdajáték vagy épp asztalitenisz. A hétvége egy része a halaké Kajkos Sándort péntektől • szombat estig biztosan nem találjuk ott­ugyanis horgá­szik. Ebbe a ? szenvedélybe lassan a családja is beletörő­dött, bár eleinte nehezen szok­ták meg a rendszeres hétvégi kiruccanást. Ma már tudják, a sporthorgász számára ez a másfél nap jelenti a teljes ki- kapcsolódást. A versenyek pe­dig a megmérettetést és a di­csőséget. A legnagyobb fogás egy 39 kilós busa volt, de 17 kilós amur és 12 kilós ponty is akadt már horogra. A hor­gász nem csak fogja, eszi is a halat, sütve vagy halászlének elkészítve egyaránt szereti. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom