Somogyi Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 21. szám

2005. május 22., vasárnap

Riport, interjú 7

Tatabánya előrébb

is tarthatna

Tatabánya a rendszerváltás egyik legnagyobb túlélője. Lehetne vegetáló egykori bányavidék - ehelyett most az ország egyik legvirágzóbb ipari parkja működik ott.

Nemrég A BRIDGESTONE GUMIABRONCSGYÁRTÓ MULTICÉG JELEZTE LETELEPEDÉSI SZÁNDÉKÁT. A város polgármestere, Bencsik János mégis amondó: tarthatnának előrébb is.

M

egtört az átok, hogy több elszalasztott autógyár után a Bridge- stone befutott?- Szerintem nem volt itt semmiféle átok. Ahhoz, hogy érthető legyen, mi történt, nem árt egy kis múltba nézés. A rendszerváltás idején egyik pillanatról a másikra 12 ezer ember vált munkanélkülivé. Ahhoz, hogy ebből a helyzetből talpra tudjunk állni, meg kellett tanulnunk a gazdasági szerkezet átalakítását. Szabályosan bújtuk az erre vonatkozó tankönyveket. Kezdetben az elektronikai piac befektetői jöttek, s mi örültünk nekik, hiszen ők szívták fel leggyorsabban a munkaerőt. Viszont ők is mennek el a leghamarabb más, olcsóbb vidékekre. Ezért igyekeztünk olyan befektetőkkel kiváltani a távozókat, amelyek kevésbé mobilizálhatók. Egy komplett autógyár 10-15 évre stabilizálja a helyi gazdasági szerkezetet. Ehhez ideális feltételeket teremtettünk.- A multik mégis más helyszínek mellett döntöttek...- A helyi adottságok tekintetében általában mi voltunk a legjobbak, rajtunk nem sok múlott. Az első próbálkozásunk 1999-ben a Rover idecsábítása volt, de az a gyár briteknél maradt. Jelen helyzetüket látva, mondhatnám, szerencsére. Aztán a BMW keresett meg minket, de egy német kormánydöntés nyomán ők is maradtak az anyaországban. A Daim- lerrel is volt egy flörtünk 2000 táján, ők motorokat gyártottak volna, ám végül ez a beruházás is Németországban landolt. Ezután jött a PSA-Toyota, aztán külön a PSA, utoljára pedig a Hyundaijal tárgyaltunk. Egyik döntést sem éltük meg személyes kudarcként, mivel általában nem a mi adottságaink, illetve ajánlatunk alapján nem lettünk befutók, inkább a nemzet- gazdasági szintű direkt támogatások nyomtak többet a latban. Néha bizony előfordult, hogy nem a megfelelő szinten kezelték a befektetőket, máskor meg inkább a politikai szempontok érvényesültek... ,- Arra céloz, hogy az aktuális kormányzat inkább a sajátjának érzett városokat favorizálta?- Többek között. Ezzel egyébként nincs nagy bajom, az ilyesmi politikailag tán még természetesnek is mondható - de csak az észszerűség határáig. Ha ugyanis máshol nem adottak a feltételek, akkor felesleges azt a helyszínt újra és újra ajánlgatni. A befektető ettől csak összezavarodik: ha azt látja, hogy a kormány nem áll ki teljes mellszélességgel a legjobb lehetséges telephely mellett, azt a következtetést szűri le, hogy az együttműködés később sem íehet majd zavartalan. Előfordult, hogy a multicég első embereivel elindultak egy vidéki helyszínre, de

olyan lassan tudtak csak haladni, hogy félúton visszafordultak... Szerencsére a mostani gazdasági kormányzattal már könnyebben együttműködünk. Most már érzem, hogy fent is kezdik akarni a sikert.- Ennek a hallgatólagos konszenzusnak az eredménye a Bridgestone idecsábítása?- Ez is benne van. De az is meghatározó volt, hogy úgy döntöttünk, aprópénzre váltjuk az eddigi tapasztalatainkat. Nem az autógyárakra fókuszálunk, hanem három-négy olyan autóipari beszállítót próbálunk letelepíteni, amelyek nagy autógyárak kiszolgálására rendezkedtek be.- Tatabánya prosperál Mégis azt hallani, hogy ön, aki 1990 óta vezeti a várost, a következő ciklusban már nem indul a polgármesteri posztért. Igaz ez?- Majd meglátjuk. Egy 70 ezres város akkora, hogy az emberek még igénylik a személyes találkozásokat, a kapcsolattartást. 2006- ig még van egy évem eldönteni, hogy egy ekkora munkához van-e bennem elegendő érő és elszántság, most úgy érzem, hogy igen.- Ön szabad demokrata politikusként lett polgármester, 1998- ban kilépett a pártból majd hat évnyi függetlenség után belépett a Fideszbe. Nagy utat járt be...- Szerintem inkább a p^rtpk változtak. Az SZDSZ hátat fordított a nemzeti szabadelvű értékrendnek. A Fidesz eleinte eléggé érdesnek és bárdolatlannak tűnt: még emlékszem, mennyire “bántott annak idején, amikor a Szent Koronára azt mondták, hogy az csak micisapka a Kossuth címeren... Bár néhányan még mindig csak szerepnek tekintik a párt politikai hitvallását, többségüknél belülről fakadóvá vált a nemzeti érdekek képviselete. Úgy is mondhatnám, hogy felnőttek.- Akkor is megkereste volna önt a Fidesz, ha nem egy sikeres - és nem mellesleg: szocialista többségű - város sikeres polgármestere?- Nem hiszem.

* Mindez nem ébreszt kétségeket arról hogy meddig lesz önre szükség?- Mindig kettőn áll a vásár. Én alkalmatlan vagyok zsoldosnak, a szabadságom egy részét semmiképp sem akarom feláldozni. Azért álltam be a sorba, mert úgy látom, közös jövőnk szempontjából változásra van szükség.- Önt egy városi képviselőtársa folyamatosan támadja, több ízben fel is jelentette. Ez nem játszik közre abban, hogy már nem akar mindenáron polgármester lenni?- Két éve egy televíziós műsorban feltettem egy kérdést az illető képviselő esetleges büntetett előéletére vonatkozóan. Mivel ez különösen személyes adatnak minősül, az ügyészség megrovásban részesített. Fellebbeztem, s most folyik a bírósági eljárás. A másik eset is hasonló, Személyes adat védelmével kapcsolatos ügy volt, melyben bűncselekmény hiányában megszüntették az eljárást. Nem hiszem, hogy ezzel a közjátékkal érdemben kellene számolnom.

BENCSIK JÁNOS idén stt volt a Csíksomlyói búcsúban. Gyalog- szerrel kelt útra, s ahol utolérte az

Erzsébetváros ugrani készül

Erzsébetvárost látszólag gúzsba kötötte a múlt, a Gozsdu udvar tulajdonjogát még a román állam is vitatta, MÍG A ZSIDÓ NEGYED BONTÁSÁT LE KELLETT ÁLLÍTANI. Hunvald György polgármester nem hátrált meg, sőt arra készül, hogy néhány hónap múlva bejelentsen egy szenzációt, Erzsébetváros lesz Magyarországon az első település, ahol minden háztartásban ingyenes az internet.

M

egkapta a Dózer-díjat, amit az Óvás Egyesület ítélt oda, mert négy-öt házat le akart bontatni a zsidó negyedből?- Még nem, pedig a kis dózernek helye lenne az egyik polcomon.- Beszélő viszonyban van velük?- Természetesen. Nincs velük nagy bajom, de köztük is van néhány radikális, akikkel nem lehet tárgyalni. Amit lehet, megmentünk, de a fejlődés nem állhat meg. A Madách sétány százéves terv, de sose kezdtek hozzá. Mi megcsináljuk. Nálunk 300-400 ház van, amit rehabilitálni kell, s ezek közül ötöt lebontottunk volna a Madách sétány miatt. A sétány egyik fele már elkészült, a másikat most újragomboljuk. Nem nyitunk utcafrontot, hanem a belső tereket nyitjuk ki, ott alakítunk ki kávézókat, könyvesboltokat, műhelyeket. A Király utca környéke visszanyeri századfordulós hangulatát. Miután állami pénz erre nem nagyon van, az unió sem ad, hiszen ezek 90

HUNVALD GYÖRGY Budapest VII. kerület polgármestere

Született: 1965. július 7., Budapest Diploma: Gödöllői Agrártudományi Egyetem (1984-1989).

|J& Pályafutás: Ausztráliában tanulmányozza az iS#. ország mezőgazdaságának és politikai rendszerének működését (1990-92). Mezőgazdasági külkereskedelmi másod- diplomát szerez, s bekapcsolódik a rendszerváltás utáni magyar politikai életbe. 1998 óta a Magyar Szocialista Párt Budapest VII. kerületi elnöke. A kerület alpolgármestere (1998), 2002-től pedig polgármestere. L 2005-ben megválasztják a Buda- H pesti Agglomerációs Területfejlesz- A tési Tanács elnökévé. 2002 óta az ■ MTK társadalmi elnöke.

Család: nős, négy gyereke van

százaléka magántulajdon, társasház, minden utcát egy önálló projektbe szerzünk. A befektető új lakásokat is építhet emeletráépítéssel, tetőtérrel, s a földszinteken nyílnak az üzletek. Sorban állnak a befektetők, s rengeteg jelentkező van az üzlethelyiségekre is, most volt nálam négy fiatal, akik kulturális kávézót nyitnának.- A Gozsdu udvaron hogy tett rendet, elment Bukarestig?- Nekünk a román állammal nincs dolgunk, az a két ország ügye. Erzsébetváros a rendszerváltáskor megkapta a hét-épületből álló együttest, s a lakókkal egyenként kellett megalkudni. Volt négy-öt kitartó polgár, akik vaskos kártérítést harcoltak ki, de most már átadtuk a terepet a beruházónak. Amikor még alpolgármester koromban hosszú éjszakákat töltöttem jogászokkal, nem hittem volna, hogy 2006 nyarán már új apartmanok s alattuk üzletek, parkolóházak lesznek a Gozsduban.- Intemetügyben még a csehek és a lengyelek után is csak kullogunk, ön mégis ingyennetről beszél Hogy lehet ezt meglépni?- Nincs ebben semmi ördöngösség. Jók az adottságaink, hiszen két négyzetkilométeren 100 ezer ember él 33 ezer lakásban. A háztartások 40 százalékában van számítógép, jövőre már minden második családnak lesz. S ez többek között annak köszönhető, hogy nálunk él a budapesti egyetemisták többsége albérletben vagy bérelt lakásban. Egy olyan céggel szeretnénk szerződés kötni, amely állja a netköltségek nagy részét, s cserébe korlátlan piacot kap. Mindenki jól jár, természetesen az önkormányzat is. A polgárok otthonról elintézhetik a segélyeket, adókat, parkolási engedélyeket. Ezt nevezik elektronikus önkormányzatnak. Persze, legalább, ilyen büszke vagyok a térfigyelő rendszerünkre, mert a 90 kamera segítségével 40-50 százalékkal csökkent a bűnözés a kerületben. Most a biztonságot szeretnénk bevinni a házakba, rákapcsoljuk az ajtókra, s ha az észlel valamit, a térfigyelő kamera ráfordul a kapura, a rendőrök pedig három perc alatt a helyszínen vannak.- Ez pénzbe kerül a lakóknak...- Nincs ingyen, de olyan olcsó lesz, hogy megérje.- Néhány hónapja előadást tartott a Sorbonne-on, s többször jár a francia modellt tanulmányozni, mint Demszkyhez. Pénzt is szerez?- Inkább tapasztalatot, mert ők már régóta pályáznak uniós pénzekre. És bizonyos pénzekhez nem is juthatunk hozzá, csak közösen. Most nyertünk százmillió forintot nyolc európai várossal, többek között Krakkó, Treviso, Stuttgart és Lipcse volt a társunk. Ezt az összeget a Dob utca, az Almássy tér és a Róth Miksa Múzeum terveire kaptuk, s 2007 után ez alapján milliárdokhoz juthatunk hozzá, amely a rehabilitáció javát fedezheti.- Nem csodálom, hogy ön lett a Budapesti Aggbmerádós Tanács elnöke, csak azt ne mondja, hogy már megvan a budapesti receptje is?- Egyelőre csak a feladatokat kell számba venni, hiszen olyan sok van. Az MO-ás megépítésétől a csatornákig. Élhető belső várost kell teremtenünk, hogy a kiköltözőket visszacsábítsuk. Budapest egyelőre nem a kultúra fővárosa és a logisztikai központ címért is csak vetélkedünk Béccsel.