Somogyi Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-01 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 18. szám

2005. május 1., vasárnap Közélet, politika, gazdaság 5 Tokajban az állam kapál A márkaversenyben A PILÓTAKEKSZ KISZORÍTOT­TA A TOKAJIT, mégis folyik a privatizációs csiki- csuki, igaz, a héten törvénymódosítást fogadtak el a Tokaj Kereskedőház Rt. állami tulajdonban tartásáról. S enkit nem talál, aki őszinte lesz, aki erről mond véleményt, óha­tatlanul politizál - biztat­nak az egyik tokaj-hegyaljai pincészetben. - A jövő tavaszi választásokig úgysem mernek hozzányúlni a kereskedőház­hoz, hiszen az új tulajdonos lét­számleépítéssel indít, az őster­melők pedig félnek, hogy a cég privatizálása után nem veszik át a szőlőjüket. A politikusok a szavazatokra vadásznak, mi­közben Tokaj-Hegyalja elveszíti varázsát. A második világháború után a csehszlovákok fel­ajánlották, hogy a szlovák falvakkal spékelt Tokaj- Hegyalját cseréljük el a jórészt magyarok lakta Csallóközért. A világörökségnek számító borkörnyéken mindenki arra számít, előbb-utóbb magáno- sítják a sátoraljaújhelyi székhe­lyű, a környéken a legtöbb em­bert foglalkoztató Tokaj Keres­kedőház Rt.-t. A privatizációs csomagból már korábban kike­rült és kincstári tulajdonba ment át a koronaékszernek és 880 millió forint értékűnek szá­mító tarcali Szarvas- és Király­dűlők 22 hektáros szőlőbirtoka, a 288 ezer palackból álló muze­ális borkészlet, a tarcali borá­szati múzeum és kutatóintézet, a tolcsvai muzeális pincészet. Egy hónapja az Állami Priva­tizációs és Vagyonkezelő Rt. közölte, nincs napirenden a To­kaj Kereskedőház Rt. privatizá­ciója. Kiss László, a cég vezér­Az MSZP tartós állami tulaj­donba adná a céget. A Fidesz ugyanezt szeretné, a kisebbik kormánypárt a magánosításra szavaz, Eörsi Mátyás liberális képviselő szerint az állam nem tud kapálgatni a szőlőkben. Tokaj-Hegyalját félig már privatizálták: spanyolok és franciák vásároltak dűlőket, s palackozókat, pincéket, étter­meket építettek, a Tokaj Keres­kedőház Rt. viszont a helyiek szerint hiába kapott az Orbán- kormány idején négymilliárdot, szinte semmi sem történt. igazgatója elhárította megkere­sésünket, mondván, a kereske­dőház május eleji közgyűléséig nem kíván a privatizációról nyi­latkozni. Egyik korábbi rádióinterjújá­ban Kiss László úgy fogalma­zott, meggyőződése, hogy nem szabad külföldi tulajdonba adni a kereskedőházat, a privatizáci­ót szerinte magyar termelői kör bevonásával szabad csak meg­csinálni. Tizenhét tokaj-hegyal­jai település önkormányzata azt kérte az ÁPV Rt.-től, hogy térí­tésmentesen lehessenek tulaj­donosok a privatizáció előtt álló Tokaj Kereskedőház Rt.-ben.- Csupán tulajdonjogot kér­tünk, a működtetés a mostani menedzsment feladata maradt volna - magyarázza Májer Jó­zsef, bodrogkeresztúri polgár- mester, a Zemplén Település Szövetség elnöke. - Aggódtunk, hiszen a kereskedőház három­ezer kistermelővel kötött szer­ződést, akiknek nincs infra­struktúrájuk a borkészítéshez, ezért eladták a szőlőt a cégnek. A kérést elutasították. Az 1914-es átadáskor így festett az újhelyi Hegyaljai Állami Közpincze- Az adófizetők pénzén vásá­rolták fel a kistermelők szőlőjét - mondta egy újhelyi szőlősgaz­da, aki elismeri, hogy a kereske­dőház ezzel együtt a létbizton­ságot jelentette számukra. Mészáros László, a Disznó­kő Rt. vezetője szerint nem de­rült ki, hogy a Tokaj Kereskedő­ház Rt. szociális védőhálóként működik vagy piaci szereplő­ként, úgy véli, a borászatot az állam átadhatná a kistermelők­nek, akik pinceszövetkezetben válhatnának érdekeltté a minő­ségi bortermelésben. A márkapiacon a pilóta­keksz kiszorította a tokajit.- Kevesen tettek annyit a to­kaji borok lejáratásáért, mint a kereskedőház - véli Raskó György agrárközgazdász, az angol érdekeltségű Royal Toka­ji Borászati Kft. ügyvezető igaz­gatója. - Boraikat megalázó áron, olykor gyenge minőség­ben és kiszerelésben,- műanyag palackokban árulják. Megjegyzi, nincs ésszerű magyarázat a kereskedőház ál­lami tulajdonba adása mellett, de hát a poliükusok nem is ilye­nek alapján döntenek. Csontos Tibor hamisított aszú A Tokaj Kereskedőház Rt. jogelődje a Tokaj-Hegyaljai Állami Gazda­sági Borkombinát volt, amely a borvidék Bábolnájának számított. A borászok szerint rendre aszúhamisítványokat készített. Úgy tartják, a mai társaságnak a mennyiség a fontos, és mivel kevés termőterü­lettel rendelkezik, szüksége van a kistermelők szőlőjére. Tavaly cu­korfoktól függően 40-70 forintot fizettek kilónként a termelőknek, az aszús szezonokban 800-1500 forint jár az aszúszemek kilójáért. ORBÁN SZŐLŐS VESSZŐFUTÁSA Az ÉS szerint a Szárhegy-dülő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. taggyűlési jegyzőkönyvei alapján az egyiken Orbán Viktor akkori miniszterelnök is részt vett, és kijelentéseket tett az állami tulaj­donú Tokaj Kereskedőház Rt. egyes vagyonrészeinek megszer­zéséről és a mezőgazdasági támogatásokról is tanácskozott fe­lesége üzlettársaival. Friderikusznak elmondta, belefolyt felesé­ge ügyeibe, elismerte, rosszul mérte fel a helyzetet. Habsburg Ottó, európai parlamenti képviselő „Amikor március 15-én valahol beszédet mondok, gyakran szóvá teszik, hogy képzeli ezt egy Habsburg. Erre én mindig visszakérdezek: Mit gondolhatott Kossuth fia, amikor Ferenc József minisztere lett?" Vásárhelyi Mária, médiaszociológus „Kondor Katalinnak tökéletesen sikerült a Magyar Rádiót fel­számolni. Műsort adnak ugyan, de mint közszolgálati médium aligha említhető a szakmai züllés és a kiegyensúlyozatlanság eredményeként.” Hoffmann János, a rendőrség fejvadászfőnöke, Varga Tamás elfogásáról „...minden tiszteletem az övé, hogy eddig bírta. Ilyen hosszú időn át tartó bujkálásra nem is emlékszem a praxisomból.” Fekete László, a Budapest marketingjével megbízott BTH Turisztikai Kht. ügyvezető igazgatója „Budapest a turisták szemével érdekes, fantasztikus város, még azt is szeretik, hogy egy kicsit le van robbanva. A pana­szos levelek kilencven százaléka a BKV-ellenőrökről szól.” Meszléry Judit, színésznő „Minden évben akarnák, vegyek részt egy egyhetes nevelő­szülői képzésen. Egyetlenegyszer mentem el. Voltunk vagy tizenketten, a pszichológus mindenkinek kiosztott egy pa­pírt, kérte, írjuk rá a gyerek nevét, aztán gyűrjük össze, majd tépjük darabokra, és most akkor képzeljük el, így néz ki a gyerek lelke, amikor... Na, ekkor mondtam azt, bocsá­nat, nekem ennél fontosabb dolgom is akad, s többé ilyes­mire, ha muszáj, nem jövök.” turMIX ERTEKELES ***** Ez már döfi **** Elmegy ,*** Átlagos ** Gyengus * Bukta VICC. Egy, a Megasztárhoz hasonlatos tehet­ségkutató műsort szeretne tető alá, avagy in­kább rács mögé hozni S. Nagy István. A sláger­iparos a magyar börtönökben kutatná a csalo­gányokat, s állítólag remekbe szabott ötletéhez máris megszerezte az Igazságügyi Minisztérium és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVpOP) támogatását is. Legalábbis egy bulvárlapunk így sejti. A vicc az, hogy ebben az országban ezt el is tudjuk képzelni. Holott S. Nagy nem egy jó ómen a rácsok világában, elvégre valaha ő ír­ta a Nem vagyok én apáca című örökbecsűt. Előadója, Zalatnay Cini akár el is indulhatna a nagy viadalon. ** KUSS. Az ORTT Panaszbizottsága szerint sérti a médiatörvényt, hogy az RTL Klub egyik műsorában azt feszegette, milyen kap­csolatban van Kudiik Júlia Orbán Viktorral és a Fidesszel. Megle­het, nagyot hibáztak a szerkesztők, azt hihették, hogy szólássza­badság van kis hazánkban, meg hogy nincsenek érinthetetlen személyek, tabutémák. Ejnye-bejnye! ** KORREKT. Elvétve csapadék-alapon nagy ritkán még a kereske­delmi tévékben is láthatunk néha újságírói teljesítményt, korrekt produkciót. Egy Sztárbox és egy Heti Hetes között megbújva, csütörtök éjjel alapos riport pergett, amelyben az oknyomozó riporter utánajárt: mennyiből lehet ma egy ma­gyar EU-polgárnak cukrászdát nyitnia Bécsben. Megdöbbentő számokat hallhattunk, egyúttal a tavaly ilyentájt harsogott politikai kampányduma is megkapta a magáét. Épp ideje volt. ***** Mikortól fizet késés után a MÁV? Néhány év múlva az uniós tagállamok vasúttársaságai is megjelenhetnek a ha­zai síneken - előszóra nemzetközi, majd a belföldi forgalomban. Avasúti uniós liberalizáció legújabb tervezete NEHÉZ HELYZETBE HOZHATJA A MÁV-OT, főleg, ha a késések után járó kártérítések rendszerét is bevezetik. M ivel sokan nem sze­retnek repülőre ülni, hosszú távon a vasút reális alternatívája lehet a légi közlekedésnek. Ám ez csak abban az esetben igaz, ha a vonatot választók hasonló színvonalú szolgáltatást kapnak, mint a repülőterek utasai. Töb­bek között ezért szorgalmazza az Európa Parlament közlekedé­si és idegenforgalmi bizottsága, hogy minél előbb liberalizálják a tagországok vasúti személyfor­galmát - azaz a különböző vas­úttársaságok megjelenhessenek egymás vonalain, s így akár bel­földön is lehessen utazni egy másik ország vasúttársaságával ahogy a repülőtereken is már többféle légitársaság ajánlata kö­zül választhatunk. Az EP-bizott- ság legújabb módosító indítvá­nya szerint a nemzetközi vasúti személyforgalmat legkésőbb 2008. január 1-jéig, a hazai sze­mélyforgalmat pedig legkésőbb 2012. január 1-jéig kellene meg­nyitni a piaci verseny előtt, ám az Európa Tanácsban még nagy vita várható a dokumentumróí, hiszen vannak olyan tagállamok - főleg az újonnan csatlakozot- tak között -, amelyeknek képvi­selői nem lelkesednek a piaci megméretésért. Közéjük tarto­zik hazánk is, hiszen a MÁV Rt. még nincs abban az állapotban, hogy felvegye a versenyt a többi tagállam vasúttársaságával - je­lentette kf Barsiné Pataky Etelka, az EP-bizottság tagja.- A MÁV min­den területen ké­sésben van - je­lentette ki. - A személyszállítás 2008., illetve 2012. évi liberali­zációja az olyan magasabb techni­kai színvonalú és kedvezőbb pénzügyi feltételek között működő vasutaknak ked­vez, mint amilyen például Olasz­országban működik. Egy ilyen ország jelentős előnyre tehet szert például az idegenforgalom területén, hiszen óriási vonzerő, ha a turista átszállás, mozdony­váltás és a határon való várako­zás nélkül juthat el egyik ország­ból a másikba vasúton. Ugyanakkor Barsiné szerint a határok nyitottá válása a közép­európai vasutak versenyhátrá­nyát hozhatja magával. Ezt 2008-ig, illetve 2012-ig nem lehet ledolgozni, még abban az eset­ben sem, ha a liberalizáció első­ként csak a nemzetközi utazá­sokra terjedne ki. A mostani ja­vaslat ugyanis már kezdettől fog­va lehetővé tenné a tagállamo­kon belüli belföldi személyszál­lítást is, hiszen a nemzetközi já­ratokat az egyes megállók között belföldön is igénybe lehetne ven­ni. Magyarországon ez főleg a nemzetközi vonalak mentén közlekedő InterCity-forgalomra mérne jelentős csapást, amely jelenleg a Magyar Államvasutak leghatékonyabb szolgáltatásai közé tartozik. A jelentős színvo­nalbeli elmaradások miatt Bar­siné Pataky Etelka szerint a ma­gyar vasútnak a felzárkózás ide­jére átmeneti mentességet kelle­ne kapnia - ám hogy ez hány évet venne igény­be, arra még ő sem tudott vá­laszt adni.- Attól nem kell tartani, hogy a külföldi vasút­társaságok majd olcsóbbak lenné­nek, mivel a sze­mélyszállítás szinte sehol sem önfinanszírozó - mondta Kiss Gábor, a MÁV személyszállítási üzletágának osztályvezetője, hozzátéve: a magyar vasút in­kább a szolgáltatások terén van elmaradva. Ugyancsak felkészületlenül érné a MÁV-ot az az uniós elő­írás, melynek tervezete szerint az egy órát meghaladó késések esetén a menetjegy árának ne­gyedét vissza kellene az utasok­nak fizetni, kétórás késésnél a fe­lét, három órát meghaladó késés esetén pedig a háromnegyedét. Ausztriában és Németországban ez a rendszer már működik. Ná­lunk - szerény anyagi keretek kö­zött - csak az IC-vonalakon lehet ismerős ez a fajta gyakorlat (lásd keretes írásunkat). Kiss Gábor szerint a vissza­térítési rendszer legkorábban 2010 környékén kezdhet nálunk is működni, bár bizonyos elemei 2008 körül már érzékelhetők lehetnek. A MÁV jelenleg csak az InterCity-járatok utasainak fizet ak­kor, ha a InterCity-vonat 15 percnél többet késik. Ebben az esetben az IC-belyjegyárát térítik vissza. Ha viszont a késés okát a vasúttársaság ki nem kerülhette, illetve annak elhárítása tőle nem függött - nem jár kártérítés. Akkor sem fizeti vissza a MÁV Rt. az IC-pótjegy árát, ha a vonat indulá­sa előtt az utasokat időben értesíti a késésről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom