Somogyi Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-05 / 104. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. MÁJUS 5., CSÜTÖRTÖK ALMANACH 172 SEGESD Visszavágynak a fiatalok jövőkép Sokan helyi vállalkozásban szeretnének boldogulni EZ A HÍR SEGESDEN A világhálóra kötve Internethálózat kiépítésén dol­gozik az önkormányzat. A tele­pülés testületé olyan megol­dást szeretne taláni erre, amely egyszerűen és olcsón el­érhető az üzleti és a magánfel­használók számára is. Ennek érdekében hamarosan kivá­lasztják a pályázók közül a leg­jobb szolgáltatást nyújtó céget. Tűzoltók versenyben Minden fajtából hoztak érmeket a segesdi tűzoltók a legutóbbi térségi tűzoltóver­senyről. A barcsi megméret­tetésen a megye több csapata is részt vett. A rendkívül erős mezőnyben a lányok elsők, a férfiak fiatalabb csapata má­sodik, míg az idősebbek har­madik helyezést értek el. Hűtőtorony Szíriába ferrokov Eredményes évet zártak Múlt és jövő egy képen. A templom dicső múltat jelez, a fiatalok pedig a szép jövő zálogai Nehéz, de eredményes évet zárt a Ferrokov Vas és Fémipari Kft Amitől nemrég még csak féltek-, az 2004-ben bekövetkezett: megnőtt az alapanyagok ára, így nehezebb lett eladni, de nyere­ségesen termelni is. A forint erősödése sem kedvezett a cég­nek, hiszen bevételeik 80 száza­léka euróbán folyik be. - Mind­ezek ellenére nem került sor lét­számleépítésre, s 40 millió fo­rint körüli fejlesztést is megva­lósítottunk - mondja Talián Atti­la ügyvezető igazgató. A rende­lésállományunk most is biztosí­tott, új partnereink is vannak, főleg németek és hollandok, de nehéz a mostani piaci helyzet. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne fejlesztene a cég idén is. Pá­lyázati források igénybevételé­vel és saját erőből is tervezik új gépek, berendezések beszerzé­sét, s egy technológiai váltást is. A tüzihorganyzó üzem környe­zetvédelemmel is összefüggő re­konstrukcióját szeretnék meg­valósítani 2005-ben. Emellett a belső hatékonyság javításán is dolgoznak, melynek részeként folyamatos képzésekkel, trénin­Versenyképes fejlesztések gekkel, technológiai értékelé­sekkel teszik versenyképessé munkatársaikat. Természetesen a belföldi és a külföldi piacon is szeretnének új partnert ta­lálni. Jelenlegi nagy munkájuk Szíriához kötőtűk, oda erőmű­hűtő tornyot készítenek. A ma­gyar szabadalmú technológiá­val készülő berendezésekhez a Ferrokov már Törökországban és az Egyesült Államokban is épített a mostanihoz hasonló szerkezetű építményeket. ▲ Aki este utazik Segesdre, már messziről láthatja a szépen ki­világított templomot, ami a falu egyik jelképe. Annak idején ez volt az első település a környé­ken, ahol fényekkel emelték ki az Isten házát, s ma is egyedi­nek mondható a teljes megvilá­gítás. A szép látvány képletes jelzés is: az itt élők sokat tesz­nek a település vonzóvá tételé­ért. A képviselők is távlatok­ban gondolkodnak. Ezt jelzi, hogy az idei évben is több beru­házás valósul meg, a két óvoda és az iskola felújítása is. Ezzel 30-40 évre kapnak jó felszerelt- ségű, korszerű épületeket az it­teni kisdiákok, amit a faluban sokan valóban a jövő zálogá­nak tartanak. Hiszen az okta­tás mindennek az alapja - mondják -, s az adatok azt mu­tatják, a falubeliek az itteni ala­pokra voksolnak. Miközben többfelé hallani, hogy városi is­kolába viszik a gyerekeket a szülők, itt minden iskolaköte­les diák a IV. Béla Király Általá­nos Iskolában tanul szeptem­bertől, ahol fiatal és jól képzett az oktatói gárda. A másik, sokszor szóba kerü­lő téma a munka. Nincs sok munkahely, de összességében ebben is jobb helyzetben van a falu az átlagnál. A két nagy fog­lalkoztató, a megyei fenntartá­Maholnap már negyven éve él Segesden a falu legidősebb la­kója. Tóth József immár betöl­tötte a kilencvennegyedik élet­évét is. Az egykori pásztor so­kat megélt, több kor sok, mára történelmivé lett eseményét. Ha kedve van, mesél is a falubeli­eknek a régi időkről. Elárulta: még betyártörténetek is élnek emlékezetében, s betyárdalo­kat is tud. így néha énekel is, természetesen nem csak a ma­ga kedvére. Büszke rá, hogy egészsége még most is megengedi: nyug­díjasfesztiválokon, kisebb ösz- szejöveteleken is szerepet vál­lalhasson. Kis házában egye­dül él, de szívesen dolgozgat a porta körül. Azt mondja, a kert ápolása, a malac etetése tartja sú szociális otthon és egy vas­ipari vállalkozás ad munkát a helybeliek többségének. Az em­berek egykori jövedelemforrá­sa, a málnatermesztés vajúdik. A felvásárlási árak csökkenése miatt egyre kevesebben mál- náznak, hiszen a befektetett pénz és munka sem térül meg, nemhogy megélhetést biztosíta­na. így sokan más vállalkozás­ba fogtak, boltokat, vendéglátó­életben, vagyis a napi felada­tok elvégzésével járó mozgás. Szerinte ez a munka a hosszú élet titka. No meg a vidám történetek, a szép dallamok és a jóízű nevetés. helyet üzemeltetnek, de mező- gazdasági vállalkozásba is be- lekezdtek. Az uniós csatlako­zással megnőtt a földalapú tá­mogatások lehetősége, így van, aki - a pályázati lehetőségeket kihasználva - mezőgazdasági vállalkozásba kezdett. Ezek a családi vállalkozások később nagyobb számban adhatnak munkahelyet a falunak. A fia­talok közül is sokan tervezik, A most tizenkilenc éves Vas Anita szinte a helybéliek sze­me láttára nőtt fel. A komoly gondolkodásúvá érett lányt so­kan ismerik a településen, hi­szen a legtöbb rendezvényen ő szaval már kisiskolás kora óta. Még óvodás volt, amikor már megismerte a magyar költészet gyöngyszemeit, s azóta több versenyen indult és saját költe­ményei is vannak.- Vass Albert a kedvenc íróm, az ő műveiből sokat tanulok. Amúgy szociálpedagógus szak­ra járok a főiskolán, sok sérült emberrel találkozom. Azt hi­szem, a versek sokat segíthet­nek a mindennapokban is. Ha végzek az iskolában, minden­képpen Segesden szeretnék él­ni, dolgozni, segíteni. Elsősor­ha befejezik a tanulást, vissza­térnek, s itt dolgoznak majd. A visszavágyásban nagy sze­repe van a település családias hangulatának, az összetartó kö­zösségnek, s az aktív kulturális életnek is. Számos civil szerve­ződés, baráti kör, egyesület munkálkodik a faluban, akik egymást is segítve színvonalas programokat szerveznek, s messzire viszik a falu hírét. bán gyerekekkel szeretnék fog­lalkozni. Kiderült: természetesen a családalapítás is tervben van, a vőlegényjelölttel idővel több gyermeket is szeretnének. EZT FŐZIK Sárgadinnyés prósza A CIKKEKET ÍRTA CSIKÓS MAGDOLNA. FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Gyerekek és rímek között Házépítést tervezget az angoltanárnő Negyedik éve kötődik Nagy Erika magyar-angol-népmű- velés szakos tanárnő élete a faluhoz. Azóta tanít a helyi általános isko­lában. Elárul­ta: eleinte bi­zony meglehetősen furcsa volt számára az emberek közvet­lensége. Különösen az, hogy rövid idő alatt megismerték és még felületes ismerettség mellett is ráköszöntek a falu­ban. Ma már ez természetes és örül is neki, hogy sok új is­merőse akadt. Ezért is döntött úgy, hogy ide költözik. A telek már megvan, s apránként a ház is megépül majd. ........................................ SE GESDI MAGÁNÜGYEK Tollaslabdaedzést tart a falu postamestere Amióta nyugdíjas, kevesebb az ideje A borok és a vadak hozzák tűzbe Mindenkit lefőznek a palacsintás királlyal Pánovics Imrét postamester­ként ismerik a faluban. Ám mindenki tudja, hogy a neve egy sportághoz is erősen kötő­dik. 1989 óta ugyanis ő ve­zeti az iskolások tollaslabda­edzéseit. A szakosztály idén ünnepli negyed évszázados évfordulóját és már sok szép eredményt tudhat magáénak. Az edző persze leginkább en­nek örül, s tanítványai sike­rére a legbüszkébb. Az egy­kori kézilabdás ma már nem sportol aktívan, de lányán keresztül van kapcsolata ez­zel a sportággal is. Régi álmát valósíthatta meg nyugdíjazása után Horváth Józsefné. A szociális ott­hon egykori igazgatóhe­lyettese el­mondta: ma­napság szinte aktívabb, mint valaha. Végre eljött az idő, hogy gyerekkori vágyának hódolhasson, s kedvére festhessen. Elsősor­ban különféle tájképek és hangulatos csendéletek ke­rülnek a vásznára. Az olaj­festékkel készült képeket családjának, barátainak, is­merőseinek ajándékozza, de természetesen otthon is van kedvenc darabja. Sok helybelihez hasonlóan évek óta foglalkozik szőlőter­mesztéssel és bortermeléssel Takács László, aki civilben a szociális ott­hon műszaki vezetője. így kézenfekvő volt, hogy gazda­társaival előbb-utóbb egy bor­barát kört alakítsanak. Első borversenyüket már meg is rendezték, s további, a falu szépítéséhez kötődő céljaik is vannak. Az alapító a borászat mellett másik szenvedélyének, a vadászatnak is hódol: a Kos­suth Vadásztársaság tagja. Sikeres vadászat után finom borral koccinthatnak. Szakái Csabánét úgy is isme­rik, mint a palacsintás király jobbkezét. Az ő férje lett ugyanis az évente meg­rendezésre ke­rülő megyei palacsintasütő verseny győztese. Persze az asszony maga sem tétlenke­dik a konyhában. Ismerőseik, barátaik mindig izgalommal várják, hogy milyen újdonság kerül a dédnagymamától örö­költ porcelán tálalótálra. Főttje után még férje is meg­nyalja mind a tíz ujját. Fi­nomságai közül a prósza az egyik legelhíresültebb, ő ez­zel nyert versenyt. Minden feladat munka, de szereti csinálni Horváth Gábor vagy hivatásos kedvtelőnek, vagy munkamá- niásnak lehet JP n,evezni- ^őái­yk * jJL tóparancsnok, csapat szakosztályvezetője, ráadásul a nagyatádi kézilab­dacsapatnál szintén ebben a pozícióban van, s ha még mindez nem elég, autóbuszt is vezet. A település apraját- nagyját ugyanis ő szállítja versenyekre, rendezvényekre, eseményekre. Ha mindemel­lett van ideje, az öregfiúk csa­patában focizik. Azt már tényleg csak hobbiból. Régi idők nagy történetei önti és érett sárgadinnyedara­bokat tesz rá. A megmaradt gyümölcsdarabokat a SaffijjSVv dinnye levével ösz- szeturmixolja és azt is a tésztára önti, majd olvasz- ppW*ir^ lőtt margarinnal s meglocsolja. Tejföllel a tetején is süthetik, s porcukor­ral meghintve tálalható. Szakái Csabáné díjnyertes pró- száját a következőképpen ké­szíti: aludttej helyett sárgadinnyés jog- hurttal, 1-2 tojás & sál, csipet sóval . ‘1 és annyi liszttel ■ keveri ki a tésztát, hogy a palacsinta­tésztánál kicsit sűrűbb masz- szát kapjon. Kivajazott tepsibe

Next

/
Oldalképek
Tartalom