Somogyi Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-23 / 118. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. MÁJUS 23., HÉTFŐ ALMANACH -17 6 SIÓJUT EZ A HÍR SIÓJUTON Ravatalozót építenek Folyamatban van a régi refor­mátus temető ravatalozójának építése, végeztek a munkálatok felével. Nyolcmillió forintba ke­rül a beruházás. Már háromne­gyed részben elkészült a teme­tő kerítése is. A kivitelezést he­lyi vállalkozó, Bősze Tamás végzi. A temető elé egy park megépítését is tervezik. Jut gondozott település Virágokat vásárolt az önkor­mányzat, amelyek a közterü­letekre kerültek ki. Az ötszáz tő egynyári már virágzik. A megye által meghirdetett Gondozott, virágos település versenyen tavaly a harmadik helyet szerezték meg, s az idén is készülnek a megmé­rettetésre. A Millenniumi park díszkerítésének vasosz­lopait fára cserélték, amely sokkal szebb lett. Három hektáron kaszálnak Hat közhasznú munkás dol­gozik a faluban. Folyamato­san rendben tartják a közte­rületeket, s mintegy 30 ezer négyzetméteren kaszálnak. Siójuton 980 méter járdafel­újítást végeztek. Lefestették a faluban elhelyezett hirdető- és díszítőtáblákat is. Megveszik a buszbérletet Húsz óvodás, s negyvennégy iskolás jár át Balatonszaba- diba. A két település önkor­mányzata szerződést kötött, közösen tartják fönn a két intézményt. Ezek működte­tésére 9,7 millió forintot jut­tat Siójut. Plusz megvásá­rolják a gyermekeknek a buszbérletet. Vitézek kempingje Siójut egyik legérdekesebb színfoltja az 1956-os Vitézi Lovagrend, illetve évenként itt megtartott avatási ceremóniája. Egy-egy ilyen esetben akár több mint száz arra érdemeset fogadnak maguk közé. Ilyen­kor az ország minden tájáról érkeznek ide egyenruhás, komoly ábrázatú férfiak. Parancsnokuk, Vitéz Holl Ferenc országos főkapitány már altábornagyi ranggal di­csekedhet. A Vitézi Lovagrend nem csak a múlt felé fordul. Kialakítottak egy kempinget a faluban, ahol évente több mint félszázan nyaralhatnak. A vi­tézeknek és családtagjaiknak ezért nem kell fizetniük. EZT FŐZIK SIÓJUTON Intelligens krémes A nyugdíjasok egyesületének tagjai szívesen készítik s kós­tolják az intelligens krémest. 20 dkg cukrot négy tojás sár­gájával, fél margarinnal, 3 cso­mag vaníliás cukorral és csipet sóval jól kikeverik. Aztán 9 ka­nál lisztet 1 liter tejjel csomó­mentesre kevernek, majd ezt eldolgozzák a tojásos masszá­ban. A 8 tojás fehérjét 2 kanál cukorral keményre verik, majd óvatosan belekeverik ezt is a többi masszába. Nagyon híg lesz, de ettől nem kell megijed­ni! Az alapanyagot jól kikent, kiliszte­zett tepsi­be öntik. Közepes lángon 40- 45 percig sütik. Eközben a sütő ajtaját nem nyitják ki. Ha megsült a tészta, akkor a sütő ajtaját kitá­masztják, s így hagyják kihűl­ni. Az intelligens krémest a tepsiben kell kockára vágni. A CIKKEKET CZENE ATTILA ÉS KESZTHELYI ZOLTÁN ÍRTA. FOTÓK: GÁTI KORNÉL AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Tősgyökeres lesz az új jutiakból BOGRÁCSFESZTIVÁL Hatvanöt új családi ház épült az utóbbi években Siójuton büszkék a falu szépségére, de sokat is tesznek azért, hogy ezt megőrizzék Késő délután elevenedik meg Siójut, amikor az ovisok és kisis­kolások hazatérnek a szomszé­dos Balatonszabadiból, a felnőt­tek pedig siófoki munkahelyük­ről. Napközben mintha a levegő is megállna ebben a kicsi falu­ban. Pedig itt mindig történik valami; legutóbb fából ácsolt csi­nos virágládák készültek, ezek kísérik végig a Siójuton átka- nyargó főutcán az utazót.- Bebarangoltam már a falut, s minden szegletében találtam va­lami érdekeset - mondta a Mis­kolc melletti kis faluból érkezett Keszi Márton, aki Siófokon fog­lalt szállást, onnan jár biciklitú­rázni. - Nagyon tetszett a szőlő­hegy a pincéivel - pedig nem is szeretem a bort -, a tó szépsége. Ha majd elkészül a kerékpárút a Sió-csatorna partján, akkor még többen rácsodálkozhatnak erre a sok gyönyörűségre. Siójuton kétszáz pince van, de csak minden negyediknek helybéli a tulajdonosa. Öt esz­tendeje jutott a faluszépítők eszébe, hogy egy nyári piknik­kel össze lehetne kovácsolni őket. Ez az ötlet úgy kinőtte magát, hogy a legutóbbi feszti­válra már több mint tízezren lá­togattak el, köztük erdélyi, vaj­dasági, szlovák, német és hol­land bográcsmesterek is. Már megkezdődött az idei mulatság szervezése. Nem véletlen, hogy hatvanöt új családi ház épült az utóbbi időszakban a mintegy ötszáz lakosú faluban, s a fejlődést jel­zi, hogy továbbra is folyamatos az érdeklődés a letelepedési le­hetőségek iránt. Szombaton Nagykanizsáról érkezett ide Kiss Ernőné, aki két kisfiával az új falurész frissen épült ott­honait szemlélte. - Nyugalom­ra szeretném cserélni a nyüzs­gős városi életet, emiatt jöttem Siójutra - mondta. Segítheti ál­ma valóra válását, hogy az ön- kormányzat földterületet sze­retne vásárolni, hogy azon tel­keket alakíthasson ki. Papp János polgármester el­mondta: a lakosság nagy segítsé­get nyújt az önkormányzat ter­veinek megvalósításához.- Szeretném, ha az újonnan beköltözők is kivennék a részü­ket a falu szépítéséből - tette hozzá. - Minden bizonnyal part­nerek lesznek ebben. Sok fiatal család végleg itt képzeli el a jö­vőjét, a gyermekek már tősgyö­keres siójutiak lesznek. MÜLT ÉS JÖVŐ A fiatalokat segítené Virágok a falunak Az ötvenes évek óta működik a vöröskereszt a településen, Len­gyel Györgyné 1987 óta vezeti a jelenleg félszáz fős csoportot. Emellett a szomszédos balaton- szabadi óvodában dolgozik daj­kaként 31 esztendeje. Az idén húsz siójuti fiatal jár oda oviba.- Az évek során nagyon sok juti nőtt fel a kezem alatt, akik­nek már felnőtt gyermekei van­nak - mondta büszkén Lengyel Györgyné, aki 2002 óta önkor­mányzati képviselőként is tevé­kenykedik. - Korábban nem in­dultam a választásokon, most felkértek, ezért vállaltam. Átér- zem a fiatal szülők problémáit, nekik szeretnék segíteni. A vöröskereszt évi két vér­adást szervez, melyeken 25-30 fő vesz részt. Van a falunak nyolcvanszoros véradója is De­meter István személyében.- Szűrővizsgálatokat is szer­vezünk - tette hozzá Lengyel Györgyné. - Nagy gond, hogy rossz a tüdőszűrő busz, Siófokon pedig 2000 forintot kell fizetni a vizsgálatért. A kaposvári utazást az itt élők nem vállalják a hosszú utazási idő miatt, hiába lenne ott ingyenes a szűrés. Emellett öregek napját is ren­deznek a 62 év felettieknek, akik száma már száz felett van. A jutiak nem várnak az önkor­mányzatra, maguk csinosítják, szépítik a falujukat. Egymást se­gítve teszik a dolgukat, ami meg is látszik a településen. Csurgó Lászlóné férjével például azt vál­lalta, hogy háromezer palántát nevel a falú számára. Mindezt, ahogy ők mondják „pusziért”.- A virágmagokat és a tőzeget úgy kaptuk, a többi már a mi dolgunk - mondta Csurgó Lászlóné, aki korábban kerté­szettel foglalkozott, zöldségeket és dinnyét termeltek. Mivel nem bírták a versenyt a multik árai­val, felhagytak a kertészettel. - A mintegy 3000 virágot a napok­ban ültetik ládákba, parkokba, közterületekre. Mire a legna­gyobb helyi esemény, a bogrács- fesztivál elkezdődik, addigra vi­rágba borul Siójut. A korábbi években is mintegy 3-5 ezer palántát neveltek a fa­lunak; petúniát, tátikát és bü­döskét Ez a falu szükségleté­nek kilencven százalékát fede­zi, az önkormányzatnak ennyi­vel kevesebbet kell virágosítás- ra költeni. Ráadásul a kiültetés­ben is segít a család csakúgy, mint mások. - Most egy parkot építünk a házunk előtt. - Mi tíz éve telepedtünk itt le, de innen már nem költözünk. Rókalesen a polgármester A faluszépítő borászkodik SIÓJfÜTI MAGÁNÜGYEK Számítógéppel is kirándul Nincs ideje szórakozni Fűnyírót adtak a falunak Gazdálkodott az egykori téeszelnök Amióta Siójut polgármestere Papp János, egyetlen hobbi­ja a vadászat maradt. Két társaságnak is tagja. Tavaly lőtt egy gyö­nyörű vaddisznót, nemrég egy őzbakot, s megkapta egy másik kilövési jogát is ajándékként. Szeret fácánra és vadkacsára is vadászni. Télen pedig kifejezet­ten kedveli a rókaleseket. Amúgy nemcsak az erdőkben szeret barangolni, hanem a Sió­csatorna partján is. Szerencsé­sen egybeesik ez a munkájá­val, merthogy már régóta a Ba­latoni Vízügyi Kirendeltség Sió­felügyelőségének vezetője. Horváth Lászlónak, a Faluszé­pítők Egyesüle­te elnökének hobbija a szőlé­szet és borász­kodás, a he­gyen tudja kipi­henni magát. Bár sok a munka a hétszáz tő­ke gondozásával. A fele vörös; otelló és burgundi, illetve fe­hér; csemege és zöldveltellni, zalagyöngye. Az idén egy a- rany- és négy ezüstérmet ka­pott, vagyis jóra értékelik a munkáját. Barátokkal, szomszé­dokkal fogyasztja szívesen. S jut belőle a bográcsfesztivál vendégeinek is. A másik hobbi­ja a faluszépítés, amivel 1999 óta foglalkozik mint alapító. Viszló Ferenc nagyon sok időt tölt a számító­gép körül. Szí­vesen inter- netezik; a világ­hálón nézeget földrajzi érde­kességeket is. Amerikában vannak rokonaik, velük is így tartja a kapcsolatot. Dóra lányával készített már két honlapot is. Időközben ugyanis kitanulta ennek csínját-bínját. Fontos számára a környezetvé­delem; kiokosodott a rendele­tekről, mert ezek ismerete szükséges szakmájához, az au­tóbontáshoz. A külföldi jó pél­dákat is böngészi; találkozott már olasz, svájci és angol szak­társsal is a világhálón. Hekeli Tünde azt mondja, nincs hobbija, mert a munkája leköti minden idejét. Tévé nincs a Tünde presszó­ban, amit tizen­három éve ve­zet. Régen szeretett eljárni szó­rakozni, de most erre sincs módja. Pedig a forgalom már nem a régi, pénztelenséget ta­pasztal. Másrészt a falunak van szőlőhegye, ahol finom bo­rok teremnek. Ezért a presszó­ban bor alig fogy, inkább a sör­nek, süteménynek és fagyinak akad vevője. Amíg nem épült meg a faluház, addig itt tartot­ták a nagy rendezvényeket, még színházi előadás is volt A falu legnagyobb foglalkozta­tója a Pasteur Kft., amely egy 500 négyzet- méteres tojás­fertőtlenítő üzemet működ­tet A Kovács Antal vezette cég az egyik leg­nagyobb patrónusa a falunak. Legutóbb egy nagy értékű fű­nyírót ajándékoztak a hivatal­nak, ami azóta is folyamatosan járja a közterületeket. A na­gyobb helyi rendezvényeket is támogatják. Kovács Antal a ter­mészet szerelmese, ezért is szí­vesen segít, hogy ilyen rende­zett, szép település maradjon Siójut. A munka mellett legszívesebben túrázni jár. Százharminckét ház volt a falu­ban Bata Sán­dor születése­kor, amit akko­riban még jut­nak hívtak. A hatvanas évek­től 12 éven át volt a helyi termelőszövetkezet elnöke mielőtt 1980-ban nyug­díjba ment volna. Akkor 119 tagja volt a szövetkezetnek, de csak 67 fő dolgozott, így is a környék egyik legjobb szövet­kezete volt. Nem volt titok, csak sokat dolgoztunk - mond­ta. Később aztán idős létemre 1994 után magam is megpró­bálkoztam a gazdálkodással a visszakapott földemen. Hat év után aztán kiadtam bérbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom