Somogyi Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-26 / 121. szám

ALMANACH 2 19 TAPSONY SOMOGYI HÍRLAP - 2005. MÁJUS 26., CSÜTÖRTÖK Virágzik a település neve fejlődés Be kellett zárni az iskolát, hogy beruházhasson a falu A falu központját az egyesületek szépítik. Még a település nevét is kirakták egynyári virágokból Örökzöldekből és egynyári virá­gokból kialakított parkszigetek vonzzák a tekintetet Tapsony köz­pontjában. Még a falu neve is vi­rágokból van kirakva. A növény­parkok gondozását a településen működő egyesületek tagjai vállal­ták. Kovács Lászlóm és Fábos Gyulám, akik éppen azon dolgoz­nak, hogy egy szál gaz se csúfítsa el a feliratot, például a Tapsonyért Egyesület tagjai. Németh Sándor néhány méterrel arrébb egy csa- tornanyüásba mászott le.- Egy csapot alakítok ki, hogy könnyebb legyen öntözni a virá­gokat - mondta derékig kibújva az aknából. - Huszonhét éve is van már, hogy vízműszerelő va­gyok. Legtöbbször én végzek minden ilyen munkát a faluban. Fábos István polgármester büszkén mutatja a virágszigete­ket. - Mintegy kétszáz négyzet- métert virágosítottunk. A falu más zöld területeire is nagy gon­dot fordítunk. Ebben a közhasz- núak és a közcélúak jeleskednek Orsós Ferem felügyelete alatt. Lassan dél lesz, most már bár­mikor befuthat, mivel az ebéde­ket is ő viszi ki. Valóban, néhány perc múlva meg is érkezett az ebédszállító autó. Orsós Ferenc az amolyan falugondnoki teen­dők mellett a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke is. Mint­egy negyven romacsaládért dol­gozik.- Legfontosabb feladatomnak tartom a romagyerekek felkaro­lását. Éves költségvetésünkből 150-170 ezer forintot félrete­szünk arra, hogy segítsük az óvodásokat és támogassuk a be­iskolázást. A pályázati lehetősé­get is megragadjuk. Legutóbb vetőmagokat és burgonyát osz­tottunk ki a családok között. Az elmúlt időszakban pályáza­tok terén a tapsonyi önkormány­zat is sikereket könyvelhet el ma­gának. Ennek egyik legfőbb oka, hogy biztosítani tudják az önrész összegét- Az iskola szinte csődbe vit­te a falut - vált kissé szomorkás­sá a polgármester hangja. - Saj­nos muszáj volt a bezárás mel­lett döntenünk. Tavaly, az utolsó évben tízmillió forint hiányt kel­lett volna pótolnunk. Az intéz­mény megszűnésével ezt a pénzt a településre tudtuk fordí­tani. Elkezdtük az utak rendbe­tételét és az önkormányzati in­gatlanok felújítását. Már a szennyvízcsatorna-hálózat épí­tésén is gondolkodhatunk. MÚLT ÉS JÖVŐ Kitartott a terveinél Otthonosabb falut remél Csizmadia Tibor tősgyökeres tapsonyi. Eredeüleg bognár volt a szakmája, 1960-ban azonban kinevezték párttitkárnak, majd tsz-elnökhelyettes lett. Legfőbb feladatának egy megbízható tes­tület kialakítását tekintette, majd mint mondta: ezután kö­vetkezhetett a munka, amelynek során mindig Tapsony előnyeit tartotta szem előtt. Sokat köszönhet a falu a ma 78 éves férfinak. Amikor Nagy- szakácsihoz akarták csatolni az iskoláját, elérte, hogy megtart­hassák az intézményt, 1972-ben óvodát építtetett. Egy alkalom­mal még gyűjtést is szervezett a templom festésére. Az idős férfi azt mondta: jobbról is balról is támadták a párttagok, de ő ki­tartott a tervei mellett. Nyugdí­jazása után sem pihent, tizenhá­rom évig munkavédelmi ügyin­tézőként dolgozott egy faipari vállalatnál Böhönyén. Mostaná­ban újságot olvas, sétálgat a kertben és a szőlőlugast rendezi vagy ahogy a lánya mondta: irá­nyítja az unokák munkáját. Csizmadia Tibor szerint sokat változott az élet a faluban, má­sok a fiatalok mostanság. Azt mondta: sok minden nem tet­szik neki, amit tesznek, de ő sem volt különb fiatal korában. Horváth István mezőgazdasági gépszerelőként dolgozik egy helyi vállalatnál. 1998-ban né­hány hektár földön kezdett gaz­dálkodni, használt gépeket ja­vított. Fejleszteni kezdett, mára közel negyven hektár földje van és az ekétől a kombájnig számos gép segíti munkájában. Azt mondta: mégis van egy gondja, nehezen jut földhöz. Kénytelen bérelni a helyiektől, mivel a külföldi tőke már a fa­luba is elért. Családjával együtt mégis Tapsonyban képzelik el a jövőt. Szülei, is itt gazdálkodtak, álla­tokat tenyésztettek, ő ebben nőtt fel. Felesége pedagógus­ként dolgozik Böhönyén, két kislányuk van. A családfő azt mondta: az ausztriai példa lebeg a szeme előtt. Amikor a szom­szédos országban járt, megfi­gyelte, hogy az osztrák szívesen lakik falun és nem kényszerből, ahogy a magyar. Mindenütt mutatós, takaros udvarokat lá­tott és az emberek otthonosan érzik magukat. Szerinte ez ná­lunk sem minden esetben csak a pénzen múlna, sokszor hozzá­állás kérdése. Hisz abban, hogy Tapsony egy osztrák faluhoz hasonló, otthonosabb település­sé válhat az évek során. EZ A HÍR TAPSONYBAN A község veszi a bérletet Minden hónapban az önkor­mányzat veszi meg a bérlete­ket az általános iskolások ré­szére. A diákok Böhönyére, Nagyszakácsiba és Marcaliba buszoznak nap mint nap isko­lába. A 68 tanuló bejárása 70 ezer forintba kerül havonta. Tisztán tartják a tereket Öt közhasznú és hat közcélú munkás dolgozik a település tisztaságáért és rendezettsé­géért. A közcélúak alkalmazá­sára hárommillió forintot ka­pott az önkormányzat. A köz- hasznúak közül pedig hármat a cigány kisebbségi önkor­mányzat foglalkoztat. Befejezik a ravatalozót Tíz éve már, hogy elkezdték építeni a ravatalozót és még mindig nincs készen. Hiá­nyoznak a cserepek, nincs be­vezetve a víz és a szociális helyiségek kialakítása is várat magára. Idén egymillió-nyolc­százezer forintból szeretnék végre befejezni az építkezést. Felújítják az óvodát Ebben az évben csaknem két­millió forintot költ az önkor­mányzat az óvodára, 1,3 mil­lió forintból korszerűsítik a fűtést. Kicserélik a több mint 20 éves radiátorokat, vala­mint a gázkazánokat. Ezenkí­vül pedig ötszázezer forintból babaházat építenek és udvari játékokat vásárolnak. Az in­tézménybe huszonnyolc gye­rek jár és az előrejelzések szerint jövőre is hasonló lét­szám várható. Iskolából szociális otthon Az általános iskola bezárása után az ezer négyzetméteres épületet nem hagyja kihaszná­latlanul az önkormányzat. Első­sorban szociális területen gon­dolkodnak, befektetők segítségé­vel otthont alakítanának ki a rá­szorulóknak. Addig, míg a beru­házás sínre nem kerül, az egyik teremben teleházat rendeznek be. Internetes hozzáféréssel há­rom számítógépet használhat­nak a tapsonyiak. Az épületben kap helyet a könyvtár is, ami évek óta szünetelt. Az új köny­vek biztosítását és az állomány frissítését mozgókönyvtári rend­szerben oldják majd meg. EZT FŐZIK TAPSONYBAN Csorbaleves bográcsban A CIKKEKET VIGMOND ERIKA ÍRTA. FOTÓK: TÖRÖK ANETT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA TAPSONYI MAGÁNÜGYEK A természet a hobbija András János orvos legszíve­sebben a természetben tölti szabad idejét. Pecázik és va­dászik, tavasz­tól késő őszig pedig a szőlő­jét gondozza birtokán. Azt mondja: a sok ember után jólesik egy kis magány. Minden télen elkísé­ri vadászcimboráit hajtani, lő­ni azonban sosem szokott. Bár a vadhúst nagyon szereti, nem ártana egy élőlénynek sem. Hétvégéit másik hobbi­jának szenteli, a futballnak. Ha teheti, elkíséri a helyi foci­csapatot vidéki meccseire is és rendszeresen jár Kapos­várra szurkolni a Rákóczi fo­cicsapatnak. r Énekel és kézimunkázik Csizmadiám Horváth Kriszti­na hobbija a kézimunka, azon belül pedig a gobelin. Hét éve tanul­ta egy idős né­nitől, azóta szinte meg­szállottja a szebbnél szebb mintáknak. Azt mondja: egy-egy darabon másfél évig is elidőzik. Általában a csa­ládnak készíti munkáit, de gyakran el is ajándékozza őket. A helyi asszonykórus egyik legfiatalabb tagja, ta­valy decemberben lépett be. Azt mondja: nagyon jól érzi magát a közösségben. Nem­rég egy országos minősítő versenyen ezüstéremmel ju­talmazták műsorukat. Nem itt él, mégis tapsonyi Krennert István, a helyi Hans Pausch Hungária Kft.-nél dolgozik. Bár nem a faluban lakik, azt mondja: tap- sonyinak érzi magát, hiszen ideköti a mun­kája, így sok időt tölt a tele­pülésen. Krennert István azt vallja magáról, hogy természetba­rát és környezetvédő. Bár tagja egy vadásztársaságnak, nem vadászik. Azt mondja: alig van szabadideje, ha mégis adódik, akkor inkább természetjárással és sporttal tölti el azt a keveset. Nagy szurkolója a helyi focicsapat­nak és heti rendszerességgel ő is rúgja a labdát. Idős hölgy motoron Mindennapos látvány Tap­sonyban, ahogy egy idős hölgy száguld Simson'motorjával. Tóth Józsefné legszívesebben ugyanis motor­jával közleke­dik. Több mint húsz éve van jogosítványa, régebben tár­sasága is volt, kiskutyáját ül­tette maga mögé. Tóth József­né veteményeskertjében min­den finom zöldség és gyü­mölcs megtalálható. Azt mondja: alig várja, hogy meg­jöjjön a tavasz és dolgozhas­son veteményeskertjében. Ha pedig az időjárás ezt nem en­gedi, térítőkét és párnákat hí­mez. Legutóbb a helyi asz- szonykórushoz is csatlakozott. Horgászik és szőlőt miivel Fábos János szenvedélye a horgászat. A Tapsonyi Hor­gászegyesület tagja, eddigi legnagyobb fo­gása egy hét kiló húszde- kás és egy nyolckilós ponty volt. Ha ideje engedi, a Kis-Balatonra is eljár pecázni. Egy helyi vál­lalatnál dolgozik, mint mond­ja: számára nincs is jobb ki- kapcsolódás a munka után, mint csendben a halakra vár­ni vagy a földjén dolgozgatni. Szőlőt termel és kukoricát, azt mondja: már meg is per­metezte a tőkéket, de a mun­kával korántsem végzett, hi­szen mindig akad tennivaló egy ilyen birtokon. Minden virágját szereti Meiszterics Jánosné ideje nagy részét a virágai gondo­zásával tölti. Télre zárt tera­szára költözte­ti őket, amely olyan, mint egy üvegház. Amit kiültetni nem tud, cse­répben virít a házban. Meg­látszik a sok törődés: legyen tél vagy nyár, olyan időszak még nem fordult elő, hogy ne hozna virágot valamelyik nö­vénye. Futóstól a bokrosig, vi­rágostól a zöldekig, minden megél a kertjében. Kedvence mégsincs, azt mondja: egy­formán szereti és gondozza az összesét. Unokáit haza nem engedné egy-egy csokor virág nélkül. Két fej vöröshagymát kockára vágnak és olajban megpirít­ják. Beletesznek 3 ki­logramm feldara-/ jgS bolt marhahúst. Fel eresztik vízzel egy kilogramm sava-rŐ^g" nyú káposztával sava-^^B nyitják. Sóval, fehér bors-^^ sál, erjesztett korpával és lestyánlevéllel ízesítik. Ami­kor a hús félig megpuhult, kockára vágva beleszórnak 3- 3 db sárgarépát, petrezsely- ■~^^J§met, zellergumót, ka- ra*ábét és zöldpapri- kát. Kell még bele g|fe|jj|p negyed-negyed kilo­pj* gramm zöldbab és zöldborsó. Miután megfőtt, tálaláskor a tá­nyér aljára tejfölt tesznek, a leves tetejére pedig karikára vágott zöldpaprikát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom