Somogyi Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-08 / 132. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JÚNIUS 8., SZERDA 1 Újabb szögek a koporsóba dominó További tagországok szavazhatják le az alaptörvényt Félelem a dominóeffektustól az alkotmány kérdésében Egyre több ország irányváltást követel A francia és a holland nem szavazatok könnyen elbizonytalaníthatják más EU-tagok állampolgárait, és el fogiák utasítani az alkotmányt. Változatok egy témára A közelmúltban Spanyolország, Olaszország és Görögország lakóinak többsége elfogadta a szolidaritást, valamint a politikai és gazdasági integrációt, mintáz Európai Unió alaoelveit. A brit modell az európai együttműködést főként a kormányok közötti megállapodásokra korlátozná, és megtartaná a nemzeti vétójogot. A britek támogatóra leltek Cseh- és Észtországban. Minden ok megvan rá, hogy Barroso elnöknek fájjon a feje Az alaptörvény elmaradásának következményei A jövő heti brüsszeli csúcstól várható válasz arra a kérdésre, hogyan akarja orvosolni a közösség a kialakult válságot. Toronyi Attila A francia és a holland elutasítás után a britek nem kockáztattak: levették a napirendről az uniós alkotmányról rendezendő népszavazást. Ahogy Londonban tréfásan fogalmaznak, ez volt a brit B terv, azaz Blair kormányfő lépése. A gondolkodási idő alatt talán magyarázatot kapunk arra is, mi okozta az említett két ország lakosságának ellenkezését. Az angol miniszterelnök úgy véli, alapvetően a gazdasági gondok állnak a nem szavazatok mögött. Nagy-Britanniának mindamellett kapóra jött a francia és a holland fiaskó, mert a szigetországban is hatvan százalék fölötti elutasítást jósoltak. Jack Straw külügyminiszter egyrészt nyitva hagyta a brit népszavazás felélesztésének lehetőségét, másrészt kilátásba helyezte, hogy az alkotmány egyes re- formelemeit újabb tárgyalások és referendumok nélkül beemelik a közösség jogrendjébe. A brit konzervatívok eleve elvetették az uniós alapszerződést, A FRANCIA ÉS A HOLLAND „nem” a tervezett további bővítésnek is szólt. Főként Törökország csatlakozását gátolná meg néhány tagország, de Románia és Bulgária belépése is halasztást szenvedhet. Igaz, ez főként a két balkáni országon múlik. Ha nem valósítják meg a tervezett reformokat, 2007. január elseje helyett egy évet késhet a csatlakozás. ha nem lesz alkotmánya az Európai Uniónak, továbbra is az úgynevezett nizzai szerződés marad érvényben. Ez szabályozta a tagállamokat megillető szavazati súlyokat, a döntéshozatal jelenlegi rendjét. MAGYARORSZÁGNAK alapvető érdeke, hogy az előzetes terveknek megfelelően 2006-tól törvényerőre emelkedjék az alkotmány. Ennek híján ugyanis nem lehet elfogadtatni azt a költségvetést, amelynek alapján 2007-től a jelenleginél 1,5-2,5 millió euróval több támogatást kapnánk évente. A bővítési folyamat lelassulása késleltetheti a környező országok csatlakozását, és nem lesz hatályos az uniós alaptörvény kisebbségvédelmi passzusa sem. s most már szeretnék végleg eltemetni. Liam Fox, a párt külpolitikai szóvivője azt mondta: „jó ideje nem gyakorlom már orvosi hivatásomat, de ha elém kerül, felismerem a hullát”. Kérdéses persze, hogy az alaptörvény koporsóba kerül-e, vagy csupán átmenetileg tetszhalott. A Die Presse bécsi napilap szerint Schröder német kancellár és Chirac francia elnök hiába buzdította Blairt, a brit népszavazás halogatása felér egy „halálos csókkal”. Joggal lehet attól tartani, hogy további tagállamokban vall kudarcot az EU-alkotmány. Luxemburgban, Dániában, Csehországban a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint minden bizonnyal leszavazzák, márpedig ha a 25 közül öt tagország elutasítja, újra kell kezdeni az alkotmányozást. Eddig tíz tagország - köztük Magyarország - szavazta meg az EU alaptörvényét. Az unió kormányának számító Európai Bizottság elnöke szerint egyértelmű jelzést kell adni az európai szavazóknak. „Remélem, hogy az Európai Tanács tisztázza a jelenlegi helyzetet. Tudnunk kell, hova tartunk, és bízom abban, hogy a vezetők képesek lesznek közös álláspontra jutni ebben a kérdésben” - mondta Jósé Manuel Barroso. Cseh-szlovák védőbeszéd Már Bunyik Zoltánt a Benes-dekrétumokról is visszaéléssel vádolják Iván Gasparovic szlovák államfő és a kedden Pozsonyban tartózkodó Jirí Paroubek cseh miniszterelnök megbeszélésük során egyetértettek abban, hogy országaiknak továbbra is el kell zárkózniuk a magyarok és a németek második világháború utáni jogfosztását törvényesítő Benes- dekrétumok felülvizsgálatától. A kollektív bűnösség elve alapján ítélkező, az egykori Csehszlovákia magyar és német nemzetiségű lakosait kitelepítésre, lakosságcserére, vagyonelkobzásra és egyéb jogsérelmekre kárhoztató egykori csehszlovák elnök, Edvard Benes dekrétumainak revíziójától Csehszlovákia mindkét utódállama a sürgetések ellenére következetesen elzárkózik. Gasparovic és Paroubek szerint a dekrétumok a múlt részének tekintendők, mert a kérdés megnyitása nem kedvez a régió stabilitásának megőrzéséhez ragaszkodó érdekeknek. Szlovákia és Csehország e kérdésben a jövőben is támogatni kívánja egymást - állapodott meg Gasparovic és Paroubek. A szudétané- metek és a magyar nemzetiségűk kollektív bűnössé nyilvánítása hozzájárult a második világháború után a két népcsoport jogfosztásához és elűzetésé- hez szülőföldjéről. Hivatali visszaéléssel és jogtalan haszonszerzéssel gyanúsítják a hatóságok Bunyik Zoltán vajdasági oktatási és művelődési minisztert, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnö- két - írta kedden az újvidéki Magyar Szó című napilap. Nenad Simovic újvidéki kerületi vizsgálóbíró június 16-ra idézte be kihallgatásra Bunyikot. A kerületi ügyész szerint a miniszter visszaélt hivatali helyzetével, az iskolák tatarozására szánt eszközök felhasználása során jogtalan haszonra tett szert. A Bunyik elleni bűnvádi eljárás beindításával a VMSZ újabb politikusa került a hatóságok célkeresztjébe. Eddig a pártvezetés „szabadkai szárnyát", azon belül Kasza József pártelnököt és Kern Imre ügyvezető alelnököt érték gyanúsítgatások. A vizsgálódásokat kezdeményező szabadkai kerületi ügyész egykoron állítólag a Szerb Radikális Párt (SRS) tagja volt. Jelzésértékű, hogy egy héttel ezelőtt az SRS aktivistái magyarellenes röpiratokat kezdtek terjeszteni Újvidéken, amelyben a város korábbi vezetőit vádolták meg különféle visszaélésekkel. A VMSZ elnöksége leghatározottabban visszautasította a párt vezetői ellen „tudatosan kitervelt politikai hajszát”. HÍRSÁV Mészárlásnak tartják a felkelés leverését A HUMÁN RIGHT WATCH New York-i központú emberi jogi szervezet szerint az üzbég kormány május 13-án mészárlást követett el az andi- zsáni felkelés leverésekor. Emiatt arra szólította fel az Egyesült Államokat, valamint az Európai Uniót: függesszék fel az együttműködést a közép-ázsiai országgal, amíg Taskent lehetőséget nem biztosít az események független nemzetközi kivizsgálására. Lemondott tisztségéről a bolíviai államfő BEJELENTETTE LEMONDÁSÁT Carlos Diego Mesa Gisbert bolíviai elnök a latin-amerikai országot sújtó súlyos politikai és gazdasági válság miatt. A politikus azt követően döntött az államfői tisztségből való távozásáról, hogy hétfőn az energiaágazat államosítását követelő több tízezer tüntető valósággal megbénította a főváros belvárosát, a külföldi vállalatok kezén lévő bolíviai gázágazat államosítását követelve. Líbiában felmentették a megvádolt rendőröket felmentette egy bíróság kedden Líbiában azt a kilenc rendőrt és egy börtönorvost, akit öt bolgár ápolónő és egy palesztin orvos megkínzásával vádoltak. Feltevések szerint így kényszerítettek ki beismerő vallomást líbiai gyerekek szándékos AIDS- fertőzésének ügyében. Veszélyes hulladékot keresnek Ukrajnában az ukrán rendvédelmi szervek megkezdték az ország egész területén annak a veszélyesnek minősített vegyi hulladéknak a felkutatását, amelyet Magyarországból szállítottak az országba az elmúlt öt év során. Az első 500 tonnányi hulladékra közönséges zsákokban akadtak rá kárpátaljai beregszászi vállalatok udvarán. Szabadlábra helyezték a volt koszovói kormányfőt *A NEMZETKÖZI TÖRVÉNYSZÉK szabadlábra helyezi Haradi- naj volt koszovói kormányfőt, miután a vád képviselője nem emelt óvást az erről hozott döntés ellen. Olyan feltételhez kötötte a vádlott ideiglenes szabadlábra helyezését, hogy nem folytathat politikai tevékenységet. Cáfolják Berlinben Schröder lemondását A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT (SPD) főtitkára hazugságnak nevezte a hírt, amely szerint a párt vezetése szeretné lemondatni a kancellárt, utódjának pedig Franz Müntefe- ring SPD-elnököt jelöli. Hamarosan enyhülhet a pozsonyi nyelvtörvény Szlovákiában teljes a káosz a nyelvhasználati jogokat illetően. Van egy államnyelvről rendelkező törvény, amely több pontban is sérti az uniós normákat, ezért módosítani kell. Létezik egy kisebbségi nyelv- használati törvény, amely csak ott engedélyezi a kisebbségi nyelven való hivatalos kommunikációt, ahol a nemzeti kisebbség aránya eléri a leglább húsz százalékot. Pozsony ezenkívül rábólintott a kisebbségi és regionális nyelvekről szóló Európai Chartára, ám a mai napig nem születtek meg a végrehajtó rendelkezések. A Magyar Koalíció Pártja megfogalmazta, milyen feltétellel támogatja az államnyelvről szóló törvény módosítását. A változtatás után az árucikkek megjelölésében, a médiumok és a kulturális intézmények életében várhatók komoly változások. Például magyar kulturális rendezvényen nem lesz kötelező a kétnyelvű műsorvezetés, működhetnek nem szlovák nyelven sugárzó rádiók, tévék, a közszolgálati médiumok magyar nyelvű reklámokat is sugározhatnak majd. Eddig csak a nemzetiségi műsorokban hangozhatott el nem szlovák szó. Merénylethullám szedi halálos áldozatait Irakban Hét perc alatt négy pokolgépes merényletet követtek el kedd reggel lázadók Irak északi részén. A támadássorozatban a merénylőkkel együtt 22 ember vesztette életét, a sebesültek száma közel negyven. Az első robbantást a merénylők egy út mentén elhelyezett pokolgéppel hajtották végre a Bagdadtól 240 kilométerre északra fekvő Ha- vidzsa városában. Közvetlenül ezután három öngyilkos merénylő robbantotta fel magát a hadsereg ellenőrző pontjainál. Bagdad északnyugati részében kedden szintén gépkocsiba rejtett pokolgép robbant, amely legkevesebb 28 személyt megsebesített. A detonáció a Sula negyedben, egy kávéház közelében történt. A dél-iraki Bászrá- ban megöltek egy szunnita muzulmán papot rendőregyenruhát viselő fegyveresek. Egy amerikai katona meghalt Fallúdzsában, miután az út mentén elhelyezett pokolgép életveszélyesen megsebesítette. Az iraki kormány bejelentette, hogy a két hete tartó bagdadi razziasorozat keretében 900 feltételezett fegyverest fogtak el. A május 22-én kezdődött akció a legjelentősebb iraki vezetésű katonai művelet Szaddám Húszéin iraki diktátor megbuktatása óta. VILÁGTŰKÖR
