Somogyi Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 22. szám
4 Közélet, gazdaság, politika 2005, május 29., vasárnap Depresszió: miért pont Albert Györgyi? Depressziójának fogságában költött naplóját adja közre a jövő héten Albert Györgyi újságíró. Lelki betegségének életrajzából kiderül, hogy MAJDNEM BELEHALT, és bár kiírt magából mindent, a depresszió természete, hogy bármikor visszatérhet. E gy éve majdnem meghaltam - mondja Albert Györgyi. - Nem tudom, azért ittam-e olyan sok alkoholt a gyógyszereimre, mert valóban megkívántam a halált, vagy mert jólesett egy kicsit nem tudni a valóságról. Mindkétszer ettől az élettől akartam menekülni, mert úgy éreztem, nem apró örömökre, hanem gigantikus méretű fájdalmakra születtem. Az újságírónak Miért pont én? címmel a jövő héten jelenik meg depressziója életrajza, melyben, mint megjegyzi, semmilyen nagy titkot nem leplez le, csupán összeszedte annak a tizenkét évnek az emlékeit, melyben átélte a depressziót. Igyekezett kiírni magából az állandósult lelki nyomort, megdönteni az előítéletet, miszerint a depresszió unatkozó úrinők és sztárok betegsége, egyfajta női hiszti, idézi egyik orvosát is, aki szerint ha csak sztárok szenvednének benne, nem lenne annyi betegük. Szeretne rádöbbenteni, hogy ha ez a betegség többnyire nem is győzhető le, de akár évtizedekre is ketrecbe zárható.- Betegesen sovány voltam, mint akiről savval lemarták a nőiességet - idézi a történteket. - Depressziósán nyomasztott az utca forgataga, fulladtam meg a metrón, fárasztott az emberek társasága, egy óráig tartott, amíg eljutottam a kávéfőzőig, öt napig a cicamosdásig. Es azon töprengtem, hogyan jutottam idáig szépnek mondott lányként, aki fel akarBemutatkozunk : én, Albert Györgyi és ő, a Depresszió. Néhány éve minden tavasszal randevút adunk egymásnak. ta falni a világot, aki pörgött és csak azzal a világsztárral nem beszélgetett, akivel ő nem akart. Betegsége kezdetekor a Magyar Rádió munkatársa volt, betegállományba kellett mennie, a munkaügyis kérlelte, nehogy a pszichiátriai osztályról vigyen igazolást, inkább a háziorvosa írja ki... Meséli, a pályáján is többször érezte hátrányát depressziójának, némelyik munkáltatója tartott a bizonytalanságaitól, különösen élő televíziós adások előtt. Hozzáteszi, manapság nem kell depressziósnak lenni, hogy megszabaduljanak valakitől. Azt a kijelentést is megkockáztatja könyvében, hogy a lehető legrosszabbul választott szakmát, riporterként több bántást kapott, miközben mindig is felfokozott szeretetéh- ségtől szenvedett. , - Nehéz persze kibogozni, attól lettem-e beteg, hogy rosz- szul mentek a dolgaim, válságba jutott a magánéletem, vagy a betegségemre ment rá a szakma és a magánélet - töpreng. - Szerepet játszhatott betegségemben, hogy Újdelhi, Líbia, Nigéria angolszász kultúrköreiben szocializálódtam, sok mindennel nem értek egyet, ami nálunk van. Ami az elmúlt tizenöt évben itt történt, az igazi kultúrsokk, és megvannak azok a klimatikus feltételek, hogy az ember ne érezze jól magát ebben az országban. És hiába imádom a szakmámat, ha az ilyen típusú újságírásra manapság nincs szükség. Nem píármondatnak szánom, hogy ötödik éve élek kiegyensúlyozott házasságban férjemmel, akinek elárultam, miben szenvedek, de nem csak megértése miatt kívánok mindenkinek ilyen férjet. A kötetből egy eddig boldogtalan ember képe rajzolódik ki, akinek elégedetlensége a depressziójában tetőzött és aki ilyen állapotában tudta meg, hogy egy embernek naKERESZTES ILDIKÓ énekesnő ___________________________- Alattomos betegség, rólam azt hitték, hisztis vagyok. Felvállaltam a depressziómat, mert az ember egészsége nem lehet bulvárhír, másoknak is segíthetek, hiszen sokan szenvednek potyára, nem is tudják, hogy depressziósok. Mondják rólunk, szépek, gazdagok, milyen jó nekünk, miközben elfelejtik, mennyi öngyilkos van a művészvilágban. Talán a depresszió vitt a pályára, állítólag úgy énekelek, mintha utoljára énekelnék. Mert megvannak bennem a lírai dalokhoz illő színek. Remélem, kigyógyultam, kijelenthetem végre: boldog vagyok. DR. VEÉR ANDRÁS pszichiáter___________________________- Főleg Albert Györgyinek volt fontos, hogy leírja a betegsége történetét, de ha egy hiteles személyiségtől akarnak más érintettek többet megtudni a depresszióról, elképzelhető, hogy hozzájárulhat önsegítő módszerek alkalmazásához. Egy komoly depresszió szempontjából persze mindez lényegtelen, hiszen a betegség gyógy- pszerekkel gyógyítható. Nem tudom, kinek íródott a könyv. A bulváron felnőtt depressziósok könnyebben hasznosíthatnak ilyen könyvet, mások ismeretterjesztő irodalmat választanak betegségük jobb megismeréséhez, gyógyításához. ponta legalább tizenhét érin- történt velem. Erős Antónia is a tésre van szüksége ahhoz, könyv ajánlói között van, ő cu- hogy szervezetében felszaba- korbeteg és nagyon fegyelme- duljanak a boldog.sághormonok. Sokallja. Albert Györgyi e lelki biográfiáját interjúkkal egészítette ki, melyekből megtudjuk, hogy Keresztes Ildikó énekesnő is klasszikus depresszióban szenved, Détár Enikő színésznőn a szülés utáni depresszió uralkodott el. A kötetet hozzá közel állók és ismerősök ajánlják, köztük a testi-lelki jó barát Geszti Péter, aki elárulja, hogy némelyik fejezeten sírva fakadt, és szégyellte magát, mert eddig nem tudta, írója mennyit szenvedett.- Reménykedem, hogy a könyv árnyalja a rólam kialakult képet - mondja Albert Györgyi. - Sok olyasmit nyilvánosságra hoztam, amivel megbántom a családomat, a szüléimét és olyanokat, akik nem hatalmaztak fel magántitkok közlésére, de mindezek nélkül nem lenne érthető mi és miért Öt abortuszra kényszerültem a XX. század végén, holott ma a tehén farka mellett is tudják, hogy a koton komoly védelmet ad. zett, neki talán fontosabb a pálya, mint nekem. Ha nekem is ennyit jelentene a pályám, talán jobban tekerek. Az elején az volt a fontos, hogy Róbert Redford és Gregory Peck legyen az interjúalanyom, ma az, hogy fiatal színészek, filmesek elindulását segítsem. Egyébként a Miért pont én? cím tipográfiája jelzi, hogy az én szó helyébe bárki behelyettesítheti saját nevét... Csontos Tibor Biztos, hogy egy okosnak tűnő, elismert újságíró, belevaló csaj vagyok, aki a kiegyensúlyozott harmadik házasságában él? Fodrászra, hentesre, pénzügyesre hajtó fejvadászok A fejvadász cégek már érzékelik az uniós csatlakozás kedvező hatásait. A munkaközvetítők az egészségügyi dolgozókat, buszsofőröket, henteseket, fodrászokat és pénzügyi vezetőket keresik. Sok magyar hentes dolgozik többek között Németországban, de továbbra is klresik őket A munkadíjuk 1500-2000 euró A mi jó a nagyoknak, nem igazán kedvező a kicsiknek - nagyjából így összegezhetők az uniós csatlakozás tapasztalatai fejvadász szemszögből. A csak az országhatáron belül ténykedő személyzeti tanácsadó cégeknek ugyanis azzal kellett szembesülniük, hogy a Kelet felé terjeszkedő nagy megrendelők elsősorban olyan fejvadászokat keresnek, akik már jelen vannak Romániában vagy Bulgáriában is. Ez - no meg persze az a tény, hogy tavaly május óta a nyugati cégek is aktívabbak lettek - alaposan átrendezte a piacot. Ma már egyre ritkább, hogy Európában a munkatársakat kereső cégek ragaszkodnának egy bizonyos ország szakembereihez. Ajelölt jöhet bárhonnét, a fő, hogy az előzetesen jelzett feltételeknek megfeleljen - állítja Deák Andrea, a Neumann International Személyzeti Tanácsadó cég ügyvezetője.- A mi praxisunkban jelenleg kereskedelmi igazgatókat keresnek, de általában igaz, hogy az értékesítés területén egy magyar akár a régióvezető szintjéig is eljuthat - mondta. - Személyzeti vezető iránt is van igény, míg a pénzügyi pozíciókban már alsóbb szinten dolgozó munkatársakat, kontrollereket is szívesen alkalmaznak az európai cégek. A szakember az unió előnyeként említette, hogy náluk a vállalat- csoporthoz tartozó fejvadászok a regionális piacon már nem egymás konkurenseként, hanem egymást támogatva lépnek fel. Egyre gyakoribb az olyan csúcsvezetők keresése, akik nem egy országban, hanem egy régiót átfogóan irányítják egy-egy multinacionális cég tevékenységét. Ilyenkor nem biztos, hogy abból az országból érkezik erre a posztra a legjobb ajánlat, ahol a cég székhelye működik. Deák Andrea szerint a magyar munkaerő vonzereje az olcsóságában és a szakértelmében rejlik. A hétköznapibb szakmák egyes képviselői iránt is megnőtt Regisztráltak 2004 végén HématersziB 17 130 Ausztria 13 828 Nagy-Brltannla 3900 Írország 2115 Olaszország 1048 Hollandia 868 Spanyolország 399 Görögország 150-200 Svádország 183 Dánia 60 Finnország 60 Bolglum 54 Franciaország 31 Portugália \ ________ 9 az európai munkáltatók igénye. Főként a magyar hentesek, fodrászok és számítástechnikusok helyezkedhetnek el nagy eséllyel valamelyik tagország vállalatánál - állítja Bu- csai András, a Grafton Rec- ruitment Kft. munkatársa. Ezek többségükben olyan foglalkozások, amelyekből odakint hiány mutatkozik, mivel az ottani lakosok már nemigen vállalják az efféle munkát. A hiányszakmák között említhetem például a buszsofőröket is, akikkel nagyon meg vannak elégedve az Egyesült Királyságban. A szakember szerint az unió nem tette egyszerűbbé a külföldi munkavállalást, legfeljebb a papírmunka intézése lett gyorsabb. Egyébként a csatlakozás óta nemcsak a magyar munkaerő lett népszerű, hanem a többi, velünk csatlakozó ország cseh, lengyel és szlovák - kurrens szakmáinak képviselői iránt is megnőtt a kereslet. Nagy-Britannia és Írország mellett Svédország igényli a magyar dolgozókat, főleg az egészségügyi intézmények kínálnak állásokat - állítja Győrfi György, az Adecco Személyzeti Közvetítő Kft. ügyvezetője. Szerinte az orvosok e három ország közül angol nyelvtudással szinte bárhol el tudnak helyezkedni.- A mi tapasztalataink szerint az informatikusok inkább már visszafelé jönnek - mondta. - A foglalkoztatásnak ez a szegmense ugyanis már külföldön is kezd telítődni. Ugyanakkor a magyar műszaki menedzserek híre még mindig nagyon jó, őket szívesen alkalmazzák Európában. A szakember szintén megemlítette a brit autóbusz-vezetői helyeket, majd hozzátette: az uniós csatlakozás óta a munkaerő áramlásának intenzitása nem csak egy irányban változott. Tavaly május óta ugyanis 14 ezer szlovák munkás helyezkedett el Magyarországon, s ez még csak a legális adat. Ezek többsége betanított munkás, á a határ menti nagy multicégek - Nokia, Suzuki - alkalmazzák őket.
