Somogyi Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 22. szám
2005. május 29., vasárnap Riport, interjú 7 Még nem vagyunk normális ország Sas József szerint a parlamentben elhangzó durva poénokkal nem lehet versenyezni. A durvább világ miatt A POLGÁRI KABARÉ TÁR KISSÉ EL IS AVULT, de szerencsére a fiatal generáció tagjai közül többen megtalálják a korszerű hangot a kabaréban. A zt szokta mondani, hogy a hülyeség pártsemleges. Most ilyen pártsemleges, de pártok által csinált hülyeségből jócskán kijut nekünk. Ez tulajdonképpen nagyon kedvezhet a kabarénak.- Hogyne. Ha valamikor igaz volt, hogy a téma az utcán hever, most any- nyira igaz, hogy le se kell hajolni érte. Folyamatosan szembejönnek a jobbnál jobb témák, az érettségi, a Tokaj szőlővesszeje. Folyamatosak a torzítások. Egyik nap azt hallom, hogy most megy tönkre az ország, másnap, hogy a nemzeti jövedelem folyamatosan növekszik. A következő nap azt állítják, hogy az infláció egy hónap múlva szörnyűséges lesz, majd ugyanaz az ember azt mondja, hogy csökkent az infláció. Képzelje el azt, akire csak rázúdul mindez, nem néz, nem olvas utána. Hát pontosan ráépül minden. Ugyanis a választáson csak az a lényeg, hogy ebből az információdömpingből mi marad a fejében. Hogy ha folyamatosan, papagájszerűen nyomják a szöveget, tíz közlés közül egy megragad. És a szegény ember egyszer csak azt hiszi, hogy az az igaz.- Miért mondják akkor, hogy a kabaré válságban van? A Vidám Színpadon már elbúcsúztak ettől a műfajtól azzal hogy kifulladt, elavult.- Úgy gondolom, hogy ebben van igazság. Ezt először hallja tőlem. Az a fajta polgári kabaré, aminek alapján mi még a Mikroszkópon működünk, kevésbé aktuális. Ez ugyanis sokkal több szellemességet, elmélyültebb gondolkodást, szakszerű írók munkáját igényelte. Nézze meg a harmincas években gyártott filmek dalszövegeit, hallgassa meg, hogyan írtak Nóti KároSAS JÓZSEF 1939-ben született, Békéscsabán. Különböző vidéki színházakban játszott, 1973 óta a Mikroszkóp Színpad tagja, 1985 óta vezetője. Kabaréjeleneteket ir és rendez. Rendszeresen szerepel a képernyőn. Több platina- és aranylemeze van. lyék, hogy beszélt akkor Kellér Dezső. Ez a fajta kabaré mintha itt-ott immár kicsit avítt is lenne.- De éppen ön revüsítette el, tette könnyedebbé, lazábbá a Mikroszkópon a kabarét.- Hát, muszáj volt. Szándékosan kellett ilyenné tenni. Fölgyorsultak a dolgok, eldurvult a világ. Amikor Kellér, Komlós a maga szellemességével beszélt, még nem anyáztak a Parlamentben. Nem gyűlölködtek ökölbe szorított kézzel az emberek. Akkoriban egy szellemes gondolat is hatást tudott elérni. Ma föláll a Parlamentben valaki, és olyan durva poénokat mond, hogy ezekkel nem lehet versenyezni.- A kabaré a durvaságra durvasággal válaszol?- Itt a gond. Szegény Peterdi Pali a halála előtt azt mondta nekem, hogy „édesapám, most tehetségesebbnek, szellemesebbnek kell lenni”. És igaza volt.- De a szellemesség nem eldurvulás.- Nem bizony. Jön föl egy fiatal generáció, melynek tagjai már értik, hogy kell ma kabarét csinálni. Közülük többeket ide is vettem a Mikroszkópra. Most volt az őszi kabarénkkal kapcsolatban az ötletbörze, ezen már kilenc fiatal itt ült. Ők más szemszögből nézik a világot, mint mi, öregek. Számítógépes jelenetet írnak például.- Nem lehet, hogy a fiatalokat kevésbé érdekli a politika, a legtöbben közülük tesznek rá, de a mindennapi élet dolgaiban jobban otthon vannak?- Ebben van igazság, de hiába akarják, nem tudják kikerülni a politikát.- Az egyik fiatal színésznő, Kokas Piroska egyenesen azt énekeli a politikai kabaréban, hogy nem érdekli a politika.- Ezt a számot azért írtuk neki Selmeczi Tibivel, mert tényleg nem érdekli. De az embereket érdekli.- Egy normális országban a politika unalmas.- Egy normális országban ez valóban így van. Ezek szerint mi még nem vagyunk normális ország. Amikor először jártam Ausztráliában, és kezdtem a műsoromat előadni, akkor annak nem volt a megszokott sikere, kénytelen voltam vicceket mesélni. Másnap a menedzser azt mondta, „Józsi, a politikai humort kerüld, ez itt nem fontos”. Kérdeztem, hogy miért nem. Azt felelte, abban az országban, ahol két hete a vezércikk arról szól, hogy egy ügyvéd kutyája megharapta a szomszédját, az pedig belerúgott, ez jelenti a közéletet, ott azt sem tudják ki a külügyminiszter. Akkor tudják, ha a határon szabálytalanul behozott egy videót, és ezért hatalmas összegre megbüntették, amit ki is fizetett. Nálunk minden bajnak az alapja a kettéosztott ország, amivel én nem tudok kibékülni. Hatvanhét éves leszek, öreg vagyok már ahhoz, hogy ezzel megbéküljek. Engem ez bánt és felháborít, amennyire tudom, bele is teszem a kabaréba. Mivel választási időszak következik, ezért érdekes címet találtunk a következő évad összesítésére, azt, hogy Vá- laszt-hat. Ez annyit jelent, hogy hat bemutatónk lesz. Ennyi soha nem volt. Kettőre vagyunk kötelezve, a támogatásunkból körülbelül másfélre futja. Hogy ki ad még pénzt, az mindig a csodával határos.- Ezt‘ ön mondja, akinek az igazgatói ajtaján az olvasható, „Kérjük tisztelt szponzorainkat, hogy a tumultus elkerülése végett sorszámot kérjenek a titkárságon. ”- A legkülső ajtóra azt is kiírtuk, hogy „Szeretetház”. Érdemes ezt is megjegyezni. Meg persze a műsortervünket is. Bagi-Nacsa október elején csinál itt egy nagyon szórakoztató, mulatságos kabarét. Ez a két fiú a Mikroszkópon kezdte a pályát, beváltak, sztárok lettek. Gálvölgyi Janival még nem állapodtunk meg, de most fűzöm, hogy egy részt vállaljon a Széllel szembe című előadásunkban, ami még kevésszer ment. Bodrogi Gyuszival már megállapodtunk, ő zenés kabarét csinál október végén. Lesz egy új Saskabaré is decemberben. Márciusban Verebes-Kern-műsor lesz, az első részben egy színdarabot, a másodikban kabarét játszanak. Jövőre lesz húsz éve, hogy a Mikroszkópot vezetem, ezért arra gondoltunk, hogy áprilisra olyan összeállítást készítünk, ami arról szól, hogy min röhögtünk az elmúlt húsz évben. Bóta GAbor Sas József szerint muszáj volt köny- nyedebbé tenni a kabarét, mert ma már a Parlamentben is anyáznak. A direktor szerint már Kellér Dezső szövege sem élne meg, finomkodásnak tűnne. „Mire feleszméltem, a Mikroszkópon találtam magam” Kokas Piroskát Straub Dezső beajánlotta a Mikroszkóp Színpadra, és Sas József egyszeri meghallgatás alapján azon nyomban szerződtette. SZÜKSÉG VOLT EGY TENYERES-TALPAS, NAGYPOFÁJÚ, BELEVALÓ CSAJRA R itkaság, hogy valaki ilyen fiatalon kabarészínész. Ön hogy csöppent ebbe bele?- Magam sem értem. Mire feleszméltem, a Mikroszkópon találtam magam. Világéletemben dalos pacsirta voltam. Földessy Margit kreativitás- és drámastúdiójába jártam. Ott hamar kiderült, hogy egész jól énekelek, és egyfolytában énekeltem. Tizennégy évesen a Koldusopera Pollyját osztották rám. Nagy merészség volt. Éretlen voltam a feladatra. De elénekeltem, eljátszottam. Majd kisvártatva megkaptam a Kabaré című musicalből Sally szerepét. Ezek természetesen amatőr szárnypróbálgatások voltak.- Milyen volt ezekben a szerepekben?- Akkori önmagamhoz képest jó. Marha nagy sikerem volt. Éretlen voltam, de akkor is azt csináltam, ami jött belőlem. Mindig nagyok sok voltam a színpadon. Kétszázzal égtem. Tömény voltam. Amint beléptem, ezerrel kezdtem beszélni, artikulálni, mutogatni.- Vagyis jól kilógott minden előadásból?- Igen, igen, igen.- Kellően utálták a társai?- Igen. Bár nem is utáltak, csak én úgy külön voltam. Túl sok szó esett rólam, hogy a Piroska így, a Piroska úgy, azt már nem szerették, hogy mindenki ennyit beszél rólam.- A társai rossz ripacsnak tartották?- Nem tudom, hogy mit mondtak a hátam mögött. Szerintem alapvetően szerettek. Miközben tudom, hogy akkor is nagyon sok voltam, amikor a Mikroszkóphoz kerültem. Azóta már sokat csiszolódtam.- De egyáltalán, hogy került a Mikroszkóphoz?- Straub Dezsővel dolgoztam együtt, van egy kis kabaréműsorunk. A Szeszélyes évszakok című műsorban találkoztam vele, meg Peti fiával együtt jártam a színi tanodába. *-És a Szeszélyes évszakokba ki hívta?- Telefonáltak, hogy van egy válogatás.- Valaki látta valamelyik szerepében?- Nem. Szinkronizálok is, onnan ajánlott valaki, de nem mondták meg, hogy ki. A mai napig nem tudom, ki volt az, pedig nagyon megköszönném neki. A válogatáson föl kellett olvasnom egy szöveget, és ennek alapján hívtak a Dili buli című műsorba, majd a Szeszélyes évszakokba, kis kabaréjelenetekbe. Aztán bekerültem a Maksa-híradóba. A tévében is együtt dolgoztam Staub Dezsővel különböző jelenetekben, s beajánlott engem a Mikroszkópba..- Fölhívta Sas Józsefet, és azt mondta, hogy itt van egy tuti tehetség?- Azt hiszem, hogy pontosan így történt. Dezső mondta, hogy telefonáljak a titkárságra, és kérjek egy időpontot a direktor úrtól. Kaptam egy időpontot. Amikor bejöttem, itt ült Sas József és Selmeczi Tibor. Énekelni kezdtem, aztán elmondtam egy verset. Kiküldtek három percre, majd a direktor úr összeolvasott velem egy jelenetet, majd azt mondta, hogy „jó”, és kivágta az ajtót. Közölte Tuza Éva művészeti titkárral, hogy „Évikém, szerződünk”. En meg csak ott álltam, rettenetesen boldogan, és iszonyúan meg voltam illetődve. Soha nem gondoltam, hogy én egyszer ide kerülök. Olyan volt, mint a mesében. Ez ősszel, egy szerdai napon történt, és hétfőn már kezdődött is az olvasópróba, amire írtak nekem egy magánszámot.- Valószínűleg szükség volt egy tenyeres-talpas, nagypofá- jú, kövér, belevaló csajra. Nem erről volt szó?- Dehogynem.- Egy ilyen kabaréfigura nagyjából állandó. Akár élete végéig szívesen csinálja?- így van.- Soha nem fogja megkívánni mondjuk Júlia szerepét?- Júliát nem szeretnék játszani, a dajkát azt esetleg. Szívesen lennék egy életen keresztül kabarészínész, de ha úgy adódik, mást is kipróbálnék. B. G. KOKAS PIROSKA 1980-ban született, Budapesten. Földessy Margit Színjátékország című stúdiójában tanult. Eljátszotta például Pollyt a Koldusoperában, Sallyta Kabaréban. A Dili buli, a Szeszélyes évszakok, a Mak- sa-híradó című tévéműsorokban szerepelt. Ősztől a Mikroszkóp Színpad tagja.
